Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-13 / 161. szám
© Dunántúli napló 1986. június 13., péntek Közgazdasagi elet Hozzászólások a vitához Hogyan korszerűsíthető a beruházási folyamat? Mikor tanulunk meg jól és gyorsan beruházni? Május 9-én megjelent közgazdasági élet rovatunkban ezzel indítottuk útjára Pécs város tanácselnökével készített interjúnkat, vitára kérve és ösztönözve az érdekelteket. Folytatjuk a hozzászólások közlését azzal, hogy készséggel adunk helyet minden, a beruházási és felújítási folyamatok korszerűsítésével kapcsolatos véleménynek, elgondolásnak. Mikor tanulunk meg gazdaságosan szállítani? Nyakunkban a kihasználatlan járműpark, a pályamódosítás elkerülhetetlen Jó tapasztalatok Mohácson a verseny- tárgyalásos rendszerrel 10-15 százalékkal mérséklődtek az előirányzott költségek íme, az Építőipari Szállítási Vállalat vezetői dilemmáinak gyűjteménye, Piti Zoltán, Pécs városi tanácselnök vitaindító cikkéhez. A jelen idők gazdasági szabályzói a közlekedési vállala- tdkat sem kényeztetik el. Kétségtelen, a gőzmozdony-szin- ten kihasznált 100 milliárdos nemzeti vagyon felső irányítói és üzemeltetői speciális ^ánás- .módot nem is várhatnak. Mintha a . közlekedés területén a gyors (de kevésbé megfontolt) beruházás megbosszulná magát. Az ÉPFU-t a szakminisztérium az építőipar szállítási igényeinek kielégítésére hozta létre. Az 50-es évek technológiai szintjének megfelelően hagyományos, billenős és fix rakfelületű, kis kapacitású gépkocsik képezték az alapításkor c járműállományt. Az egymást követő ötéves tervek erősítették a gazdaságot, a technológiai változások egymást követték az építőipar területén is. Betonközpontok épültek, megkezdődött a házgyárak telepítése, a nagy volumenű földmunkák gyors végrehajtása pénzügyi szerepet kapott, az új technológiák telepítése miatt a csarnokok telepítése döntő jelentőségűvé vált, és reflektor- fénybe került a konténerizáció fokozása. A Vállalat vezetése komoly döntés előtt állt. Stratégiát dolgozott ki, melynek lényege: beépülni az építőipar technológiájába. Magára vállalta az igények teljes kielégítését, amikor a váltás még a tervezők asztalán sem állt össze. A cementgyárakkal együtt megkezdtük az ömlesztettce- ment-szállítás töltési, szállítási, ürítési, raktározási technológiájának kidolgozását a pénzügyi, táríadalmitulajdon- és munka- védelmi szabályozással együtt. Állami keretből reléállomásokat telepítettünk, és megszerveztük a vasúti szállítást. Az utakon megjelentek 8 tonna kapacitású, speciális, cementszállító járműveink, jelezve az új korszak kezdetét. Az akkori változások következtében a házgyárak és betonközpontok cementellátása zökkenőmentes ma is. Az erőltetett menet folytatódott. A házgyári termékek szállítására a Szovjetunióból Nami szerelvényeket vásárolt a vállalat. Födémelemek és fürdőszobák célba juttatása , érdekében nagy rakfelületű, nyerges és fix platós gépkocsikat állítottunk üzembe. Az építkezések üteme a szállítóeszközök hiánya miatt egy percet sem késett. A minőségi betontechnológiára fel sem figyelt a közvélemény, amikor>-a vállalat vezérigazgatója megegyezett a nyugatnémet Stetter céggel beton-mixer - felépítmények behozataláról. Nem volt könnyű a járművek elhelyezése. Kicsit megelőztük az igényt. Hittük, hogy az új technológia befogadja az új technikát. Megérte a vállalkozás. A nagy légterű, oszlop nélküli csarnokok födémelemeinek mérete a szállítás szakembereit is, meglepte. 18-20 méteres födémek terveit próbálta megvalósítani a gyártó, eközben az ÉPFU türjei üzemében megépült a saját tervezésű és kivitelezésű födémszállító nyerges pótkocsi. A bemutatkozás sikere elindította a 0 szériát. A nagy tömegű szóróanyagszállítás jövedelmezőségét fokozandó, a Budapesti Műszaki Egyetem tervei alapján Türjén készült el a 17 köbméter kapacitású, nyerges, billenős pótkocsi. üzembe állításuk jó döntésnek bizonyult. A leírtakból talán látható, hogy vállalatunk vSzetése jól és időben döntött, a kivitelezésben nem késlekedett. Mc mégis majdnem minden lépés hibásnak látszik. A beruházási stop ugyanis a hetvenes években nagy reményekkel induló építőipari techrológiai váltást lelassította. A cementtermelés csökken, az állatni lakásépítés mennyiség jóval alatta áll az indulási szintnek, a csarnok- építési igény nagyon lecsökkent. Az ÉPFU speciális járműveinek egy részét le kellett állítani. Nyakunkon a kihasználatlan járműpark, az elvonások miatt váltásra nincs anyagi lehetőség, a költségvetés a jelen időben túlméretezettnek Iptszó közlekedést nem preferálja. A gazdasági kényszer hatása alatt a pályamódosítás elkerülhetetlen. Van-e lehetőség korrekcióra, vagy beletörődünk helyzetünkbe és vegetálásra rendezkedünk be? Siránkozással semmire sem megyünk. Bizonyítanunk kell, hogy a közlekedés képes úrrá lenni a bajokon, és áldozatokat hozni egy hajdani helyes megítélés reményében. Napi feladatunk a speciális járművek többcélúvá alakítása. Cementszállító járműveinket alkalmassá kell tennünk mindenféle ömlesztett és folyékony anyag szállítására. Új szolgáltatások bevezetésével csökkentjük a kiszolgálószemélyzetet, és utólagos , elszámolással kiiktatjuk a bürokráciát. Az egymásra utaltságra példa, hogy a megyénkben évekkel ezelőtt megalakult koordinációs iroda tagvállalata vagyunk. Együttműködésünk eredményes. Közben az önállósuló tendenciákat is. támogatjuk. Bizonyos feladatok elvégzésére teljes géplánccal vállalkozunk, mert 3-4 cég összehangolását jó hatásfokkal ma MagyarorKülkereskedelmi tanácskozást rendez június 20-án, délután 1 órakor a kaposvári MTESZ- székházban a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Somogy Megyei Szervezete. A rendezvényen Veress Péter külszágon nem lehet megoldani. Az önállósuláshoz tartozik az üzem egységeinek vállalkozási, elszámolási, nyereségtermelési tevékenysége is. Egyetértünk, Piti Zoltánnal a célmeghatározás fontosságát illetően. A zajos célokon túl a körülmények tendenciajellegét is fontos elemezni. Meg kell tanulnunk, amire Sütő András hívta fel a figyelmet: az események negációja még nem konklúziója. A gazdasági negatívumok hangosítása bajok kezdetén kis teljesítményű. Az alapzajok elnyomják a lényeget. így nem tudjuk kellően értékelni a kapott információkat és későn reagálunk. Az események korrekt közlése természetesen csökkentené az erősítés alapzaját. De ez csak vágyaink között szerepel ma. Sok szó esik a vállalatok vagyonáról. Sajnos, a szellemi vagyonról semmi. Hiszem és vallom, hogy alkalmas szürkeállomány hadba állításával és az érdekeltségi rendszer megteremtésével lehet csak a. vállalati gazdasági alternatívákat kidolgozni és végrehajtani. Elvesztette a csatát az a tábornok, aki az ellenség mozdulatát, technikáját, és taktikáját figyelmen kívül hagyta, és rohamra küldte katonáit. Ideg- rendszerünket nem sokkolhatja a változás, mert a neurózis súlyos tünet. A felső vezetés által meghatározott helyeken és időben biztos bázisokat kell találnunk, hogy egyensúlyunkat ne veszítsük el. Koncz István, az 5-ös ÉPFU igazgatója kereskedelmi miniszter tart előadást a külkereskedelem feladatairól és megvalósulásának lehetőségeiről a VII. ötéves tervi célkitűzések végrehajtásában. A versenytárgyalásos rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokat a Mohács városában folyó gyakorlat alapján szeretnénk bővíteni. A piaci mechanizmusban folyó átalakulások nem hagyták változatlanul a beruházói tevékenységet sem. Mind jobban előtérbe kerül, hogy csak azok a vállalkozók működhetnek eredményesen, akik a tisztességes haszon reményében szervezetten és mindenki megelégedésére végzik munkájukat. Érvényt kell szerezni annak a jogos beruházói elvárásnak is, hogy a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokból a lehető legtöbb naturália valósulhasson meg, a kor követelményeinek megfelelő színvonalon és minőségben. Érdekeinket a verseny- tárgyalás rendszerében, annak részleteinek megismerésében fokozatosan, időről időre bontakoztathattuk ki. A meghirdetett munkák elnyerésére általában 6—8 pályázó jelentke-, zett. Piaci verseny alakulhatott ki. A leendő vállalkozók nagyobb számú jelentkezése föld4 rajzi fekvésünkkel és a térség gazdasági potenciáljával is magyarázható, mint első költségcsökkentő tényező a később megszerezhető munkák reményében, a helyben kiépített kapacitások kitöltése érdekében. Úgy ítéljük meg, az előirányzott költségek csökkentésének úiabb lehetősége rejlik ebben, és esetünkben 10—15 százalékos mérséklés vált lehetségessé a közelmúlt tapasztalatai alapjan. Ez arra késztetett bennünket, hoav értékhatár nélkül minden jelentősebbnek ítélt munkánkat, legyen az beruházás, vagy felújítás, versenvezte- tés útján adjuk vállalkozásba. . A kedvezőtlen és kárpsító munkakörülmények vizsgálatával elméletben és gyakorlatban foglalkozó kutatókat, intézményi és vállalati szakembereket eszem- cserére hívja a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyelem Közgazdaságtudományi Karó. nak vállalati gazdaságtan tanszéke és a Pécsi Akadémiai Bizottság -vállalatirányítási albizottsága. A rendezvényre június 30-án, a PAB székházában kerül sor, ahol a résztvevők tisztázni igyekeznek a téma fogalmi kérdéseit, elemzési és vizsgálati módozatait, vitát és véleménycserét folytatnak a kedvezőtlen munkakörülmények kompenzációjának és kiváltásának közgazdasági feltételrendszerétől. Versenytárgyalásaink nyíltak, így nem alakulhatott ki az a feltételezés, hogy meghatározott kivitelezői körön belül a piac előzetes felosztása történik meg. A rendelet szellemében lehetőséget adunk a helyszínű licitálásra, ahol az alapot az addig legkedvezőbbnek minősített ajánlat adja. Töreki szünk az egyfordulós megoldásra, hogy tisztasága ne legyen megkérdőjelezhető, és az időtényező esetleges árfelhajtó szerepe ne érvényesülhessen. Előnyben részesítjük a fővállalkozás, illetve a generálkivitelezés elvét, mert így látjuk legnagyobb biztosítékát a határidőre és költségkereteken belüli Teljesítésre. Törekvésünk minden esetben arra irányul, hogy nem megalkuvó, de jó partnerkapcsolatot építsünk ki, a tanácsi megbízásokat vonzóbbá tegyük. Ezen a téren következetesnek tartjuk magunkat, mert a piaci versenyre serkentjük saját tanácsi építőipari szervezeteinket is, a költségvetési üzemeinket. így objektív képet kaphatunk fel- készültségükről. Nem engedhető meg esetünkben sem az, hogy elvtelenül olyan helyzeti előnyt biztosítsunk számukra, ami életképtelenséghez vezetne. Igaz, ez nem minden esetben találkozott részükről az egyöntetű elismeréssel, de tartalékaik feltárásához vezetett. összegzésként arra a megállapításra jutottunk, hogy a versenytárgyalás rendszere térségünkben nem volt árfelhajtó, a korábbinál kedvezőbb pozíciót teremtett számunkra. Dr. Németh Elemér Mohács Város Tanácsának elnöke A program szerint elsőként az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Kutatóintézetének munkatársai adnak számot a kutatás előzményeiről, időszerűségéről, a megoldandó fontosabb feladatokról. A tanszék munkatársai a kedvezőtlen munkakörülmények kezelésének módozatairól, cél- és eszközrendszerérői szólnak. A vállalati elvárásokat, elképzeléseket a munkakörülmények javítására a Pécsi Hőerőmű, a Sopiana Gépgyár és a Győr- Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei közvetítik. Rovatszerkesztő: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN Jubileumi közgazdászvándorgyűlés Miskolcon Mint már hírt adtunk róla, az idén Miskolcon rendezi a XXV. jubileumi közgazdász vándorgyűlést a Magyar Közgazdasági Társaság, a TIT közgazdasági választmánya, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Magyar Jogász Szövetség. Eredetileg három naposra tervezték, időközben az előkészítő bizottság úgy döntött, a találkozót két nap alatt, július 4-5-én bonyolítják le. A vándorgyűlés központi témája: a vállalati magatartás és mozgástér a hetedik ötéves terv tükrében. Ehhez kapcsolódnak a szekcióülések, melyeknek témái: 1. A vállalati stratégia és üzletpolitika. 2. A vállalkozás belső mechanizmusa. 3. A vállalat és a külvilág. A találkozón ott lesznek a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezeté- _ nek képviselői is. A külkereskedelem feládatairól Kaposvárott Kutatásközi szimpózium a kedvezőtlen munkakörülmények közgazdasági elemzéséről A dél-dunántúli kereskedelmi kamarai munkáról Hetedik közgyűlését tartja június 21-én a Magyar Kereskedelmi Kamara. Az elnökség írásos beszámolóját az elmúlt öt évben végzett munkáról a küldöttek előzetesen megkapták, ebből az anyagból közöljük qz MKK dél-dunántúli bizottsága tevékenységéről szóló értékelést. A dél-dunántúli bizottság újjáalakítására a kamaráról szóló minisztertanácsi rendelet értelmében 1982-ben került sor. Tennivalói megfogalmazásakor rendező elvnek tekintette az országos és területi programok megvalósításában való aktív közreműködést. Testületi ülésein rendszeresen foglalkozott az érdemi munka eredményességét megalapozó elvi és módszertani kérdések tisztázásával. A bizottság munkájában kiemelt szerepét és jelentőséget kapott 0 a vállalati gazdálkodás haté- konyságának és jövedelmezőségének javítása, a termékszerkezet korszerűsítésének elősegítése. Q a helyi gazdaságpolitikai, foglalkoztatási, munkaerő-gazdálkodási, terüléti és településfejlesztési koncepciók kialakításában és megvalósításában való közreműködés, 0f a vállalatok közötti együttműködés és kapcsolatok fejlesztése, 0 a kamarai szolgáltatósok továbbfejlesztése, 0 a vállalatok gyors és hatékony tájékoztatása. Az érdekközvetítés és érdek- képviselet terén a bizottság véleményt mondott, javaslatokat tett olyan kérdésekre, mint a közgazdasági szabályozók változtatása, az iparszervezés távlati kérdései, a vállalati vezetők helyzete, az élelmiszergazdaság összefoglaló koncepciója, a három pólusú béregyeztetés elve, az iparfejlesztés feladatai stb. A bizottság a megyei Jársa- dalmi és érdekképviseleti szervekkel és megyei Janácsókkal kötött együttműködési megállapodások keretében szervezett közös rendezvényei aktív fórumokat teremtettek a gazdaság- politikai propaganda és érdekközvetítés számára (pl, Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, az MTESZ, és a Köz- gazdasági Társaság Baranya és Zala megyei szervezetei, a HNF Baranya és Tolna Megyei Bizottságai, a megyei tanácsok). A tanács és a kamara közötti együttműködés eredménye az ország első ipari formatervezett termékek boltjának megnyitása Pécsett. A bizottság érdekegyeztető tevékenységében kiemelkedtek a vállalati-kamarai-pártszervi kezdeményezésű, a Pécsi Ipari Vásár továbbfejlesztési programjának és a bárányéi bőrés bőrfeldolgozó vállalatok együttműködési szerződésének előkészítését, a termelő és külkereskedelmi vállalatok kapcsolatainak javítását, a szervezet korszerűsítéséből eredő' nézetkülönbségek egyeztetését szolgáló megbeszélések. A bizottság fontos feladatának tekintette a kamarai oktatási tevékenység „telepítését”, így 2r3 éves „szakmásító" tanfolyamokat szervezett a vámjog- és vámtarifa, a közép, és felsőfokú külkereskedelmi áruforgalom, a magyar védjegygyakorlat, az egységes termék- azonosító kódrendszer bevezetésének feladatai, a közgazda- sági szabályozók változásai kérdéskörében. A bizottság aktívan bekapcsolódott a szomszédos országok illetékes kamarai szervezeteivel, a testvérmegyék és -városok vezetőivel, valamint kamaráival való együttműködés kialakításába, illetve továbbfejlesztésébe. Ennek keretében 0 a régió gazdasága iránt érdeklődő külföldiek részére angol-német nyelvű Hungarian Exporter különkiadást készített, melyben 13 tagvállalatát mutatta be, 0 a bizottság közreműködésével rendezte a kamara Pécsett 7 ország 35 szakemberének részvételével az INTERFACE nemzetközi konferenciát, 0 rendszeresen fogadja és tevékenységéről tájékoztatja azokat a külföldi közgazdász hallgatókat, akik az AIAEC pécsi helyi bizottsága meghívására érkeznek. 0 folyamatosan szervez és tart előadásokat a Közgazdasági Társaság megyei szervezetével közösen a külkereskedelem, illetve az export- import-gazdálkodás időszerű kérdéseiről, továbbá a határ menti kereskedelem kérdéseiről, 0 konzultációt szervezett tagjai számára az exportszabályozásról. A bizottság munkájában „ a vállalati kezdeményezések az elmúlt években ugrásszerűen növekedtek. Egyre többen kérik fel termelési kooperációs, eladási, vételi szándék közvetítésére, vállalati együttműködés, kapcsolatfelvétel szervezésére. A bizottság keretében működnek a belkereskedelmi, illetve a mezőgazdasági és élelmiszeripari munkacsoportok, melyek az illetékes szakmai tagozati feladathoz kapcsolódóan foglalkoznak egy-egy, a dél-dunántúli régióra vonatkozó probléma megvizsgálásával és megoldásával.
