Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-30 / 147. szám

A tartalomból Piac, verseny, minőség - az építő­iparban (5. oldal) Sport hétvége (8. oldal) A megyei úttörőelnökség ünnepi ülése (5. oldal) l . Folytatta munkáját a mongol pártkongresszus Pedagógusnapi ünnepség a JPTE-n Elismerések, kitüntetések Csütörtökön a Központi Bi­zottság beszámolójáról és az 1986—90-es időszakra vonatko­zó gazdasági és társadalmi ter­vekről elhangzott felszólalások­kal folytatta munkáját a Mon­gol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusa. 1986: nemzetközi békeév. Bárhol is él a világban az egyén, tudja, boldogulása, jö­vője a békétől függ. Hazánk- • ban különböző fórumokon, üzemi vagy éppen lakótelepi gyűléseken ezrek és ezrek tesz­nek hitet ezekben a napokban a béke mellett, az Országos Béketanácshoz címzett leve­leikkel, aláírásukkal fejezve ki vágyukat. Tegnap Pécsett, a József Attila Művelődési Ott­honban a Szakszervezetek Ba­ranya Megyei Tanácsa, a Me­cseki Szénbányák Vállalat szak- szervezeti bizottsága és a KISZ Baranya Megyei Bizottsága tar­tóit szakszervezeti békenagy­gyűlést, melyet Szőke Attiláné, az SZMT titkára nyitott meg. Dr. Sütő Gyula, a HNF Or­szágos Tanácsa nemzetközi osz­tályának vezetője tartott beszé­det, utalva arra, hogy nem fe­ledhetjük el a második világ­háború borzalmait, a közel 50 millió áldozatot. Emlékeznünk kell a megtett útra is, hiszen ez ad erőt mindannyiúnknak a szocializmus építéséhez, a há­ború elleni küzdelemhez. Negy­venöt óta a világ sokat válto­zott, s ennek a változásnak mi is részesei vagyunk. Tudjuk: egy esetleges konfrontáció be­láthatatlan veszélyt rejt magá­ba, s nem csak a vívmányain­kat féltjük, hanem életünket, aggódunk a jövő nemzedékei­nek sorsáért. Ma az emberiség válaszúihoz érkezett: a felelős országoknak dönteniük kell, merre tovább. Az őrült fegyverkezési verseny — melynek jellemzője, hogy az elmúlt három év során a tö­megpusztító nukleáris eszközök száma megduplázódott — nem folytatódhat, minden rendelke­zésre álló békeszerető erőt fel A szocialista építés meggyor­sításának a kongresszus napi­rendjén szereplő feladatai is meggyőzően bizonyítják, hogy a párt és a mongol kormány ér­dekelt a testvéri barátság és (Folytatás a 2. oldalon) kell vonultatni a célért: hogy meg tudjuk őrizni a világot. Mi magyarok szolidaritásunkról biztosítunk minden független­ségéért küzdő, békeszerefő né­pet. Dr. Sütő Gyula beszédét személyes élményével fejezte be: — A kambodzsai gyermekvá­ros átadásánál, mely a fővá­rostól 29 kilométerre épült, az út mentén végig az emberek sorfala között haladt el dele­gációnk kocsija. Azt mondták: így köszönik meg nekünk, ma­gyaroknak ezt az önzetlen se­gítséget, mely nyomán 1000 árván maradt gyermek kapott otthont, fedelet a feje fölé. Ak­kor arra kértek, hogy bárhova megyek, mondjam el a kam­bodzsaiak köszönetét, hiszen önök is adakoztak. Minden ma­gyar állampolgár 4 forint 50 fillérrel járult az építkezés költ­ségeihez. A nagygyűlésen felszólalt még békevágyát kifejezve Fe­hér Sándor, oz 508-as Ipari Szakmunkásképző Intézet ta­nulója és Voncsik László Pécs- Bányaüzem vájára, szakszerve­zeti főbizalmi. Dr. Sütő Gyula átadta a békemozgalomban ki­fejtett eredményes munka elis­merésképpen a Pécsi Távfűtő Vállalat „Széchenyi István” bri­gádjának a mozgalom emlék­plakettjét, a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság „Szabadság" brigádjának pedig a mozgalom emléklapját. A nagygyűlés után ünnepi műsor következett, melyben köz­reműködött Csizmadia Sándor énekes, a Pannon Volán Mű­velődési Ház irodalmi színpa­da, az Apáczai Csere János Nevelési Központ „Békedal- klubja" és több külföldi diák. K. F. Pedagógusnapi ünnepsé­get tartottak tegnap Pécsett, a Janus Pannonius Tudo­mányegyetemen. Ormos Má­ria rektor köszöntötte az egye­tem tanárait, dolgozóit.- Az általános és középis­kolákban ilyenkor virággal köszöntik a pedagógusokat - mondta a rektorasszony. - Az, hogy az egyetemről ilyenkor nem virágcsokrokkal megrak­va mennek haza az oktatók, nem jelenti azt, hogy a hall­gatók ne gondolnának szere­tettel és tisztelettel azokra, akik tanítják őket. Tanáraink, az egyetem dolgozói nagyon- is megérdemlik ezt a tisztele­tet. Nemcsak azért, mert jöve­delmük nem arányos a mun­kájukkal, hanem azért is, mert a tudományos-technikai forra­dalom olyan igényeket támaszt az egyetemekkel szemben, amelyeknek a tanári karok, az egész pedagógustársada­lom különleges megterhelése, áldozatvállalása nélkül nem tudnának megfelelni. Ezután Kiváló Munkáért ki­tüntetéseket adott át: dr. Ba- rakonyi Károly egyetemi do­censnek (közgazdaságtudo­mányi kar), Horváth István ügyvezető igazgatónak (szent­lőrinci kísérleti iskola), dr. Klujber Lászlóné tanítónak (1. sz. gyakorló iskola, dr. Oláh Tiborné egyetemi adjunktus­nak (közgazdaságtudományi kar), dr. Papp Éva igazgató- helyettesnek (2. sz. gyakorló iskola), Sárvári Jenő főelőadó­nak (rektori hivatal) és dr. Vörös József egyetemi docens­nek (közgazdaságtudományi kar). Az idén első ízben adott Ormos Mária rektori dicsére­tet azoknak, akik egy-egy fel­adat megoldásával kiemelke­dő munkát végeztek. így di­cséretet kapott dr. Barancsuk János egyetemi tanársegéd (közgazd. kar), Bürge Sándor- né konyhalány (szentlőrinci is­kola), Kovács Zoltán, Kovács- né Angyal Ágnes és Nikolov Marianne tanárok. (2. sz. gya­korló isk.), Laczkóné dr. Tuka Ágnes egyetemi tanársegéd, Lakatosné Pállfy Éva admi­nisztrátor, dr. Révész György egyetemi tanársegéd és dr. Szendi Zoltán egyetemi ad­junktus (tanárképző kar). A rektor pénzjutalomban része­sítette az egyetem és a kap­csolódó intézmények vezetőit, munkatársait, és külön köszön­tötte a 60. évüket betöltött egyetemi dolgozókat. G. T. • * A pedagógusnap alkalmá­ból csütörtök délelőtt ünnep­séget rendeztek a pesti Viga­dóban. Az eseményen Köpeczi Béla művelődési miniszter méltatta a pedagógusi munka jelentőségét, szólt az oktatás­ügy időszerű feladatairól, s köszöntötte az eredményes munkájuk elismeréseként ki­tüntetett oktatókat, nevelőket. Ezt követően 'heten vették át az Elnöki Tanács által ado­mányozott kitüntetéseket, ti­zenöten az Apáczai Csere Já- nos-díjat, 170-en pedig a Ki­váló Pedagógus kitüntetést. A pedagógiai munkában magas színvonalú elméleti felkészültséggel kifejtett, ki­magasló tevékenysége elis­meréséül Apáczai Csere Já- nos-díjat kapott: dr. Komlósi Sándor, a Janus Pannonius Tudományegyetem főiskolai tanára és Pirisi lánosné, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója. A szocialista nevelés terü­letén végzett kiemelkedő mun­kája elismeréséül Kiváló Pe­dagógus kitüntető címet és jelvényt kapott: Baktay Patri­cia szakfelügyelő, Gödre, Ál­talános Iskola; dr. Bernáth Józseiné, a pécsi Leöwey Klá­ra Gimnázium igazgatója; Gyöngyös Vilmos, pécsi nyu­galmazott általános iskolai tanár; Kiss Miklósné, a mo­hácsi Park Utcai Általános Is­kola tanítója; Lóczy László, a Szederkényi Általános Isko­la igazgatója; Nádor Rudolí- né szakfelügyelő, Hosszúhe- tény, Általános Iskola; Palotás Károlyné vezető óvónő, Sely- lye és Spolár János, a pécsi Jókai Utcai Általános Iskola igazgatója. Őrizzük a békéi! Nagygyűlés a József Attila Művelődési Otthonban Felelősséggel fii ^ükségünk van az ün­nepre. Taián azért, hogy évenként legalább egy­szer eszményi szépségünkben láttassuk s lássuk magunkat. Talán azért, hogy elfeledtet­ve s elfeledve a hétközna­pok nyűgét, ezen a napon olyanok legyünk, amilyenek lenni szeretnénk, vagy ami­lyennek lennünk kellene. Ta­lán azért, hogy ország-világ lássa fontosságunkat, s hiva­tásunk virágcsokrokban, kö­szöntőkben fénylő nagyszerű­ségét. Talán csak azért, hogy önbizalmat s új erőt nyer­jünk a következő ünnepig. Nem hiszem, hogy tanítvá­nyaink, szüleik s a nagy tár­sadalom hálájára várnánk, — a pedagógusnap nem amo­lyan nekünk szánt hálaadó ünnep — hiszen mindennapi munkánk az emberi kapcso­latok hajszálerein úgy áram­lik át, s olyan természetű, hogy a hála nem fejezi ki sem minőségét, sem hatását, sem valódi érfékét, még szándékait sem. Viszonzása valami mást igényel, a háló­nál is mélyebb és teljesebb emberi tartalmak sugárzását. Legalábbis az ünnep kissé mindig patetikus hangsúlyai szerint. Mert hétköznapion és nyersen, hála helyett inkább anyagi és erkölcsi megbecsü­lést szoktunk kívánni a tár­sadalomtól, a szülőktől meg­értést és szakmai tudásunk elismerését, tanítványainktól pedig — viszonzásul — ren­det, odaadó munkát, ered­ményeket, hogy lássuk való­ban kimerítő erőfeszítéseink értelmét. Az ünnep — a virágcsokrok és a köszöntők — nem takar­ják el, s nem oldják fel a pedagógus lét ellentmondá­sait. Legfeljebb arról bizto­sítanak, hogy így, létünk el­lentmondásaival együtt, nél­külözhetetlenek vagyunk. És nem is kell az ellentmondá­sokat sem eltakarniuk, sem feloldaniuk. Az előbbire nem tartunk igényt, minthogy, a hipokrízis nem fér össze a pedagógiával, és tartósítaná az ellentmondásokat. Az utóbbira az ünnep nem al­kalmas, és — ha létünk el­lentmondásait nem is ünne­peljük — az ünneppel is fi­gyelmeztetünk rájuk. Az ellentmondások szöve­vényében a legmarkánsabb­A békenagygyűlésen felszólalt dr. Sütő Gyula, a HNF Országos Tanácsa nemzetközi osztályának vezetője. ' Tóth László felvétele Csorna Gyula nak s a legmeghatározóbb­nak a pedagógusi munka fel­tételei és a pedggógusi mun­ka felelőssége közötti össze­ütközést, feszültséget tartom Két tűz közé szorultunk: két- három évtized alatt elseké- lyesedett és sok ponton le­romlott munkánk pedagógiai környezete és infrastruktúrá­ja, más pontokon megválto-i zott csupán, számunkra ne­hezebbé vált. Ezek a válto­zások egyre gyakrabban hi­vatkozási alapul szolgálnak szolgálhatnak, mintha fel­mentést adhatnának; a gyer­mekek azonban ránk bízat­tak, s mi javíthatunk és ront­hatunk, ennek lelkiismereti tényét semmi nem vonhatja meg tőlünk. Illetheti-e bírálat a peda­gógusokat? Szegényeket az ág is húzza. Vissza kell ad­ni tekintélyüket! Nem lehet mindent a nyakukba varrni. Mérlegelni kell: mikor von juk felelősségre a feltétele-- két, s mikor saját magunkat? Mit tegyünk olyan körülmé­nyek között, amikor nehéz felelősségünket felelősen gyakorolni? Valahogy így hangzanak a kérdések abban a közoktatási korszakban, amelyet egyszerre jellemez az intézményes nevelés mind szélesebb társadalmasodása, ide értve tömegméretűvé vá-' Jósát és belső világának (a pedagógusok munkájának!) nyilvánossá válását, közér­dekké (közérdeklődéssé) transzformálódását éppen úgy, mint az egyenlőtlensé-5 get a pedagógiai munka így megnövekedett terjedelme és a társadalom által a szá­mára biztosítható (biztosi tott!) feltételek között. magyarázatok arra va­lók, hogy magyarázza­nak.1 Az életet azonban él­jük, válságait megszenved­jük, s a pedagógusok mun­kája — magyarázatokkal vagy nélkülük — növekvő fe­szültségekben formálódik. Nekem az a véleményem, hogy minden ellenére a fe­lelősség a döntő. S bizonyá­ra a küzdelem is a felelősség érvényesítéséért. Ha pedig szükségünk van az . ünnepre, akkor talán a leginkább azért, hogy ezzel mi s a társada­lom is szembenézzen. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncroio XLIII. évfolyam, 147. szám 1986. május 30., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Zárónap a BNV-n Csütörtökön, a BNV utolsó napján egész nap a nagyközönség látogat­hatta a vásárvárost. A vásár utolsó napján is sok üzletkötésre került sor. Az esti-éjszakai rakodás után a Hungexpo és d BNV igazgatósága meg­kezdi a felkészülést a kö­vetkező rendezvényekre. A kőbányai vásárvárosban augusztusban a nemzet­közi rákkongresszushoz 'kapcsolódó kiállítást tar­tanak, s ugyanabban a hó­napban kempinghelyeket alakítanak ki a Forma-l­es autóversenyre érkező lakókocsis turistáknak.

Next

/
Thumbnails
Contents