Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-20 / 168. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XLIII. évfolyam, 168. szám 1986. június 20., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Hallgatók és az esti egyetem (3. oldal) A bányászok egészségéért o (5. oldal) Jó ütemben épül a Szi­getvári Bútorüzem (5. oldal) •trt Városi tanácsülés Pécsett Dr. Somfai Csaba térkép előtt ismerteti az új ART-t. Fotó: Proksza László Oj általános rendezési terű Keret a város fejlesztéséhez Módosított lakásgazdálkodási jogszabály A napirend éreztette: hosz- szú tanácsülésre lesz kilátás. Ezért is állapították meg a kezdés időpontját 8 órában, s 2 óra felé járt az idő, amikor Piti Zoltán tanácselnök kelle­mesen eltöltendő nyarat kívánt a tanácstagoknak. Pécs általá­nos rendezési tervéről, az el­múlt évi zárszámadásról és a hatodik ötéves terv teljesítésé­ről tárgyalt, s új lakásgazdál­kodási rendeletet alkotott teg­nap Pécs Megyei Város Taná­csa. Napirend előtt a legutóbbi tanácsülésre utalva bejelentet­te a tanácselnök: az illetékes megyei szervekkel megállapod­tak abban, hogy Lvov-Kertvá- rosbon féléves időtartamra kí­sérleti jelleggel megszervezik az éjszakai orvosi ügyeletet, melynek a további fenntartá­sáról a tapasztalatok birtoká­ban később a tanácsülésnek kell majd döntenie. Bejelentet­te azt is, hogy a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatala és a Külügyminisztérium hozzájá­rulásával a város munkakap­csolatot létesít az NSZK Ba­den-Württemberg tartományá­ban levő, Pécshez hasonló nagyságrendű Fellbach-hal, ahová a kapcsolat felvételére a jövő héten utazik dr. Szeles- fey György osztályvezető társa­ságában. Dr. Tóth Mária (67. vk.) az ügyrendi és jogi bizott­ság nevében az interpellációs jog gyakorlásával kapcsolatban tett indítványt (ennek lényege, hogy a tanácstag az ülés előtt 5 nappal formanyomtatványon jelentse be interpellációs szán­dékát, ha előzőleg az illetékes szakigazgatási szervvel nem tu­dott közös nevezőre jutni). Vár­bíró Péter (35. vk.) az előző tanácsülésen elhangzott inter­pellációval kapcsolatban java­solta: a tanács — ha másként nem megy — szankciókkal kész­tesse a Baranya Megyei Épí­tőipari Vállalatot a Ivov-kert- városi Nevelési Központ előtti felvonulási bázisának a felszá­molására. Dr. Komáromy Lászlóné (42. vk.) a Táncsics Mihály úti csapadékcsatorna építésére vonatkozó, ugyan­csak az előző tanácsülésen tett interpellációjához kapcso­lódva kérte: a jövő évi tervben szerepeltesse ezt a tanács, amit a 8-as tanácskozási köz­pont a településfejlesztési adó­ból támogat. Ezt követően került sor Pécs új Általános Rendezési Tervé­nek (ÁRT) megvitatására és jóváhagyására. A terv célja - amint azt dr. Somlai Csaba építési osztályvezető elmondta -, hogy keretet adjon a város hosszú távú fejlesztéséhez, sze­repe van a városrendezés terv­szerű előkészítésében, az ellá­tó rendszerek fejlesztésében, a város építészeti alakításának a meghatározásában a legkedve­zőbb műszaki kereteket figye­lembe véve. Alapvetően a te­lepülésrendezés és -fejlesztés összhangjának a megteremté­séről van szó, s egyben az épí­tési hatósági munka számára olyan feltételeket kell megál­lapítani, hogy elkerülhető le­gyen a deformólódás. Az új, ÁRT-t átmeneti szabályozási előírások egészítik ki, azt a jú­lius 1-jén életbe lépő új Or­szágos Építésügyi Szabályzat teszi szükségessé azáltal, hogy növeli a helyi szervek felelős­ségét a település szabályozott fejlesztésében. A részletes sza­bályozási előírásokat ezután fogalmazzák meg, s azokról ké­sőbb dönt majd a tanácsülés. Pap József, a Dél-dunántúli Tervező Vállalat városrendezési szakági főmérnöke az ÁRT ki­dolgozásának a folyamatát is­mertette, majd hangsúlyozta, hogy az ART a fejlesztés irá­nyait felvázoló keretterv, amit tartalommal a város középtávú terveinek keli megtölteniük, éppen ezért rugalmasan hasz­nálható, alkalmas a változó igények befogadására. (Az új pécsi ÁRT-t lapunkban részle­tesen be fogjuk mutatni.) A vitában elsőként Várbíró Péter (35. vk.) szólalt fel és el­vi döntést sürgetett annak ér­dekében, hogy a tüskésréti zagyelhelyezés — amennyiben káros a környezetre — megszün­tethető legyen. Dr. Szilasi An­na egészségügyi osztályvezető bejelentette, hogy a WHO (Folytatás a 3. oldalon) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. Június 18-i illéséről A Központi Bizottság megvi­tatta és elfogadta: Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kér­désekről adott tájékoztatót; Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a népgazda­ság 1986. évi fejlődésének ed­digi tapasztalatairól szóló je­lentést. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kádár János elvtárs elnökletével 1986. június 18-án ülést tar­tott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vet­tek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság tit­kárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, va­lamint a központi sajtó képviselői. I. A Központi Bizottság tájé­koztatót hallgatott meg Mi­hail Gorbacsov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága főtit­kárának június 8—9-i magyar­országi látogatásáról és a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé­nek június 10—11-i budapesti üléséről. O A Központi Bizottság megállapította, hogy Mi­hail Gorbacsov elvtárs baráti látogatása a pártjaink, né­peink, országaink közö'ti kap­csolatok fejlesztésének kiemel­kedő állomása volt. Kádár Já­nos és Mihail Gorbacsov szí­vélyes elvtársi légkörben foly­tatott tárgyalásaikon tájékoz­tatták egymást az MSZMP XIII. és az SZ'KP XXVII. kong­resszusán hozott határozatok valóra váltásáért folytatott te­vékenységről, véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet, i kommunista és munkásmozga­lom időszerű kérdéseiről. A tárgyalások ismételten megerő­sítették a közös elveken nyug­vó szilárd eqységünket, tanú­sították pártjaink nézetazonos­ságát a társadalmi fejlődés és a nemzetközi viszonyok meg­ítélésében. A Központi Bizottság meg­elégedéssel szólt a pártjaink közötti bizalomteljes viszony­ról, a magyar-szovjet barát­ság elmélyüléséről, az élet minden területére kiterjedő gyümölcsöző együttműködésről. Mindkét fél kifejezésre jutatta, hogy együttműködésünket to­vább fejlesztjük, és maga­sabb színvonalra emeljük. A jövőben is azon munkálkodunk, hogy egymás tapasztalamé; megismerése és hasznosítása minél jobban segítse a szocia­lista építést. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy Ká­dár János és Mihail Gorba­csov elvtárs megbeszélései újabb lendületet adnak po­litikai, gazdasági és kulturá­lis kapcsolataink dinamikus továbbfejlesztésének, elősegí­tik az együttműködés fejlet­tebb formáinak kialakítását. A Központi Bizottság nagy­ra értékeli, hogy a nemzet­közi szintéren együtt, azonos célokért, a viszonyok meg­javításáért, a tartós békéért, az emberiség nyugodt, pusztí­tó fegyverektől mentes jövőjé­ért küzdünk. O A Központi Bizottság jó­váhagyta a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett küldöttségünk tevékenységét. A tanácskozáson kialakított közös állásfoglalások, javas­latok megfelelnek a magyar nép, az egész emberiség ér­dekeinek. A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tag­államával együtt továbbra is határozottan törekszik a kelet— nyugati párbeszéd folytatására, az európai és az általános biz­tonság megszilárdítására, a különböző társadalmi rend­szerű államok kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztésére. A Központi Bi- zóttág helyesli é támogatja ^ leszerelés előmozdítására irá­nyuló nagy fontosságú szovjet kezdeményezéseket: az atom­fegyver-kísérletek beszünteté­sét, a világűr militarizálásá- nak megakadályozását, a tö­megpusztító eszközök megsem­misítését. Hangsúlyozza, hogy a Varsói Szerződés tagálla­mainak a NATO tagországai­hoz, valamennyi európai or­szághoz intézett mostani buda­pesti felhívása az európai fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzet csökkenté­sére jelentős kezdeményezés, amelynek megvalósítása nagy­mértékben erősítené földré­szünk békéjét, biztonságát. A magyar nép azt várja, hogy a NATO-fagországok illetékesei felelősen, érdem­ben mérlegelik a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének javasla­tait, és építő jellegű választ adnak a kezdeményezésekre. II. A Központi Bizottság átte­kintette a népgazdaság hely­zetét, értékelte az 1986. évi terv végrehajtásával kapcsola­tos eddigi tapasztalatokat, és megvitatta a terv megvalósítá­sát szolgáló további teendőket. O A Központi Bizottság megállapította, hogy az ez évi gazdaságpolitikai célok megvalósítása a korábban fel­tételezettnél nehezebb felada­tot jelent, nagyobb követelmé­nyeket támaszt a gazdaságirá­nyító és a gazdálkodó szerve­zetek munkájával szemben. A VII. ötéves tervben célul kitű­zött gazdasági élénkülés még nem kezdődött el, az idei esz­tendő első öt hónapjában több vonatkozásban tovább tartottak az elmúlt évet jellem­ző kedvezőtlen gazdasági fo­lyamatok. A gazdasági egyensúly meg­szilárdításában eddig nem si­került elérni a szükséges javu­lást. A vállalati beruházásokat, a közületek és a lakosság fo­gyasztását nem támasztja alá megfelelően a termelés növe­kedése. Lassú a termelési szer­kezet hozzáigazítása a keres­lethez, nem javul a kívánt mértékben a hatékonyság, szá­mos területen rossz a munka- fegyelem és a munkaidőalap kihasználása. A világgazdasági feltételek alakulása számunkra továbbra sem kedvező. Fontos exportter­mékeink - az élelmiszer, az olajszármazékok - árai jelen­tősen csökkentek, és számotte­vő veszteséget okoz az Európai Gazdasági Közösség által al­kalmazott hátrányos megkülön-' böztetés. A tavalyi és az év eleji nem kielégítő teljesítmények, mun­kánk fogyatékosságai és az újabb kedvezőtlen nemzetközi gazdasági fejlemények nehe­zítik a fő gazdaságpolitikai cé­lok elérését. Az ipar termelése az év első öt hónapjában — az áprilisi— májusi élénkülés ellenére — nem érte el a tervezettet, csak 1,2 százalékkal növekedett. A bányászat, a vegyipar, az élel­miszeripar és a könnyűipar (Folytatás a 2. oldalon) Eszéki népfront- küldöttség Baranyában i A Hazafias Népfront Ba­ranya Megyei Bizottsága vendégeként szerda óta me­gyénkben tartózkodik a Szo­cialista Szövetség Eszéki Községközi Választmányának küldöttsége. A jugoszláv vendégek tegnap délelőtt a pécsi Zsolnay Porcelángyár­ba látogattak, ahol a kül­döttséget Otterbein István, termelési főmérnök kalauzol­ta végig az alapvető üzemek termelési folyamatain. A gyárlátogatás közben kérdeztük Dragutin Bodakost, a Szocialista Szövetség Eszé­ki Községközi Választmányá­nak elnökét mostani látoga­tásuk céljáról. — Szövetségünknek az az egyik fő feladata, hogy szer­vezze, mozgósítsa az embe­reket a társadalom jólétét szolgáló összefogásra. Ennek során szövetségünk koordi­nálja más társadalmi szer­vezetek ilyen irányú tevékeny­ségét. Korábban szövetsé­günk figyelme elsősorban a kistermelők segítésére irá­nyult, most a nagyobb ipa­ri gazdasági egységekben is szeretnénk elősegíteni a gazdasági munka javítását, a dolgozók életszínvonala érdekében a termelékenység növelését. Ebben a munká­ban a Hazafias Népfront ta­pasztalatai hasznosak szá­munkra — mondotta Dragu­tin Bodakos. Az eszéki delegáció a délutánt Szigetváron töltöt­te. A Szigetvár Városi Nép­frontbizottság és Szakmakö­zi Bizottság együttműködé­séről tájékozódtak a Józsa Gyula városi népfronttitkár­ral és Koszper Ferenc, a szakmaközi bizottság elnöké­vel folytatott eszmecsere so­rán. D. I. Az eszéki küldöttség tegnap a Zsolnay gyár munkájával is megismerkedett Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents