Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-06 / 154. szám

1986. június 6., péntek PunontűU napló 5 Magyar áribenratató Eszékéi Pécsett, az Irányi Dániel téren épülő garzonház-együttes B, C, és D-jelű épületszárnyába a nyár folyamán beköltözhetnek a lakók, a földszinti üzletek is elkészülnek még ebben az évben. Magyar árubemutató nyí­lik ma Eszéken, viszonzása­ként a jugoszlávok tavalyi szerepléséért a Pécsi Ipari Vásáron. Ebből az alkalom­ból tegnap az ottani társ­rendező, az Osijek Export- Import cég székházában sajtótájékoztatót tartottak, melyen Asztalos Ferenc, a Mecsek-Tourist vezetőhe­lyettese ismertette a Pam-. pás sportlövő csarnokbon június 6-13-a között zajló kiállítás célját. A sportcsarnokban 500 négyzetméternyi területen csaknem 20 vállalat mutat­ja be termékeit, felajánlva a határ menti árucserére. A résztvevők: a Pécsi Bútor­gyár, a Dél-dunántúli Tü- zép, a Pécsi Bőrgyár, a Zsolnay Porcelángyár, a Baranya Megyei Zöldért, a pécsi Plastex Szövetkezet, a L Konzum Áruház, a Pécsi Mezőgép, a TITÁN, a Mechlabor pécsi híradás­technikai gyára, a Pannó­nia Sörgyár, a Délker, a budapesti Vasért, az Orszá­gos Piackutató Intézet, a Konsumex, a Budapesti Gyorsszolgálat Szövetke­zet, a Szabadegyházai Szeszipari Vállalat, a buda­pesti Piért, az esztergomi Granvisus, továbbá a ren­dezők, a Hungexpo, és a Mecsek-Tourist. Az árube­mutató idején két fontos szakmai napra kerül sor, mindenekelőtt az Eszéki Gazdasági Kamara kerek- asztal-konferenciájára a magyarHugoszláv 'határ menti kereskedelem helyze­téről és jövőjéről. A másik összejövetelen a magyar— jugoszláv építőipari együtt­működés jövőjéről tárgyal­nak, melynek időszerűségét az adja, hogy jugoszláv építőmunkások is részt vesznek Pécs belvárosának rekonstrukciójában. A. magyar árubemutató ünnepélyes megnyitójára ma délelőtt 10 órakor ke­rül sor, magyar részről megnyitja dr. Földvári Já­nos, a Baranya Megyei Ta­nács általános elnökhelyet­tese. 22 többletköltség az Elefántos háznál Munkalie,y megváltozott munka- képességű dolgozóknak Az idei első beruházási-fel­újítási koordinációs értekezle­ten - tegnap délután tartották az Ifjúsági Házban — Piti Zol­tán városi tanácselnök megál­lapította, hogy a belvárosi re­habilitáció folyamatban lévő munkái jó készültségben van­nak, s ezek idén és jövőre sok örömet szerezhetnék a pé­csieknek. Nem érezhető viszont a vállalkozói készség növeke­dése a beruházási piac csök­kenésének megfelelően. Feles­legesen lekötött pénzek fej­lesztési célokat nehezítenek, sőt veszélyeztetnek. A mélyépí­tési munkáknál emiatt 52 millió forint fedezethiány mutatkozik, ezt eszközátcsoportosítással meg kell szüntetni, különben a továbblépés alapfeltételei ke­rülnek veszélybe. Szóvátette azt is, hogy a felhagyott építési területék, a folyamatban lévő építkezések környezete - pl. a BÉV Ivov-kertvárosi felvonulási területe, vagy a Barbakán előtti terület — tartós rende­zetlenségükkel rossz városi közérzetet teremtenek. Az értekezleten áttekintették a városban folyó valamennyi beruházási-felújítási munka helyzetét, s ezek többsége nem kívánt szót, amire az a magya­rázat, hogy a vállalt szerződé­seknek megfelelően, tervsze­rinti ütemben folynak. Izgatóbb a munkáknak az a „kisebbsé­gé”, amiknél el kellett időrni, keresve a megoldás, a gyorsí­tás módját. Érdekes módon az első ilyen éppen a váratlan gyorsaság miatt került szóba. A Baranya Megyei Építőipari Vállalat az idei év végére, a jövő év elejére vállalt lakások átadási idejét több hónappal lerövidíti — az ilyen lépés ta­valy is gondöt okozott, a vi­szonylag késői közlés idén is nehezíteni fogja a lakásgazdál­kodó hatóság munkáját. A la­kossági közműtársulásokat sor­ra véve kitűnt, hogy több körül problémák vannak, s nem a finanszírozó lakosság részéről. Ezért figyelmeztette a tanács­elnök az érdekelteket: nagyon komolyan kell venni a lakossá­gi programok vállalását, hiszen nagy pénzeket tesznek le, s ha úgy érzik, hogy valahol is pac­káznak velük, ez visszahúzódást okozhat, ez pedig rossz hatás­sal leheti városfejlesztési cé­lokra. A belvárosi rehabilitációt érintve „természetesen" az ele- fántos tömb körül volt a leg­nek. Mire számíthatunk? Ami biztos: jelenleg 22 millió forint a felmerült többletköltség ösz- szege. A munkákat illetően sok még a „ha”. Ilyen oka lehet pl. •annak, ha aug'usztus közepé­re nem készül el a Széchenyi tér 8. — a Művészetek Háza — homlokzata, mert nem tudni még az ablakokról. Piti Zoltán közölte: az utcáról el kell vo­nulni, s hogy a falak mögött mi történik, az a kivitelező Ba­ranya Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat lelkiis­mereti ügye lehet. Bertrám Je­nő igazgató erre csak azt mondhatta: az ilyen munka annyi buktatót rejt, hogy illúzió azt hinni, hogy az eredeti terv szerint lehet végezni a felújí­tást. Terítékre került a Pécsi Nemzeti Színház ügye is — a nagyszínház felújításának nyomban a Kamaraszínház be­fejezése után indulnia kellene. Most viszont azt hallottuk: az UNIBER a közelmúltban ver­senytárgyalásra hívta a Zala és a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalatot, a ‘Köz­épületépítő Vállalatot és ter­mészetesen a BÉV-et. Az előbbi három nem tett ajánlatot. Most egy jugoszláv céggel tárgyal­nak. Ha mégis lesz versenytár­gyalás, mikor indulhat a fel­újítás? .. . H.l. Idén is könyvheti vendégünk volt Kalász Márton, József At- tila-díjas költő, műfordító, aki legújabb kötetét, a Morgató cí­mű gyermekregényt dedikál­hatta olvasóinak. A Morgató főszereplője egy kedves kutya és annak gazdája, egy kislány. Az első gyermekolvasók máris nagyon kedvezően nyilatkoznak a könyvről. Kalász Márton azonban a Jelenkorban közölt regényéről a rövidesen meg­jelenő Téli bárányról beszélt legszívesebben a baranyai ol­vasókkal rendezett találkozó­kon. — A Téli bárány számomra nemcsak egyszerűen egy könyv, nemcsak az első regényem, ha­nem ez életem legfontosabb könyve is, amelyben legfonto­sabb gondolataimat, érzései­met írtam meg. Fontosságát meghatározza a szülőföldem, Baranya, pontosabban Sombe­rek, ahonnan származom. — A regény a baranyai né­metség életébe visz el bennün­ket. Milyen írói feladatot je­lentett magyar nyelven írni egy német nyelvű közösség életé­ről? — Amikor indultam, még nem volt elképzelhető, hogyva­Adatrögzítők a Pécsi Ppstaigazgatóságon Szerencsésen találkoztak az érdekek: a Pécsi Postaigazga­tóság június 2-től megválto­zott munkaképességű dolgo­zókat alkalmaz adatrögzítő­ként számítóközpontjába. Azok közül választott munkatársa­kat, akik februárban elvégez­ték a Baranya Megyei Tanács egészségügyi osztálya és a Közgazdaságtudományi To­vábbképző Intézet alapfokú számítógép-programozói tanfo­lyamát. A postaigazgatóság számító- központja négy megyének dol­gozik, feladata sokrétű, felsze­reltsége jó, viszont adatrögzí­tőket keresett. A tanfolyamot végzettek közül négyen kaptak munkát, négy órában dolgoz­nak, havonta 1600 forintot ke­resnek. A helyiség ideiglene­sen biztosított, a Mozgáskor­látozottak Baranya Megyei Egyesülete adta kölcsön pécsi Rákóczi úti irodáját, amelyben most társbérletben dolgozik az egyesület gazdasági mun­kaközössége, és a posta adat­rögzítői. Három berendezést Marosvári János egy VDT 52100—C Videoton adatrögzítő gépen dolgozik Fotó: Proksza László Ez az első munkahely min­denképpen a februári tanfo­lyam sikere. Természetesen számos kérdést tisztázni kell, például, hogyan foglalkoztat­hatnak rokkantnyugdíj mellett dolgozókat, illetve tudnak-e munkát adni azoknak, akik az otthonukhoz vannak kötve? Hi­szen már erre is találtak meg­oldást: a tanfolyam résztvevői között végzett jogásznő, két nyelvvizsgával most a Postá­nál kapott munkát, hosszú évek várakozása után ez az első munkahelye, s a Posta- igazgatóság szakemberei kere­sik a módját, miként tudják hasznosítani nyelvtudását is... G. M. Könyvheti vendégünk Kalász Márton beszélgetés alkalmával oda­haza is sikerült elmondanom, hogy nem egy-egy ember éle­tét akartam megírni, hanem egy közösségét. Sok embert vettem mintául egy szereplő­höz is, hogy általánosíthassak. Hogy a másutt élők is átérez- hessék, hogyan élt itt egy nép, hogyan tudott túljutni a törté­nelem hozta megpróbáltatáso­kon, békéitek meg egymással a háború után összekerült sok­féle nyelvű csoportok, és ala­kult ki mai életük. A harmin­cas évek közepétől az ötvenes évek végéig terjedő korszakot fogom át ebben a könyvben, amit tulajdonképpen baranyai biztatásra, itteni vezetők buz­dítására kezdtem írni. laki Magyarországon német nyelven írjon, s e nemzetiség írója lehessen. Tehát magyar költő lettem. Ahhoz is el kel­lett telnie bizonyos időnejtc, hogy megírhassam, mit jelent a nemzetiségi lét — és nem­csak a németeké, hiszen köny­vember horvátok, szerbek is színre lépnek. Ezt a regényt azonban mindenképp magya­rul írtam volna meg, s elkerül­ve a helyszínre, személyekre való túlzott aktualizálást. — Ilyen szempontból mennyi a megfelelés a regényben? — Amikor a Jelenkorban kö­zölni kezdték a Téli bárányt, a falumban találgatni kezdték, vajon ki kicsoda. Aztán egy — Tavaly a bukovinai szé­kelyek életét regényciklusba loglaló Tamás Menyhérttel ta­lálkoztunk itt Baranyában. Va­jon eljött az idő ismét, amikor megszületnek e kisebbségi sor­sokat megformáló műalkotá­sok? — Tamás Menyhérttel köl­csönös figyelemmel kísérjük egymás regényének alakulását. Bizonyos, hogy e problémakör most érett meg az irodalmi megformálásra. Magam is úgy érzem, különösen a Téli bá­rány iránt megnyilvánuló ér­deklődés láttán, hogy erről nem elég egy regényt írnom. Hozzá kell fognom egy máso­dikhoz — most már a saját családomról. F's ei a szembe­nézés lesz a legnehezebb. Majd egy harmadik könyvhöz is. Iga­zi sikerük az lesz, ha elolvasva őket, azt mondják rájuk itt, Baranyában, hogy igaz minden, amit leírtam. Gállos Orsolya Hans Kühne, a Dán Király­ság budapesti nagykövete a dán alkotmány napja alkalmá­ból — csütörtökön — fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett So­mogyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, Kovács László külügyminiszter-helyet­tes, Melega Tibor külkereske- mi miniszterhelyettes. Jelen volt a politikai, gazdasági és kul­turális élet számos képviselő­je, valamint a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. * A moszkvai üzemek és in­tézmények 350 dolgozójával és szakszervezeti aktivistával csü­törtök reggel Budapestre érke­zett a moszkvai városi szak- szervezeti tanács barátságvo­nata. Nyikolaj Csesztnih, a moszkvai városi szakszervezeti tanács titkára vezeti a küldött­séget, amely a budapestiek két évvel ezelőtti baráti láto­gatását viszonozza. A szovjet küldöttség a nap folyamán megkoszorúzta a gel­lérthegyi Felszabadulási em­lékművet. A vendégek a kö­vetkező napokban gazdag szakmai és kulturális program­ban vesznek részt. Ellátogat­nak a moszkvaiakkal szoros testvérkapcsolatokat tartó bu­dapesti üzemekbe, intézmé­nyekbe. A találkozók egyúttal kulturális események is, ame­lyeken fellép, és gazdag mű­sort ad a szovjet küldöttséggel érkezett amatőr művészeti együttes ének- és tánckara. Baráti találkozókat tartanak vidéki útjukon is, Pécsett, Szombathelyen és Balatonfü- reden. * Dunai Imre külkereskedelmi miniszterhelyettes és Metodi Smileski, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság szövetségi külkereskedel­mi titkárhelyettese június 4— 5-én Budapesten tárgyaláso­kat folytattak a magyar—jugo­szláv gazdasági együttműkö­dés időszerű kérdéseiről. A találkozón államközi megálla­podást írtak alá, amely to­vább fejleszti és kibővíti az érvényben levő határ menti árucsere- és szolgáltatásfor­galomról, gazdasági együtt­működésről szóló kormányközi egyezményt. Rámutattak, hogy a ihatármenti területek gaz­dasági együttműködése egyre nagyobb szerepet kap a két ország árucsere-forgalmában. Az elmúlt évben megközelí­tően kiegyensúlyozott forga­lom mellett a határ menti áruforgalom meghaladta a 80 millió dollárt. A most aláírt megállapodás segíti a vállalatok munkáját, megkönnyíti a kölcsönös fize­téseket és ezáltal nagyobb biztonságot nyújt a résztve­vőknek. Célja, hogy a forga­lom növelésével tovább bő­vüljön a lehetőség a határ menti területek ellátásának javítására, a termelési kapa­citások ésszerű kihasználására. telepítettek ide, amelyeket összekapcsoltak a számító- központtal. Itt készítik a táv­beszélő-számlákat, a hírlap­statisztikát, és munkaügyi ada­tokat rögzítenek. A posta szívesen alapozná - ezt a munkát megváltozott munkaképességű dolgozókra, ám szeretne jobb munkakörül­ményeket nyújtani, minden­képpen szükség lenne egy, a közelben bérelhető helyiség­re, ahol bővíthetnék is ezt a tevékenységet. Sőt tudnának az adatrögzítésnél kvalifikál­tabb munkát adni, s bizonyára lenne is jelentkező, ha meg­valósul a mozgáskorlátozottak számára Pécsre telepített szá­mítógépes oktatás.

Next

/
Thumbnails
Contents