Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-17 / 165. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIII. évfolyam, 165. szám 1986. június 17., kedd Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Vita: A korszerű beruházásról (3. oldal) Gázkészülék: nyári javítás kedvezménnyel (5. oldal) Szezonkezdet a mohácsi tartósítóüzemben (5. oldal) Canaan Sodindo Bananát, a Parlament előtt úttörők köszön­tik virágcsokrokkal Hazánkba érkezett a Zimbabwei Köztársaság elnöke Megkezdődtek a kétoldalú tárgyalások Kádár János fogadta Banana elnököt tosancri Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Canaan So­dindo Banana, a Zimbabwei Köztársaság elnöke. Útjára el­kísérte felesége, Janet Banana is. Az elnök kíséretében van Sydney Sekeramayi egészség- ügyi, Richard Hove bányaügyi miniszter, Morton Maiianga pénzügy-, gazdaságtervezés és fejlesztési miniszterhelyettes, valamint Moses Jackson Mvenge, a Zimbabwei Köztár­saság Budapesten akkreditált nagykövete, aki a magyar fő­városban csatlakozott a dele­gációhoz. A magasrangú vendég és kí­séretének ikülöngépe a délelőt­ti órákban landolt a magyar és zimbabwei zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. A külön- gépből kilépő Banana elnököt és feleségét Losonczi Pál és felesége, Nagy Gábor külügy­miniszter-helyettes, Várkonyi Jó­zsef, hazánk zimbabwei nagy­követe üdvözölte. Ezután a vendégek és vendéglátóik gép­kocsikba szálltak, s a Kossuth Lajos térre hajtattak. Az Országház előtt, a Zim­babwei Köztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság zászlói­val feliobagózott téren a dísz- motorosok kíséretében érkező Banana elnököt katonai tiszte­letadással fogadták. A téren felsorakozott a Magyar Nép­hadsereg díszzászlóalja. A Losonczi Pál társaságában érkező zimbabwei elnököt és kíséretének tagjait Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Péter János, az Or­szággyűlés alel.nöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint az állami és a társa­dalmi élet számos más vezető képviselője fogadta. Ott volt az ünnepélyes fo­gadtatáson a Budapesten akk­reditált diplomáciai képvisele­tek több vezetője és tagja. Kürtszó harsant, a díszzászló­alj parancsnoka jelentést tett a magas rangú zimbabwei ven­dégnek; *félcsendült a két or­szág himnusza, majd Banana elnök Losonczi Pá Mai együtt ellépett a díszzászláalj elő'tt. Ezután a vendéglátók és a vendégek kölcsönösen bemu­tatták egymásnak a két ország jelenlévő közéleti vezetőit, s Banana elnök megismerkedett a budapesti diplomáciai testü­let megjelent képviselőivel is. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj díszmene- tével zárult. A zimbabwei államfő hivata­los programja délután tisztelet- adással folytatódott: a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezután az Országházban Lo­sonczi Pál és Canaan Sodindo Banana négyszemközti megbe­szélést tartott, majd a két ál­lamfő vezetésével megkezdőd­tek a magyar—zimbabwei ple­náris tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport tagjai: Kapolyi László ipari, Medve László egészségügyi miniszter, Nagy Gábor, Gombocz Zoltán külke­reskedelmi miniszterhelyettes és Várkonyi József. Zimbabwe képviseletében Sydney Sekeramayi, Richard Hove, Marton Maiianga, vala­mint Moses Jackson Mvenge ült a tárgyalóasztalhoz. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson Losonczi Pál é"s Canaan Sodindo Banana szók országa belső helyzetéről, a megoldásra váró feladatokról Áttekintették az államközi kapcsolatok alakulását leg­utóbbi találkozójuk óta. Megál­lapították, hogy előrehaladás (Folytatás a 2. oldalon) A több mint harminrfokos meleget még a hűvös szobában is nehéz elviselni, nemhogy az olyan nehéz munkahelyeken, mint például a Pécsi Vasas Szövetkezet pellérdi öntödéjében, ahol hatvan-hetven fokos melegben dolgoznak a munkások. Fotó: Läufer László Magyar— új-zélandi tárgyalások Mike Moore külkereskedelmi miniszter vezetésével június 15- 16-ón új-zélandi delegáció tartózkodott Magyarországon. Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel folytatott tárgyalá­son áttekintették a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak helyzetét. Meg­állapították, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom szintje alacsony. Továbbfejlesztésére mindkét országban jók a lehe­tőségek. A magyor vállalatok elsősorban az új-zélandi köz­úti, illetve vasúti beruházások­ban érdekeltek, míg az új-zé­landi cégek elsősorban a ma­gyar mezőgazdasági és élelmi- szeripari fejlesztésekbe kíván­nak bekapcsolódni. Mike Moore felkereste a lajta-hansági és mezőfalvi ál­lami gazdaságot. A gazdasá­gokban jelenleg új-zélandi szakemberek közreműködésével komplett legelőhasznosítási és juhtenyésztési rendszert vezet­nek be. A rendszer magyaror­szági alkalmazásáról a Hunga- roseed és az új-zélandi Pyne Gould Guiness kötött szerző­dést. Magyar felszólalás Stockholmban A bizalom- és biztonságerő­sítő intézkedésekről, valamint a leszerelésről folyó stocholmi konferencián hétfőn felszólalt Szigeti Károly, a magyar dele­gáció vezetője. Szigeti Károly felhívta a kon­ferencia részvevőinek figyelmét a Varsó Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének buda­pesti értekezletén elfogadott — az európai, valamint a nemzet­közi helyzetet elemző — nagy­értékű dokumentumokra. A magyar küldöttség vezető­je beszédében kifejtette: a szocialista országok által szor­galmazott program, amely az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek átfo­gó csökkentését célozza, reális lehetőséget kínál arra. hogy el­háruljon a földrészt fenyegető katonai konfliktus veszélye. • • Ülést tartott Baranya megye Tanácsa A tanácsülés szünetében Fotó: Proksza László 11 megelőzés a családvédelem esetében is döntő ülést tartott tegnap délelőtt Pécsett — Horváth Lajos elnök­letével — Baranya Megye Ta­nácsa. A testület beszámolót hallgatott meg a megyei VI. ötéves terv teljesítéséről, ho­gyan gazdálkodtak a baranyai tanácsok 1985-ben működési, költségvetési és fejlesztési alapjukkal, és tárgyaltak a csa­ládvédelem helyzetéről. A me­gyei tanács 1986. augusztus 1-i hatállyal kinevezte dr. Tóth Sándor, az ipari osztály vezető­jének, illetve felmentette dr. Ál­la Miklóst mezőgazdasági osz­tályvezetői tisztségéből, aki jú­lius 1-től az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hiva­tal állományába kerül. * Már a testület elé terjesztett anyag nagyon sokrétűen és a családvédelmet széles körben értelmezőén foglalkozott ezzel a rendkívül fontos — és ezek­ben az években egyre inkább úgy tűnik: nagyon is aktuális — szociálpolitikai munkával, ám hogy e területről milyen sokféle megközelítésben lehet szólni, azt a vita során elhang­zott tanácstagi hozzászólások példázzák. Tompa György azt hangsú­lyozta, hogy nem lehet elvá­lasztani egymástól a család, a családvédelem, illetve a gaz­daság helyzetét. Jól érzékeltet­te ezt az anyag előterjesztője, Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese is. E szerint a szociális szempontból segítség­re szoruló családok száma kü­lönösen magas a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben, Baranya esetében a -Dráva mentén, a Hegyhát-alján. Tom­pa György azt javasolta: a falvak / népesség és munkaerő­megtartó képessége érdekében nyíljon lehetősége a jól műkö­dő, kellő eredményt produkáló gazdasági egységeknek több­célú (kulturális és szociális) lé­tesítmények létrehozására, anélkül, hogy ettől a felhalmo­zási adó elriasztaná őket. Dr. Cseh Sándor szerint a jó munkahely stabilizáló hatás­sal lehet a családra is, más­ként fogalmazva: a jó munka­hely a család szilárd anyagi bázisa. És ez megfordítva is igaz: csak az lehet megbízható munkaerő, aki harmonikus, ki­egyensúlyozott családi életet él. Figyelemre méltó javaslato­kat tettek Gajárné Peszmeg Mária és dr. Biró Ferenc: fel­emelésre szorul a nevelőszülői, gondozói díj, mert jelenleg na­gyon alacsony. Dr. Biró Ferenc szerint meggondolandó lenne a betegápolási táppénz bevezeté­se, illetve — hosszan tartó, sú­lyos betegség esetén — egy, a gyeshez hasonló juttatás fi­zetése, mert ezzel elérhetnénk, hogy a beteg emberek otthon, meghittebb környezetben, csa­ládtagjaik által ápolton tölte­nék betegségük idejét. Ö is ki­emelte a nevelőszülői hálózat működésének fontosságát, s példaként említette: az ilyen helyen felnövekvő gyerekeknek csak tíz, míg az intézetekben nevelkedőknek 50 százaléka kerül később összeütközésbe a törvénnyel. Hozzászólt a témához Szege­di Tamásné, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője. Komplex, ugyanakkor a csa­ládvédelmet szolgáló intézkedé­sek között hangsúllyal külön­böztető megoldásokra van szükség, éspedig minél hatéko­nyabban, mert — ahogy ő fo­galmazta — a gyengülő család a társadalmat gyengíti. Dr.' Gábor János szerint a ma már általános gyakorlatnak elfogadható túlmunka-válla'ás ugyan társadalmilag és egyéni­leg is hasznos, ám ez már nem feltétlenül igaz a család ese­tében is. Kevesebb idő jut az otthonra, a qyermekek neve'é- sére, ezek hiányát pedig aligha pótolják az anyagiak. A gye­rekek olyanokká lesznek, ami­lyenné neveljük őket. Ha hiá­nyos a nevelés, kiszámíthatóak a következményei. A hozzászólásokat, a vitazá­rót összegezve, arra a megál­lapításra jutottunk: ha egvre humánusabb, egyre sokolda­lúbb, egyre iqyekvőbb is ná­lunk a családvédelem, ebből nem az kövelkezik, hoqy a csa­lád különböző funkcióit az ál­lamnak kell átvennie. Éppen ellenkezőleg. Eqyik fő célia, hogy meaerősítse a csalód alapvető funkcióit. Mészáros Attila

Next

/
Thumbnails
Contents