Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-26 / 174. szám

1986. június 26., csütörtök Dunántúli napló 5 jobb Icöriilmónifele Pécsi tévéműsor — az egész városban Új szakaszba lép a közösségi televízió Világszervezet az egészséges falvakért A jövő év augusztusában vi­lágkongresszus házigazdája lesz Pécs. A Nemzetközi Me­zőgazdasági és Faluegészség­ügyi Társaság a legutóbbi, 1984-ben Üj-Zélandban meg­tartott tudományos ülésen dön­tött úgy, hogy a X. világkong­resszust Magyarországon ren­dezik meg. Tegnap a POTE Társada­lom-orvostani Intézetében a társaság vezetőségéneik talál­kozójára került sor, amelynek házigazdája dr. Tényi Jenő egyetemi tanár volt, mint a nemzetközi társaság egyik al- elnöke. A vendégek pedig To- shikazu Wakatsuki főtitkár Ja­pánból, Pavel Macúch elnök Csehszlovákiából és Herbert Knabe alelnök az NDK-ból. A találkozás a jövő évi kongresz- szus előkészítése érdekében jött létre. A tanácskozást követően tar­tott rövid sajtótájékoztatón a Dunántúli Napló kérdésére el­mondták, hogy ez a társaság a mezőgazdaságban dolgozó,' falvakon élő emberek egész­ségének megőrzésével foglal­kozik. Programjuk kapcsolódik az Egészségügyi Világszerve­zet felhívásához: Egészséget mindenkinek 2000-re! Azon munkálkodnak, hogy a világon mindenütt megfelelő színvonalú legyen a megelőző egészség- ügyi alapellátás. Hogy emel­kedjék a falusi körzeti orvosi és mezőgazdasági üzemi orvo­si ellátás színvonala, hogy ja­vuljon a falu környézeti higié­niája. Mindez annak érdeké­ben, hogy megelőzzék a fal­vak tipikus betegségeit. A fel­adat komplex, nemcsak az egészségügyet érinti, ezért c kongresszus résztvevői nem­csak orvosok lesznek, hanem kémikusok, biológusok, állator­vosok, agrármérnökök is. A japán professzor végül el­mondta, Magyarországon belül Pécsre azért esett a választás, mert a pécsi egyetemen egy tanszéken belül működik tár­sadalomorvostudományi és kör­zeti orvosi intézet, valamint itt végeztek széles körű betegség­előfordulási vizsgálatokat a falvak lakói között. S. Zs. Urológus - kongresszus Szerdán a Hilton Szállóban meg­kezdődött az Európai Urológus Tár­saság VII. kongresszusa. Dr. Balogh Ferenc professzor, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem urológiai klinikája igazgatójának megnyitója után Adolphe Steg professzor, az Európai Urológus Társaság főtitká­ra köszöntötte a résztvevőket: a 40 országból érkezett több mint 700 szakembert. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke — a kongresz- szus fővédnöke —: a tanácskozás ^résztvevőihez intézett levelében aláhúzta: a magyar orvostudomány, ezen belül az urológia eredmé­nyeinek elismerése az, hogy e nagy tekintélyű nemzetközi szervezet or­szágunkban tartja tanácskozását. Szerdán az ifjúsági szövet­ség székházéban ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Az •ülésen részt vett Petrovszki Ist­ván, az MSZMP KB osztály- vezetője. A testületet Hámori Csaba első titkár tájékoztatta az MSZMP Központi Bizottsá­gának június 18-i üléséről. A továbbiakban a Központi Bizottság Szandtner Iván tit­kár előterjesztésében megtár­gyalta és elfogadta a Közpon­ti Bizottság és választott tes­tületéi feladattervét a KISZ XI. kongresszusa határozatainak végrehajtására. A KISZ irányí­tó testületéi a következő évek­ben foglalkoznak - egyebek között — az ifjúsági szövetség­nek a népgazdasági célok va­lóra váltásával kapcsolatos fel­adataival: a fiatalok érdek- képviseletével összefüggő kér­Új szakaszába lép a pécsi közösségi televízió 1987-ben; a a kábeltelevízió, amelyet váro­si televíziónak is neveztek és neveznek, országszerte terjed, s nemcsak divatos voltánál fogva, hanem azért is, mert a várospolitika hathatós eszkö­ze mind a lakosság, mind a vezető testületek oldaláról nézve. Nem véletlen, hogyany- nyi néven szerepelt, s csak nemrég, egy Székesfehérváron tartott országos tanácskozás kísérelte meg egységesíteni az elnevezést. Eszerint városi te­levízióról csak ott célszerű be­szélni, ahol a lakások több mint felében fogható a helyi műsor (ez jelenleg csak Szé­kesfehérváron lehetséges), má­sutt — mint például Pécsett, Lvov-Kertvárosban is — ahol egy-egy nagyobb összefüggő területre jutnak el a helyi in­formációk kábelen, a kábelte­levízió vagy közösségi televí­zió elnevezést ajánlják. Pécs országosan első volt, amikor 1982 végétől kezdve a pécsi körzeti stúdió szakmai se­gítségével a Nevelési Központ­ban megkezdte helyi műsorok összeállítását; az alapító és működtető városi tanács, a PIK, a HIRGÉP és a Posta se­gítségével több ezer kertvárosi lakásba közvetített hírműsoro­kat, szórakoztató és politikai­közéleti jellegű műsorokat. A harminc hónapig tartó kísér­let alatt megkedvelték a kert­városiak a kábeltelevíziót, de az ottani nézők „kivételezett" helyzetét sokan irigyelték a városban, és aktuálissá vált megoldást keresni Pécs más körzeteinek bekapcsolására is. Kezdetben mikrolánc létesítésé­re gondoltak, most azonban újabb megoldásra vannak le­hetőségek. Ezekről, az érdekek egyeztetéséről, alapvető mű­szaki, szakmai, műsorpolitikai kérdésekről tárgyaltak tegnap a Pécs városi pártbizottságon a pártbizottság, a tanács, a Nevelési Központ és az érde­kelt vállalatok illetékesei. Rákos János, a pártbizott­ság titkára ismertette az ed­digi eredményeket, az orszá­gos tanácskozásokon elhang­zott kérdéseket és javaslatokat. Vázolta a továbbfejlesztés fel­adatait és lehetőségeit. A ta­nácskozás résztvevői állást fog­laltak abban, hogy a közösségi televízió stúdiója továbbra is a Nevelési Központban működ­désekkel, az ifjúság egészsé­ges életmódra és családi élet­re nevelésével, a fiatal nők társadalmi helyzetével, a lakó­helyi, lakóterületi ifjúsági mun­kával, az agitációs és propa­gandatevékenység megújítá­sával, az ifjúsági szövetség szervezeti életének és gazdál­kodási rendjének korszerűsíté­sével. A Központi Bizottság emellett áttekinti több korábbi határozata végrehajtásának helyzetét. A testület ezután elfogadta 1986. évi munkatervét. Ebben az esztendőben megvizsgálja az ifjúsági szövetség felada­tait a műszaki-technikai fejlő­dés meggyorsításában, a KISZ politikai képzési rendszerét, irányítási és választási rend­jét, valamint kádermunkáját. jék, ahol már gyakorlott stáb készíti a műsorokat. A városi tanács vállalja a jelenlegi ká­belrendszer bővítésének költsé­geit és vállalja annak a kisadó­nak az építését is, amelyet a Diana tér 2. sz. ház tetején helyeznek el: ez az adó sugá­rozza majd a közösségi — va­gyis akkor már városi — tele­vízió műsorát úgy, hogy azt egész Pécsen lehet fogni. (A megoldás azért_praktikus, mert a Posta itt még az idén úgy­nevezett átjátszó adót létesít, — Szinte laboratóriumi kö­rülmények között nőtt a ku­korica, annyira kedvező volt az időjárási feltétel — mond­ta Zeitvogel János, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát fő­mérnöke. — A közel 4900 hex- tárnyi területen 27-féle vető­mag kukoricát termelünk. A címerezés zömét diákok vég­zik. Idén a meleg és az eső hatására a vártnál egyszerre jóval több kukorica bontott címert. Ez a munka nem tűr halasztást, mert ha késleke­dünk, önbeporzás történik, s már nem tudjuk vetőmagként eladni a termést. Át kellett tehát csoportosítani dolgozó­inkat, az építőrészlegünk, a központi gépműhely és iroda hogy javítsa Pécs belvárosában a budapesti 1. program vételi lehetőségét: a két adó egy helyre, és olcsóbban telepít­hető). Ha működésbe lép az említett kisadó, akkor a helyi műsor Pécsett a nemzeti fő­műsor adása alatt is fogható lesz. A tanácskozáson , részt vett illetékesek javaslataikat a megyei és városi párt- és ta­nácsi testületek elé terjesztik az ősszel, hogy 1987 elején zökkenőmentesen folytatódhas­son — megváltozott és megja­vult körülmények között — a helyi televízióműsor adása. Jól szórakoznak zöme, valamint a traktorosok szintén címereznek, összesen mintegy ezer dolgozónk fog­lalkozik ezzel a munkával. A kombinátnak Ihárom, egyenként ötszáz fős építőtá­bora működik június 23-tól augusztus 2-ig. A kislippói sátortáborban baranyaiak vannak. Ebben a turnusban a pécsi Komarov és Nagy La­jos gimnázium, a Zrínyi ke­reskedelmi szakközépiskola, a komlói Kun Béla, a szigetvá­ri Zrínyi és a mohácsi Kisfa­ludy Gimnázium diákjai dol­goznak a földeken. A Fejér megyeiek Bolyban, a két hete átadott táborok és továbbkép­Ünnepség Az első Magyar—Szovjet Tudományos és Kulturális Együttműködési Egyezmény alá­írásának 30. évfordulója alkal­mából ünnepséget rendeztek szerdán a Pesti Vígadóban. A megemlékezésen Bíró Gyu­la, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára bevezetőjé­ben köszöntötte Borisz Sztuka- lint, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövetét, a párt-, az állami és a társadalmi szer­vek, a tudományos és a kultu­rális élet jelenlevő képviselőit, s méltatta az 1956. június 28- ón Moszkvában aláírt egyez­mény jelentőségét. Ezt követően Drecin József művelődési minisztériumi ál­lamtitkár mondott ünnepi be­szédet. Hangoztatta: — A ma­gyar—szovjet tudományos és kulturális egyezmény aláírásá­val országaink kulturális kap­csolataink mindmáig egyik legfontosabb tartópillére és szervezeti feltétele jött létre. délutánonként zések céljára szolgáló impo­záns épületben laknak, a Szolnok megyeiek pedig Sá­torhelyen. Tavaly az első tur­nus csak a vadhajtásoktól tisztította meg a kukoricát, mert még nem volt címer, de idén ez másképp alakult. A tábor hivatalosan hétfőn nyi­tott, de a mohácsi tanulók a Kisfaludy Gimnázium és a Marek Miklós Mezőgazdasá­gi Szakközépiskola összesen 260 tanulója már vasárnap délután beállt a kukoricatáb­lába. — Idén nehéz ez a munka - mondta Repity Hajnalka, negyedikes mohácsi gimnazis­ta. — A középiskolai évek alatt csak egyszer kell építőtábor­ba menni. Te most vagy elő­ször? — Nem. Minden évben jö­vünk az osztálytársaimmal. Aki egyszer volt, többet nem hagyja ki ezt a lehetőséget. Napi hat árát dolgozunk, és délután együtt vagyunk. Na­gyon jó programok vannak a táborban: beatkoncertek, táncház, diszkó, a fiúk videón nézhetik meg az előző napi vb-meccseket. Érdekes volt tegnap a leendő elsős kisfa- ludysok „szecska" avatója. Jó a kapcsolatunk a kislippói KISZ-es fiúkkal is. Ök bejö­hetnek a táborba. De anya­gilag sem jön rosszul ez a tábor. — Idén valahogy javult a fiatalok hozzáállása a mun­kához, s a baranyaiak min­dig vezettek a táborok kö­zötti versenyben — mondja Mózer Fülöp, a kombinát osztályvezetője. P. E. Megérkezett a citrom A citrompótló és a natúr citromlé sem pótolja igazán a valódi déligyümölcsöt, amelyet az utóbbi két hét­iben nélkülöznünk kellett. Miért? Arnold Antal, a Mecsek FŐSZERT kereskedelmi igaz­gatója : — Általában nincsenek problémáink a citromellá­tással. mert hetente ka­punk szállítmányt a DÉLKER- től. Sőt ha többre van szük­ségünk, jelezzük ezt a bu­dapesti vállalatnak, s ők mindig teljesíteni tudják kérésünket. Például a feb­ruári nagy influenzajárvány idején hetven százalékkal forgalmaztunk többet, mint egyébként. A júniusi kéthetes kima­radást az okozta, hogy Spa­nyolországból, illetve Olasz­országból nem érkezett meg a várt mennyiség. Erre a hó­napra négy vagopnal ren­deltünk, ez hatszáz mázsát jelent. 19-én kaptunk 280 mázsát, és 21-én százötven mázsát. Ezt már ki is szállítottuk az üzletekbe. Már ennyi is ele­gendő lenne a júniusi igé­nyek kielégítésére, de vá­runk még szállítmányt Olasz­országból. Óvári Zsuzsanna A KISZ KB ülése G. T. Összetorlódott a munka A mohácsi Kisfaludy Gimnázium tanulói cimerezés közben Kislippó határában Fotó: Proksza László Építőtábor Bályban M hitei Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Tolna megyében. A Központi Bizott­ság titkára Tolna mégyei láto­gatásának befejezéseként Dombóváron megtekintette a gunarasi üdülőtelepet és gyógyfürdőt, majd a városi ta­nács székházának nagytermé­ben rendezett aktívaülésen az időszerű politikai kérdésekről tartott előadást a helyi párt-, állami és társadalmi szerveze­tek vezetőinek. Berecz János, az MSZMP KB titkára szerdán Komárom me­gyébe látogatott. A vendéget Tatabányán, a megyei pártbi­zottság székházában Antalóczy Albert első titkár és Varga Gyula, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a fej­lett iparral, valamint nagyüze­mi mezőgazdasággal rendelke­ző országrész eredményeiről, terveiről, az első félév várható gazdasági eredményeiről. Berecz János ezután a doro­gi szénbányákhoz látogatott, ahol Tóth István vezérigazgató ismertette a 6200 dolgozót íog- lalkoztató, évente 930 ezer tonna szenet termelő és 840 000 tonna brikettet gyártó nagyvállalat munkáját. A Len­csehegy II. üzemben a KB tit­kára beszélgetett a Födi József vezette frontbrigád tagjaival. Délután a mostoha természeti viszonyok ellenére is eredmé­nyesen gazdálkodó bajnai Al­kotmány Tsz-t kereste fel. A program befejezéseként Berecz János a tatabányai ok­tatási igazgatóságon időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről beszélt a megye vezető propa­gandistáinak. Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán a főváros Vili. kerületé­be látogatott. A vendéget a kerületi pártbizottság székhá­zában Gál János, a pártbizott­ság első titkára és Molnár Fe­renc tanácselnök tájékontatta a 95 ezer lakosú Józsefváros politikai, gazdasági és társa­dalmi életéről, a közrend és közbiztonság helyzetéről. Ezt követően Horváth István felkereste a Helyközi Távbe­szélő Igazgatóságot, majd a Vili. kerületi rendőrkapitánysá­gon ismerkedett a hivatásos állomány politikai tevékenysé­gével. A program következő ál­lomása a városrész új lakóte­lepe és a VIII/3 és a Vili/14-es pártkörzet volt. A Központi Bi­zottság titkára végül üzemlá­togatáson vett részt az Állami Pénzverőben. Délután Horváth István idő­szerű politikai kérdésekről tar­tott tájékoztatót a kerületi párt- szervezetek titkárai részére. Az egész napos program a Vili. kerületi tanácsnál folytatott beszélgetéssel ért véget. * Pál Lénárd, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára szerdán Szolnok megyébe láto­gatott. Szolnokon, a megyei pártbizottság székházában Majoros Károly, a megyei párt- bizottság első titkára és Mohá­csi Ottó, a megyei tanács el­nöke fogadta, s tájékoztatta a 450 ezer lakosú megye politi­kai, gazdasági és kulturális életéről. A Központi Bizottság titkára ezután a Számítástech­nikai és ügyvitelszervező Vál­lalat szolnoki számítóközpont­ját kereste fel. Ott Molnár Iván igazgató számolt be az intéz­mény tevékenységéről. A láto­gatás következő állomása a Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat volt. Sziráki Andrásnak, a vál­lalat vezérigazgatójának tájé­koztatása után a Központi Bi­zottság titkára megtekintett több üzemrészt. Pál Lénárd Szolnok megyei látogatása befejezéseként, Szolnokon a Technika Házá­ban műszaki értelmiségiekkel és vezető szakemberekkel foly­tatott eszmecserét a gazdasági élet és a műszaki fejlesztés időszerű kérdéseiről.

Next

/
Thumbnails
Contents