Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-25 / 173. szám

e Dunántúli napló 1986. június 25., szerda Gyümölcstermesztés — korszerűen Termésbecslés Növényvédelem Peronoszpora­veszély! A szőlőt fürtzáródás előtt botritisz ellen Rovral, Ronilan vagy Fundazol szerrel védjük. A peronoszpóra ellen a Ri- domil 'Plus szert javasoljuk, mely 2-3 hétig biztosít védel­met. A lisztharmat elleni vé­dekezéshez a kén hatóanyagú szereket javasoljuk. Gyümölcsösben a keleti gyü­mölcsmoly rajzása az eimúit napokban megkezdődött Az őszibarack fákat július 1-5. között Decis vagy Chine'ro szerrel ajánlatos permetezni. Azokat a fákat, melyeken rö­videsen gyümölcsérés várható permetezni tilos. A különböző fákon és dísz­növényeken lévő levéltetvak el­len a Pirimor használható eredményesen. A csapadékos id fjárás miatt a paradicsomot és a burgonyát Réroxiklorid, Rido- mil, Zineb vagy Dithano M— 45 szerrel permetezzük. Az uborkát Dithano M-45, valamint kén tartalmú szerrel védjük. A hosszabb hatáside­jű szerek a rövidesen várha­tó uborka szedés miatt nem használhatók. Azokon a területeken, ahol jégverés volt az elmúlt na­pokban a 'Rovrál és Ridomi! használatát javasoljuk. Az élelmezésegészségügyi vára­kozási időt szigorúan tartsuk be. Dr. Frank József Befőzési kellékek Minden kapható Az üzletekben többféle be- föttes üvegből válogathatunk. Csavaros, csatos, és sima ki­vitelben, fél literestől öt lite­resig kapható. Ha sima üve­get használ a háziasszony, természetesen gimigyűrűt és celofánt is vásárolnia kell: mindkettőt megveheti, van bő­ven. A savanyúságok eltevéséhez tartósítószerek állnak rendel­kezésünkre. Csehszlovák és jugoszláv importáru mellett a magyar gyártmányú „Szilcst", „Szegedit”, és „Kaprosat” kí­nálják az üzletek. Természe­tesen a szalicil sem marad­hat el. Különböző kiegészítők ad­ják meg a finom ízeket, mint például a mustármag, kori­andermag, magyarbors, ánizs­mag. Ecetből ötféle is kapható; 10 és 20 százalékos, alma­ecet, borecet és 10 féle fű­szert tartalmazó csemege­ecet. Sokáig hiánycikk volt a babérlevél, most már ez is megtalálható a boltokban. A gyümölcsök közül legin­kább a málna Igényli befő­zésénél a citrompótlót, — így finomabb lesz a „vég­termék” —, de a borkősav is megfelel a célnak. Óvári Zsuzsanna Az elmúlt években vízhiány­nyal küszködünk, most pedig az okozott gondot, hogy egy- egy alkalommal hirtelen és nagyon sok eső zúdult a föld­jeinkre. A kisebb-nagyobb lejtésű kertekben a legtöbb humuszt tartalmazó, legértékesebb fel­talajt az esővíz a mél/ebo fekvésű területekre sodorta, ahol iszappal terítette be a zöldségnövényeket. Ezzel meg­akadályozza a növények fej­lődését és a talajművelés le­hetőségét is. A lejtő felső szakaszában •a megvékonyodott és leszegé­A kiskert tulajdonosának sokféle szempontból indokolt érdeke, hogy tisztában legyen gyümölcstermésének nagysá­gával. Különösen fontos an­nak, aki a család ellátásán felül, értékesítésre is termel, hiszen időben kell gondos­kodni a szedőlétszámról, a szállítóeszközökről, a váloga­tás kézimunkaerő szükségleté­ről, a megfelelő göngyöleg­ről, és nem utolsósorban a készáru eladásáról. A kicsit is 'gényes termelő már nem elégedhet meg a „több lesz, mint tavaly", vögy „idén elég szépen lesz” általánosítással. Ennél lénye­gesen megnyugtatóbb módon, pontosabban kell ismernie a várható termést. A pontos terméíbecslés zá­A z esőt kapott föld friss illata fogva tartja az embert. Jó lenne itt órá­kig álldogálni, gyönyörködni. Elnézni a völgyben a lábunk alatt látszó hétvégi házak pi­ros cserepes tetejét, a szem­közti domboldalon szárbaszökő napraforgótáblát, megnézni, hol végződik a kövezett út, amely itt hirtelen eltűnik, pe­dig biztos, hogy a lejtőn túl is folytatódik, talán egészen az akácosig. Lassan felszárad a fű, visz- szafordulunk és felmegyünk egészen a szőlősorok elejéig, az első gyümölcsfákig. Itt, ahonnét körbetekinthetjük a tájat, szőlők, kiskertek, gyü­mölcsösök vannak. A mágo- csiak szőlőhegyén járunk, amelyet valószínűleg az előtte húzódó völgyről neveztek el, s amelyet furcsa módon nem Ibolya-hegynek, hanem Ibolya­völgynek hívnak. Pörkölt hagyma illata száll. Az egyik hóz előtt népes férfi­társaság bográcsban pirítja a hagymát. Hatalmas tálban körmök, csülkök és disznónyelv ázik. Körömpörkölt készül a termelőszövetkezet Béke szo­cialista brigádjának. — Aratás előtt és utána mindig összejövünk egy közös vacsorára — mondja a főző­mester, Csiszár Lajos. — Min­dig egy-egy brigádtag pincé­jénél főzünk. Mint most itt, a Schneider Laciéknál. A hétvégi házat három év­vel ezelőtt építette a Schnei­der család. Az édesapa, Schneider Nándor a fűrész­üzemben dolgozik. Ő még jól emlékszik azokra az évtizedek­re, amikor a régi Ibolya­völgybe járt ki Mágocs népe. — Olyan volt ez a domb, mint egy kis falu — állítja. — Ha valaki Döbrököz felől érke­zett hozzánk, bizony nemigen tudhatta, hogy még csak a szőlőhegyen, vagy már a köz­nyedett termőrétegen az aszály miatt, a fejtő aljában pedig a felhalmozott iszap és felesleges víz miatt pusztul­hat el a növényzet. Az erózió által elsodort ér­tékes termőtalaj mennyisége — a mérések szerint — évente elérheti a 300 ezer kilogram­mot is hektáronként. Ez ön­magában is nagyon veszé­lyes, mert az amúgy is vé­konyabb hegyvidéki termőré­teg ezáltal egyre vékonyabbá válik. A folyamatos lemosás következtében súlyosabb ese­tekben egyes helyeken fel­színre kerülhetnek termékel­loga, hogy az adott termelé­si év alatt többször végzünk felmérést, és ezek eredmé­nyeit összegezve alakítjuk ki a becslés végeredményét. A kertjét, fáit jól ismerő gyümölcstermelő már a ter- mőrügyek berakódottságának mértékéből is következtetni tud. Ez azonban még csak tájékozódási jellegű lehet, mindenesetre azonban ezt is figyelembe kell venni. A virágzás mértéke a kö­vetkező időpont, amikor kö­vetkeztetéseket vonhatunk le a várható gyümölcs mennyi­ségére. Végleges következte­tést még ettől se remé'jünk, hiszen a termést kialakító, rajtunk kívül álló tényezők még óriási befolyással bírnak (időjárás, elemi kár stb.). ségben jár. Mindig sokan vol­tak kint. Főleg a gazdák. Kint heteitek, csak ennivalóért jár­tak haza. Azt nem mondha­tom, hogy jóféle szőlőkből jó bort csináltak, inkább a bő­termőkből sokat. Mesélik, hogy egyszer az egyik gazdának annyi bora lett, hogy nem tud­ta hova tenni. Betöltötte a szüretelőkádba, kitette az arra- járóknak a présház elé egy cé­dulával együtt. Ezt írta ró: ha kedvedre ittál, zárd el a csap­ját. Az Ibolya-völgyi egykori présházak az ötvenes évek ele­jén eltűntek. Akkoriban úgy gondolták, hogy ezt a terüle­tet is nagyüzemi művelésbe fogják és a présházakat le­bontották. A terv csak terv maradt, a természet viszont visszavette a dombot. Bozó­tos, akácos, elvadult területté változott a szőlőhegy. Az egy­kor ott munkálkodó, mulatozó korosabb nemzedék tagjai azonban nem felejtették el és len talajfoltok, esetleg az ős­kőzet is. Sziklában pedig nem termelhetünk semmit sem, leg­feljebb repedéseibe köviró­zsát ültethetünk. De a baj nem jár egyedül. Az ilyen el­vékonyodott termőrétegnek nemcsak a tápanyagkészlete csökken, hanem csökken a ta­laj vízkapacitása is. Az elmúlt időszak heves zá­porai megmutatták, hogy a lej­tős területek mennyire érzéke­nyek a talaj elsodródására. A víz által elhordott talajt vissza­hordani izzasztóan fárasztó munka és nem is az a meg­oldás. A lejtő területen ker- tészkedőknek egyszerre Kell megfogniuk a talajt és az él­tető vizet. Ezzel a két dolog­gal van a legtöbb bajunk, mert gyakorlatilag egyik sem pótolható, vagy csak igen nagy erőfeszítések árán. A természetben megfigyel­hetjük, hogy a talajt sűrű A természetes gyümölcshul­lást követően viszonylag pon­tos termésbecslést végezhe­tünk, különösen akkor, ha a természetes gyümölcsritkulás mértéket jól megfigyeljük. Mindezeket az adatokat fel­használva a végleges termés­becslést a gyümölcsbeérést megelőző hetekben végezzük el, figyelembe véve rrvnden körülményt, amíg a termés mennyiségét befolyásolja (faj­ta, faállomány, fák kondíció­ja, növényegészségügyi álla­pot, hiány, stb.). A kis méretű kert esetében is jó, ha több mintafát vá­lasztunk ki, ezek általában képviseljék a faállomány át­lagát, és ezeken a mintafá­kon válasszunk ki egy-egy a fákra jellemző ágrészt, ame­lyeken pontosan számoljuk meg a gyümölcsöket. Állapít­suk meg, hogy a kiválasztott ág rész a fa egész termőfe­lületének — koronájának — hányadrészét teszi ki, és en­nek ismeretében számoljuk ki az egész fa gyümölcseinek a fiatalabbak is egyre gyak­rabban emlegették Ibolya-völ­gyet. Olyannyira, hogy most a 80-as évek elején jobb sorsra ítélték a hajdani szőlőhegyet. Parcellázni kezdték és meg­kezdődött az újraélesztése. Az új gazdák szőlőt telepítettek, gyümölcsfát ültettek, hagytak egy kis helyet a kerti vetemé- nyeknek, zöldségféléknek és építkeztek. A 105 telekből ma már 60-on hétvégi ház áll, pin­cével együtt. — Jó, hogy így alakult — bólint Albert Antal, aki 1917- ben született Mágocson. — A mamával nekünk ugyan öreg­hegyen volt szőlőnk, de az egyik fiunk most Ibolya-völgy­ben vett telket. Betelepítette gyümölcsfával. — Jaj, de hányszor megjár­tam én is az utat ki a hegyre a mi szőlőnkbe — csapja össze a tenyerét felesége, Rézi néni. — Kora reggel, vagy késő es­te, de mindennap kiszaladtam, mert az mégis más volt, mint növényzet, vagy szervesanyag takaró fedi. Mindkettő meg­akadályozza az eróziót. Ezt egyéb okok miatt is állandó­an ajánlatos szem előtt tar­tani! Amennyiben talajfelszín alakításhoz nem fogunk, csak az említett talajfedettséggel tudjuk az eróziót meggátolni. Zöldségnövényeinket épp úgy, mint gyümölcsöseinket, zöldtrágya köztessel termeszt­hetjük. Erre nagyon jól meg­felel a fehér mustár és a spe­nót is. Ezeket a növényeket később kikapóljuk és a sorok között hagyjuk talajtakarónak. Erre az úgynevezett területi komposztálásra más összeda­rabolt szervesanyag is fel­használható! A rétegvonalakkal párhu­zamosan azaz a vízszintesen végzett talajművelés is csök­kenti az eróziót. Ennél: leg­hatásosabb módja a terasH- rozás. Ez nagyon komoly és darabszámát. Az egy fára eső gyümölcs mennyiségét már csak a gyümölcsfáink darab- számával kell beszorozni. Közvetlenül a szüret előtt a mintafa ágrészének -termé­sét leszedve és megmérve vé­gezzük el a szükséges szor­zásokat, még pontosabb ter­mésbecslést kaphatunk. Eb­ben az esetben figyelembe kell venni, hogy a gyümölcs­fajok termései az érés utol­só szakaszában nagymérték­ben megnőnek súlyban és mé­retben, különösen vonatkozik ez az őszibarackra, mely az érés előtti kb. két hétben 35-40-45 százalékot is gya­rapodhat. Nem vitás, hogy a fáit jó! ismerő, kertjét sok éve szüre­telő termelő egyszerű megfi­gyeléssel „szemmel" is pon­tosan becsül hosszas gyakor­lat után, de hogy ez az ér­zés kialakuljon, szükséges el­végezni sokszor a számszerű termésbecslést. a ház mögötti kert. Akkor még jobban bírta a lábam, mond­ták is a szomszédok, amikor megláttak, hogy beszaladt a pesti gyors. A mai fiataloknak már nem kell gyalogolni. Autóval, motorral, biciklivel járnak ki. Hallom, hogy mos­tanában már megint összeül­nek esténként a szomszédok hétvégén, közösen főznek, be­szélgetnek, énekelgetnek. Ibolya-völgytől nem lehet a faluban elköszönni. Még egy­szer kimegyünk a tanácselnök­kel, Sziveri Mátyásnéval. Köz­vetlenül utánunk három autó is érkezik, nyomukban egy mo­torkerékpár jön. Valahol sza­lonnát sütnek, lehallatszik az útra az egyenletesen földet fogó kapa surrogó hangja. A telkek szélén málna- és ribizli- sorok piroslanak, itt-ott még van néhány szem cseresznye és meggy a fiatal fákon. Ha­marosan sötétedik. I bolya- völgy viszont nem rég éb­redt . .. Török Éva fáradságos munka, sok eset­ben azonban elkerülhetetlen. Tudjuk, hogy erősebb vízmoz­gás csak megfelelő hosszú lejtőn jön létre. Ha tehát a hosszabb lejtőket közbeikta­tott akadályokkal rövidebb szakaszokra osztjuk, akkor pusztító vízmozgás általában nem állhat elő. Létesíthetünk vízfogó sáncokat úgy, hogy ezek az árkok vízszintesek le­gyenek. Megtörhetjük a lezú­duló víz erejét közbeiktatott vízszintes felületen elhelyezett igen sűrű növénysávokkal is. Ne feledkezzünk meg a te­rületünk legmagasabb pont­ján sem a védekezési . A fe­lettünk lévő területről várható „vízözönt" rögtön le kell las­sítani. Most a legfontosabb feladat, hogy az elmúl; idő­szak eróziós kárait a zöldség­növények újravetésével t.-.éi- sékeljük. Tóth Attila Tollseprü Radio­aktivitás? Egymás után történnek a kü­lönböző balesetek az atomerő­művekkel. Csernobil után az észak-angliai Calder Hall-i központban széndioxidgáz-szi- várgás következtében enyhén radioaktív rozsdafelhő áradt ki. Ugyancsak radioaktív sugárzást észleltek nemrégiben az NSZK Észak-Rajna Vesztfália tarto­mányban levő egyik reaktor­nál is. Mindezekről a napilapok ha­sábjairól értesültem. Feltűnt, hogy a tévében és a rádióban hol rádióaktív, hol pedig a ko- morabban hangzó radiaktiv szó­összetételű kifejezést használ­ják szinte nap nap után. Me­lyik a helyes? — kérdezik a hallgatók. A Rádió és Televí­zióújság szerkesztőségi üzene­teiben egy makói érdeklődő kérdésére ez a válasz: „A ra­dioaktivitás szót a-val és nem ó-val ejtjük.” Az indokolás hi­ányzik, pedig az üzenetküldő hivatkozhatott volna az új he- lyeírási szabályzatra vagy más nyelvi szakkönyvre. A kérdésnek ekkénti határo­zott eldöntése vitatható, mi­ként magának a szónak kiej­tése is. Mielőtt az akadé­miai állásfoglalással foglalkoz­nánk, nézzük, mit is jelent maga a szó! A magyar nyelv értelmező szótára (V. k. 880.) szerint en­nek a fizikai — kémiai tudo­mány körébe vágó szónak több jelentése is van. Radioaktív az olyan elem, anyag, amelynek atommagja külső behatás nél­kül, magától felbomlik, miköz­ben elektromos töltésű és elekt­romágneses sugarakat bocsát ki, és más elemmé (rádium, urán, tórium, aktínium) alakul át. — Más meghatározás sze­rint: Olyan sugár, sugárzás, amely némely elem atommag­jának külső behatás nélküli szétesésekor keletkezik, s amely a levegőt vezetővé teszi, hőt fejleszt, átlátszatlan anyagokon is áthatol, némely anyagot fluo­reszkálásra késztet, az élő sej­teket pusztítja, ill. gyógyító ha­tást fejt ki. Aki radioaktív besugárzást kap, azt sugarakkal gyógyítják. Több fürdőnknek, így a Gel- lértne'k, a Rudasnak, Hévíznek a vize radioaktív hatású. Az ilyen gyógyvizek tehát gyógyí- tóak is. Helyesírási szótáraink kivétel nélkül így írják: radioaktiv, ra- dioizotóp, radioterápia, ra- dioszkópia, radiopatolóqia. Nem kívánunk ezekrjek a szakkifejezéseknek értelmezésé­vel foglalkozni. Egyet méqis meg kell állapítanunk: vala­mennyien kapcsolatban vannak a sugárral, a sugárzással, és ezért alapszavuk a latin radius (ejtés: rádiusz) főnévből vagy a radio, radior (=sugárzom) igéből sarjad. Érdekesség kedvéért megem­lítjük, hogy a római időkben a radius latin szónak a sugá­ron kívül számos más jelentése is volt. A többféle ielentés ellenére is a rómaiak eligazod­tak a mindenkori szójelentésen. Nemcsak a latin nyelvben, anyanyelvűnkben is alig akad olyan szavunk, amelynek ne volna több jelentése. Éppen ezért nem tartjuk szerencsés megkülönböztetésnek a radio és a rádió szótövű elkülönülést. Ellenpéldaként említhető: más a radiogram (=röntgenfelvétel) és más a rádiógram ^rádió- távirat). Valóban, de e szavak mondatbeli szerepéről meg le­het állapítani azok helyes ér­telmét. Ha például valaki rá- diógramot nyom valamelyik or­vos kezébe, biztosra veszem, hogy az nem téveszti össze a röntgenfelvétellel. Az elmondottakból sejthető, hogy e sorok írója nem helyesli a kétféle kiejtést, illetőleg nem hibáztatja azokat, akik netán rádioaktivitást mondanak, mert — mint mondottuk — valameny- nyien a rádiusz szóból bújtak elő. Néha sajnos olyankor is előbújnak, amikor nem kellene. Tóth István Zöldség a kiskertekben Oj rávetni! Buzóssy Lajos Az ébredő Ibolya-völgy A mágocsiak felújítják a régi hagyományokat: közös főzés, beszélgetés, szórakozás Háztáji

Next

/
Thumbnails
Contents