Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-09 / 126. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIII. évfolyam, 126. szám 1986. május 9., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Bánya­egészségügyi konferencia Pécsett (5. oldal) Sporthétvége (8. oldal) 0r HAJDÚ GYULA 1886-I973 A PÉC5-BA8AHYAIÉS k MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM KIEMELKEDŐ SZEMÉLYISÉGE ■» SZÜLETÉSÉNEK 100. W8R0ULÚJÁRA PÉCS MEGYEI YÁROS TANÁCSA Felavatták Pécsett Hajdú Gyula emléktábláját (5. oldal) Emberhez méltóan S zép 'hagyományainak megfelelően az' idén is — a májusi békéhónap eseményeivel — mozgásba lendül, a társadalom minden rétegéhez eljut a magyar békemozgalom. A programo­kat ismertetik a különböző híradások, ezúttal arra sze­retnénk emlékeztetni, hogy mi ad különös hangsúlyt eb­ben az esztendőben a béke gondolatával fémjelzett megmozdulásoknak. Mint ismeretes, nemzetkö­zi békeévet hirdetett meg 1986-ra — alapításának negyvenedik évfordulóján — az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének közgyűlése. A múlt év október 24-én elfogadott felhívás meghirdette ezt a nemes, emberhez méltó célt, csatlakozásra szólítva fel minden népet, és pontokba foglalta a békeév alapvető indokait is: „Mivel a béke egyetemes eszme, és a béke az ENSZ elsődleges célja." Leszögezte akkor a felhívás, hogy a nemzetközi békeév nemcsak ünneplést és meg­emlékezést jelent, hanem alkalom arra, hogy tükrözze az ENSZ céljait, és alkotó, rendszeres cselekvésre ösz­tönözzön azok megvalósítá­sáért. A nemzetközi békeév megfelelő időben ad lendü­letet ahhoz, hogy ismét gon­dolatok és tettek szülesse­nek a béke elősegítéséért. Elgondolkodtató, hogy a közgyűlés által elfogadott felhívás szövege mennyire egyértelműen fogalmazza meg az emberiség érdekeit. Mondhatni, hogy minden benne van ebben a felhí­vásban, amelynek betartása, megvalósítása valóban a népek békéjét, jobb életét szolgálja, illetve hozná el földünk minden lakójának. Egyetértettek abban, hogy a nemzetközi béke és biz­tonság elősegítése folyama­tos és határozott akciót tesz szükségessé az államok és a népek részéről, hogy elkerül­jék a háborút, elhárítsák a béke előtt álló akadályokat, beleértve a nukleáris ve­szélyt, az erőszakról való le­mondást, a konfliktusok megoldását és a vitás kér­dések békés rendezését. Arra hívja fel a népeket, hogy hozzanak bizalomerősí­tő intézkedéseket, valósítsák meg a leszerelést, a világűrt csak békés célokra használ­ják fel. Intézkedéseik a fej­lődést szolgálják, juttassák érvényre az emberi jogokat és az alapvető szabadság- jogokat. Továbbá, hogy szá­molják fel a gyarmatokat az önrendelkezés elvének meg­felelően, szüntessék meg a faji megkülönböztetést és az apartheidet, javítsák az élet minőségét, elégítsék ki az emberi szükségleteket, és védjék a környezetet. Az embereknek békében kell él­niük egymással, és megértést tanúsítaniuk . . . összecsengenek ezek a szavak az 1957-ben aláírt Helsinki dokumentum szöve­gével, s ebből is látszik, hogy az ENSZ-ben helyet foglaló tagállamok többsége ma mór valóban képes megfogalmazni a népek iga­zi céljait és érdekeit. így van ez még akkor is, ha ezeket a haladásra és együttműködésre buzdító gondolatokat az országok egy jelentős részében még •alig követi a gyakorlat, sőt látjuk az egészen ellentétes tendenciák érvényesülését is. A nemzetközi békeévre vonatkozó felhívást - amely összhangban van a Helsin­kiben kinyilvánított akarattal — mégsem tekinthetjük pusz­ta óhajnak és kívánságnak. A tagállamok többsége - beleértve a szocialista orszá­gok mellett az el nem köte­lezettek mozgalmának, az úgynevezett semlegeseknek, a „fejlődő országoknak” leg­nagyobb részét is — valóban felsorakoztak az említett cé­lok elérését segítő felhívás megvalósítására. Tanúi és - a Varsói Szer­ződés tagállamai között — részesei vagyunk a Szovjet­unió sorozatos lépéseinek, kezdeményezéseinek, ame­lyek nem törnek meg és lanyhulnak el a kedvezőtlen fogadtatások és provokatív­nak is mondható válaszok, elutasítások, a merev falak láttán. Nem nehéz kiismerni, átlátni a kétféle magatartás mögött meghúzódó szándé­kokat, s megérteni mozgató rugóik lényegét. A két tár­sadalmi rendszer alapvető céljai meghatározzák ezt a mozgást és lépéssorozatot, s úgy tűnik, hiba lenne al­kalmi taktikai lépésnek te­kinteni például az Egyesült Államok időhúzó manővereit, feszültségteremtő, a népek békéjét közvetlenül is veszé- lyzetető akcióit. Egyre nyil­vánvalóbb ezzel szemben a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország kezdeménye­zéseinek szükségessége, nél­külözhetetlensége. Abból a reális felismerésből faka­dóan, hogy a világ további emberi létének, civilizációjá­nak megmaradásához nincs vagylagos . lehetőség, csak egy: a béke megőrzése, a különböző társadalmi rend­szerek, eltérő társadalmi be­rendezkedésű országok bé­kés együttélése. A nemzetközi békeév meg­hirdetése után csaknem fél esztendővel ennek tudatosítását, az ENSZ által elfogadott felhívás említett céljainak, gondolatainak megértését és tettekben tör­ténő visszaigazolását reméli és várja a világ haladó — vagy csak egyszerűen élni akaró — emberisége. F. Tóth Pál A kormány Tájékoztatási Hi vatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta a budapesti agglomeráció regionális ren­dezési tervét, amely az ezred­fordulóig terjedő időtartamra határozza meg a területfel­használás és az érintett tele­pülések rendezésének legfon­tosabb elveit. A képen: Berend T. Ivón megnyitja a tanácskozást. ___ ( MTI-fotá: Manek Attila felvétele—telefoto—KS—DN) Megkezdődött az Akadémia 146. közgyűlése Csütörtökön az MTA várbeli kongresszusi termében megkez­dődött a Magyar Tudományos Akadémia 1986. évi közgyűlése. A sorrendben 146. közgyűlés ünnepélyes megnyitásán az elnök­ségben foglalt helyet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pál Lé- nárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhiva­tal elnöke, továbbá Berend T. Iván, az MTA elnöke és Láng István, az MTA főtitkára. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az Országos Mun­kavédelmi Főfelügyelőség ve­zetőjének a munkavédelem 1985. évi alakulásáról, valamint az időszerű feladatokról adott jelentését. A kormány a fel­tárt tapasztalatok alapján szükségesnek tartja a megelő­ző és a felvilágosító munka to­vábbi javítását, valamint a munkavédelmi előírások be­tartásának fokozott ellenőrzé­sét. A Minisztertanács áttekintet­te a testnevelés és a sport fej­lesztésének feladatairól hozott minisztertanácsi határozat vég­rehajtását. Megállapította, hogy egyes területeken elő­relépés történt, az iskolai test­nevelésben és a szabadidő- sportban azonban nem kielégí­tő az előrehaladás, ezért fel­szólította az illetékeseket, hogy gyorsítsák meg a végre­hajtást. A Hazafias Népfront vezetői az NDK nagy­követségén Csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és megyei bizottságainak ve­zetői baráti látogatást tettek a Német Demokratikus Köztár­saság nagykövetségén. A találkozó során Karl-Heinz Lugenheim nagykövet tájékoz­tatást adott a Német Szoci­alista Egységpárt közelmúltban megtartott kongresszusáról, az ott megfogalmazott gazda­sági és társadalmi feladatok­ról. A tájékoztatót baráti be­szélgetés követte. Az Akadémia 146. közgyűlé­sét Berend T. Iván akadémikus nyitotta meg. Elöljáróban meg­emlékezett arról, hogy az idei közgyűlés ritka évfordulóval esik egybe: éppen ötven éve, hogy az 1936. évi közgyűlés tagjai sorába választotta Li­geti Lajost, az MTA korábbi alelnökét, a ma is nagy akti­vitást kifejtő jeles tudóst. Az Akadémia elnöke gratulált e különleges évfordulóhoz, és jó egészséget kívánt a neves ori­entalistának, Berend T. Iván utalt arra, hogy az 1985. évi közgyűlés óta súlyos veszteségek is érték jaz Akadémiát: az MTA több nagy egyéniséget, kiváló tagot veszített el. A közgyűlés egy­perces, néma felállással tisz­telgett az egykori kollégák em­lékének. Az Akadémia elnöke megnyi- tái_ában szólt arról a közegről, amelyben a ma kutatói mun­kájukat végzik. Hangsúlyozta: — A tudomány munkásai is fej-felkapják fejüket ugyan a brutális politikai terror egyéni vagy állami megnyilvánulása, egy-egy véres repülőtéri mé­szárlás, vagy városok elleni bombatámadás megannyi drá­máján, megborzongnak az űrre is kiterjeszteni szándékozott fegyverkezéstől, a békés re­ménykeltés és háborús ijeszt­getés hideg-meleg zuhanyának váltakozásaitól, attól, hogy tel­jesítményeiket a rombolás esz­közeinek soha nem látott töké­letesítésére' is felhasználják. Mindez azonban nem szegi kedvüket a békés létért, a progresszióért és a tudomány békés célú alkalmazásáért foly­tatott alkotó munkában. Az Akadémia tagjai, intéze­tei és munkatársai nem veszí­tették el küzdő- és cselekvő­kedvüket az elmúlt években megnehezült munka- és élet- feltételek belső feszültségei­nek közegében sem. Mindezt nagyobb kihívásnak tekintve, igyekeztek a felvetődő tudomá­nyos kérdésekre megoldásokat találni — állapította meg Be­rend T. Iván. Ezt követően Berend T. Iván átadta az Akadémiai Aranyér­met és az Akadémiai Dijakat. A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége az 1986. évi Akadémiai Aranyérmet Pach Zsigmond Pál akadémikusnak, az MTA Történettudományi In­tézete kutató professzorának ítélte oda a magyar marxista gazdaságtörténetírás megala­pozásában, művelésében elért — nemzetközileg elismert — eredményeiért, tudományos is­kolateremtő munkásságáért, szakmai, közéleti, tudománypo­litikai és több mint négy évti­zedes kiemelkedő oktatói te­vékenységéért. Akadémiai Díjat kapott: Walkó György, a Nagyvilág cí­mű folyóirat rovatvezetője: Győrity György, az MTA Törté­nettudományi Intézetének tudo­mányos tanácsadója; Simonná Kiss Ibolya, a MÉM szarvasi öntözési Kutató Intézetének tudományos osztályvezetője: Makara B. Gábor, az MTA Kí­sérleti Orvostudományi Kutató Intézetének tudományos fő­munkatársa; Kőszealalvi György, a Városépítési Tudo­mányos Tervező Intézet tudo­mányos igazgatóhelvettese; Kaitár Márton, az ELTE Szer­veskémiai tanszékének docen­se; Lőrincz l.aios, az Állam­igazgatási Főiskola főigazgató- helyettese- Hámor Géza, a Magyar Állami Földtani Inté­zet igazgatóin: Szeitli ló- zsef, a Chinoin Gyóav- szenmgvészeH Gyár fő­osztályvezetője. Megosztott díjban részesül­tek: Schlenk Bálint, az MTA Atommag Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, Sarkadi László és Pálinkás Jó­zsef, az MTA ATOMKI tudo­mányos munkatársai, Elődi Zsu­zsa, az Országos Haematoló- giai és Vértranszfúziós Intézet főigazgató-helyettese. Füst György: Medgyesi György, az OHVI tudományos osztá/lyvézetői. Szász Ilma, az OVHI főigazgató-helyettese és Szelényi Judit, az OHVI tudo­mányos osztályvezetője, Hero- dek Sándor és Főnyi Jenő, az MTA Balatoni Limnológiai Ku­tató Intézetének tudományos főmunkatársai, Biró Péter, az MTA BLKI tudományos igaz­gatóhelyettese, Pónyiné Zán- kai Nóra és Tátrai István, a: MTA BLKI tudományos főmun­(Folytatás a 2, oldalon) Régi probléma oldódik meg azzal, hogy új aszfaltburkolatot kap a harkányi úti elágazástól Siklósig a gyüdi út. A munkálatokat a Közúti Építő Vállalat dolgozói végzik ezekben a he­tekben. Fotó: Erb János Ülést tartott a Miniszter- tanács Kiosztották az Akadémiai Díjakat

Next

/
Thumbnails
Contents