Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-30 / 178. szám

1986. június 30., hétfő Dunántúlt napló 3 Egész napos foglalkoztatás - megszervezik az oktatást is A Bercsényi utcai épület kívülről már elkészült Mozgásjavító napközi speciális ellátással Üj fejezethez érkezett a pé­csi mozgásjavító napközi ügye. A Mozgáskorlátozottak Bara­nya Megyei Egyesületében dol­gozó szülői munkaközösség koordinálásával tizenkét család nyújtott be kérvényt a Pécsi Vá­rosi Tanács művelődési osztá­lyára gyermeke egésznapos el­látása érdekében. A feltételek kedvezőek: ta­valy szeptemberre készült el a pécsi Bercsényi utcai iskola- épület átalakítása, amelyben külön helyiségeket kapott a mozgásjavító napközi. Az épü­let többi részében a Pécsi Ki­segítő és Foglalkoztató Iskola tagozata dolgozik. A mozgás- korlátozott gyerekeknek két ter­met, tornaszobát, speciális szo­ciális helyiségeket alakítottak ki. Az étkeztetést melegítő kony­hával oldják meg a szomszédos nemzetiségi iskolából. A városi tanács két osztálya, az egészségügy és a művelő­désügy vállalta a napközi meg­szervezését és működtetését. Állandó orvosi felügyelet és gondozónők mellett különös gondot fordítanak a gyerekek önállóságra szoktatására, moz- gásállcpotuk javítására, illetve szintentartásóra. Lényeges dolog, hogy az ide jelentkező gyerekek más pécsi iskolák magántanulóiként kor­repetáló oktatásban részesül­nek, és a tanév végén annak az iskolának a bizonyítványát kap­ják, amelybe beíratták őket. Egyébként ez az egyik leglé­nyegesebb dolog, amiért a szü­lők igénylik a napköziellátást, mert az a tapasztalatuk, hogy a hat órás magánoktatás ke­vés a gyerekek fejlődése érde­kében. Hiszen a mozgásukban korlátozott gyerekek elsősorban az „eszükkel" válhatnak ön­állóvá, kenyérkeresővé. Az sem mellékes, hogy a kicsik a csa­lódban maradnak, ugyanakkor közösségben fejleszthetik ké­pességeiket. A tizenkét jelentkező többsé­ge azonos korú, hat-nyolc éves, számukra rendkívül fontos az iskolaelőkészítés is. Várhatóan szeptembertől indul q napközi, addig sok apró, de lényeges feladat vár megoldásia, pél­dául a gyerekek utaztatása, amit a szülők — esetleg többen összefogva — vállalni tud, de talán remélhetnek más segít­séget is valamelyik taxi-társa­ságtól . . . Gáldonyi M. Európai érsebészeti továbbképzés résztvevője: Dr. Kollár Lajos Megfékezhető az érszűkület? A fő ellenség a dohányzás és a stressz Talaj­javításra: algíriit Újabb kísérletek kezdődtek az olajpala, vagy ahogy fan­tázianevén nevezik, az alginit mezőgazdasági hasznosítására Vas megyében. Az ásványt a világán először az Állami Föld­tani Kutató Intézet ajánlotta talajjavításra 1977-ben, s azóta bebizonyosodott, hogy az el­halt algák maradványaiból kü­lönleges körülmények között ke­letkezett biológiailag aktív kő­zet nagy abszorpciós felülete, jelentős mész- és makro-, il­letve mikroelem-tartalma foly­tán savanyú homoktalajokon —- 40—50 tonnás hektáronkénti dózisokban kijuttatva — átla­gosan 23,5 százalékos növe­kedést eredményezett a napra­forgó- és kukoricatermésben, meszes homokon pedig 60 szá­zalékos többletet hozott. Az alginittel most kezdett kí­sérletek során arra a kérdésre keresik a választ, hogy a ter­mészetes talajjavító szer vajon a középkötött talajokon is ked­vező hatást gyakorol-e a ter­méseredményekre. A Tanakaj- di Agrokémiai és Növényvédel­mi Állomás szakemberei egye­lőre 5 és 30 tonna közötti hek­táronkénti adagokkal próbál­koznak, illetve istállótrágyával kombinálják az alginitet. Mi­után a Vas megyei Gércén ta­lálható hazánk egyik legna­gyobb kiterjedésű és viszony­lag könnyen művelhető alginit- bányája, a kísérletek kedvező eredménye,) esetén jelentősen meggyorsulhat a vasi talajok termőképességének fokozása. Európai érsebészeknek szer­vez rendszeresen továbbkép­zést az amszterdami akadé­mia orvosi egyetemének ér­sebészeti részlege R. J. A. M. van Dongen professzor veze­tésével. Az idei kurzusra négy magyar orvost hívtak meg. Pécsről dr. Kollár Lajos, a POTE I. számú sebészeti osztályának adjunktusa vett részt az egyhetes intenzív tanfolyamon. Reggelente 8 órakor kezdődtek az előadá­sok, amelyek egy-két kisebb szünettel este 7-ig tartottak, majd 20—23.30-ig műtétek vi­deofelvételének vetítésével folytatódtak. Az egy hét el­teltével gyakorlati és elméleti vizsgát kellett tenniük, szigo­rú kritériumoknak eleget téve, hogy valaki megkaphassa az igazolást a továbbképzés si­keres elvégzéséről.- Hogyan hívnak meg va­lakit az ilyen továbbképzés­re? — 1981-ben voltam először ■külföldön kongresszuson, ahol előadást is tartottam. Három évvel ezelőtt részt vettem a Baden Baden-i hemorológiai világkongresszuson és azóta sok helyen számoltam be kli­nikai munkánkról, kutatá­sainkról — mondja dr. Kollár Lajos, miközben megtekintet­tem az angol nyelvű „bizo­nyítványt". — Nagyon hasznos volt a feszített ütemű amsz­terdami hét, összezárva a kol­légákkal, akikkel másról sem beszélgettünk, mint az érse­bészeti technikákról, a még újnak számító reológiáról, a vér folyékonyságának vizsgá­latáról. A tanfolyam alatt át­tekintettük mindenféle aspek­tusból az érsebészetet és a különböző műtéti metodiká­kat. Világstatisztikák bizonyí­tották be például, hogy a ha­si verőér területén a műér beültetésénél hatásosabb a beteg saját erének a rekonst­rukciója, megtisztítása. Egy ilyen hét alatt az orvos is új­jászületik, és további lendü­letet kap a munkájához. Az sem rossz érzés, amikor kide­rül, hogy mi itt lényegében ugyanolyan módszerekkel, anyagokkal dolgozunk, mint Nyugat-Európában. Igaz, az anyagok, a protézisek nehe­zebben érkeznek meg.- Az érsebészet a hatva­nas évek vége óta fejlődik folyamatosan, önök itt a pé­csi klinikán évente kétezer embert vizsgálnak meg, 250- 300 helyreállító érműtétet tud­nak végezni. Milyen lő keze­léseket alkalmaznak?- A konzervatív, joobá'a gyógyszeres kezelést, a semi- invazív vagyis katéteres, értá­gitásos és az invazív vagy se­bészeti megoldásokat alkal­mazzuk. A sebészeti beavat­kozásnál is több lehetőség kínálkozik: helyreállítjuk a beteg saját érpályáját, a me­szes lerakódásoktól megtisztít­juk vagy a beteg vénáját ar­tériaként ültetjük be, illetve műeret ültetünk be. — Az érsebészet fejlődését mi segítette elő? — A haemodinamikai kuta­tások, az érpótló varróanya­gok és a technika előrelépé­se, illetve a reológiai kuta­tások. Én is foglalkozom Teo­lógiával, a kandidátusi disz- szertációmat is e témakörből írom. A viszkózmérőnket, reo­méterünket, amelyből már több példány működik az or­szág klinikáin és kórházai­ban, egy több tudományt mű­velő munkacsoporttal mi állí­tottuk elő kétéves munkával. — Nagyon sok érszükületes beteg van Magyarországon és szerte a világon. Hogyan le­het megfékezni ezt a beteg­séget? — Sok függ a betegség stá­diumától — mikor kerül or­voshoz a beteg —, a megelő­zéstől és a beteg hozzáállá­sától. Elmondok eqy példát. Néhány évvel ezelőtt jeleit- kezett egy hozzám hasonló korú fiatalember. Húsz métert tudott egyfolytában járni, utá­na meg kellett állnia a fáj­dalmai miatt. Kértem, hagyja abba a cigarettázóst, fogyasz- szon sok folyadékot - erre a vérsűrűségének a hígítása miatt volt szükség — és jár­jon minél többet. Állapota fokozatosan javult, ma is ak­tív sportoló. Pedig a fiatal­kori érszűkület különösen rosszindulatú betegség. A megelőzéshez tartozik, amit mór sokszor javasolt sokféle orvos: komoly küzdelem a dohányzás ellen, korszerű táplálkozás, aktív mozgás, és amit a legnehezebb betartani: kerülni a stresszhatásodat, mert az idegesség hozzájárul az érrendszer elzáródásához, szűküléséhez. Dr. Kollár Lajos legközelebb július elején a müncheni an- giológiai világkongresszuson tart előadást. Barlahidai Andrea Szó van az északi oldal kialakításáról is Folytatódik Pécsett a Citrom utca beépítése Ma ugyan csak a szükség­telenné vált épületek bontá­sa kezdődik, de ez az első esemény Pécsett a Citrom utca beépítésének folytatá­sában. A meglevő Citrom ut­ca 1-es számmal jelzett épü­let (amelyben 15 lakás és ugyanennyi üzlet található) tükörképeként, a keleti olda­lon úján 15 lakás és üzlet épül házilagos kivitelben, a Dél-Dunántúli Tervező Vál­lalat tervei alapján. Az épü­letet a tervek szerint 1987 őszén adják át, amikor a la­kók beköltözhetnek, az üzle­teket megnyithatják. Pécs Város Tanácsa az építési telket rendelkezésére bocsátotta, a telekelosztó bi­zottság az építőközösségben résztvevők névsorát kijelölte. Az építkezés alatt a gya­logos közlekedés zavartalan marad, minimális közterüle­tet vesznek ugyanis igénybe. A parkolóhelyek száma csök­ken, az utca északi oldalán lehet csak parkolni. A Citrom utca beépítésé­nek további lépéseire (az északi oldalon szó van a Citrom utca 3-as számú ház megépítéséről és 70 föld­alatti garázs kialakításáról) a most kezdődő építkezés befejezése után kerülhet sor. A Pannon-tenger hagyatéka Homokkő golyók a város alatt Homokkőgolyókat találtak Pécsett a Bányászati Aknamé­lyítő Vállalat dolgozói a Káp­talan és a Janus Pannonius utca közötti vágathajtáson, a felszín alatt tíz méterrel. Szép számmal kerültek elő egymás utón az ágyúlövedékszerű go­lyóbisok, 10—15—20 centimé­ter átmérőjűek. Hasonló leletre Erdélyben akadtak a múlt század végén.- - A pécsi gömb alakú kép­ződmények hárommillió évvel ezelőtt, a pannon kor idején lerakodott homokrétegben hosz- szú idő alatt létrejött meszes kötésű homokkőgolyók. A gömb a finomhomokba került kvarc- szemekből fejlődött ki. E mag körül víz hatására a lazább ho­mokból kioldódott a mész, s a hízási folyamat mindaddig tart, míg van elegendő csapa­dék és a karborráttartalom is megfelelő — mondja Kraft Já­nos geológus. Löszben általános az úgyne­vezett löszbaba, de ennek mé­rete csupán pár centiméteres, ritkán éri el a tizet. Homokban kavics vagy homokkőpad kép­ződik, a gömbkövek kialakulá­sához meszes homok, csapadék szükséges. L. Cs. K. Kutya egy ügy! Bobit eltiltották az ugatástól Mióta Bobit eltiltották az ugatástól, csak köhögni tud. Ugatásával zavarta a ház la­kóinak nyugalmát, így gazdá­ja inkább vállalta, hogy ki­operáltatja hangszálait, mint­sem megváljon kedvencétől. Dorka, aki egy nagy ház nyol­cadik emeletén lakik, egy hete nem liftezhet, s most hármasá­val szedi a lépcsőfokokat, ver­senyezve liftező asszonyával. Lady is szabálysértést követett el, ma kuckója a konyha sar­ka, melynek fala nem határos az aludni vágyó szomszédok­kal. Barátnője a folyosó végén lakó puli pedig vígan koncer­tezhet már hangfogóval felsze­relt előszobaajtajuk mögött. S hogy mi lesz a sorsa annak a kegyeletsértő német juhászku­tyának, aki ugatásával riogat­ja a temetési szertartás részt­vevőit, az még nem dőlt el. Az ügy most van folyamatban a városi tanács hivatalának igazgatási osztályán. — Kutya egy ügyek ezek! — mondja Klátyik József mező- gazdasági csoportvezető. — És szomorú ügyek. Hiszen elbírálá­suknál többnyire egyedül álló tulajdonosokkal állok szemben. S ha a kutyus tartása ellen fel­lázadnak a ház lakói, bármire képesek, csakhoqy ne kellien megválniuk az állattól. Néhány hónapja történt, hogy az idős hölgy, akit eltiltottam a kutya­tartástól, türelmi időt kért. Ami­kor kimentünk ellenőrizni, megtudtuk a szomszédoktól, hogy inkább kiköltözött a vá­rosból tacskójával együtt. Pécsett tanácsrendelet sza­bályozza az ebtartást. Az egy-, és többlakásos házakban laká­sonként egy kutyát lehet tar­tani. Saját tulajdonú lakás ese­tén nem kell. engedélyt kérni, államinál pedig a kezelői en­gedélyt megadottnak kell te­kinteni. A PIK egyébként eltilt­hatja egy-egy lakásra, vagy az egész lakóépületre az állattar­tást. A tanácsrendelet csak azt tartalmazza, hogy minden ál­lattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás kö­vetkeztében a lakók jogai sé­relmet ne szenvedjenek. De a lakók jogai széles körűek, a kutyusok pedig ugatnak, vonyi- tanak, pisilnek, hullik a szőrük, netán ráugrálnak az emberek­re. A feljelentések száma évi 250—300 Pécsett. A tanácson pedig dönteni kell, kötelezni a tulajdonost erre, arra, s akik ennek nem tesznek eleget, bír­ságolni. (összege esetenként tízezer forintig terjedhet, és többször ismételhető.) De a kutyákat csak akkor lehet „megrendszabályozni" ha van gazdájuk. S ha nincs? Ök azok, akik a kukák környékén turkálnak éleimért, s akikről bemondja a rádió, televízió, hegy itt vagy ott megharaptak egy kisgyermeket. Akiket ebol­tások idején a 3—4 kutyát tar­tó hétvégi ház tulajdonosok szélnek engednek, nehogy rá­jöjjenek, hogy nem fizetnek odót. Pécsett ma 4—5 ezer be­oltott ebet tartanak nyilván, havi negyven—ötven kóborlót visznek be az Állategészségügyi telepre, s mintegy 70—80-an vannak a kutyamenhelyen. Ha legalább azonosítani le­hetne őket. Mint külföldön, ahol színes bilétával a nyakán, kutyarendszámmal szaladgál az eb . . . Marton Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents