Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-01 / 119. szám
1986. május 1., csütörtök Dunántúlt napló 7 Előre az 1986- év1 népgazdasági terv sikeres végrehajtásáért! Újszerű vállalkozások - nagyobb nyereség A legjobbak között V a Mohácsi Uj Barázda Tsz Csodát tett az egyénre szabott érdekeltségi rendszer Három év alatt, változatlan földterülettel, a jövedelmezőség nagyarányú emelésével, a B-kategóriából a kiemelt kategóriába küzdötte fel magát a Mohácsi Új Barázda Tsz, ezzel a baranyai tsz-ek közül elsőként érte el ezt a magas színvei) a közösség eredményeit tavaly előtt 11 millió, tavaly 14 millió forinttal növelte. Az egymással is versengő 11 szocialista brigád a szociális intézmények részére 8404 társadalmi munkaórát teljesített, amellett 35 fiter vért adtak. A mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet szépen rendezett kibővített sertéstelepe. vonalat és mércét. A kiemelt kategóriába kerülés két feltétele közül az egyiket már teljesítették: a bruttó jövedelem 120 miliő forint legyen, ez 152 millió forint lett, míg a másik, a 700 millió feletti termelési érték, az 592 milliójukkal egyre közelítik annak elérését. Hogy mi a titkuk? Röviden: személyre szóló érdekeltségi rendszert alkalmaznak. A tagok tudják, hogy mit, miért és mennyiért kell tisztességesen, a legjobb tudásuk és képességeik szerint végezniök. Az egyének és a közösségek is pontosan tudják, hogy mit vár el tőlük a közösség - de azt is tudják, hogy annak teljesítéséért mit kapnak cserébe. A mérceemelés igénye, az annak teljesítését hatékonyan ösztönző anyagiakkal, lóm, csodára képes. Differenciáltan osztják szét az anyagi elismerést, alapja az év folyamán legalább négy alkalommal közösen elvégzett minősítés. Az ilyen értékelés pedig hatásosnak bizonyul, súlya is van, mert nullától 40 százalékig terjed a prémium, a nyereség stb. felosztása. Tehát ki mennyit ad, annyiban részesedik. Az utolsó öt évben a bruttó jövedelem 54 millióról 152 millió forintra növekedett, a személyes jövedelem egy főre 1980-ban még csak 46 ezer forint volt, míg a tavalyi évben már majdnem elérte a 100 ezret, s nem titkolják, hogy az évi 100 ezer forintos átlagjövedelem sem jelenti számukra az álomhatárt. A nagyüzem dinamizmusának kulcsa tehát a tagok kezében van. Eszükkel, hozzáértésükkel, munkájukkal érik el, garantálják és igénylik is a fejlődést. A VI. ötéves tervüket négy év alatt teljesítették, még 1984- ben. A jól szervezett szocialista brigádmozgalom (284 főHarmatos József a Mohácsi Új Barázda Tsz elnöke sorolja a közelmúlt eredményeit: 1976— 1985 között az árbevételüket és az üzemi termelési értéket négyszeresére, a bruttó jövedelmet ötszörösére növelték. A VI. ötéves tervciklusban árbevételüket 241-ről 650 millióra, az üzemi termelési értéket 189-ről 592 millióra, a bruttó jövedelmet 54-ről 152 millió forintra emelték. Könnyű nekik, mondják róluk, hisz köztudott, hogy jó termőhelyi adottságokkal rendelkezik a mohácsi Új Barázda. Azt viszont nem mindenki akarja elhinni nekik, hogy ha csak ennyivel beérik, ma megközelítően sem lennének ilyen kimagasló eredményeik. Szakadatlanul keresik a továbblépés, a fejlődés más útjait is. Mert amíg 1976-ban az üzemi termelési érték négyötödét adta az alaptevékenység, és egyötödét az alaptevékenységen kívüli tevékenység, addig tavaly már egyharmad-kéthar- mad volt az arány az alaptevékenységen 'kívüli tevékenység javára. Az újszerű vállalkozások, a többet, jobbat akarás, és a megfelelő — mindenképpen húzóerőnek számító - ösztönzés húzza előre a szekerüket. Két éve cukorrépa bérfeldolgozására kötöttek szerződést a jugoszláviai beljei kombináttal, a 100 hektáros területen megtermelt cukorrépából ott kinyert cukor 70 százalékát kapták meg. Tavaly már 2750 hektár területen és 3 jugosz- llóviai cukorgyárral (Belje, Zsu- ponya és BiIjelina) álltak hasonló szerződésben, ez az egyszerű termelési és értékesítési társulás, melynek gesztora az Új Barázda, jelenleg 1989. december 31-ig nyújt biztonságot. Idén kezdte meg tevékenységét ugyancsak az Új Barázda gesztorságával 1550 hektáron 16 termelőszövetkezet a lencsetermesztési rendszert, melytől szintén joggal várnak kimagasló eredményeket. A Budapesten megtartott Műszaki Igazgatóságuk a több mint 300' dolgozóval is a dinamizmusuk egyik biztosítéka. A jó gazda gondosságával szüntelenül gyarapítják a közösségüket, ugyanakkor segítik a gyengébbet. A , szentlászlói Búzckalász Tsz-t az együttműködési megállapodás alapján segítik, s korábban gyengélkedő szentlászlóiak erre az évre már rekord összegű, 10 milliós nyereséggel számolnak. Murányi László A vetőmagüzem termékeinek nagy része exportra kerül. Läufer László felvétele Ismét a dobogó felső fokán a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Termelési rekordok - 300 család lakásgondját oldották meg - Iskola és nyugdíjkiegészítés öt év alatt öt dobogós hely, öt kiváló vállalati cím. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát háromezer fős kollektívája a nehezebb feltételek mellett is maradéktalanul teljesítette a hatodik ötéves tervben vállalt termelési feladatait és szociálpolitikai célkitűzéseit. Ezzel nemcsak megtartotta, de még javította is helyét az országos gazdálkodási verseny élvonalában. A legendás bólyi verseny- szellemnek nem kis része volt a sikerben. Bolyban a munkaverseny szervesen illeszthető be a vállalati stratégiai tervekbe, építeni lehet rá. Az öt éve megfogalmazott vállalati stratégiájuk alapelve volt: minden a kombinátban előállított terméket sikerrel értékesíteni a piacon. S mivel a minőségi termék alapja a minőségi munka, a minőség lett Bolyban a legfőbb mérce, és a legfontosabb követelmény. Az eredmény igazolta elképzeléseiket. Fő profiljuk a vetőmag, amely BÓLY-MAG márkanéven hódította meg a hazai és külföldi piacot, öt év alatt 245 000 tonna — búza, kukorica, borsó, szójabab, étkezési bab — vetőmagot állítottak elő és értékesítettek itthon és Európa húsz országában, sőt az USA-ban is. Évi 50 000 tonnás értékesítésükkel —, melynek kétharmada exportra megy —, az ország legnagyobb vetőmagtermelő gazdaságává léptek elő. A kombinát a most zárult tervidőszakban negyedmilliárd forintot fordított a termelői alapok megújítására, elsősorban a vetőmagtermelés, a sertéshústermelés és a takar- mánykoncentrátum-gyártós korszerűsítésére. S míg o korábbi rekonstrukciók a termelés mennyiségi növelését eredményezték, addig a mostani fejlesztések a termékek minőségének, piacképességének további javítását szolgálták. Modernizálták a dunai uszálykikötőjüket is, alkalmassá tették különféle termények ki- és berakására, ezáltal bővült az olcsó víziszállítás lehetősége. Az 1984-ben megkötött Boly—Becseji szója- egyezmény keretében évi 10 000 tonna szójababot szállítanak a dunai uszályokon Jugoszláviába, ahonnan humán célra alkalmas, feldolgozott szójakészítményeket hoznak vissza, az élelmiszeriparok, gyógyszergyárak részére. Ezzel jelentős dollárimportot takarítanak meg. A kombinát magas termelési színvonalát a 7,5 tonnás búza-, a 10,1 tonnás kukoricarekordok, a 6400 literes tejtermelés, az évi 280 darabos tojástermelés és az egy koca után értékesített 20,5 mázsa hús fémjelzik. Nettó árbevételük öt év alatt 1 milliárddal nőtt, jelenleg évi 2,5 milliárd forint, ennek kb. egyharmada exportból ered. Termelésüket —, amely öt év alatt 10 milliárd forint volt — több, mint 50 százalékkal, nyereségüket 60 százalékkal növelték változatlan létszám mellett. Exportjukat tavaly 17, ezen belül dollár- elszámolásé exportjukat 36 százalékkal növelték. A bér öt év alatt 40, a személyes jövedelem 50 százalékkal emelkedett. A kombinát kistermelői integrációjának évi forgalma 30 millióról 200 millió forintra nőtt. Javították a dolgozók. élet- és munkakörülményeit, öt év alatt 300 család lakásgondja oldódott meg, sőt, 1984. január 1-vel egy új falu is született, a 700 lakosú Sátorhely, ahol most iskolát épít a kombinát. Leqúiabb szociálpolitikai intéz.kedésük ország'ósan is nagy figyelmet váltott ki. Ez év január 1-től a kombinát havi 3000 forintra egészíti ki az alacsony nvuadnakat, ami másfél milliót visz el a jóléti alapból, de ezzel 300 idős nyugdíjasuk gondjain enyhítenek. — Rné Idei európai export-díjasok Carbon: itthon és külföldön is márka Szűcs ísívőnhoz, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat vezérigazgatójához nem lehet és nem is érdemes hétköznapion szabványos újságírói ,,érdeklődéssel" kopogtatni. Többször tapasztaltom: egy nála tett efféle célú látogatás a szokásostól merőben eltérő „optikát" kíván; a látogató percek alatt leméretik — egyáltalán nem protokolláris — kíváncsiság- ban, realitásérzékben és őszinteségben; ő kerül terítékre, mielőtt még az itthon is, külországokban is egyre jobban csengő nevű Carbon terítékre kerülne . . . Most is, mikor legutóbb Komlón jártam, ekként füstölgőit: „Mi az új nálunk”, kérdezik ' a kollégái . . . Azt mondom erre: az új — a régi, csak ezért is mindig meg kell küzdeni. Egy ruhát egyetlen rossz varrással is tökéletesen el lehet rontani, egy üzleti kapcsolatot tönkre lehet tenni azzal, ha nem vállalunk egy kért, ötszáz vagy ezer darabos többletet. A felületen csak oz Mindig vállalkozva, folyamatos fejlesztéssel A szervezettség, jó fizetés mellől a tisztes főhajtás sem hiányzik látszik, hogy „dolgozunk", ám ez a valóságban sokszor egyáltalán nem hétköznapi . . . Azért ennyire persze nem egyszerű az először 1970-ben elnyert, majd 1977-től tavalyig folyamatosan megismételt „Kiváló Vállalat" cím, s az idén megszerzett rangos nemzetközi export-díj, a spanyol „Tro- feo Internacional a la Exportadón" magyarázta. Jó összehasonlítási alapnak a folyamatos termelésbővülés különböző mérőszámai látszanak - legalábbis az egyik odalon. öt éve még „csak" 680 ezer pár divatcsizmát készítettek exiport- ra — tavaly már átlépték az egymilliót. Nyereségük három éve még 130 millió volt, két éve meghaladta a 150-et, tavaly már elérte a 164 milliót — egymilliórd kétszázmillió forintos árbevételi értékkel. Kell a terméktömeg — mondják Komlón -, mert cikkeik jelentős részénél árat nem emelhetnek, egy-egy ruházati terméken - a tőkés bérmunkát kivéve — nincs sok nyereség, s mert az exportár-támogatás is csak ugyanannyi, mint más cégeknél. Logikus a következmény: nagyobb nyereséget elkönyvelni kizárólag a termelékenység folyamatos növelése révén tudnak. Ez pedig konkrétan mérhető. Egyik cipőüzemi szocialista brigádjuk, a „Dózsa", tavaly elérte, sőt meg is haladta a napi ezer páros termelést, a bútorüzem egyik. azóta is közkedvelt gyermekkollekciójának előállítási idejét néhány év alatt a felére csökkentették. A bútorüzemi Zrínyi brigáddal sem véletlenül példálóznak: a bútor nem exportcikk, az egy főre jutó termelékenység mégis meghaladja a hazai iparági átlagot. Folyamatos és saját erőből történő műszaki fejlesztés, technológiában, gépcserében állandó megújulás. A saját nevelésű műszaki gárda összetartására, kellő javadalmazására tudatosan törekednek. Nem titkolják azt sem, hogy a „bérmunkából" ellesik mindazt, amit lehet, óm mindig hozzáadják az újítások, egyéni ötletek többletét. Megtalálták divatcikkeiket, sőt azt a mechanizmust is, amivel viszonylag gyorsan követik a divatot. A Carbon saját modellőr-gárdája idejében kialakult: folyamatosan képezik magukat, jól tájékozottak. Modelljeik helytállnak a kontinens divatdiktáló országaiban is. Valóban ilyen egyszerű lenne? Tegyük hozzá a „több termelés — több jövedelem" jegyében megfogalmazott garanciát, az utóbbi években (is) 40—50 százalékkal nőtt átlagbért, — ám a komlóiak folytonos tettre, többletre, vállalkozásra készségét még ez sem magyarázza . . . Szűcs István Farkas Antal lat, műszaki helyettesével is csak körülírni tudja: „A munkaverseny sablonjait újakkal felváltani nem tudtuk, nekünk csak régi receptjeink vannak . . . Hogy mik ezek . .. Nézze, ahhoz, hogy ez menjen, itt mindenkinek, vezetőnek és középvezetőnek egyaránt, együtt kell lenni, együtt kell menni. Ha létrejön a kötődés a vállalathoz, akkor a dolgozók vállalkoznak áldozatokra is. S a mi dolgunk, hogy ezt észre is vegyük . . . Nemcsak pénzben . . ., hanem amikor ünnepi hangulatban együtt vagyunk, tudni kell értékelni és megköszönni,