Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-13 / 161. szám

© Dunántúli napló 1986. június 13., péntek Közgazdasagi elet Hozzászólások a vitához Hogyan korszerűsíthető a beruházási folyamat? Mikor tanulunk meg jól és gyorsan beruházni? Május 9-én megjelent közgazdasági élet rovatunkban ezzel indítottuk út­jára Pécs város tanácselnökével készített interjúnkat, vitára kérve és ösztönözve az érdekelteket. Folytatjuk a hozzászólá­sok közlését azzal, hogy készséggel adunk helyet minden, a beruházási és felújítási folyamatok korszerűsítésével kapcso­latos véleménynek, elgondolásnak. Mikor tanulunk meg gazdaságosan szállítani? Nyakunkban a kihasználatlan járműpark, a pályamódosítás elkerülhetetlen Jó tapasztalatok Mohácson a verseny- tárgyalásos rendszerrel 10-15 százalékkal mérséklődtek az előirányzott költségek íme, az Építőipari Szállítási Vállalat vezetői dilemmáinak gyűjteménye, Piti Zoltán, Pécs városi tanácselnök vitaindító cikkéhez. A jelen idők gazdasági sza­bályzói a közlekedési vállala- tdkat sem kényeztetik el. Két­ségtelen, a gőzmozdony-szin- ten kihasznált 100 milliárdos nemzeti vagyon felső irányítói és üzemeltetői speciális ^ánás- .módot nem is várhatnak. Mintha a . közlekedés területén a gyors (de kevésbé megfon­tolt) beruházás megbosszulná magát. Az ÉPFU-t a szakminiszté­rium az építőipar szállítási igényeinek kielégítésére hozta létre. Az 50-es évek technoló­giai szintjének megfelelően ha­gyományos, billenős és fix rak­felületű, kis kapacitású gépko­csik képezték az alapításkor c járműállományt. Az egymást követő ötéves tervek erősítet­ték a gazdaságot, a technoló­giai változások egymást követ­ték az építőipar területén is. Betonközpontok épültek, meg­kezdődött a házgyárak telepí­tése, a nagy volumenű föld­munkák gyors végrehajtása pénzügyi szerepet kapott, az új technológiák telepítése miatt a csarnokok telepítése döntő je­lentőségűvé vált, és reflektor- fénybe került a konténerizáció fokozása. A Vállalat vezetése komoly döntés előtt állt. Stra­tégiát dolgozott ki, melynek lényege: beépülni az építő­ipar technológiájába. Magára vállalta az igények teljes ki­elégítését, amikor a váltás még a tervezők asztalán sem állt össze. A cementgyárakkal együtt megkezdtük az ömlesztettce- ment-szállítás töltési, szállítási, ürítési, raktározási technológiá­jának kidolgozását a pénzügyi, táríadalmitulajdon- és munka- védelmi szabályozással együtt. Állami keretből reléállomáso­kat telepítettünk, és megszer­veztük a vasúti szállítást. Az utakon megjelentek 8 tonna kapacitású, speciális, cement­szállító járműveink, jelezve az új korszak kezdetét. Az akkori változások következtében a házgyárak és betonközpontok cementellátása zökkenőmentes ma is. Az erőltetett menet folytató­dott. A házgyári termékek szál­lítására a Szovjetunióból Nami szerelvényeket vásárolt a vál­lalat. Födémelemek és fürdő­szobák célba juttatása , érde­kében nagy rakfelületű, nyer­ges és fix platós gépkocsikat állítottunk üzembe. Az építke­zések üteme a szállítóeszközök hiánya miatt egy percet sem késett. A minőségi betontech­nológiára fel sem figyelt a közvélemény, amikor>-a válla­lat vezérigazgatója megegye­zett a nyugatnémet Stetter céggel beton-mixer - felépítmé­nyek behozataláról. Nem volt könnyű a járművek elhelyezé­se. Kicsit megelőztük az igényt. Hittük, hogy az új technológia befogadja az új technikát. Megérte a vállalkozás. A nagy légterű, oszlop nél­küli csarnokok födémelemei­nek mérete a szállítás szakem­bereit is, meglepte. 18-20 mé­teres födémek terveit próbálta megvalósítani a gyártó, eköz­ben az ÉPFU türjei üzemében megépült a saját tervezésű és kivitelezésű födémszállító nyer­ges pótkocsi. A bemutatkozás sikere elindította a 0 szériát. A nagy tömegű szóróanyag­szállítás jövedelmezőségét fo­kozandó, a Budapesti Műszaki Egyetem tervei alapján Türjén készült el a 17 köbméter ka­pacitású, nyerges, billenős pót­kocsi. üzembe állításuk jó döntésnek bizonyult. A leírtakból talán látható, hogy vállalatunk vSzetése jól és időben döntött, a kivitele­zésben nem késlekedett. Mc mégis majdnem minden lépés hibásnak látszik. A beruházási stop ugyanis a hetvenes évek­ben nagy reményekkel induló építőipari techrológiai váltást lelassította. A cementtermelés csökken, az állatni lakásépítés mennyiség jóval alatta áll az indulási szintnek, a csarnok- építési igény nagyon lecsök­kent. Az ÉPFU speciális jármű­veinek egy részét le kellett ál­lítani. Nyakunkon a kihaszná­latlan járműpark, az elvonások miatt váltásra nincs anyagi le­hetőség, a költségvetés a je­len időben túlméretezettnek Iptszó közlekedést nem prefe­rálja. A gazdasági kényszer hatá­sa alatt a pályamódosítás el­kerülhetetlen. Van-e lehetőség korrekcióra, vagy beletörődünk helyzetünkbe és vegetálásra rendezkedünk be? Siránkozás­sal semmire sem megyünk. Bi­zonyítanunk kell, hogy a köz­lekedés képes úrrá lenni a ba­jokon, és áldozatokat hozni egy hajdani helyes megítélés reményében. Napi feladatunk a speciális járművek többcélú­vá alakítása. Cementszállító járműveinket alkalmassá kell tennünk mindenféle ömlesztett és folyékony anyag szállításá­ra. Új szolgáltatások bevezeté­sével csökkentjük a kiszolgáló­személyzetet, és utólagos , el­számolással kiiktatjuk a bü­rokráciát. Az egymásra utaltságra pél­da, hogy a megyénkben évek­kel ezelőtt megalakult koordi­nációs iroda tagvállalata va­gyunk. Együttműködésünk ered­ményes. Közben az önállósuló tendenciákat is. támogatjuk. Bi­zonyos feladatok elvégzésére teljes géplánccal vállalkozunk, mert 3-4 cég összehangolását jó hatásfokkal ma Magyaror­Külkereskedelmi tanácskozást rendez június 20-án, délután 1 órakor a kaposvári MTESZ- székházban a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság Somogy Megyei Szervezete. A rendezvényen Veress Péter kül­szágon nem lehet megoldani. Az önállósuláshoz tartozik az üzem egységeinek vállalkozá­si, elszámolási, nyereségterme­lési tevékenysége is. Egyetértünk, Piti Zoltánnal a célmeghatározás fontosságát illetően. A zajos célokon túl a körülmények tendenciajellegét is fontos elemezni. Meg kell tanulnunk, amire Sütő András hívta fel a figyelmet: az ese­mények negációja még nem konklúziója. A gazdasági ne­gatívumok hangosítása bajok kezdetén kis teljesítményű. Az alapzajok elnyomják a lénye­get. így nem tudjuk kellően ér­tékelni a kapott információkat és későn reagálunk. Az ese­mények korrekt közlése termé­szetesen csökkentené az erősí­tés alapzaját. De ez csak vá­gyaink között szerepel ma. Sok szó esik a vállalatok va­gyonáról. Sajnos, a szellemi va­gyonról semmi. Hiszem és val­lom, hogy alkalmas szürkeállo­mány hadba állításával és az érdekeltségi rendszer megte­remtésével lehet csak a. válla­lati gazdasági alternatívákat kidolgozni és végrehajtani. El­vesztette a csatát az a tábor­nok, aki az ellenség mozdula­tát, technikáját, és taktikáját figyelmen kívül hagyta, és ro­hamra küldte katonáit. Ideg- rendszerünket nem sokkolhatja a változás, mert a neurózis sú­lyos tünet. A felső vezetés által meghatározott helyeken és idő­ben biztos bázisokat kell ta­lálnunk, hogy egyensúlyunkat ne veszítsük el. Koncz István, az 5-ös ÉPFU igazgatója kereskedelmi miniszter tart elő­adást a külkereskedelem fel­adatairól és megvalósulásának lehetőségeiről a VII. ötéves tervi célkitűzések végrehajtásá­ban. A versenytárgyalásos rend­szerrel kapcsolatos tapasztala­tokat a Mohács városában fo­lyó gyakorlat alapján szeret­nénk bővíteni. A piaci mecha­nizmusban folyó átalakulások nem hagyták változatlanul a beruházói tevékenységet sem. Mind jobban előtérbe kerül, hogy csak azok a vállalkozók működhetnek eredményesen, akik a tisztességes haszon re­ményében szervezetten és min­denki megelégedésére végzik munkájukat. Érvényt kell szerezni annak a jogos beruházói elvárásnak is, hogy a rendelkezésre álló anya­gi erőforrásokból a lehető leg­több naturália valósulhasson meg, a kor követelményeinek megfelelő színvonalon és minő­ségben. Érdekeinket a verseny- tárgyalás rendszerében, annak részleteinek megismerésében fokozatosan, időről időre bon­takoztathattuk ki. A meghirde­tett munkák elnyerésére álta­lában 6—8 pályázó jelentke-, zett. Piaci verseny alakulhatott ki. A leendő vállalkozók na­gyobb számú jelentkezése föld4 rajzi fekvésünkkel és a térség gazdasági potenciáljával is magyarázható, mint első költ­ségcsökkentő tényező a később megszerezhető munkák remé­nyében, a helyben kiépített ka­pacitások kitöltése érdekében. Úgy ítéljük meg, az elő­irányzott költségek csökkentésé­nek úiabb lehetősége rejlik eb­ben, és esetünkben 10—15 szá­zalékos mérséklés vált lehetsé­gessé a közelmúlt tapasztalatai alapjan. Ez arra késztetett ben­nünket, hoav értékhatár nélkül minden jelentősebbnek ítélt munkánkat, legyen az beruhá­zás, vagy felújítás, versenvezte- tés útján adjuk vállalkozásba. . A kedvezőtlen és kárpsító mun­kakörülmények vizsgálatával el­méletben és gyakorlatban fog­lalkozó kutatókat, intézményi és vállalati szakembereket eszem- cserére hívja a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyelem Közgazdaságtudományi Karó. nak vállalati gazdaságtan tan­széke és a Pécsi Akadémiai Bi­zottság -vállalatirányítási albi­zottsága. A rendezvényre június 30-án, a PAB székházában ke­rül sor, ahol a résztvevők tisz­tázni igyekeznek a téma fogal­mi kérdéseit, elemzési és vizs­gálati módozatait, vitát és vé­leménycserét folytatnak a ked­vezőtlen munkakörülmények kompenzációjának és kiváltásá­nak közgazdasági feltételrend­szerétől. Versenytárgyalásaink nyíltak, így nem alakulhatott ki az a feltételezés, hogy meghatáro­zott kivitelezői körön belül a piac előzetes felosztása törté­nik meg. A rendelet szellemé­ben lehetőséget adunk a hely­színű licitálásra, ahol az alapot az addig legkedvezőbbnek mi­nősített ajánlat adja. Töreki szünk az egyfordulós megoldás­ra, hogy tisztasága ne legyen megkérdőjelezhető, és az idő­tényező esetleges árfelhajtó szerepe ne érvényesülhessen. Előnyben részesítjük a fővállal­kozás, illetve a generálkivitele­zés elvét, mert így látjuk leg­nagyobb biztosítékát a határ­időre és költségkereteken belüli Teljesítésre. Törekvésünk minden esetben arra irányul, hogy nem megal­kuvó, de jó partnerkapcsolatot építsünk ki, a tanácsi megbízá­sokat vonzóbbá tegyük. Ezen a téren következetesnek tartjuk magunkat, mert a piaci ver­senyre serkentjük saját tanácsi építőipari szervezeteinket is, a költségvetési üzemeinket. így objektív képet kaphatunk fel- készültségükről. Nem engedhe­tő meg esetünkben sem az, hogy elvtelenül olyan helyzeti előnyt biztosítsunk számukra, ami életképtelenséghez vezet­ne. Igaz, ez nem minden eset­ben találkozott részükről az egyöntetű elismeréssel, de tar­talékaik feltárásához vezetett. összegzésként arra a meg­állapításra jutottunk, hogy a versenytárgyalás rendszere tér­ségünkben nem volt árfelhajtó, a korábbinál kedvezőbb pozí­ciót teremtett számunkra. Dr. Németh Elemér Mohács Város Tanácsának elnöke A program szerint elsőként az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Kutatóinté­zetének munkatársai adnak számot a kutatás előzményei­ről, időszerűségéről, a megol­dandó fontosabb feladatokról. A tanszék munkatársai a ked­vezőtlen munkakörülmények ke­zelésének módozatairól, cél- és eszközrendszerérői szólnak. A vállalati elvárásokat, elképzelé­seket a munkakörülmények ja­vítására a Pécsi Hőerőmű, a Sopiana Gépgyár és a Győr- Sopron Megyei Állami Építő­ipari Vállalat szakemberei köz­vetítik. Rovatszerkesztő: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN Jubileumi közgazdász­vándorgyűlés Miskolcon Mint már hírt adtunk róla, az idén Miskolcon rendezi a XXV. jubileumi közgazdász vándorgyűlést a Magyar Közgazdasági Társaság, a TIT közgazdasági választmá­nya, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Magyar Jogász Szövetség. Eredetileg három naposra tervezték, időközben az előkészítő bizottság úgy döntött, a találkozót két nap alatt, július 4-5-én bonyolít­ják le. A vándorgyűlés köz­ponti témája: a vállalati ma­gatartás és mozgástér a he­tedik ötéves terv tükrében. Ehhez kapcsolódnak a szek­cióülések, melyeknek témái: 1. A vállalati stratégia és üz­letpolitika. 2. A vállalkozás belső mechanizmusa. 3. A vállalat és a külvilág. A ta­lálkozón ott lesznek a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezeté- _ nek képviselői is. A külkereskedelem feládatairól Kaposvárott Kutatásközi szimpózium a kedvezőtlen munkakörülmények közgazdasági elemzéséről A dél-dunántúli kereskedelmi kamarai munkáról Hetedik közgyűlését tartja június 21-én a Magyar Kereskedelmi Ka­mara. Az elnökség írásos beszá­molóját az elmúlt öt évben vég­zett munkáról a küldöttek előze­tesen megkapták, ebből az anyag­ból közöljük qz MKK dél-dunántú­li bizottsága tevékenységéről szó­ló értékelést. A dél-dunántúli bizottság új­jáalakítására a kamaráról szó­ló minisztertanácsi rendelet ér­telmében 1982-ben került sor. Tennivalói megfogalmazásakor rendező elvnek tekintette az országos és területi programok megvalósításában való aktív közreműködést. Testületi ülé­sein rendszeresen foglalkozott az érdemi munka eredményes­ségét megalapozó elvi és mód­szertani kérdések tisztázásával. A bizottság munkájában ki­emelt szerepét és jelentőséget kapott 0 a vállalati gazdálkodás haté- konyságának és jövedelmezőségének javítása, a termékszerkezet korszerű­sítésének elősegítése. Q a helyi gazdaságpolitikai, fog­lalkoztatási, munkaerő-gazdálkodási, terüléti és településfejlesztési kon­cepciók kialakításában és megvaló­sításában való közreműködés, 0f a vállalatok közötti együttmű­ködés és kapcsolatok fejlesztése, 0 a kamarai szolgáltatósok to­vábbfejlesztése, 0 a vállalatok gyors és hatékony tájékoztatása. Az érdekközvetítés és érdek- képviselet terén a bizottság vé­leményt mondott, javaslatokat tett olyan kérdésekre, mint a közgazdasági szabályozók vál­toztatása, az iparszervezés táv­lati kérdései, a vállalati veze­tők helyzete, az élelmiszergaz­daság összefoglaló koncepció­ja, a három pólusú béregyezte­tés elve, az iparfejlesztés fel­adatai stb. A bizottság a megyei Jársa- dalmi és érdekképviseleti szer­vekkel és megyei Janácsókkal kötött együttműködési megálla­podások keretében szervezett közös rendezvényei aktív fóru­mokat teremtettek a gazdaság- politikai propaganda és érdek­közvetítés számára (pl, Bara­nya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, az MTESZ, és a Köz- gazdasági Társaság Baranya és Zala megyei szervezetei, a HNF Baranya és Tolna Megyei Bizottságai, a megyei taná­csok). A tanács és a kamara közötti együttműködés eredmé­nye az ország első ipari for­matervezett termékek boltjának megnyitása Pécsett. A bizottság érdekegyeztető tevékenységében kiemelkedtek a vállalati-kamarai-pártszervi kezdeményezésű, a Pécsi Ipari Vásár továbbfejlesztési prog­ramjának és a bárányéi bőr­és bőrfeldolgozó vállalatok együttműködési szerződésének előkészítését, a termelő és kül­kereskedelmi vállalatok kap­csolatainak javítását, a szerve­zet korszerűsítéséből eredő' né­zetkülönbségek egyeztetését szolgáló megbeszélések. A bizottság fontos feladatá­nak tekintette a kamarai okta­tási tevékenység „telepítését”, így 2r3 éves „szakmásító" tan­folyamokat szervezett a vám­jog- és vámtarifa, a közép, és felsőfokú külkereskedelmi áru­forgalom, a magyar védjegy­gyakorlat, az egységes termék- azonosító kódrendszer beveze­tésének feladatai, a közgazda- sági szabályozók változásai kérdéskörében. A bizottság aktívan bekap­csolódott a szomszédos orszá­gok illetékes kamarai szerve­zeteivel, a testvérmegyék és -városok vezetőivel, valamint kamaráival való együttműködés kialakításába, illetve tovább­fejlesztésébe. Ennek keretében 0 a régió gazdasága iránt érdek­lődő külföldiek részére angol-német nyelvű Hungarian Exporter külön­kiadást készített, melyben 13 tag­vállalatát mutatta be, 0 a bizottság közreműködésével rendezte a kamara Pécsett 7 ország 35 szakemberének részvételével az INTERFACE nemzetközi konferenciát, 0 rendszeresen fogadja és tevé­kenységéről tájékoztatja azokat a külföldi közgazdász hallgatókat, akik az AIAEC pécsi helyi bizottsága meghívására érkeznek. 0 folyamatosan szervez és tart előadásokat a Közgazdasági Társa­ság megyei szervezetével közösen a külkereskedelem, illetve az export- import-gazdálkodás időszerű kérdé­seiről, továbbá a határ menti ke­reskedelem kérdéseiről, 0 konzultációt szervezett tagjai számára az exportszabályozásról. A bizottság munkájában „ a vállalati kezdeményezések az elmúlt években ugrásszerűen növekedtek. Egyre többen kérik fel termelési kooperációs, el­adási, vételi szándék közvetíté­sére, vállalati együttműködés, kapcsolatfelvétel szervezésére. A bizottság keretében mű­ködnek a belkereskedelmi, il­letve a mezőgazdasági és élel­miszeripari munkacsoportok, melyek az illetékes szakmai tagozati feladathoz kapcsoló­dóan foglalkoznak egy-egy, a dél-dunántúli régióra vonatko­zó probléma megvizsgálásával és megoldásával.

Next

/
Thumbnails
Contents