Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-17 / 165. szám

e Dunántúli napló 1986. június 17., kedd * Az Országos Építésügyi Szabályzatról Zimbabwe Afrika legfiatalabb állama Az új Országos Építésügyi Szabályzat 1986. július 1-én lép hatályba. Szükségességét indokolta, hogy a jelenlegi némely részében már elavult. Az új szabályozás a korábbi­nál rövidebb és tartalmára, va­lamint terjedelmére megtart­ható kereteket ad. Ezen felül szerkezetében is egyszerűsö­dött, de alkalmazása talán ne­hezebb lesz, mert egyes lénye­ges kérdésekben lehetőséget biztosít a települések jellegé­től, a helyi adottságoktól füg­gően más-más műszaki meg­oldásra. Mindez viszont a helyi szervek felelősségét növeli és szükségessé teszi az országos szabályzat keretei között helyi tanácsrendeleték alkalmazását. Egy ilyen tájékoztatás kere­tében nincs lehetőség és nem is lenne célszerű a szabály­zat előírásainak részletesebb felsorolása. így elsősorban az állampolgárokat érintő leg­alapvetőbb kérdésekkel kívá­nok foglalkozni. Az új szabályzat a környe­zetvédelmi előírások érvényre juttatását hangsúlyozottan emeli ki, ami lényegében egy ilyen jellegű társadalmi igény alapján került megfogalmazás­ra. Hasonló módon nagy súlyt fektet a meglévő települések értékeinek megóvására is a városépítészet, települési kör­nyezettel foglalkozó részében. Az itt megfogalmazottakból ki­emelendő azon előírás, hogy az építések (fejlesztés felújítás, korszerűsítés) során gondos­kodni kell többek között:- természeti és az épített környezet értékeinek megőrzé­séről,- a városkép, a rálátás és a kilátás védelméről,- a kedvezőtlen környezeti adottságok megszüntetéséről, illetőleg átalakításáról. (Mindez a korábbihoz képest nagymértékben megnöveli a tanácsi, elsősorban az építés- igazgatási szervek felelősségét. Hisz a szabályzat általános, keret rendelkezései és a helyi adottságok alapján kell biz­tosítani ezen fontos szabályok betartását. Természetszerűen a munkájúkat nagymértékben megkönnyíti, ha részletes ren­dezési tervek és helyi tanács­rendeletek is foglalkoznak ezen kérdésekkel és konkré­tabb szabályozást tartalmaz­nak. Egyébként Pécsett korábban is gondot jelentett a kilátás védelmének biztosítása, illetve az ilyen jellegű ügyek elbírá­lása. így ezért is emelném ki azon fontos, új szabályt, mely egyértelműen rögzíti, hogy a ki­látás védelme a kilátás irányába eső építési telkek megengedett beépítését nem akadályozhat­ja. A szabályzat hangsúlyozot­tan kiemeli a részletes ren­dezési tervék fontosságát, hisz lehetőséget ad arra is, hogy az meghatározott keretek kö­zött eltérő szabályozást ad­jon az OÉSZ előírásairól. VÁLTOZÁS A TILALOMBAN ÉS KORLÁTOZÁSBAN Az eddigi tapasztalatok tet­ték indokolttá, hogy az építési tilalommal, korlátozással kap­csolatos szabályok alapvetően megváltoztatásra kerüljenek. Az új szabályozás ezen részé­nek alapelve, hogy csak belát­ható időre szabad korlátozások­kal lékötni az egyes településré­széket. Cél a köz- és magán- érdék eddiginél jobb össz­hangjának a biztosítása. En­nélfogva a szabályzat három részre bontja az építési tila­lom elrendelésének lehetősé­gét: 1. határidő nélkül visszavo­násig, meghatározott feltétel bekövetkezéséig szóló, 2. meghatározott időre, de legfeljebb 5 évig fennmaradó, 3. meghatározott időre szóló, de legfeljebb 10 évig fennma­radó. Az is rögzítésre került, hogy milyen feltételek fennállása, illetve milyen cél érdekében van lehetőség a korlátozás elrendelésére. Továbbá arra is tartalmaz szabályozást, hogy a korlátozás jellegétől, időtartamától függően az érintett területen milyen jelle­gű építési munlkák végezhe­tők. így a határidő nélkülinél pl. a veszélyhelyzet elhárítását, a műemlék vagy a környezet- védelem érdekét szolgáló kar­bantartási és állagmegóvási munkák. A meghatározott idő­re — 5-10 év — szólónál töb­bek között a kármegelőzési, kárelhárítási, városkép- és műemlékvédelem érdekében szükségessé váló építési mun­kák, továbbá a lakóépülete­ken karbantartási és állagmeg­óvási munkák végezhetők. Ezen felül kártalanítási igény kizárásával, vagy későbbi át­alakítás, lebontás kötelezett­ségének előírásával a lakás alapterülete maximum 25 m2- rel növelhető. A szabályozás lehetőséget biztosit a területek ún. átme­neti hasznosítására is. Erre akkor kerülhet sor, ha a re i- dezési terv végrehajtása cél­jából távlati — 10 éven túli — időpontra is szükséges terület biztosítása. Ilyen esetben töb­bék között már a 25 m2-es la­kásbővítésnél nem lehet a ké­sőbbi kártalanítást kizárni. Sőt lakóterületen a már 75%-ig beépített lakótömbben, a be­építetlen egyedi telken — is­mét csak kártalanítási igény kizárása nélkül — legfeljebb 80 m2 nettó alapterületű föld­szintes, egy lakásos új lakó­épület létesíthető, 20 m2-t meg nem haladó melléképülettel, vagy melléképítménnyel együtt. Új és fontos előírásnak tartom azt, hogy a beépítés feltételei nélkül a telkek a jö­vőben nem építhetők be. En­nélfogva építmény csak akkor helyezhető el, ha a rendelte­tésszerű használathoz szüksé­ges villamosenergia, ivóvíz-el­látás, szennyvíz elhelyezés, csa­padékvízelvezetés és a hulla­dék ártalommentes elhelyezése egyidejűleg biztosított. A lakó- és üdülőépületek el­helyezése továbbra is a ko­rábban alkalmazott övezeti be­sorolás alapján lehetséges. Ez a közművesítettségtől függően teszi lehetővé a telkek beépí­tését, meghatározott utcai homlokzatmagassággal és la­kásszómmal. Új rendelkezés viszont, hogy a lakó- és üdü­lőépületekkel már vegyesen beépített lakóterületen, illetve üdülőfalvak lakóterületén üdülök is efhelyezhetők. Mind­ez a vegyesen beépített üdü­lőterületre is úgy alkalmazha­tó, hogy ott a lakóépületek építésének a lehetősége is biz­tosított. A ZARTKERTRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Részben módosításra, illetve pontosításra kerültek a mező- gazdasági és ezen belül is zártkertre vonatkozó előírások, így alapszabály, hogy zártkerti övezetben a táj, illetőleg ter­mészetvédelem alatt álló terü­leten 1500 m2wnél, egyéb te­rületeken pedig 800 m2-nél ki­sebb földrészleteket nem sza­bad kialakítani. A továbbiak­ban az építési lehetőség is pontosításra .került, mert ezen túl minimum 12 m2, a maxi­mum 30 m2 nettó alapterületű földszintes gazdasági épület építhető, melynek az illemhe­lyet is magában kell foglalnia. A szabályzat egyértelműen elő­írja, hogy tetőtérbeépítés zárt­kerti földrészleten létesített gazdasági épületen nem le­hetséges, továbbá egyértelmű­sítésre került, miszerint a hom­lokzatmagasság a 3,5 m-t, a gerincmagasság pedig 5,5 m-t nem haladhatja meg. Természetszerűen továbbra is elhelyezhető a területen a pin­ce és az állattartásra szolgá­ló építmény — a helyi tanács­rendeletek rendelkezéseit is figyelembe véve — az ott biz­tosított lehetőségek alapján. Sőt már engedélyezett a nö­vénytermesztés célját szolgáló fóliasátor, illetve növényház létesítése is. A közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosai to­vábbra is csak közösen léte­síthetnek gazdasági épületet, ahol a földrészletek csak együttesen érik el a korábban leírt minimális méreteket. Vi­szont pincét, növénytermesz­tés céljára szolgáló fóliasát­rat és növényházat, továbbá állattartásra szolgáló épít­ményt az 500 m2-t (természet- védelmi területen 800 m2-t) eltérő saját földrészleteken külön-külön is elhelyezhetnek, illetve létesíthetnek. Korábban sok vitára adott okot az építmények közötti tá­volságok betartása. Az új sza­bályozás már rugalmasabb elő­írást tartalmaz. Itt is rögzítésre kerültek az építmények között megengedett legkisebb távol­ságok. Viszont amennyiben a káros környezeti hatás más megoldással elhárítható (pl. a zajhatást úgy lehet csökkente­ni, hogy a védelemre szolgáló helyiséget másként tájolom) az építésügyi hatóság az érdekelt szakhatóság hozzájárulásával a legkisebb távolságot csökkent- heti, sőt el is engedheti. Mind­ez vonatkozik a melléképüle­teknek (műhely, háztartással kapcsolatos tároló, személy­gépkocsitároló stb.) és mellék- építményeknek (hulladéktároló, közműpótló stb.) a főépülettől, ásott és csőkúttól való védőtá­volságok csökkenthetőségére is. Viszont az állattartásra szol­gáló melléképületek és mel­léképítmények elhelyezésére irányadó védőtávolságokat he­lyi tanácsrendeletben kell megállapítani. Pécsett e vonat­kozásban jövőben is az 1982. évi 3. sz. tanácsrendeletben — mely az állatok tartásáról ren­delkezik — foglaltakat kell al­kalmazni. Itt tartom szükségesnek ki­emelni, hogy melléképítményt csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, ami nem bű­zös, és a területre előírt terhe­lési határértéket meghaladó károsodást nem eredményez és a szomszédok jogos érdekét nem sérti. Természetszerűen ezen rendelkezés az engedé­lyezésben közreműködő szak­hatóságok felelősségét is je­lentősen növeli. Fontos rendel­kezésnek tartom azt is, mely a terepkialakítás szabályait fog­lalja össze. Ennek egyik elő­írása, hogy a tereprendezés so­rán a telket csak a legszüksé­gesebb mértékben szabad megváltoztatni. Amennyiben az indokolt, az értékes növényál­lomány és a termő talajréteg pótlását is elő kell írni. CSAPADÉK- ÉS SZENNYVÍZ- ELVEZETÉS Külön fel kell hívni a figyel­met az építési telkek és terü­letek csapadékvíz-elvezetési rendszere kialakításának a fontosságára. így a csapadék­víz-elvezető rendszernek olyan­nak kell lenni, hogy a víz sem a terepen, sem az építmény­ben, továbbá a szomszédos építési telkeken és építmények­ben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korró­ziót stb.) ne okozzon és a ren­deltetésszerű használatot ne akadályozza. Az eddigi tapasz­talatok szükségessé teszik, hogy az építésügyi hatóságok az engedélyezési, használatba vételi eljárások során fokozot­tan biztosítsák ezen fontos előírás betartását. A közműellátással foglalko­zó fejezetből azt emelném ki, hogy az építményeknél az ivó­vízigény kielégítését elsősorban közműves vízellátással kell megoldani. Ahol viszont még nem került kiépítésre és az építmény használatához ivóvíz szükséges, ott a telken kell ivó­víz minőségű kutat létesíteni. Ha a telek bejáratától számí­tott 150 m-en belül ivóvíz mi­nőségű vizet biztosító közkút van, akkor ez is alkalmas arra, hogy az adott telek ivóvízzel ellátottnak minősüljön. Hasonló módon fokozottan kell ügyelni arra is, hogy o szennyvíz és csapadékvíz a szabályzat előírásai szerint ke­rüljön elvezetésre. Alapszabály, hogy elsősorban közcsatorná­ban kell a vizek elvezetését biztosítani. Ahol azonban erre nincs lehetőség, ott a vízügyi hatóság előírásainak megfele­lően kell kezelni, tárolni és el­helyezni, természetszerűen a szabályzat idevonatkozó ren­delkezéseit is figyelembe véve. Remélem, hogy a korábbinál korszerűbb és a teljesítőké­pesség elvén alapuló — a vég­eredményt követeli meq — szabályzat jobban szolgálja az építkezők érdekét. Ezen felül alkalmazásra kerülnek azon lehetőségek is, melynek elsőd­leges célja, hogy az építtetők jobbat, gazdaságosabbat, kor­szerűbbet produkálhassanak, mellyel végeredményben a környezetünk védelméhez is je­lentősen hozzájárulnak. Dr. Buzánszky Béla Pécs M. Város Tanácsa V. B. építési és közi. osztály helyettes vezetője, főtanácsos Érdekes és sok szempontból egyedülálló színfolt a fékete földrész térképén Zimbabwe. A kontinens legfiatalabb ál­lama alig hat esztendeje vív­ta ki függetlenségét, s ma jó- iszerivel az egyetlen ország Fekete-Afrikában, ahonnét több jó hír érkezik, mint rossz. Pedig fél évtizeddel ezelőtt, a többségi hatalom kezdetén jó néhány borúlátó megfigyelő annak a véleményének adott 'hangot, hogy az egykori Rho­desiában leromlik a ->azdaság, semmibe vesznek a fehér ura­lom alatt elért eredmények is. A fehérek kezdeti bizalmatlan­ságát jelezte, hogy a negyed- millióból csak százezer ma­radt az országban. Az ezóta megváltozott helyzetet tükrözi, hogy a korábban Dél-Afriká- ba átköltözötték egy része most a visszatelepedési en­gedélyre vár. Nem csoda, hi­szen Zimbabwe idén a tavalyi­hoz hasonlóan másfél millió tonna gabonát tervez expor­tálni, s a múlt évi gazdasági eredmények egész Afrikában páratlan, öt százalékos nö- vékedési ütemet mutatnak. Zimbabwe sikereinek kulcsát a helyszínen dolgozó szak­értők, a nyugati és keleti üz­letemberek, újságírók egyaránt a kormányzat realista politi kájában látják. Zimbabwe — bár ásványkincsekben rendkí­vül gazdag — nem volt men­tes a természeti katasztrófák­tól. Volt itt aszály és árvíz, sáíkajárás és seregnyi más baj — éppúgy, mint a térség más államaiban. Ám eltérően számos környező országtól, Zimbabwe jól vette a fejlő­désért vívott küzdelem akadá­lyait. Robert Mugabe kormány­zata nem siette el az államo­sításokat, s így sikerült támo­gatásra lelnie a tőkés üzleti körökben. A vegyesgazdaság ellenére Zimbabwéban nem feledkeztek meg a kezdeti ígéreteknek ar­ról a lényeges részéről sem, miszerint az ország a szocia­lista fejlődés felé kíván halad­ni. Ezt támasztja alá, hogy a kormánypárt, a ZANU 1984. évi kongresszusán marxista- leninista elveken alapuló táv­lati fejlesztési programot fo­gadtak el. Zimbabwe sikerei hatással vannak a földrész lakosaira is, (hiszen megdőlni A Horgász Szövetség június 6- án tartotta országos tisztújító köz­gyűlését, melyen az elmúlt öt év munkáját értékelték és meghatá­rozták a további feladatokat. A főtitkári beszámolóból kitűnt, hogy szembetűnően gyarapodott a hor­gászok taglétszáma, javultak a horgászlehetőség tárgyi feltételei. Új vizterületek kerültek horgász­kezelésbe, javult a horgászcikk-el­látás, zömében rendeződött a hor­gász—ISalász viszony, egyre több holat telepítettünk vizeinkbe. Meg­állapította, hogy a horgászmozga­lom megfelelt az egyesületi tör­vénynek, gazdaságilag megalapo­zott, demokratikus szervezet, mely­nek megvan a társadalomban el­foglalt helye és szerepe. Nőtt a horgászmozgalom iránti elismerés és megbecsülés. Az országban 77fl horgász egye­sületnek a múlt évben 298 501 tag­ja volt. Az öt év alatti létszámnöve- kedm 24,6%-os (Baranyában 28,7%). Ilyen létszámnövekedéssel együtt a nehézségek és gondok is megnőttek. Elsősorban a vizterüle­tek terhelésénél Jelentkeztek fe­szültségek, de a szervezeti életet is megnehezítette. Fejlődött az oktatási, nevelési és propagandamunka. Kilenc horgász témájú könyv került kiadásra, új oktatófilmek készültek. Kiadásra került még az országos horgásztér­kép, a Horgászkalauz és a Hor­gászmagazin. Bővült a kapcsolat a sajtóval, rádióval, televízióval. Sikerült előrelépni az ifjúság ne­velése terén is. Az ifjúsági hor- gászvetélkedők, halfogó-versenyeit, ifiúsági horqósztáborok mind a jö­vő nemzedék Jól képzett, közössé­gi embertípusának kialakítását szolgálták. Az elmúlt öt év alatt — a lét­számnövekedés mellett — az egy főre jutó halfogás növekedett, a fogási naalók leadási százaléka javult. Különösen jó eredmények tapasztalhatók a horgászkezelésű vizeken. A horgászvizhiány enyhi­látszik a telepes fehéreik régi érvelése a magukra maradt feketék „tehetetlenségéről”. A fiatal államnak természe­tesen sok problémával is meg kell küzdenie. A magas mun- kanéküliség, a gyors infláció, az 1982-84. közötti száraz­ság 'következménye mellett számos, a gyarmati múltból örökölt gond is megoldásra vár még. Ezek közül az egyik legfontosabb a nemzeti egy­ség kialakítása, a törzsi ellen­tétek leküzdése. Furcsa történelmi parado­xon, hogy nemcsak Afrika, de az egész világ egyik legfia­talabb államaként Zimbabwe máris jelentős nemzetközi te­kintélyt vívott ki magának. A fajüldözés, az apartheid bár­mely formája ellen való hatá­rozott kiállás, a következetes antiimperial'ista és békeszere­tő külpolitika számos hívet szerzett az országnak határain túl is. Ez nyilvánul meg abban is, hogy Hararéban tanács­kozik majd az el nem 'kötele­zett országok soros csúcsérte­kezlete. A százegy tagállamot számláló mozgalom egyre na­gyobb befolyással bír a világ- politika alakulására, s a házi­gazda Robert Mugabe kor­mányfő a szökások szerint a mozgalom elnökeként az ed­diginél is aktívabb szerepet játszhat a nemzetközi életben. Hazánk és Zimbabwe kap­csolatai új'keletűek, de viszony­lag dinamikusan fejlődnek. Há­rom éve Robert Mugabe járt Magyarországon, tavaly októ­berben Losonczi Pál folytatott tárgyalásokat az afrikai or­szágban. Ezeken is kifejezés­re jutott, hogy mindkét fél kész a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésére. Hazánk elsősorban a járműipar, a gyógyszeripar, a híradástechnika és a mező- gazdaság területén tudna hoz­zájárulni Zimbabwe fejlődésé­hez. Zimbabwe számos nemzetközi kérdésben a miénkhez hason­ló, sőt gyakran azzal azonos nézeteket vall. Ez is jó alap a mostani államfői találkozás­hoz. A politikai jószándék és a gazdasági érdekeltség szá­lai a jövőben még szorosabb­ra fonhatják a két ország kapcsolatainak kötelékét. Horváth Gábor tévének érdekében a szövetség több mint hatmillió Ft-ot fordított' halászati jog megváltásra, ezzel is növelve a horgászkezelésű vizek nagyságát. A horgászok a környezetvédelem­ből is kivették részüket. A Horgász környezetvédelmi nap alkalmával több tízezer horgász dolgozott a vizek partjának tisztaságán, melyet a Hazafias Népfront is különböző kitüntetésekkel elismert. A küldöttek hozzászólásaikban elsősorban a szervezeti élettel, a környezetvédelemmel és fegyelmi helyzettel foglalkoztak. Az MSZMP Központi Bizottságának osztályveze­tője értékelte a horgászmozgalom­nak a társadalomban betöltött igen fontos szerepét, a horgászkö­zösség szocialista emberformáló te­vékenységét. A minisztérium képvi­selője a horgász jialgazdólkodás fontosságát emelte ki. Nagyobb gondot kell fordítani az ifjúság tervszerűbb, többoldalú ne­velésére. Az elkövetkezendő idő­szakban ki kell dolgozni az el­öregedő tavak rekonstrukciójának lehetőségeit, a jobb halnevelő ké­pesség biztosítását. Szükségesnek látszik a halászati Jogszabály mó­dosítása, a „gereblyéző*" meg­szüntetése céljából a busa horgá­szatával kapcsolatos végleges ál­lásfoglalás kialakítása, a csuka szigorúbb tilalmi idejének felül­vizsgálata. Végezetül meghatároz­za, hogy a gazdálkodós tő irányát a horgászlétszámhoz igazodó hor- qászati lehetőségek fejlesztésére kell összpontositani. Ezt követően a küldöttek elfo­gadták az alapszabály néhány mó­dosítását és az új fegyelmi sza­bályzatot, majd a választásokra került sor. Megválasztották a szö­vetség országos vezetőségének tagjait és különböző szerveit. A MOHOSZ elnöke ismét Kovács An­tal államtitkár lett, főtitkárnak pe­dig a küldöttek Czakó Bélát vá­lasztották. Dr. Kovács Zoltán 20 százalékkal olcsóbb! Elöszobafal- és cipöszekrényvásár! Ingyenes házhoz szállítás. Pécs, Doktor S. u. 7. DIXIEUHD-PÓRBHJ 1986. június 30-án 20 órakor, városi sportcsarnok. # BENKÓ DIXIELAND BAND • MOLNÁR DIXIELAND BAND Jegyek elővételben az Ifjúsági Házban kaphatók 40-100 Ft-os árban. FELVESZÜNK GYORS- ÉS GÉPÍRÓNŐT gazdasági igazgató- helyettes mellé. ÉRDEKLŐDNI A BARANYA MEGYEI ÉLELMISZER. KERESKEDELMI vállalat munkaügyi osztályán személyesen (Pécs, Ifjúság útja 11.), illetve a "f,E ^ lehet. AZ AUTÓKLUB BARANYA MEGYEI SZERVEZETE KEDVEZMÉNYES BELÉPÉSI AKCIÓT HIRDET: 1986. VI. 16- 1986. VII. 15-ig. Belépési díj az évi tagdíjjal együtt 300,- Ft. „Ismerje meg új műszaki állomásunkat”, melynek cime: PÉCS, HENGERMALOM U. 3. A MOHOSZ küldöttközgyűlése \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents