Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-24 / 172. szám
1986. június 24., kedd Dunántúlt napló s Az emlékezetes napon a legnagyobb víztömeg az Újtelepre zúdult le Pellérden Az új tanév munkarendje Szeptember I. az első tanítási nap A Művelődési Minisztérium közzétette a követekző, az 1986-87-es tanév munlka- rendjére vonatkozó intézkedését, amelyben az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a zeneiskolákban szabályozza az oktatómunka rendjét. Az általános iskolában és a középfokú oktatási intézmények nappali tagozatán a tanév szeptember 1-én az első tanítási nappal kezdődik. A dolgozók általános- és középiskoláiban az első és utolsó tanítási napot az igazgató állapítja meg. A zeneiskolákban szeptember első hetében kezdődik és június második hetében végződik a tanév. Az első félév 1987. január 31-ig tart. Az iskolák 1987. február 6-ig értesítik a szülőket, a diákok első félévi munkájának eredményéről. Az utolsó tanítási nap az általános iskolában 1987. június 12-e, a középfokú iskolákban június 5-e. Az érettségizők május 8-án mennek utoljára iskolába. A téli szünet első napja december 20-a. az utolsó napja 1987. január 4-e. A tavaszi szünet április 4-től április 12-ig tart. Az érettségi írásbeli vizsgák a középiskolák nappali tagozatán 1987. május 11- én, a nemzetiségi gimnáziumokban május 8-án, az esti és levelező tagozatokon pedig május 25-én kezdődnek. A közös írásbeli érettségi felvételi vizsgát május 18-tól kell tartani. Az intézkedés szerint az idei tanévhez hasonlóan a nevelőtestület dönt további, legfeljebb 14 tanítás nélküli munkanap felhasználásáról, figyelembe véve a helyi körülményeket, a szülők véleményét is. Ezeket a napokat nem • tanórai tevékenységre, például ifjúsági napra, honvédelmi napra, versenyre, kirándulásra lehet ford ítani.. A rendelkezés kimondja, hogy a szülőket is érintő iskolai programokat — például a tanévnyitót és a tanévzáró ünnepélyt/ a ballagást, a szülői értekezleteket —csak általános munkaidőn kívüli időpontban lehet szervezni. Felhőszakadás után Pellérden Pel lérd, Gyód, Abaliget, Sza- lánta és Regenye lakói aligha örülhettek a májusi esőnek, ami számukra csak bajt hozott. Az öt településen 93 károsult részére 321 000 forintot fizetett ki az elmúlt hetekben az Állami Biztosító. A lehullott nagy mennyiségű csapadék Pellérden okozott a legtöbb gondot, május 24-én szinte az egész települést, múlt pénteken viszont már csak az alsófalu két utcáját öntötte el a víz. Ez utóbbiban nyilván szerepe volt annak, hogy a májusi áradat elvonulása után a helyi tanács különféle intézkedéseket tett a hasonló esetek elkerülése érdekében. Dr. Lakatos Éva, a pellérdi tanács vb titkára az eseményekkel egyidőben a helyszínen szervezte a mentést. A pécsi állami és a helyi önkéntes tűzoltók a vizet szivaty- tyúzták, a lakosság pedig egymást segítve igyekezett a rendet helyreállítani. Pellérd alapvető gondja, hogy a falu lefolyói, átereszei, árkai nem alkalmasak az ilyen hirtelen keletkező áradat elvezetésére. Sőt, egyes vélemények szerint a falu egy része kifejezetten rossz helyre, egy régi patakmederbe települt. A dolog furcsasága, hogy az egykori Vízfolyás jelzése a 60-as években már a térképeken Sem szerepelt.- Kérésünkre a Mecseki Érc- bányászati Vállalat nyújtott gyors segítséget — tájékoztat □ jelenlegi helyzetről Gáspár lenő tanácselnök. - Gépeikkel mintegy 250-350 méter hosszú ideiglenes árkot ástak. Az anyagi fedezet rendelkezésre áll a munkálatok folytatásához is - 400 000 forintot kaptunk erre a célra a megyei tanácstól - nagy gondunk azonban, hogy nem találunk kivitelezőt, A felhőszakadás okozta kár nem jelentős, hétfőn délelőtt már a legutóbbi eső nyomai is csak imitt-amott látszottak. A helybeliek gyorsan rendet teremtettek, de az utca emberének is az a véleménye, hogy a vízelvezetést megnyugtató módon mielőbb rendezni kellene. Nagy segítség lenne ehhez, ha minden porta előtt rendbe tennék az árkokat, átereszeket. A májusi nagy eső alkalmával ugyanis az is kiderült, hogy sok helyen azért az úton folyt a víz, mert az átkok feltöltődtek, az ótfolyók eldugultak. F. D. Nyári napközi a pécsi gyerekeknek Hétszáz pécsi általános iskolás részvételével nyílt meg tegnap Pécs város nyári napközije a pellérdi kastélyban és a Belvárosi Általános Iskolában. A belvárosi iskola négy hétig lesz a pécsi gyerekek nyári napköziotthona, egy hónap múlva minden érdekelt pécsi gyerek Pellérden tölti a vakációt. Számuk idén megközelíti a hétszázat, 150—200 fővel kevesebb volt az érdeklődő, mint tavaly. A nyári napköziben pedagógusok, köztük testnevelő tanárok vezetésével vakációznak. Kulturális programjaikról a DOZSO népművelői gondoskodnak, a keddi napokon filmeket vetítenek, hetente mozgókönyvtár is érkezik a pellérdi nyári napközibe, ahol a kertvárosi gyerekek tartózkodnak. Képünkön a belvárosi iskola nyári napközisei. A felvételizők egy csoportja a szóbeli vizsga előtti percekben Tóth László felvétele Sok a jelentkező az orvosegyetemre Felvételik egyetemeken, főiskolákon Bizonytalanság. Izgalom. Természetes izgatottság a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. És másutt is, szerte az országban. Megkezdődött az egyetemi-főiskolai felvételi időszak második szakasza. Akik a közös felvételi-írásbeli vizsgákon vettek részt, azoknak a szóbeli, akik nem, azoknak a szóbeli és az írásbeli, majdhogynem egyidőben. Nem akármilyen feladat. Országos átlagban minden második jelentkezőt vesznek fel a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira. A többiek? Nem hivatalos adatok szerint több tízezren élnek egyik évről a másikra, vállalnak alkalmi munkákat, otthon maradnak. Jelentős szám. Joggal mondták az orvos- egyetemen, hogy két dologról ne érdeklődjek; hány pont felett vesznek fel embereket és összesen mennyit. Ez is évről évre változik, és nemcsak az orvosegyetemeken. Tavaly például inkább az átirányitottak- kol „töltötték fel" a keretszámot, jónéhány helyen növelték az országos minimum ponthatárt. A pécsi orvosegyetemen erre nem volt szükség. A legnépszerűbb helyek közé tartozik. Háromszoros a túljelentkezés. És még néhány érdekes adat; A jelentkezők 13 százaléka végzett egészségügyi szakközépiskolában. A nők száma valamelyest csökkent (a jelentkezők 56,8 százaléka), évről évre egy-egy százalékkal csökken a fizikai dolgozók gyerekeinek aránya (most 23,7 százalék), folyamatosan növekszik azok száma, akik nem tavaly érettségizve évről évre újra megkísérlik a bejutást a POTE-ra. (Az összjelentkező 48 százaléka). Az idei felvételi időszakban van olyan pályázó, aki 1977-ben érettségizett.) A POTE-ra túlnyomó többségben Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyéből jelentkeznek. Figyelemreméltó formalitás ahogy az orvosegyetemen elkezdődik egy-egy felvételis nap. Mindegyik, aznapra esedékes felvételiző bejön reggel, tizes csoportokba osztják őket. Az egyes csoportokból valaki az ottlévő borítékok közül kihúzza, melyik bizottságba, melyik elnökhöz, biológiai, fizikai vizsgáztatóhoz, mozgalmi képviselőhöz kerül. Aztán kezdődhet minden ... Úgy tartják, vizsgázónak nem illik szerencsét kívánni. Kívánjuk azt a sikerrel pályázóknak, hogy az egyetem befejezése után, imunkába álláskor érezzék jól magukat. Bozsik L. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének a szövetkezeti mozgalomban, valamint a közéletben kifejtett több évtizedes kiemelkedő tevékenysége elismeréseként, nyugdíjazása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn adta át. Jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Ma- róthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese. * ülést tartott tegnap a Me- csekvidéki Idegenforgalmi Bizottság. A testület beszámolót hallgatott meg a komlói munkabizottság tevékenységéről, terveiről és megvitatta dr. Kis- vári András elnökhelyettes beszámolóját a megye idegenforgalmáról és fejlesztésének tapasztalatairól. A tanácskozáson ezen kívül szó esett az or- fűi egészségügyi ellátás javítására tett intézkedésekről, valamint a VII. ötéves tervi .idegenforgalmi koncepcióval ösz- szefüggő megyei tennivalókról. * Vállalati tanács alakult tegnap a Baranya Megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalatnál. A 22-tagú testület újabb öt évre megerősítette tisztségében 2entai Ferencet, a Meruker igazgatóját. A vállalati tanács elnöke Wéber Béla, helyettese Földényi Mihályné lett. f" r rw ■■ 1 rr rorron gozolgo kondérok mellett Sokszor elviselhetetlennek tűnik a nyári meleg. Mit szóljanak hát azok, akik olyan „forró” munkahelyen dolgoznak, ahol egy nap kétezer- nyolcszóznegyvenöt adag ételt kell főzni? Egy olyan étterem konyháján, ahol nemcsak az ott étkező vendégek számára készülnek a különböző fogások, hanem ahonnan iskolákba, óvodákba, munkahelyekre is szállítják az ebédet? Tegnap reggel a pécsi Eszék étterem konyháján jártunk, egy igazi meleg munkahelyen, ami nyáron ugyancsak próbára teszi az ott dolgozókat.- Most abból az egy szempontból jobb, hogy valamivel kevesebbet kell főznünk - mondja Katies György üzlet- igazgató. - Mert, amikor még tart a tanítás, akkor napi négyezer adag készül a konyhánkon. Most a szünetben az iskolák kiesnek, csak a pellérdi napközis táborba szállítjuk az ebédet, ez 670 adag, 802 adagot az óvodákba, ezenkívül itt készül az ebéd, amit az Építők éttermében szolgálnak fel, s innen hordják a Panelüzem, a tv-stúdió dolgozói számára az ebédet, ezenkívül még két nagy megrendelőnk van, a Tatarozó Vállalat és a Kertészeti Vállalat. — Hányán dolgoznak a konyhán?- Teljes éttermi személyzetünk hatvanöt fő, ebből harmincötén dolgoznak a konyhán, dehát ennyien egyszerre pesze sosincsenek jelen, mert c munkába állás lépcsőzetes. Nem is lehetne másképp: a mi munkaidőnk - szünnap nélkül - reggel öttől este tízig tart. Tegnap az á la carte ételeket is beleszámítva, negyvenfélét főztek. Hiába a meleg odakint, a szinte elviselhetetlen hőség odabent, a közétkeztetésre szánt ebédnek időben készen kell lennie, mert a kocsik tíz—fél 11 óra körül már szállítják. A konyhában a több mint 40 fokos melegben, a forrón gőzölgő, négyszáz literes kondérok között beszélgettünk Mörcz István konyhafőnök-he- lyettessel.- Hét, négyszáz literes kon- dérban fő az ebéd; paradicsomos káposzta, paradicsomos húsgombóc, zöldségleves, burgonyaköret. Mire mindezt elosztjuk a szállító edényekbe, addigra lesz igazán melegünk. A konyhán dolgozók fele fiatal; Balatonyi Károly például, egyik kollégájával együtt tegnap dolgozott először, mint végzett szakács; a meleg munkahelyhez azonban már volt idejük az elmúlt három tanulóév alatt hozzászokni. — Nehezen bírjuk - mondja Kasza Edit, aki egy éve dolgozik a konyhán szakácsként. - Legnehezebb persze a legnagyobb hajtás ideje, körülbelül reggel 8-9 óra között van. — Ha innen hazamegy, az ételszag, a gőz és hőség után, van még kedve egyáltalán otthon is nekiállni főzni? — Igen. Mert nagyon szeretem ezt csinálni . . . D. Cs. Reggel nz I$zéft étterem konyháján
