Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-06 / 154. szám

T986. június 6., péntek Dunántúli napló 3 Parancsnokváltás <* szigetvári munkásőregységnél Kulcsár Sándor Szívvel, lelkesedéssel A szigetvári munkásőrzászlóalj történetében fontos eseményt ho­zott 1986. május 1. Ahogy a testületben mondani szokás, pa­rancsnokváltás volt az egység élén. Kulcsár Sándor, aki 15, a zászlóalj életében sikereket és egyenes vonalú fejlődést hozó esz­tendőn át állt az egység élén, nyugállományba vonult. Igaz, be­töltötte a szolgálati idő felső határát, mégis idő előtt kényszeritette pihenőre egy szívinfarktus: ő is, a felsőbb parancsnokság is úgy tervezte, hogy még néhány hónapot ráhúz, amíg jó előre kiválasz­tott utóda elvégzi a Kossuth Lajos Katonai Főiskola munkásőrpa- rancsnoki tagozatát, s aztán még néhány hónap alatt fokozatosan átadja neki az ügyeket, fgy lett volna zökkenőmentes a parancs­nokváltás, de a betegség közbeszólt.------------------------------- « ------------------------------­K is János — Ez a beosztás sok lemon­dással jár. Szívvel, lelkese­déssel kell csinálni, másképp nem lehet — mondja Kulcsár Sándor, burkolt utalással ar­ra, hogy a lelkesedése nem, de sajnos a szíve megkopott, kíméletre szorul. Eddig nemigen kímélhette, most muszáj. Életpályája bő­velkedik a váratlan változá­sokban. 1931-ben született Kecskeméten, ahol akkor ép­pen kommunista párttag édesapja kőművesként mun­kát talált. A család a munka- lehetőségekhez alkalmazkod­va, sokszor volt kénytelen la­kóhelyet változtatni. Jó tanuló volt, az elemi elvégzése után középiskolába javasolták, ta­nulmányait azonban félbevág­ta egy súlyos szemsérülés. Ekkor már Debrecenben él­tek nagyszüleinél. Kitanulta a bádogos és vízvezetékszerelő szakmát s a Tiszántúli Építő­ipari Trösztnél dolgozott, ami­kor függetlenített DlSZ-titkár- nak választották meg. A hi­vatásszerű fegyveres szolgá­lat nem vonzotta, de amikor tiszti iskolára küldték, ott is becsülettel helytállt. Légvé­delmi tüzértiszti, majd sze­mélyügyi tiszti iskolát végzett, aztán hadnagyi rendfokozat­ban a Honvédelmi Miniszté­riumba került a személyügyi főcsoportfőnökségre. Innen küldték a Sztálin Katonai, Politikai Akadémiára. Az aka­démia hallgatójaként részt vett az ellenforradalom elle­ni fegyveres harcban. Néhány hallgatótársánál tapasztalt ügyeskedő pálfordulás azon­ban arra késztette, hogy le­szerelését kérje. Segédmun­kásként helyezkedett el, majd a Kelenföldi Hőerőműbe ke­rült, s innen a Pécsi Hőeő- műbe. Az iparőrség parancs­noka, majd a rendészeti osz­tály vezetője volt, s közben 1960. március 15-től munkás­őr. Lövész munkásőrként kezd­te, aztán egyre magasabb parancsnoki beosztásokba ke­rült. 1968jban lett a munkás­őrség hivatásos állományú tagja. Közben elvégezte a belügyi akadémiát. — 1971 áprilisában vetődött fel a gondolat, hogy a szi­getvári akkori önálló munkás- őrszázadnál parancsnokcseré­re lesz szükség. Engem sze­meltek ki új parancsnoknak. Május végén kerültem Sziget­várra. Nem volt könnyű Pécsről családostul ideköltöz­ni, hiszen kezdetben teljesen gyökértelennek érezhettem magam ebben a városban. Az itt eltöltött s4,digi 15 évem mégis szép lett. Megszerettem az embereket, jól együtt tud­tunk dolgozni a párt-, álla­mi és gazdasági vezetőkkel, beosztottjaimmal. A sikerek sem maradtak el. A szigetvári önálló század 1978-ban elnyerte a megye élenjáró egysége címet. Ki­magasló eredményeket értek el az ifjúság honvédelmi ne­velésében, a munkásőr úttö­rőgárdisták patronálásában, felkészítésében. Az egység ezért a tevékenységéért meg­kapta a „Gyermekekért” em­lékplakettet, Kulcsár Sándor pedig a KISZ KB Elismerő Oklevelét. 1984-re a századot zászlóaljjá fejlesztették. Bara­nyában munkásőrségnél elő­ször itt tartottak csapatzászló átadási ünnepséget, itt léte­sült először a hagyományok őrzését szolgáló emlékszoba. — A bázishelyeink szocia­lista brigádjai segítettek a kivitelezésben, s ez szinte to- borzónak bizonyult — emléke­zik mosolyogva Kulcsár Sán­dor. — Megismerték közelebb­ről a testület tevékenységét, s öten jelentkeztek közülük munkásőrnek. Kulcsár Sándor munkásőr- parancsnoki pályafutása él­ményekben és elismerések­ben bővelkedik. Háromszor kapta meg a Kiváló Parancs­nok címet, a Haza Szolgála­táért Érdemrend arany foko­zatával kétszer, ezüst fokoza­tával egyszer tüntették ki. Tavaly a fegyveres erők nap­ja alkalmából Baranyában az elsők között részesült az Áp­rilis 4. Érdemrend kitüntetés­ben, most, nyugáílományba vonulása alkalmából az or­szágos parancsnok soron kí­vül alezredessé léptette elő. A nyugállomány az ő eseté­ben annyit jelent, hogy a könnyített szolgálatú munkás­őrök táborába került. Nem válik meg tehát az egységtől, s igyekszik az új parancsnok munkáját segíteni. Ő szemel­te ki utódának, s már évek óta készítette fel a parancs­noki teendők ellátására. Va­lószínű, hogy neki is elmondta hitvallását: — Aki nem tudja a közös­ségi érdekeket az egyéni ér­dekei elé helyezni, az ne jöj­jön nrunkósőmek! Minden munkásőrhöz meg kell találni a kellő hangnemet, s ezt tu­datosan fejlesztett emberis­meret. nélkül nem lehet. En­nek a testületnek ugyanis van egy sajátossága: a fel­sőbb parancsok csak az egy­ségparancsnok asztaláig ér­vényesek, ő már csak kérés­ként tudja továbbadni a tár­sadalmi állományú munkás­őröknek, akik számára az el­sőrendű feladat a termelő munka. Egy-egy feladatra va­ló megbízás csak a kérés lehet, mégha annak hivatalos formáját parancsnak nevez­zük is. * A szigetvári munkásőrzász­lóalj új parancsnokának Kis Jánost, a korábbi egységpa­rancsnok-helyettest nevezte ki a munkásőrség országos pa­rancsnoka. Előbbi tisztségét 1976 óta töltötte be. 1973 ja­nuárja óta munkqsőr. Tavaly került a testület hivatásos ál­lományába. Még fiatalember­nek számít, hiszen 1948-ban született Rózsafán. Felesége rendőrtiszt. 1977 óta párttag. A közeljövőben fog állam­vizsgázni a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskola munkásőrpa- rancsnoki tagozatán. Mivel bentlakásos iskolán tanul Budapesten, s csak hét­végeken jár haza, az új pa­rancsnokkal nem is volt köny- nyű összehozni a beszélgetést.- Közgazdasági techniku­mot végeztem, annak idején 1972-ben mint a Szigetvári ÁFÉSZ dolgozója jelentkeztem a munkásőrségbe. A csalá­dom helyeselte a lépésemet. Az, hogy munkásőr szeretnék lenni, mór korábban megér­lelődött bennem. Katonai szolgálatomat a határőrség­nél töltöttem, és sok közös akciónk volt a munkásőrség­gel. Ott ismertem meg a munkásőrség életét, s vonzó­nak találtam, mint ahogy ál­talában a fegyveres szolgálat kötöttségét. Megtisztelő, hogy Kulcsár Sándor kezdettől fog­va utódát látta bennem, s kövekezetesen megtanított a parancsnoki teendőkre.- Milyen tervei vannak az új parancsnoknak?- Egyelőre nem foglalkoz­tat különleges terv, újítási szándék, csak egyetlen nagy feladat: megfelelni a biza­lomnak, s az állomány se­gítségével folytatni azt az utat a szigetvári egység kö­zösségével, amelyet Kulcsár Sándor másfél évtized alatt megalapozott. D. I. Új megoldósokat keresni Ár László Azt szeretem, ha minél több önálló feladatot oldhatok meg Ár László a negyvenévesek generációjának tagja; a Pécsi Dohánygyár elektroműszerésze. Feladata nem több, mint biz­tosítani a gépek üzemszerű működését, azon iparkodni, hogy elektromos probléma ne legyen. Persze ez nem egysze­rűen kábel és villany kérdése; ma már egyre bonyolultabb elektronika irányítja, vezérli a berendezéseket, a dohányki­készítés, cigarettagyártás min­den munkafázisába betört a mikroelektronika, betörtek az integrált áramkörök. — Szeretem a munkámat — mondja a szűkszavú fiatalem­ber, s mindjárt hozzáteszi: — Ezt ugye ma kevesen mond­ják .... Vagy nem vallják be maguknak sem, vagy tényleg utálják. meg a celofánról a prolipropi­lénre való átállásnál a vasa­lást: olyan jól sikerült» hogy több dohánygyárban is átvet­ték. Ez csak a látszatra azo­nos a korábbival, a prolipropi­lén a gyártási rendszeren be­lül sokkal pontosabb hőfoktar­tást igényel, mint a celofán: az újítás lényege, hogy a meglé­vő fűtőtesteket kellett úgy be­lőni, hogy mindig azonos le­gyen a hőleadás. Megoldot­ták. Megjegyzi: — Közel 20 éve dolgozom a Dohánygyárban. Nyilván min­den szegletét ismerem, ottho­nosan mozgok. Ha van valami, ami jó érzést ad az embernek, akkor az, hogy lépten-nyomon találkozhatom valamivel, ami a kezem munkája. Érettségizett, technikusi okle­velet szerzett; továbbtanulni is szeretett volna, de akkoriban nem volt szüksége a gyárnak elektromérnökre, s azt mond­ták: tanulhat, de támogatást, kedvezményeket nem kaphat. Akkoriban gyarapodott a csa­ládja is — gyűjtöttek lakásra —, így nem tudta vállalni az egyetemmel járó távolléteket. — Feleségem a MÁV Pálya- fenntartási Főnökségen mun­kaügyi ügyintéző; három gyer­mekünk van. Nagyobbik lá­nyom 17 éves, gimnáziumba jár, jól tanul. Nagyon büszke va­gyok rá. Középső gyermekünk szintén lány, 11 éves, a legki­sebb fiú, 10 éves. A Kertvárosban laknak há- romszobós lakásban; tiz éve kapták vállalati segítséggel. — ön újító .. . — Igen. Nagyon szeretek töprengeni a dolgokon, új megoldásokat keresni. Kollégájával együtt oldották öt szívófejes próbaszivó ké­szüléket is csinált többedma- gával, motor fordulatszám sza­bályzót a filtergyártó gépekre. Úgy 10—12 újítást mondhat magáénak. Most aránylag jól keres: fi­zetése mellé, amely úgy 6000 forint körül mozog, a vállalati gmk is hoz valamit. Igaz, a sza­badidő rovására megy, de kell a pénz. — Mire gyűjt? — Sok álmom van, melyeket még nem sikerült megvalósíta­ni. Kocsit is szeretnék venni, el­vinni a családot nyaralni, bú­tort cserélni . . . fizetésünk el­megy a mindennapi életre, kell a mellékes. Egy célja van, amit életcél­nak is mondhat; biztosítani a családnak a legszükségesebbe­ket, megteremteni a feltétele­ket ahhoz, hogy a gyerekek ne . szenvedjenek hiányt, tanulhas­sanak. Kozma Ferenc Számítástechnikai táborok Folytatva a tavaly meghirde­tett mikroelektronikai progra­mot, ennek keretében idén is­mét szervez a KISZ Pécs Vá­rosi és Baranya Megyei Bi­zottsága számítástechnikai tá­bort. Míg az előző évben — kísérletképpen — egy egyhe­tes tábort nyitottak Bárban, addig ezen a nyáron már két, ugyancsak egy-egyhetes szá­mítástechnikai tábort indíta­nak. Az első csoport július 21-től 26-ig, a második július 28-tól augusztus 2-ig vehet részt a táborban, amelynek helye most Pécsett lesz. Hetedik és nyol­cadik osztályosok, középiskolá­sok és dolgozó fiatalok jelent­kezését egyaránt váriak, s ter­mészetesen nem életkor, ha­nem tudásszint szerint kerül­nek a haladó, illetve kezdő csoportba. Egy-egy tábor nyolcvanfős lesz; a jelentkező­ket úgy osztják be, hogy min­den csoportba negyven pécsi és negyven vidéki kerül. Mint­hogy az érdeklődés már tavaly is jóval nagyobb volt, mint ahány résztvevőt el tudtak he­lyezni, így idén érkezési sor­rendben fogadják el a jelent­kezési lapokat. Jelentkezési la­pokat és csekkeket minden KISZ-szervezetnél, illetve a vá­rosi KISZ-bizottságon lehet kérni, s a kitöltött lapokat a KISZ Pécs Városi Bizottságára június 25-ig kell eljuttatni. A számítástehcnikai tábor működéséhez a gépeket a SZOV, a DÉDÁSZ. a MÁV, a Húsipari Vállalat, a JPTE, a PMMF, a Baranya Megyei Pe­dagógiai Intézet, a HUNOR biztosítja, s ezenkívül magán­emberek is fölajánlottak szá­mítógépeket, hogy ezzel is hozzájáruljanak a mikroelekt­ronikai kultúra terjesztéséhez. A városi FMKT, a Fiatal Mű­szakiak és Közgazdászok Taná­csa szakmailag továbbra is patronálja az ifjúsági szövet­ség számítástechnikai prog­ramját, s így a táborokban is ők biztosítják a szakembere­ket, s ők is zsűrizik majd a programíró versenyre beküldött munkákat. Ugyanis a két nyári tábor szervezésével párhuzamosan a KISZ Pécs Városi Bizottsága „Szoftversenyt" hirdet meg, három különböző kategóriá­ban. A pályamunkákat a ki­töltött jelentkezési lapokkal együtt július 1-ig kell ugyan­csak a városi KISZ-bizottságra eljuttatni. A versenyen 30 év alatti pályázók vehetnek részt, akár egyéni, akár csoportos munkával. A három kategória, amelyre a pályázatot meghir­dették, a következő: 1. iskolai oktatásban alkalmazható okta­tó, szemléltető programok, 2. gazdasági, műszaki és tudo­mányos jellegű programok, 3. egyéb, például játék. A beér­kezett pályamunkákat a tábor ideje alatt fogja értékelni a szakmai zsűri, s mindhárom kategóriában első, második és harmadik díjakat adnak ki. Az első díj háromezer, a második kétezer, a harmadik ezer fo­rint. A programokat a követ­kező számítógépekre adaptál­va fogadják el: HT 8080, PRI­MO, MO 8X, COMMODORE 16, COMMODORE 64, PRO­PER 16, IBM PC XT és AT, vagy ezekkel kompatibilis szá­mítógépek. Nevezési lapokat ugyancsak az üzemi, vállalati, intézményi KISZ-szervezeteknél, illetve a városi KlSZ-bizottsá- gon lehet igényelni. A programok szerzői jogvé­delmét a rendező szervek ga­rantálják. Az esetleges ké­sőbbi forgalmazást az Alkotó Ifjúság Egyesülés és Pécs Me­gyei Város Tanácsának műve­lődési osztálya vállalja. A mű­velődési osztály egyébként ko­moly támogatással segíti a dí­jazást, ezenkívül pedig vállal­ták, hogy a hasznosítható programokat az oktatási intéz­ményekben terjesztik. D. Cj. Pályázat Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, az Ipari Minisztérium, az Or­szágos Energiagazdálkodá­si Hivatal, a Magyar Villa­mosművek Tröszt, a Ma­gyar Elektrotechnikai Egye­sület és a Kaposvári Vil­lamossági Gyár országos, nyilvános és titkos tervpá­lyázatot hirdet „magán­erős épületegyüttesek gaz­daságos villamosenergia­ellátása és szerelése” cím­mel. A pályázat meghirdetői arra keresik a választ, hogy miként lehetne a ma­gánerős kivitelezésben ké­szülő épületegyüttesek vil- lamosenergia-ellótását a lehető leggazdaságosab­ban megoldani. A részletes kiírás már átvehető az ÉVM-ben. A pályamunkákat 1986. ok­tóber 6-ig kell postára ad­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents