Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-20 / 168. szám
1986. június 20., péntek Dunántúlt napló 3 Városi tanácsülés Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) (Egészségügyi Világszervezet) egészséges városok mozgalmat kezdeményezett, s felmerült, hogy ennek a magyarországi reprezentánsa Pécs legyen; erre az ÁRT megvalósítása során is figyelemmel kell lenni, hiszen számos olyan programrésze van, ami éppen az egészséges várost szolgálhatja. Kovács Lajos, a Megyei Tanács építési-vízügyi osztályának a vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az ÁRT megvalósítása nem csupán az építési ágazat feladata, az egész szakigazgatási aparátusnak ennek érdekében kell tevékenykednie, ezért tisztségviselői koordinátorra van szükség. (Utóbb e feladattal dr. Molnár Zoltán általános elnökhelyettest bízta meg a tanács.) Dr. Patla Károly (79. vk.) azt tette szóvá, hogy az átmeneti szabályozások nem foglalkoznak a levegőtisztaság védelmével, holott elviselhetetlen bűzgócok vannak a városban és a mecseki szellőzőfolyosók a burjánzó beépítések miatt egyre romlanak. Az ÁRT nyomán készülő részletes rendezési tervek előírásainak — indítványozta — következetesen érvényt kell szerezni, senkinek semmilyen indokkal nem szabad felmentést adni, mert ez egy végtelenül káros folyamat elindítója lehet. Brandstötter György (88. vk.) a logikai ösz- szefüggést kereste a várostól nyugatra telepítendő új szennyvíztelep és a város keleti részébe telepített szennyvíziszap-granuláló között: új szállítórendszert fognak kiépíteni, vagy az üzemet telepítik át? Nemeskéri Sándor (89. vk.) a pellérd-tortyogói víznyerő terület védelmében hozta fel: Ma- gyarürögben lakossági közreműködéssel oldják meg a vízellátást, de ez szükségessé teszi a szennyvízelvezetést is, ami viszont hatalmas terhet ró a területen ma élőkre. Javasolta: a részletes rendezési terv kimunkálásánál legyenek figyelemmel arra, hogyan lehet olyan mértékű beépítést alkalmazni, ami a költségterheket az elvi- selhetőségig mérsékli. Szoyka Pál a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület véleményét fejtette ki az ÁRT-vel kapcsolatban: véget vetni a Me- csekoldal sűrű beépítésének (a tójromboló teraszházak helyett más megoldást kell keresni), a Tüskésrét ügyében meg kell találni a város érdekét legjobban szolgáló megoldást; a városba vezető utakat — a „városkapukat" — és a csomópontokat mielőbb befejezetté kell tenni oly módon, hogy az amúgyis megvalósítandó létesítményeket ide kellene irányítani. Novak Szilveszter (68. vk.), a Városi Pártbizottság titkára arról beszélt, hogy a városban levő gazdálkodó egységekkel — amelyekkel együtt kell élni, s cmelyeket a fejlődő város körülvett — szemben esetenként vitathatatlan érdekellentét létezik, amit alkotó jellegű, egészséges kompromisszumokkal kell áthidalni. így kell a tüskésréti zagyelhelyezéshez is nyúlni: tudomásul venni, hogy az nemcsak erőművi érdek, minthogy az erőmű által termelt hőre a városnak is szüksége van. Vitazárójában Piti Zoltán tanácselnök arra emlékeztette a tanácsot, hogy a korábbi ÁRT sok mindent nem láthatott előre, a város fejlődésének fő irányai mégis az ott lefektetett elvek szerint alakultak. Az új ÁRT megvalósításánál is erre kell törekedni a következetesség és a nyitottság jegyében. Az új terv társadalmi-gazdasági prognózisra épült, számol a város és a városkörnyék egymásrautaltságával, s a mennyiségi fejlődésre törekvés helyett a minőségi változásokat állítja előtérbe, biztosítani akarja a természeti és az épített környezet összhangját. A Tüskésrétről szólva kijelentette: a sokféle érdek felelős mérlegelést kíván, s nem vállalhatjuk ma-* gunkra annak a környezetnek a tönkretételét, amelyben majd az unokáink is élni fognak. A tüskésréti zagyolást illetően új szakmai véleményeket kell beszerezni, s azok birtokában kell végtegesen dönteni, azaz: ha a környezeti ártalmak nem küszöbölhetek ki megnyugtató módon, bármi áron is, de intézkedni kell a zagyolás megszüntetéséről. A tanácsülés Pécs új általános rendezési tervét egyhangúlag elfogadta. A továbbiakban a város 1985. évi zárszámadását és ennek kapcsán a hatodik ötéves terv teljesítéséről szóló jelentést tárgyalta meg a tanácsülés. Két jelentést dr. Varga István pénzügyi és Balaskó István tervosztályvezető terjesztette elő, s a zárszámadást külön Balatonyi Dezső ajánlotta a számvizsgáló bizottság nevében elfogadásra. A jelentések feletti vitában Szabó Ferencné (33. vk.), Várbíró Péter (35. vk.), Tomics János (80. vk.) és Horváth Endre megyei tervosztályvezető szólt hozzá. A lakásgazdálkodásról szóló 1982. évi 2. sz. tanácsrendelet módosítására dr. Ásvány Laios igazgatási osztályvezető tette meg a javaslatát. Elmondta: az 1982-es tanácsrendeletet az elmúlt években többször Is módosítani kellett, a mostani módosítás egyben azt is jelenti, hogy egységes szerkezetbe kerülnek ezek, ami segíti a jogalkalmazókat, de az állampolgárok, s jobban kiismerik magukat oz új rendeletben. Ez tartalmazza mindazokat a helyi szabályozásokat, amelyekre a központi jogszabály lehetőséget adott. így pl. július 1-től meghatározott esetekben a tanácsnak visszaadott lakásokért 4—5-szörös használatbavételi díjat fognak fizetni. Az elmúlt tervidőszakban 1200 lakást nyert vissza ily módon a tanács, tavaly azonban csökkenő volt az irányzat, ezért volt szükség a szorzószám felemelésére. Az új rendelet mozgásba kívánja hozni a lakáscseregazdálkodást, ezért emelték fel a korábbi 3200-ról 3800 forintra az egy főre jutó jövedelem- határt. Piti Zoltán tanácselnök azt fűzte hozzá ehhez, hogy a tanács továbbra is elkötelezi magát a kiemelt társadalmi rétegek lakástámogatási programja mellett, sőt 1987-ben ki is terjeszti a támogatandók körét a gyermekeiket egyedül nevelő szülőkkel. (A módosított tanácsrendelet részletes ismertetésére lapunkban visszatérünk.) A vitában felszólalt Pernecker Imre (6. vk.), a Lakásügyi Társadalmi Bizottság elnöke. Aradi Jánosné (16. vk.), Reisz János (53. vk.), Várbíró Péter (35. vk.), Gerber Istvánné (49. vk.), Szalay Lajos (24. vk.), dr. Farkas Károly (73. vk.), a végrehajtó bizottság titkára, valamint Burgmann György, a Pécs Városi KISZ-bizottság első titkára és dr. Molnár István, megyei igazgatási osztályvezető. A módosított tanácsrendeletet a tanácsülés egy tartózkodással elfogadta. H. I. Huszonkét éves a Pécsi Orvostudományi Egyetem ötödéves hallgatója. A nukleáris háború lehetséges borzalmait legfeljebb a hirosimai archív felvételekből, vagy a Másnap című filmből ismerheti. Az Atomcsend Egyezmény megkötése után egy évvel született. Alig két hete tért haza Kölnből, ahol az Orvosok a nukleáris háború megelőzéséért mozgalom hatodik kongresszusán vett részt, az ifjúsági tagozat munkáját segítve. Neve: Bodnár Eszter. — Az elmúlt évben az Orvosok a nukleáris háború -megelőzéséért mozgalom budapesti tanácskozásán kapcsolódtam a munkába, mint ifjúsági delegált. Itt ismerkedtem meg a mozgalom bostoni irodáján nak vezetőjével. Meghívást Kölnbe, de már nem mind delegált, hanem mint „worker", azaz a kongresszus munkájának lebonyolításában közvetlenül résztvevő medikus. — Milyen érdemek alapján juthat valaki egy ilyen megtisztelő megbízatáshoz? — Úgy gondolom, hogy mindenekelőtt a jó angol nyelvA vezetéspolitikai egyéves kurzus végzett résztvevői az eredmény hirdetésen a sikeres vizsga után Képek az Oktatási Igazgatóságról Oktató-nevelő munka, tudományos kutatás, közéletiség — az MSZMP Baranya Megyei Bizottság Oktatási Igazgatóságának fő feladatait a legtömörebben így lehetne összefoglalni. Az Oktatási Igazgatóság ellátja a politikai alap- és továbbképzést, koordinálja a megye ideológiai munkáját, részt vesz a megye tudományos közéletében, szervez tudományos tanácskozásokat, közreműködik a megyei politikai döntések előkészítésében. Évente kétezer ember tanul itt, a párt- iskolai, illetve az esti egyetemi képzésre járva. Az esti egyetem két részből áll, az általános és a szakosított tagozatokból. Az előbbi középfokú marxista—leninista ismereteket nyújt, a másik pedig az elmélyültebb tudáshoz segít. A pártiskolai képzés is több formából áll, a pár napos tanfolyamoktól a hathetes vezetőképzőig. A bentlakásos formák többségének helyére — a munkaidő védelmében — szeretnék az oktatást a hétvégeken és a délutáni órákban megvalósítani. Az Oktatási Igazgatóság igazgatója, dr. Antal Gyula több kutatási tervezetet tesz elém. Saiát és más intézményekkel közösen vállalt tudományos munkák listáját. Alapfeladatuk mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kutatásokra. A Pécsi Akadémiai Bizottságon létrejött a politika- tudományi munkabizottság, melynek dr. Antal Gyűlő az elnöke, és az igazgatóság több oktatója is bekapcsolódott a munkabizottság tevékenységébe. A kutatási témákból ízelítőül néhány: A felnőttkori társadalmi életre való folyamatos és tervszerű felkészítés andra- gógiai lehetőségeinek vizsgálata, az egészségvédelem, az egészségügyi ellátás rendszerének bemutatása, a politikai rendszer elemeinek kialakulása és fejlődése Baranyában, a pártdemokrácia helyzete, a területi politika és a regionális fejlődés összefüggéseinek feltárása. Jelentkeztek az Országos Tudományos Kutatási Alap egyik pályázatára. Tavaly a felszabadulás tiszteletére „Változó Baranya" címmel tanulmánykötetet adtak ki. Jórészt társadalmi munkában dolgozik az Igazgatóság szociológiai, közvéleménykutató csoportja. Évente 2—3 földmérést végeznek, a beérkezett adatokat számítógép segítségével dolgozzák fel és tanulmányt készítenek a kapott információkból. «V Negyedóra múlva kezdődik az oktatás. Az épület emeleti klubjában nagy a forgalom. Hallgatók jönnek a termek kulcsaiért, és sorban érkeznek a tanárok. Lehuppannak egy- egy percre a nagy asztal melletti székekre, váltanak néhány szót. Az oktatók nagy része megtisztelő politikai feladatként másodállásban tanítja a hallgatókat. Dr. lóri Jánosné, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, dr. Szelestyei György a városi tanácson dolgozik. — Minden azon múlik, sikerül-e a hallgatók érdeklődését mindjárt az óra elején felkelteni? Egyébként ahány csoport. annyiféle társaság. Az idei csoportom például presztízst csinál abból, hogy jól tanuljon. Főleg a nők irtóznak attól, hoay „leégjenek” a vizsgán. Szégyellnék maguk, a munkahelyük és előttünk, tanárok előtt — állapítja meg dr. Jóriné.- A felnőtteknél csökken az elméleti igény, mindent a gyakorlat oldaláról néznek, a filozófiai kérdéseket is a munkahelyük szemszögéből szeretnék vizsgálni. A vizsgákra általában jól felkészülnek és olyannal, aki abszolút nem készült semmit sem, eddig még nem találkoztam - _mondja dr. Csizmadia Sándor, és hozzáteszi, hogy a felnőtteknél is figyelembe kell venni az egyéni képességeket és az erőfeszítést amit egy-egy anyagrész elsajátítása érdekében tesznek. Csöngetni ugyan nem csöngetnek, de az óra sürget, mindjárt kezdődik az oktatás. Néhány hallgatót invitálok a klubszobába, három nőt és egy férfit, hogy legalább most legyenek a nők többségben, ha már a hallgatói arány úgyis kétharmad a férfiak javára. Az általános tagozat elsőéves hallgatói, idén filozófiát tanulnak. Milyen tapasztalatokat szereztek az első félévben, mennyire érdekli őket a tantárgyuk, milyenek az oktatók, milyen módszerrel tanulnak — faggatom őket. A beszélgetésből kiderül, minden tanárnak más a „vesz- szőparipája”, egyik csoportban háromhetenként zárthelyit írnak, a másik csoportban ez nem szokás, inkább a kiselőadások kerülnek az órák középpontjába. Mindeqyikre készülni kell és jó volna folyamatosan tanulni, de ez nem kis nehézséqbe ütközik. Munkahelyi- otthoni elfoglaltság, kiskert, váratlan gyermekbetegség, fáradtság, mindez befolyásolja a tanulásra fordított időt. A legtöbbet a vizsgaidőszakban tanulják, van ki jegyzeteket készít a könyvből, van aki aláhúzza a lényeget és többször elolvassa. — Az a jó, hogy az órákon lehet vitatkozni, kifejtheti mindenki a saját véleményét a tanultakról — Rab Ilona kijelentésére bólintanak a többiek is. Keserű Jánosné, Várhegyi Ilona, Bakonyvári Attiláné, Szabó Mihály. Kezdetben elég idegenül hatott a számukra a tananyag, de most már úgy érzik, hogy nem hiába foglalkoztak vele és érdekesnek találják. Hármójuknak a munkahelyükről javasolták az esti egyetemi tanulást. Mondják, hogy a vizsga után a munkahelyeiken nem kérdezték, hányasra mentek, csak azt, hogy megvan-e a félév. Pedig a csoportokból többen pótvizs- gáztak és úgy vélik, a jegy nemcsak a tanárnak szól. * Az Oktatási Igazgatóságon fokozatosan szeretnék megvalósítani az egyre inkább problémaközpontú oktatást és vizsgáztatást, ahol nem tételeket mondanak fel, hanem könyvekről, átfogó területekről beszélgetnek egymással a hallgatók és a tanárok. A három év alatt baráti társaságok is kialakulnak. A legjobban ez akkor mérhető le, amikor végzés után a korábbi hallgatók a különféle speciális tanfolyamokra jelentkeznek, kérik, hogy X. meg Y is abban a csoportban lehessen. Az idén tizenhatféle speciális tanfolyamot hirdettek mea. Vannak törzshallgatóik, akik kétévenként elvégeznek egyet-egyet. Az Oktatási Igazgatóság tervei közül csak eqyet kiemelve: a Pedagógiai Intézettel együttműködve szeretnék céltudatosabbá tenni a pedagógusok továbbképzését, hogy a peda- nógusok az államvizsqa után a középiskolai filozófiai ismeretek című tantárgyat oktathassák is. Barlahidai A. Oruosok a Háború megelozeseért Pécsi egyetemista a kölni kongresszuson tudósomnak köszönhetem, mert csak ezáltal tudtam teljes értékű partnerré válni és elmondani véleményem a világról, a békéről, a magyarok békevágyáról. De bizonyára a budapesti kongresszuson végzett munkám számított döntően. Ugyanakkor van egy természetes indíttatásom is: én el sem tudom képzelni a mindennapossá váló értelmetlen pusztítást. — Nem hiszem, hogy a meghívók figyelmen kívül hagyták a tanulmányi, szakmai eredményeit. Az egyetemen jó tanulónak tartják. — Igyekszem becsülettel végezni a munkám, ami most a tanulást jelenti. Ezen túlmenően részt veszek a Tekeres Miklós professzor vezette In- tenzívterápis Intézet munkájában, ahol a kardiológiával ismerkedem. Szóval ez a tevékenységem egyik oldala. Tanulmányaim befejezése után orvos lesz belőlem, s már régóta foglalkoztat a gondolat, bogy egy orvos mit tehet napjainkban a béke, a jövőnk alakításáért. Egy nukleáris háború iszonyatát a pusztító fegyverek gyártóin kívül, úgy hiszem, csak az orvosok ismerik a teljes valóságban. Ez a másik, amiért úgy érzem, hogy a mozgalomban a helyem. És még valami: ne gondolja, hogy minden orvos természetesnek veszi ezt a küzdelmet. Éppen ezért fontos számunkra, hogy a mozgalomnak ifjúsági tagozata is legyen.- A kölni kongresszus után vált ismertté a Varsái Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének újabb budapesti felhívása, ez további lehetőséget ad a munkájukhoz. — Feltétlenül. A kölni tevékenységem során számos dokumentumot volt alkalmam tanulmányozni. Elsőkézből olvashattam a Reagan-üzenetet, a pápa üzenetét, alkalmam volt, ha rövid időre is huszonévesen bepillantani abba, amit világpolitikának neveznek. Láttam, hogy milyen taktikai küzdelmek zajlanak. Azt hiszem, a budapesti felhívás olyan nyílt és egyenes megoldást javasol, amit nem lehet tisztességes úton megkerülni.- Egy magyar orvostanhallgató hogy érzi magát a nemzetközi szintéren? — Nagyon jól és egyenrangúan, csak természetesen olyat kell nyújtani, ami a nemzetközi mércével is érték. Nagy büszkeséggel mondhatom el, hogy a kongresszus szüneteiben, amiből ugyan elég kevés volt, rendszeresen tesztelték orvosi-szakmai tudásunkat. Egy ilyen alkalommal a négy kérdésből álló vizsgalapon én hármat oldottam meg helyesen. Az utánam következők pedig csak egyet. Állandóan és minden területen bizonyítanunk kéllett. Kölnből hazafelé jövet gondolatban már a következő, moszkvai kongresz. szusra készültem. Ez még az orosz nyelv társalgási szintű elsajátítását is jelenti. * Franklin egyszer azt mondta, hogy „húszévesen az akarat uralkodik fölöttünk, harmincévesen az ész, negyvenévesen pedig a megfontolás.” A nu- szonkétéves Bodnár Eszter ezek szerint túl jár már a negyvenen. Füzes János
