Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-01 / 119. szám

1986. május 1., csütörtök Dunántúlt napló 7 Előre az 1986- év1 népgazdasági terv sikeres végrehajtásáért! Újszerű vállalkozások - nagyobb nyereség A legjobbak között V a Mohácsi Uj Barázda Tsz Csodát tett az egyénre szabott érdekeltségi rendszer Három év alatt, változatlan földterülettel, a jövedelmező­ség nagyarányú emelésével, a B-kategóriából a kiemelt kate­góriába küzdötte fel magát a Mohácsi Új Barázda Tsz, ezzel a baranyai tsz-ek közül első­ként érte el ezt a magas szín­vei) a közösség eredményeit tavaly előtt 11 millió, tavaly 14 millió forinttal növelte. Az egymással is versengő 11 szo­cialista brigád a szociális in­tézmények részére 8404 társa­dalmi munkaórát teljesített, amellett 35 fiter vért adtak. A mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet szépen rendezett ki­bővített sertéstelepe. vonalat és mércét. A kiemelt kategóriába kerülés két felté­tele közül az egyiket már telje­sítették: a bruttó jövedelem 120 miliő forint legyen, ez 152 millió forint lett, míg a másik, a 700 millió feletti termelési érték, az 592 milliójukkal egyre közelítik annak elérését. Hogy mi a titkuk? Röviden: személyre szóló érdekeltségi rendszert alkalmaznak. A ta­gok tudják, hogy mit, miért és mennyiért kell tisztességesen, a legjobb tudásuk és képessé­geik szerint végezniök. Az egyének és a közösségek is pontosan tudják, hogy mit vár el tőlük a közösség - de azt is tudják, hogy annak teljesíté­séért mit kapnak cserébe. A mérceemelés igénye, az an­nak teljesítését hatékonyan ösztönző anyagiakkal, lóm, csodára képes. Differenciáltan osztják szét az anyagi elisme­rést, alapja az év folyamán legalább négy alkalommal kö­zösen elvégzett minősítés. Az ilyen értékelés pedig hatásos­nak bizonyul, súlya is van, mert nullától 40 százalékig ter­jed a prémium, a nyereség stb. felosztása. Tehát ki mennyit ad, annyiban részesedik. Az utolsó öt évben a bruttó jövedelem 54 millióról 152 millió forint­ra növekedett, a személyes jö­vedelem egy főre 1980-ban még csak 46 ezer forint volt, míg a tavalyi évben már majdnem elérte a 100 ezret, s nem tit­kolják, hogy az évi 100 ezer forintos átlagjövedelem sem jelenti számukra az álomha­tárt. A nagyüzem dinamizmusának kulcsa tehát a tagok kezében van. Eszükkel, hozzáértésükkel, munkájukkal érik el, garantál­ják és igénylik is a fejlődést. A VI. ötéves tervüket négy év alatt teljesítették, még 1984- ben. A jól szervezett szocia­lista brigádmozgalom (284 fő­Harmatos József a Mo­hácsi Új Barázda Tsz elnöke sorolja a közel­múlt eredményeit: 1976— 1985 között az árbevételüket és az üzemi termelési értéket négyszeresére, a bruttó jöve­delmet ötszörösére növelték. A VI. ötéves tervciklusban ár­bevételüket 241-ről 650 millió­ra, az üzemi termelési értéket 189-ről 592 millióra, a bruttó jövedelmet 54-ről 152 millió fo­rintra emelték. Könnyű nekik, mondják ró­luk, hisz köztudott, hogy jó termőhelyi adottságokkal ren­delkezik a mohácsi Új Baráz­da. Azt viszont nem mindenki akarja elhinni nekik, hogy ha csak ennyivel beérik, ma meg­közelítően sem lennének ilyen kimagasló eredményeik. Sza­kadatlanul keresik a tovább­lépés, a fejlődés más útjait is. Mert amíg 1976-ban az üzemi termelési érték négyötödét ad­ta az alaptevékenység, és egy­ötödét az alaptevékenységen kívüli tevékenység, addig ta­valy már egyharmad-kéthar- mad volt az arány az alaptevé­kenységen 'kívüli tevékenység javára. Az újszerű vállalkozá­sok, a többet, jobbat akarás, és a megfelelő — mindenkép­pen húzóerőnek számító - ösz­tönzés húzza előre a szekerü­ket. Két éve cukorrépa bérfel­dolgozására kötöttek szerződést a jugoszláviai beljei kombinát­tal, a 100 hektáros területen megtermelt cukorrépából ott kinyert cukor 70 százalékát kapták meg. Tavaly már 2750 hektár területen és 3 jugosz- llóviai cukorgyárral (Belje, Zsu- ponya és BiIjelina) álltak ha­sonló szerződésben, ez az egy­szerű termelési és értékesítési társulás, melynek gesztora az Új Barázda, jelenleg 1989. decem­ber 31-ig nyújt biztonságot. Idén kezdte meg tevékenységét ugyancsak az Új Barázda gesz­torságával 1550 hektáron 16 termelőszövetkezet a lencseter­mesztési rendszert, melytől szintén joggal várnak kimagas­ló eredményeket. A Budapes­ten megtartott Műszaki Igaz­gatóságuk a több mint 300' dolgozóval is a dinamizmusuk egyik biztosítéka. A jó gazda gondosságával szüntelenül gyarapítják a kö­zösségüket, ugyanakkor segítik a gyengébbet. A , szentlászlói Búzckalász Tsz-t az együttmű­ködési megállapodás alapján segítik, s korábban gyengélke­dő szentlászlóiak erre az évre már rekord összegű, 10 milliós nyereséggel számolnak. Murányi László A vetőmagüzem termékeinek nagy része exportra kerül. Läufer László felvétele Ismét a dobogó felső fokán a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Termelési rekordok - 300 család lakásgondját oldották meg - Iskola és nyugdíjkiegészítés öt év alatt öt dobogós hely, öt kiváló vállalati cím. A Bó­lyi Mezőgazdasági Kombinát háromezer fős kollektívája a nehezebb feltételek mellett is maradéktalanul teljesítette a hatodik ötéves tervben vállalt termelési feladatait és szociál­politikai célkitűzéseit. Ezzel nemcsak megtartotta, de még javította is helyét az országos gazdálkodási verseny élvonalá­ban. A legendás bólyi verseny- szellemnek nem kis része volt a sikerben. Bolyban a munkaver­seny szervesen illeszthető be a vállalati stratégiai tervekbe, építeni lehet rá. Az öt éve megfogalmazott vállalati stra­tégiájuk alapelve volt: minden a kombinátban előállított ter­méket sikerrel értékesíteni a piacon. S mivel a minőségi termék alapja a minőségi mun­ka, a minőség lett Bolyban a legfőbb mérce, és a legfonto­sabb követelmény. Az eredmény igazolta elkép­zeléseiket. Fő profiljuk a vető­mag, amely BÓLY-MAG már­kanéven hódította meg a hazai és külföldi piacot, öt év alatt 245 000 tonna — búza, kukori­ca, borsó, szójabab, étkezési bab — vetőmagot állítottak elő és értékesítettek itthon és Eu­rópa húsz országában, sőt az USA-ban is. Évi 50 000 tonnás értékesítésükkel —, melynek kétharmada exportra megy —, az ország legnagyobb vető­magtermelő gazdaságává lép­tek elő. A kombinát a most zárult tervidőszakban negyedmilliárd forintot fordított a termelői alapok megújítására, elsősor­ban a vetőmagtermelés, a ser­téshústermelés és a takar- mánykoncentrátum-gyártós kor­szerűsítésére. S míg o korábbi rekonstrukciók a termelés mennyiségi növelését eredmé­nyezték, addig a mostani fej­lesztések a termékek minőségé­nek, piacképességének további javítását szolgálták. Moderni­zálták a dunai uszálykikötőjüket is, alkalmassá tették különféle termények ki- és berakására, ezáltal bővült az olcsó víziszál­lítás lehetősége. Az 1984-ben megkötött Boly—Becseji szója- egyezmény keretében évi 10 000 tonna szójababot szállí­tanak a dunai uszályokon Ju­goszláviába, ahonnan humán célra alkalmas, feldolgozott szójakészítményeket hoznak vissza, az élelmiszeriparok, gyógyszergyárak részére. Ezzel jelentős dollárimportot takarí­tanak meg. A kombinát magas termelési színvonalát a 7,5 tonnás búza-, a 10,1 tonnás kukoricarekor­dok, a 6400 literes tejterme­lés, az évi 280 darabos tojás­termelés és az egy koca után értékesített 20,5 mázsa hús fémjelzik. Nettó árbevételük öt év alatt 1 milliárddal nőtt, je­lenleg évi 2,5 milliárd forint, ennek kb. egyharmada export­ból ered. Termelésüket —, amely öt év alatt 10 milliárd forint volt — több, mint 50 százalékkal, nyereségüket 60 százalékkal növelték változat­lan létszám mellett. Exportjukat tavaly 17, ezen belül dollár- elszámolásé exportjukat 36 szá­zalékkal növelték. A bér öt év alatt 40, a személyes jövede­lem 50 százalékkal emelkedett. A kombinát kistermelői integ­rációjának évi forgalma 30 millióról 200 millió forintra nőtt. Javították a dolgozók. élet- és munkakörülményeit, öt év alatt 300 család lakásgondja oldódott meg, sőt, 1984. janu­ár 1-vel egy új falu is szüle­tett, a 700 lakosú Sátorhely, ahol most iskolát épít a kom­binát. Leqúiabb szociálpolitikai intéz.kedésük ország'ósan is nagy figyelmet váltott ki. Ez év január 1-től a kombinát havi 3000 forintra egészíti ki az alacsony nvuadnakat, ami más­fél milliót visz el a jóléti alap­ból, de ezzel 300 idős nyugdí­jasuk gondjain enyhítenek. — Rné Idei európai export-díjasok Carbon: itthon és külföldön is márka Szűcs ísívőnhoz, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat vezérigazgatójához nem lehet és nem is érdemes hétközna­pion szabványos újságírói ,,ér­deklődéssel" kopogtatni. Több­ször tapasztaltom: egy nála tett efféle célú látogatás a szoká­sostól merőben eltérő „opti­kát" kíván; a látogató percek alatt leméretik — egyáltalán nem protokolláris — kíváncsiság- ban, realitásérzékben és őszin­teségben; ő kerül terítékre, mi­előtt még az itthon is, külor­szágokban is egyre jobban csengő nevű Carbon terítékre kerülne . . . Most is, mikor leg­utóbb Komlón jártam, ekként füstölgőit: „Mi az új nálunk”, kérdezik ' a kollégái . . . Azt mondom erre: az új — a régi, csak ezért is mindig meg kell küzdeni. Egy ruhát egyetlen rossz varrással is tökéletesen el lehet rontani, egy üzleti kapcsolatot tönkre lehet tenni azzal, ha nem vállalunk egy kért, ötszáz vagy ezer darabos többletet. A felületen csak oz Mindig vállalkozva, folyamatos fejlesztéssel A szervezettség, jó fizetés mellől a tisztes főhajtás sem hiányzik látszik, hogy „dolgozunk", ám ez a valóságban sokszor egyál­talán nem hétköznapi . . . Azért ennyire persze nem egyszerű az először 1970-ben elnyert, majd 1977-től tavalyig folyamatosan megismételt „Ki­váló Vállalat" cím, s az idén megszerzett rangos nemzet­közi export-díj, a spanyol „Tro- feo Internacional a la Expor­tadón" magyarázta. Jó össze­hasonlítási alapnak a folyama­tos termelésbővülés különböző mérőszámai látszanak - leg­alábbis az egyik odalon. öt éve még „csak" 680 ezer pár divatcsizmát készítettek exiport- ra — tavaly már átlépték az egymilliót. Nyereségük három éve még 130 millió volt, két éve meghaladta a 150-et, ta­valy már elérte a 164 milliót — egymilliórd kétszázmillió forin­tos árbevételi értékkel. Kell a terméktömeg — mondják Kom­lón -, mert cikkeik jelentős ré­szénél árat nem emelhetnek, egy-egy ruházati terméken - a tőkés bérmunkát kivéve — nincs sok nyereség, s mert az exportár-támogatás is csak ugyanannyi, mint más cégek­nél. Logikus a következmény: nagyobb nyereséget elköny­velni kizárólag a termelékeny­ség folyamatos növelése révén tudnak. Ez pedig konkrétan mérhető. Egyik cipőüzemi szo­cialista brigádjuk, a „Dózsa", tavaly elérte, sőt meg is ha­ladta a napi ezer páros ter­melést, a bútorüzem egyik. azóta is közkedvelt gyermek­kollekciójának előállítási ide­jét néhány év alatt a felére csökkentették. A bútorüzemi Zrínyi brigáddal sem véletlenül példálóznak: a bútor nem ex­portcikk, az egy főre jutó ter­melékenység mégis meghalad­ja a hazai iparági átlagot. Folyamatos és saját erőből történő műszaki fejlesztés, technológiában, gépcserében állandó megújulás. A saját ne­velésű műszaki gárda össze­tartására, kellő javadalmazá­sára tudatosan törekednek. Nem titkolják azt sem, hogy a „bérmunkából" ellesik mind­azt, amit lehet, óm mindig hozzáadják az újítások, egyéni ötletek többletét. Megtalálták divatcikkeiket, sőt azt a me­chanizmust is, amivel viszony­lag gyorsan követik a divatot. A Carbon saját modellőr-gár­dája idejében kialakult: folya­matosan képezik magukat, jól tájékozottak. Modelljeik helyt­állnak a kontinens divatdiktáló országaiban is. Valóban ilyen egyszerű len­ne? Tegyük hozzá a „több ter­melés — több jövedelem" je­gyében megfogalmazott ga­ranciát, az utóbbi években (is) 40—50 százalékkal nőtt átlag­bért, — ám a komlóiak folyto­nos tettre, többletre, vállalko­zásra készségét még ez sem magyarázza . . . Szűcs István Farkas Antal lat, műszaki helyettesével is csak körülírni tudja: „A munkaver­seny sablonjait újakkal felvál­tani nem tudtuk, nekünk csak régi receptjeink vannak . . . Hogy mik ezek . .. Nézze, ah­hoz, hogy ez menjen, itt min­denkinek, vezetőnek és közép­vezetőnek egyaránt, együtt kell lenni, együtt kell menni. Ha létrejön a kötődés a vállalat­hoz, akkor a dolgozók vál­lalkoznak áldozatokra is. S a mi dolgunk, hogy ezt észre is vegyük . . . Nemcsak pénz­ben . . ., hanem amikor ünnepi hangulatban együtt vagyunk, tudni kell értékelni és megkö­szönni,

Next

/
Thumbnails
Contents