Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-07 / 124. szám
1986. május 7., szerda Dunántúli napió 3 Különböző stílusú, szép bútorok a Domus földszintjén Erb János felvételei Nagyobb önállóság a boltokban A ruhaféléktől a műszaki cikkeken át a bútorig szinte mindent árusítanak a Baranyc Kereskedelmi Vállalat üzleteiben, ami egy háztartásban szükséges. Boltjaik, szaküzleteik Pécsen kívül megtalálhatók Komlón, Siklóson, Mohácson, Harkányban és Máza- szászváron.- Hogyan birkóznak meg a feladatokkal? — Erről, beszélgettünk a vállalat új igazgatójával, Münszter Andrással.- A kereskedelemben nagyon fontos a piac ismerete, a kapcsolattartás a gyártókkal, a szállítókkal és a vevőkkel. Ez utóbbinál persze nemcsak az egyéni vásárlókra gondolunk, hiszen rövid időn belül meg akarjuk teremteni a nagykereskedelmi tevékenység alapjait is. Az az igazság, hogy más vállalatokhoz viszonyítva ebben egy kicsit lemaradtunk.- Lesz ehhez elegendő árualap, hiszen a vas-műszaki szakmában például elég gyakoriak a hiánycikkek?- Ésszerű szervezéssel és a lehetőségek jobb 'kihasználá- sával van remény a boldogulásra. Azért mondtam, hogy nagyon fontosak a kapcsolatok. A Baranya Kereskedelmi Vállalat szívesen köt üzletet bárkivel, ha ez az egüttműkö- dés a választékbővítést segíti. A jobb áruellátás érdekében ugyanakkor nemcsak hazai lehetőségeket keresünk, de igyekszünk bevonni külföldi gyártókat is. Jugoszláviából például idén 200 000 dollár értékű bútort vásárolunk. Bulgáriából, Lengyelországból és a Szovjetunióból termékcsere útján szerzünk be különféle árukat. A Ivovi területről 100 000 rubelért olyasmit is importálunk, ami idehaza hiánycikknek számít. — Mennyire alkalmas a feladatok ellátására a jelenlegi bolthálózat? — Közel száz egységünk működik a megyében. Ezek között több olyan is van, amely feltétlenül korszerűsítésre szorul. A Mecsek Áruházban például javítani kell a vásárlási 'körülményeket, modernizálni a világítást, a fűtést. Idén több mint kétmillió forintot költünk a felújításra. Mindent azonban nem tudunk egyszerre 'megoldani, így jövőre tovább folytatódnak a munkák. — Mi lesz a belvárosi üzletekkel? — A rekonstrukció miatt a történelmi városközpontban előreláthatólag igen jelentősen változik a kereskedelmi hálózatunk. Azt, hogy ez milyen lesz, jelenleg egész pontosan nehéz megmondani. Vannak kidolgozott terveink. A Kossuth Lajos utcában például az egykori Hamerli boltot szeretnénk kisáruházzá alakítani, de egy kedvezőtlen statikai vizsgálati ededmény könnyen keresztülhúzhatja számításainkat. — És vidéken? — Harkányban a következő években kisáruház épül. Siklóson bővítjük, korszerűsítjük háztartási boltunkat. Mohácson ezer aprócikk üzlet nyílik. Komlón a BÉTEX-el működtetünk közös boltot, valamint egy háztartási műanyagot árusító kis- áruházat nyitunk. Készen vannak a kétszintes kertvárosi műszaki-iparcikk kisáruház tervei is, az építkezés előkészítése jövőre kezdődik.- Néhány kereskedelmi egység szeretne nagyobb függetlenséget.- A boltok egy része eddig is rendelkezett bizonyos önállósággal. A lehetőségeket most még tovább fejlesztjük. Szeretnénk, ha a boltvezetők — és természetesen az eladók is — a szó igaz értelmében kereskednének. Aki odafigyelt a munkájára, az eddig is bekalkulálta a szállítási költségeket, gazdálkodott az árukészlettel, szem előtt tartotta, mit kínálnak a gyártók, mit keresnek a vásárlók. Mindez a bevezetésre kerülő új érdekeltségi rendszer alapján még fontosabbá válik, hiszen alapvető célunk teljesül a nagyobb önállósággal, miközben a bolt, a vállalat, sőt a fogyasztó is jól jár.- Hogyan gondolják a dolog technikai megvalósitását?- A vállalati tanács foglalkozik a kérdéssel és rövidesen döntenünk kell, milyen tevékenységi formák alakuljanak ki. A belső munkaszervezésben az egyik leglényegesebb, hogy ne foglalkozzon mindenki mindennel, legyen mindenkinek meghatározott területe. Aki például a hálózat irányításáért felelős, az azt tegye, aki a vasműszaki cikkek forgalmazásáért, az arra figyeljen. Ilyen elvek alapján jött létre a vállalkozói csoport.- Ők segítik a jövedelemérdekeltségű és szerződéses boltok működését?- Igen, de távolabbi céljaink is vannak velük. Egy olyan szervezeti korszerűsítést szeretnénk megvalósítani, amelyben fontos szerepe van ennek a csoportnak is. Jelenleg a legfontosabb a jövedelemérdekeltségű és szerződéses üzlethálózat kialakítása. Terveink szerint havonta 10-15 egységgel kötünk szerződést, fél év múlva az üzletek 50 százaléka már nagyobb önállósággal működhet.- A fokozott követelményeknek csak úgy felelhet meg egy vállalat, ha a változásokat ligyelemmel tudja kísérni, ha jelen tud lenni ott, ahol feltétlenül szükséges. Egyelőre meglehetősen kevés felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberünk van. Ez nehezíti a dolgot, de vannak bizonyos reményeink is. Elképzeléseink szerint nyolc-tíz fiatalt kezdünk foglalkoztatni c hálózatban. Valamennyiük előtt nyitva a lehetőség, hogy az egyes lépcsőfokokat végigjárva eljussanak egy adott szintre és alkalmassá váljanak a legnehezebb feladatok megoldására is.- Nem beszéltünk eddig a vállalati eredményességről.- Az idei évre 2,4 milliárd forintos forgalmat tervezünk. Szeretnénk 9-10 százalékkal jobb eredményt elérni, mint tavaly. Ennek érdekében például erőteljesebb lesz a vállalat reklámtevékenysége. Több olyan akciót szervezünk, amelynek célja a vásárlók megnyerése, az árukínálat folyamatos bemutatása. A jobb működés segíti, hogy lecseréljük a régi könyvelőgépeinket, sőt talán az is, hogy ismét megnyitottuk a Baranyakor Klubot, ahol aktív dolgozóink, nyugdíjasaink és a kereskedelmi szakma fiataljai találkozhatnak. Ferenci Demeter A Szliven Aruház cipöosztálya Lelki beszélgetések Ifjúsági telefon Búcsúén és Pécsett Bécsben — nem messze a Modern Művészetek Múzeumától — a J. Sobieski utca egyik épületében kezdte meg működését 1983 őszén a Bécsi Gyermektelefon. A szolgálat létrehozásának alapötlete az volt, hogy bizonyos esetekben hatékony segítséget jelenthet a Bécsi Szo- cialterápiás Intézet tevékenységében egy olyan telefon, amelyet gyermekek hívhatnak fel, s a vonal végén ülő szakemberek (pszichológusok, pszichiáterek) a telefonon keresztül adhatnak tanácsot, ötleteket a hívó gyermekek gondjainak, problémáinak megoldásához. A gyakorlatban azonban kiderült, hogy lényeges különbség van az intézetbeli terápiás és a telefonos munka között. A telefon esetében sokkal inkább a hívó megértésére, a vele való érzelmi azonosulásra van szükség, ezért felmerült az, hoqy a hívó gyermekekhez életkorban közelebb álló munkatársak lássák el a szolgálatot, a szakemberek tevékenysége inkább az ellenőrzésre és a szolgálatot ellátók felkészítésére korlátozódjon. Jelenleg a vonal végén álló stáb olyan fiatalokból — többnyire diákokból - áll, akik késztetést éreznek magukban arra, hogy segítsenek fiatal embertársaiknak a beilleszkedési, családi, iskolai, egészségügyi, párkapcsolati problémáik megoldásában. A „Kindertelephon” a bét öt napján (hétfőtől péntekig) 12 és 21 óra között áll a hívók rendelkezésére. Az eddigi hároméves működés tapasztalatai kedvezőek. Nemcsak a telefont hívó gyermekek, de azok szülei is fontos segítőnek tartják, sok a rendszeres hívó. Ugyanakkora vonal végén ülők is sokat tanulhatnak a beszélgetésekből, embereket, sorsokat, helyzeteket ismerhetnek meg, és az itt szerzett tapasztalataikat nemcsak a telefonos munkában, hanem saját életük alakításában is felhasználhatják. Ezen utóbbi vonatkozásban hasonlít a bécsi telefonszolgálat tevékenysége az amerikai gyermektelefonokhoz, ahol kezdettől fogva a telefon végén ülő stáb tevékenységére, annak közösségalakító erejére fektettek hangsúlyt. A kedvező külföldi tapasztalatok hatására indította be április 2-án - kísérleti jelleggel - a pécsi Apáczai Nevelési Központ az Ifjúsági Telefonszolgálatot. (Az anyagi feltételeket az Állami Ifjúsági Bizottság biztosítja.) Itt 35 fiatal (középiskolások, szakmunkástanulók, egyetemi hallgatók, fiatal dolgozók) vállalkoztak arra, hogy fogadják kortársaik hívásait. A szolgálathoz csatlakozásuk előtt mindannyian részt vettek egy tanfolyamon, ahol felkészültek a telefonbeszélgetések levezetésére, a várhatóan előforduló helyzetekben való viselkedésre. Együtt dolgozták ki a működés szabályait, ők szervezik a propagandát, ők osztják be az ügyeleteket maguk között. A felnőtt segítők (pszichiáterek, pedagógusok, népművelők) tevékenysége elsősorban a felkészítések, továbbképzések lebonyolítására, a hetenkénti rendszeres munkamegbeszélések vezetésére, és a működés feltételeinek biztosítására korlátozódik, illetve rendszeresen figyelemmel kísérik a napi szolgálatok munkáját, közülük mindennap egy valaki elérhető a szolgálatot teljesítő fiatalok számára, hogy szükség esetén azonnali segítséget nyújtson. Az eddigi egy hónapos működés tapasztalatai azt mutatják, hogy elsősorban információkérés, és különböző iskolai, kapcsolati, kapcsolatteremtési problémák miatt hívják az Ifjúsági Telefonszolgálatot. Lassan körvonalazható a szolgálat szerepe is. Köztudomású, hogy a hivatalos intézményeken kívül kevés olyan hely, fórum van a fiatalok számára, ahol megnyilvánulhatnak, ahol 'megkérdeznék és meghallgatnák őket, ahol megpróbálnák orvosolni panaszaikat, megpróbálnának segíteni a gondjaikban, problémáik megoldásában. A kísérlet június 30-ig tart, de valószínű, hogy a szolgálat nem válik feleslegessé. Az ideális azonban az lenne, fia nemcsak telefonon, hanem személyesen, közösségekben is lehetne szót váltani azokról a dolgokról, amelyekről még csak a szolgálat ügyeletesei és a 41-329-es telefonszámot hívó fiatalok között esik szó. Talán ez a szolgáltatás is segít majd ilyen közösségek kialakításában. Pörös Béla : ' •••/• / '■ r. . ... Papírgyűjtő iskolásoknak is remek „zsákmány” a kartondoboz. A három kis gézengúz szemmel láthatóan élvezi a játékot. Madzaggal összekötöttek 'néhány kartondobozt, kettő húzza a szállítmányt, a harmadik meg távolabbról bíztatja őket. A sarkon túlról nagyobb fiúk jönnek, nekik már kocsijuk is van, rajta jópár kiló összehajtogatott kartonpapír. — Dilisek, ezek az egészet elszórják! — mondja az egyik. Emezek nem hagyják szó nélkül. — Mi vagy te rendőr, vagy közterületfelügyelő? Szívódj fel, mert megbánod! Ezzel tulajdonképpen vége is a vitának. Mindenki megy a maga útján. A közeli bolt előtt egy fúra szerkezet fékez. Elölről fűnyírónak nézné az ember, hátulról meg egy miniatűr teherautóra hasonlít. Tulajdonosa egy ősz hajú ember, lekászálódik a jármű nyergéből és a bejárat felé indul, de néhány perc múlva jön is vissza. Látom az arcán a csalódást, a papírhegy tetejére dobja a kabátját, beszédbe elegyedünk. — Ha megígéri, hogy nem írja ki a nevemet az újságba, elmesélek magának egy történetet. A fiam nem venné jónéven, meg nem is vágyom én már a népszerűségre. Az egész dolog akkor kezdődött, amikor nyugdíjba mentem. Egyszerre csak több időm lett figyelni a világra. Észrevettem, hogy milyen sok mindent elhánynak az emberek és gyűjtögetni kezdtem. — Mit? — Először csak az üres üvegeket szedtem össze és tettem pénzzé. De amikor egy alkalommal nézeteltérésem támadt egy nem éppen józan társasággal, felhagytam a dologgal. Különben is gondot jelentett, hogy nem mindent vásároltak vissza, sőt néha nagyon furcsán néztek rám az eladók. Megfigyeltem viszont, hogy sok papírféle, kisebb-nagyobb kartondoboz hányódik a boltok környékén. Egyszer aztán megkérdeztem, hogy elvihetném-e. Az első helyen elutasítottak, azt mondták nekik is szükségük van egy kis mellékesre. Másutt azonban sikerrel jártam. Volt, ahol valósággal örültek, hogy végre megszabadulnak ettől a tehertől, de akadt olyan is, ahol rábeszéltem a boltvezetőt. — Mi a fizetség a munkáért? — A MÉH-telepen 1,50-et fizetnek a papír kilójáért. Azt, hogy honnan származik, senki sem kérdezi. Beviszem, ők lemérik, kifizetik és kész. Túl sokat nem vállalok, vannak állandó kuncsaftjaim, a kis pénz is mindig jól jön. A papírgyűjtő fiúk, vagy a leleményes öreg persze nem jutnak el mindenhova: A pécsi közterületfelügyelők vissza-visz- szatérő gondja, a sok gazdátlan papír a boltok környékén. Ebben a tekintetben nincs különbség állami, szövetkezeti vagy magánszektor között. Az idei év első negyedében 12 üzletet büntettek meg, összesen 4600 forint helyszíni bírságot szabtak ki. — A papírra, nagy szükség van, ehelyett azonban a kartondobozok a szemétbe kerülnek — mondja Handa Viktor, a közterület felügyelet vezetője. A boltok környékén gyakran tapasztaljuk, hogy a feleségessé vált göngyöleget kirakják a kuka mellé. — Mi lenne a megoldás? — Többször felvetődött már, hogy a kereskedelmi és vendéglátó egységek mellett papírgyűjtő konténert kellene elhelyezni. — A közelmúltban egy tanácskozáson is felvetődött az intézkedés szükségessége. Nehezíti a megoldást viszont, hogy vannak olyan üzletek, ahol kicsi a hely és nem fér el újabb szeméttároló, vagy konténer. Mi mindenesetre nagyon szeretnénk, ha a boltok mielőbb megoldanák ezt a gondot, akár úgy is, hogy megáliapodnának bizonyos vállalkozókkal. F. D. Értele nélkül?
