Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-07 / 155. szám
/ Beszélgetés dr. Tamásty Józseffel, a Baranya Megyei Bíróság elnökével Baranyában a megyei bírósághoz és a helyi bíróságokhoz érkezett első- és másodfokú büntető, polgári és gazdaság peres ügyék száma 1980- bao 11 406, amíg 1985-ben 13 962 ügy volt. A büntető perek száma öt év alatt 20 százalékkal, a polgári 15 százalékkal, a gazdasági 32 százalékkal emlekedett. A peres ügyeken kívül emelkedtek a nemperes, a közjegyzői és a végrehajtási ügyek is. A társadalmi, gazdasági életünkben megjelenő új negatív jelenségek hozzájárultak a bíróságokhoz érkezett ügyek számának növekedéséhez. Az egyre nagyobb munkaterhek, a fokozódó követelmények mellett, hogyan alakult a bírói ítélkezés színvonala, milyen a jog- gyakorlat az új jogszabályok alkalmazása területén? Erről beszélgettünk dr. Tamásfy ló- zseflel, a Baranya Megyei Bíróság elnökével.- A bűnözés elleni harc sikere szempontjából komoly jelentősége van annak, hogy az első ízben bűncselekményt elkövetővel szemben sikerül-e olyan büntetőiogi jogkövetkezményt és olyan módon alkalmazni, hogy az elősegítse az elitéit újabb bűnelkövetésének megelőzését. Milyen a büntető ítélkezési gyakorlat, mennyiben szolgálja a prevenciót? — Az elkövetők legnagyobb csoportját alkotó, korábban megfelelő életmódot folytató, kevésbé súlyos bűncselekményt elkövetőkkel szemben a nevelő jellegű büntetések és intézkedések alkalmazásánál a várt átrétegződés csak lassan következett be. Tovább kell csökkenteni a rövid tartamú felfüggesztett szabadságvesztések arányát úgy, hogy a bíróság inkább javító-nevelő munkát, pénzbüntetést, önállóan alkalmazott mellékbüntetést, vagy az intézkedések közül próbóra- bocsátást alkalmazzon. Több esetben kelj elrendelni a pártfogó felügyeletet. Ezzel árnyaltabbá kell tenni a gyakorlatot és jobban élni a szabadság- elvonással nem járó büntetőjogi eszközökkel.- Mi a helyzet a súlyosabb bűncselekmények, illetve a visszaesők ügyeinek elbírálásánál? — A bíróságok következetesen alkalmazzák a törvény szigorát, s ezért emelkedett a súlyos szándékos, az élet elleni bűncselékmények elkövetőivel, valamint a többszörös visszaesőkkel szemben kiszabott végHz ítélkezés tükrében A Budapesten márciusban tartott országos igazságügyi értekezleten dr. Markója Imre igazságügyminiszter áttekintette és értékelte a bíróságok két kongresszus közötti időben végzett munkáját, s megjelölte azokat a feladatokat, amelyeket az elkövetkezendő időszakban teljesíteniük kell. Ezt követően a Baranya Megyei Bíróságon áprilisban összbírói értekezleten elemezték a megye bírái az elmúlt öt év munkáját. rehajtandó szabadságvesztések aránya. Értékelésem szerint több vitatható döntés született a szigorú megbüntetés követelményének érvényesülése szempontjából. Ez az elv azt jelenti, hogy a büntetésnek a törvény által megbatározott keretek között kell maradnia, kivételesen lehet enyhíteni a törvényi minimum alá és szabadságvesztés helyett javító-nevelő munkát, vagy pénzbüntetést kiszabni, és csak nagyon indokolt esetben lehet a szabadságvesztés Végrehajtását felfüggeszteni. A szigorú megbüntetést kell érvényesítenünk az erőszakos, a garázda jellegű, az élősdi szemléletből eredő, valamint <a korrupciós'bűn- cselekményeknél, a közveszélyes munkakerülésnél, a büntetett előéletű, az egyszerű visszaesők bűncselekményeinél. A közvélemény részéről is e területen éri kritika a bírói gyakorlatot, hiányolva a kellő szigort. Különösen indokoltnak tartom a szigorú fellépést a betöréses lopások és a vandál pusztítók ügyeiben. Ha összességében értékeljük a büntetőbírósági gyakorlatot, akkor megállapíthatjuk, hogy az megfelel a büntető jogpolitikai elveknek. A megyében bíróságaink mértéktartó szigorral ítélkeznek. Bizonyos szempontból bennünket szigorúbbnak tartanak például a fővárosban folytatott gyakorlathoz képest, de ez a szigor meggyőződésem szerint indokolt és szükséges. — Társadalmi, gazdasági életünk új, negativ jelenségei újabb területek jogi szabályozását indokolták. Milyen újfajta bűncselekmé nyék jelentek meg, lelkészül- tek-e erre a bíróságok? — A 80-as években a gazdasági, reformtörekvések közepette elterjedtek a kisvállalkozási formák, pl. a vendéglátó és egyéb kereskedelmi egységeknél a szerződéses üzemeltetés, a gazdasági és vállalati gazdasági munkaközösségek stb. A negatív jelenségek megítélése körében nehézséget jelent a jogvitás ügyek elhatárolása. Melyek tartoznak a polgári, gazdasági ítélkezés körébe, illetve milyen jelenségek kapcsán van szükség büntetőjogi fellépésre? Sajnos, az új típusú vállalkozások körében egyes szerződő felek a vállalati, vagy szövetkezeti tulajdont sajátjukként kezelik. Bizonytalannak érezve a vállalkozás lehetőségét, egyesek rövid idő alatt szeretnének meggazdagodni. Egyrészt a jogszabályok rendelkezéseinek kijátszásával, másrészt a hiányos szabályozás kihasználásával munka nélkül, vagy munkával arányban nem álló jövedelmek megszerzésére törekszenek. Az új formák közepette is megtalálható a túlszámlázás, a hamis mérés, az adókötelezettség eltitkolására törekvés, a szerződéses kötelezettségek csalárd módon való értelmezése. Mint említettem, a jogi elbírálás adott esetben gazdasági, polgári, vagy munkaügyi per keretében történhet, de ha a vállalkozói magatartás kimeríti a sikkasztást, a csalást, a hűtlen kezelést, az adócsalást, a vesztegetést, akkor büntető ügy lesz.- A hiányos szabályozás jogértelmezési problémákat is felvethet, ez kihat a biról gyakorlatra? — Mór említettem, hogy az új gazdasági formák keretében nem könnyű elhatárolni, hogy mely visszaéléseket kell polgári jogi szankcióval sújtani, illetve melyek azok amelyek büntetőjogi elbírálást igényelnek. Többször számunkra is vitatott kérdés, hogy egy-egy konkrét ügyben ü polgári jogi szankciókat kell alkalmazni, vagy bűncselekmény történt. A Legfelsőbb Bíróság már adott útmutatást, de rövid az idő a tapasztalatok átfogó összesítésére. A büntetőjogi eszközökre vigyázni kell, mert csak ott szabad alkalmazni, ahol bűncselekmény történt. Itt a bírónak ismernie kell a gazdasági hátteret, a gazdasági szabályozás helyzetét, fel kell ismernie a gazdaságpolitikai és jogpolitikai célokat, s ezek ismeretében körültekintéssel alkalmaz-, ni a hatályos jogszabályokat. Egy klasszikus pert könnyebb elbírálni, az új típusú perek eldöntése azonban még a legegyszerűbb esetben sem lehetséges rutinmunkával.- A válások száma évi 28 ezer körül van, s több mint 200 000 gyerek nevelkedik csonka családban. A családjogi döntésekben rendkívül nagy felelősség hárul a bírákra. Megnyugtatóak-e a visszajelzések a gyermekelhelyezési pereknél? — Az összes polgári peren belül a legmagasabb a családjogi perek részaránya, mintegy 60 százalékot tesznek ki. Ami azt jelenti, hogy a házasság felbomlásának folyamatával kapcsolatban nemcsak a bontóperek száma nőtt meg, hanem a házastársi vagyonközösség megszüntetése, a lakáshasználattal, a gyermek- elhelyezéssel és a -tartással kapcsolatos perek száma is. Az ok: ma egy átmeneti társadalomban élünk, ahol a társadalmi-gazdasági szükségszerűségek a család felbomlásának irányába hatnak. Természetesen mindezt kiegészíti e téren az erkölcsi lazulás is. Elmondhatjuk, hogy az egyik legnehezebb bírói döntés a gyermekelhelyezés, hiszen lehetetlen a gyermek érzelmi sérelme nélkül dönteni. Ezékben a perekben a szó valódi értelmében nem lehet igazságot tenni. Gyakran éri az a vád a bíróságokat, hogy anyapór- tiak. Sokszor joggal is teszik fel a kérdést: ha a férfi is ugyanannyit vállal és teljesít a gyermek gondozásában, tartásában, akkor miért az anyának ítélik? A Legfelsőbb Bíróság irányelvénék gyakorlati alkalmazásával ma már jóval több apa kapja meg a gyermekét, mint például tíz évvel ezelőtt.- Milyen ma az állampolgárok jogismerete, a jogi kultúra színvonala? Hiszen a jog nemcsak az igények érvényesítéséből áll, hanem a jogok és kötelezettségek egységét jelenti. — Én egy minimális jogi kultúrát az általános műveltség részének tekintek. Az emberek jobban tisztában vannak jogaikkal, mint ismerik kötelezettségeiket. A társadalom növekvő részében, a közgondolkodásban az tapasztalható, hogy egy szabályt hogyan lehet kijátszani, megkerülni. Ezt egy nagyon sajnálatos állam- polgári fegyelemlazulásnak tartom. Az érem másik oldala pedig az, hogy a peres felek túl sokat várnak a bíróságtól. Inkább keresik a konfliktusok éleződését: ha per, akkor legyen per! - minthogy józan kompromisszummal elősegítenék a megoldást, ami a bírói út elkerüléséhez vezetne. S ez jellemző a vállalatokra is, ahol egy tudatos felelősségelhárító mechanizmus működik. Tudom, hogy kárt okoztam, tudom, hogy fizetni kell, de pereljenek csak be, majd ha lesz bírói ítélet, akkor fizetek' mert különben még azt mondják, hogy nem küzdöttem a vállalatom érdekeiért. Olyan nehéz lenne több megértéssel rendezni közös dolgainkat? Marton Gyöngyi Tisztul a Balaton vize Megállt a Balaton vízminőségének korábban észlelt romlása, sőt helyenként javulás is történt. A kedvező folyamat a céltudatos. vízvédelmi munkának, a szeny- nyezés megelőzésének köszönhető. Erre a VI. ötéves tervben 3,9 milliárd forintot áldoztak. A vízminőségvéde- Jem tovább folytatódik a VII. ötéves tervidőszakban is. Ennek keretében több új szennyvíztisztít ó épül, bővítik és korszerűsítik a meglévőket és növelik a közműhálózatot is. A képen: A balatongyörö- ki telep három község szennyvizét tisztítja. Naponta ezer köbméternyit és a foszfort is eltávolítják a szennyvízből. / Szóvá tesszük Csövek és huzalok Ha minden jól megy, augusztus 20-án átadják a Harkányi iKórház új épületét. Mint már - a decemberi műszaki átadás előtt — írtuk róla, a kórház jelenlegi tömbjével szemközt, a strandfürdő mellett épül fel az új terápiás részleg. Elkészültével 'jobb, korszerűbb feltételekkel tudják majd gyógyítani a mozgás- szervi betegségekben szenvedőket. * Az épület szemre szép. Az építészeti munkákat végző emberek jórészt már elvonultak, hogy átadják a helyet a gyógyászati műszereket szerelő szakembereknek, csupán a kórház jelenlegi épületét az újjal összekötő alagútfolyosó burkolói vannak még itt közülük. Mi minden is lesz ebben az új részlegben? Lesz gyógyvizes kádfürdő, elektromos és szénsavas kádfürdő. Az úgynevezett pillangókádakban (alakja kiterjesztett szárnyú pillangóra hasonlít) speciális víz alatti kezelések. Lesz galvánfürdő és csak kéz-, lábtangentor. Itt kapnak helyet a masszírozóbokszok — ez mosta legszebben sikerült része az épületnek —, lesz szauna, és szolárium, amely utóbbi már akár azonnali használatra készen áll. Az épületnek tulajdonképpen már ez idő tájt üzemelni, betegeket fogadni kellene. Ne firtassuk most utólag, hogy az építészeti késések mikor, miből, kinek a hibájából történtek. Ügy vélem azonban, szólni kell a tervezési koordinálatlanságról, kivitelezési nemtörődömségekről, amelyek ugyancsak bosszantóak és rontják a képét az egyébként igazán szép és korszerű gyógyintézménynek. Az épület födéméi a talajon előre kiöntve készültek, és hidraulika emelte őket aztán a helyükre. Kiderült, az építészeti tervek nem egyeztek a MEDICOR műszaki terveivel. Ennek következményeként például a kádfürdő speciális műanyag kádjainak lefolyóit nem tudták hová bekötni. Mivel a födém -utólag nem bontható, a megoldás: a már elkészült padlóburkolat fölött csupaszon fut a vízelvezető cső. Balesetveszélyes és csúnya. A szénsavas fürdő kádjaihoz rézcsövön keresztül jut be a szénsav. Ennek sincs helye, a gumipadlón kívül fut. Amikor szóvá tették: ez így nem maradhat, mert veszélyes, csupasz alumíniumlemezekkel lefedték. Meglehetősen távol áll az esztétikus megoldástól és csúnyasága különösen azért szembetűnő, mert a szénsavas kád csodaszép, csaptelepe és a vízszabályozó műszerfala pompás. A galván- fürdő-készüléknek (amely ugyancsak a legkorszerűbbek közé tartozik), ugyancsak nem volt megfelelő helyen a becsatlakozási léhe- tőség, ezért egészen a fal mellé kellett állítani, aminek következtében a kapcsológombok is a falhoz kerültek. Kezelője majd csak oldalról hajolva tud hozzájuk férni... Arról nem is beszélve, hogy a speciális csaptelepekhez tartozó nik- kelezett és hőmérőkkel ellátott gégecsövet közönséges fém-könyökrésszel csatlakoztatták a falhoz, a menetnél még d szigetelőkóc is kilóg. Az meg már igazán apróság, hogy nagyobb lyukat véstek a csempére, mint amekkorát a csaptelep fedőkorongja le tud fedni. A magyar gyártmányú kádnál figyelmen kívül hagyták — hiába kérték előre —, hogy gyorsan kell megtelnie vízzel, mert nem mindegy, hogy a beteg mennyi ideig várakozik. Oly jól „megértették”, miről van szó, hogy a nagyméretű kádra egykorú normál mosogatócsapot szereltek fel. Ezek mellett valóban apróság, hogy a járóbetegek számára készült bejáratra olyan erkélyajtókat tettek fel, amelyeknek csak belül van kilincse, kívül nincs, és annak ellenére, hogy, kérték, küszöböt sehova ne tegyenek, az átadáskor látták: küszöb van mindenütt. Felszedték ugyan, de az utólagos megoldás nem a legszebbre sikeredett. Az épületben nincs lift. A nehezen mozgó, vagy tolókocsis betegek rámppn közlekedhetnek. A kórház gazdasági igazgatója lemérte: a betegeknek a fekvőrészlegből egy kilométeres utat kell az alaa- úton és rámpákon keresztül megtenniük, hogy a kezelőhelyiségekhez jussanak. Mozgáskorlátozott betegek számára pedig ez nem kis távolság. És érdekes módon a lejtős rámpa nem ott indul, ahol a bejárat van, hanem az ellenkező oldalról. (Mondják, eredetileg három épületegységet terveztek, és az eredeti terv szerint a másik oldalon lett volna a bejárat. Ám pénzhiány miatt csak egy tömb épült fel, a többi felépítésére biztos, hogy nem a közeljövőben kerül sor.) Az pedig mái csak o szemet bántja, hogy ezen az induló folyosón a betegek feje fölött futnak a szellőtő- és egyéb berendezések csövei, huzalai, és ugyanez a látvány gyönyörködteti már szemmagasságban a rámpa alsó szakaszán közlekedőket. A folyosók és lépcsők igazán szépek, vörös márványlappal fedték le. Vörös márványlap fedi a lépcsőket lezáró és korlátul is szolgáló oldalfalak tetejét is. Ám ■ itt a gyönyörű márványt, a felületéből kiálló fehér műanyag anyáscsavar rögzíti, ami nemcsak hogy rettenetesen csúnya, nem odaillő, de éles széle miatt balesetveszélyes is. És az is meghökkentő, hogy szivaty- tyúházat elfelejtettek tervezni, utólag kell korrigálni a hiányosságot. Kór. Az épület tervezője a budapesti AÁTV volt, a berendezések műszaki tervét és kivitelezését a MEDICOR Vállalat készítette, illetve készíti. Sarok*Zsuzsa
