Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-04 / 121. szám
1986. május 4., vasárnap Dunántúlt napló 3 Soproni látkép (Lobenwein Tamás felv.) Gazdasági társaság az idegenforgalomért Sopront eladni Természetesen a turistáknak akarják Sopront eladni: Sopron és környékének szépségét, nevezetességeit. Az ember elcsodálkozik: hát Sopronnak is szüksége van újabb és újabb reklámra, felfokozott propagandára ahhoz, hogy a hazai és külföldi turista ide látogasson? Bizony, szüksége van, mert — ahogy az idegenforgalmi piacot jól ismerő szakemberek mondják — Sopron egy-két napos kirándulókat minden szervezés nélkül el tud látni múzeummal, műemlékkel, vendéglővel és erdei kirándulással, és nincs gond a hétvégi bevásárló turizmussal sem (jön az magától Ausztriából) — de, hogy mit kínáljanak az egy hétig itt tartózkodó turistáknak ,,az igazán még nincs kitalálva”, vagy ha ki van találva, az érdekeltekhez még nem jutott e! az információ. Ezért szövetkezett néqy céq Sopronban 1984 decemberében; a Hungar- hotels soproni Lövér önálló egysége, a Ciklámen Tourist soproni kirendeltsége, a GYSEV Lokomotív Utazási Irodája és a Liszt Ferenc Művelődési Központ megalakította a Soproni Idegenforgalmi Gazdasági Társaságot. Vránich Istvánnal, a társaság elnökével (a Lövér Szálló igazgatója), Venesz Ernővel, a művelődési központ igazgatójával és Ben- kő Katalin titkárral, az egyetlen függetlenített alkalmazottal beszélgetünk a Társaság céljáról. Vránich István: — A négy alapító cég (máris vannak, akik társulnának hozzánk) reklám- és propaganda költségéből közös alapot létesített. Legfontosabb feladatunknak a propaganda javítását tartjuk. Színes prospektust adtunk ki a városról és környékéről, saját újságunk van, Soproni Magazin címen. Soproni „orientáló grafikánkat" művész tervezte, az idén már mi szerveztük a soproni tavaszi napokat, erre műsorfüzetet nyomtattunk. Készül a plasztikus hegyvidék-térkép, tervezünk nyári amatőrfilmes‘tábort, (a téma: Sopron), megrendeltünk egy videofilmét. Az Utazás '86. kiállításon önálló standunk volt. Benkő Katalin: — Nem új turista rétegeket akarunk megcélozni, hiszen a különböző tag-irodáknak megvan a saját területük, önállóan dolgoznak. Mi az összehangolást végezzük. S mert a különböző nagy cégeknek más és más az érdekük, s sokszor keresztezték egymást a szervezésben, nem akarjuk, hogy sok gazdája legyen a soproni idegenforgalomnak. Egy legyen: ezt mi vállaltuk. Venesz Ernő: — Minden ide- denforgalmat fellendítő feladatot elvállalunk: és csak három százalék közvetítési jutalékot kérünk. Jövőre kiemelt idegen- forgalmi üdülőkörzetté válik Sopron és Kőszeg, a mi ötleteink is ott lesznek a tervezéskor. A Népművelők Egyesülete közvetítésével a nyugati turisták (művészek, tanárok) számára kézműves programot szervezünk. Elvállaljuk a soproni szüret rendezését, megvan az elképzelésünk az újjáépült Barlangszínpad hasznosítására. És minden ötletet szívesen fogadunk Mátyás király soproni látogatásának színes képeskönyvben való megjelentetésétől a nevezetes soproni házak történetének megírásáig, fény- és hangjátékok rendezéséig. Egy a fontos: az országnak ebben a szép városában mindenki jól érezze magát. G. T. Ceruzával vezényelt kereskedelem A Skála Metró az európai vonalkódrendszerben Gazder Antal, Fürtös György, Török János Maradandó alkotások - mindenkinek SZOT-díjas a Zsolnay gyár tervező kollektívája A vevő még nem tudja, hogy a ceruza őérte van. A pesti Skála Metró Áruházban csak fogja a pulóvert, viszi a pénZ- tároskisasszonynak, aki egy fogorvosi fúrógép formájú, rugós ceruzának a végével megérinti az árcédulát. A pénztárgépből máris kivilágít a pulóver ára. Csak a fejlett ipari országokban járt vásárlók értik ezt a mozdulatot: a ceruza okos, apró villamos szerkezete leolvassa a sűrűn vonalkázott árcédulát. De nemcsak az árát olvassa le, hanem ezzel szinte az egész üzleti munkát vezérli. Újdonság ez az apró villamos ceruza a magyar kereskedelemben, még csak egyedül a Skála Metró Áruház vezette be. Dr. Csuka Zoltán kereskedelmi igazgatóhelyettes pedig elmondja a történetet: — Most mór mi is az egységes európai vonalkódrendszerbe, az EAN-be tartozunk. Ez más országban annyit jelent, hogy már a gyártó cég bekódolja a cikket ezekkel a vo- nalkákkal. Mivel nálunk ezt igen kevés gyár teszi meg, mi magunk kódoljuk a beérkezett árutömeget. Pici kártyákat készítő gépen összeállítjuk a kódot és „belőjük" az árura. — Az ár leolvasásán kívül mire jó még mindez? — A kis ceruza az adatokat azonnal továbbítja egy számítógéphez: például egy férfinadrágról a szín, méret, anyag- minőség, szabás, ár szerinti részletességgel, s így a gép maga figyeli árukészletünket. Ha a megállapított helyes készletnél kevesebb az adott színű, anyagú, méretű, árú nadrág, akkor a gép önműködően kinyom egy árurendelést ez iparnak, vagy a nagykereskedelemnek. Itt még nem tartunk, de egy áruházi osztályvezető már gombnyomásra azonnal és teljesen részletesen tudja, hogy milyen az árukészlete. Hiszen itt naponta 15-30 ezer vevő fordul meg.- Mibe kerül ez a rendszer és hogy térül meg?- Pontosan nem tudom, mert még nem fejeztük be a teljes felállítását, s váratlan kiadások jöhetnek. Például a kár- tyácskákat is importból szerezzük be. A berendezés értéke végül több tízmillió forint lesz, s csak a fenntartási költségeit milliókban tudjuk majd kifejezni. A megtérülés? Olyan ez, mint a reklám; igen nehéz pontosan kimutatni, hogy konkrétan mennyit hoz. De biztos, hogy sokat hoz, mert teljesen megbízható a pontossága és rendkívül gyors. így mindig mindent tudunk az áruról, s kel l-e ennél modernebb kereskedelem? Földessy Dénes Ké; alkotócsoport kapott SZOT-díjat ebben az évben, közülük az egyik a pécsi Zsolnay Porcelángyár tervező kollektívája. Három emberből áll a SZOT- díjas -kollektíva: Gazder Antal, Fürtös György, Török János. Valamennyien elvégezték az Iparművészeti Főiskolát. Mindhárman több mint húsz éve dolgoznak a Zsolnayban. Szeretik a gyárat, mert támogatja elképzeléseiket. A gyár tiszteli őket, mert tevékenységük megszüntetve megőrzi a több évtizedes hagyományokat. Újat teremi és visszatekint. A múltra is figyelve a jelenre és a jövőre is gondol. Gratulálva és lankadatlan ötleteket kívánva az elkövetkezendőkben is, hallgassuk őket külön-külön! Egyenként is felsorolásra érdemes ötleteket, megvalósult alkotásoka: sorolnak. Fürtös György Szalai András úti műtermében vagyunk. A környezet is ideális. Gazder Antal: 1953-ban végeztem, akkor kerültem a Zsol- nayba. Aztán tettem egy rövid kitérő; Hollóházára, de tudtam, visszajövök. Továbbra is úgy látom, itt vannak a legideálisabb lehetőségek. Elsősorban edények dekorációinak tervezésével foglalkozom. Az új típusú egészségügyi edények tervezéséért 1981-ben nívódíjat kaptam. Én terveztem a pécsi, Jókai téri szökőkutat, a margitszigeti Nagyszálló, a hévízi Thermál és a keszthelyi díszkutat: Harkányban, Kecskeméten, Hajdúszoboszlón és Budapesten, a centenáriumit. Szívesen dolgozom együtt gyerekekkel, a Melinda utcai óvodásoknak sokat segítettem, A tervezéstől a beépítésig Deák József (Guriga) segítsége nélkül elképzelhetetlen lenne a munkám. Török János: 1956-tól vagyok a Zsolnayban, ekkor végeztem. Elsősorban figurális kerámiákkal foglalkozom. Részt vettem az Iparművészeti Múzeum és a Mátyás templom helyreállítási munkálataiban. Terveim alapján készült a gyár Hárfázó és Napimádó figurája. Én terveztem a pécsi 400 ágyas klinika ebédlői falképét, Komlón a szilvási domborművet, valamint a Dombóvári Művelődési Ház külső domborművét. Groteszkfigura-sorozato- mért 80-ban nívódíjat kaptam. A sokoldalúságra törekszem, terveztem érméket, kupákat is. Legutóbb a nyári, Pécsett megrendezendő ülőröplabdavilágbajnokságéi és a Barcs díszpolgárainak szólót... Bozsik L. Mit üzen a Vörös Sárkány? Mindent elkészítenek, amit a tenger ad, a föld megterem Sejtelmesen viliódzó vörös fények. Csak az opálüveges lámpák finom tearózsái világítanak. Az ébenfekete, lakkozott asztalokon apró, kékvirágos csészék, vékony pálcikákkal. A rácsos boxok mélyén halkan rendel a vendég, s nesztelen léptekkel jár a piros tunikás pincér. A csendes morajlásból kínai, japán és magyar szavak csendülnek. Este nyolc óra. s egyetlen szabad hely sincs q budapesti Vörös Sárkány távol-keleti vendéglőben. — Azelőtt a kínai konyháról csak tudtam, hogy sportolóként végigettem Európa jó néhány távol-keleti vendéglőjének étlapját — mondjai Kassai György üzletvezető. - Egyszer szóltak, hogy van a fővárosban egy fiú, aki házakhoz jár kínai vacsorákat készíteni, így találkoztam Bíró Lajossal, aki akkor a finn nagykövet szakácsa volt. A több mint háromszáz recepre egy kínai szakács tanította, cserében a teniszleckékért. A többi? Baráti kapcsolatokra épült. Fűszerek Hamburgból, lámpák, csészék Pekingből . . . Tavaly eljutottak Kínába és Koreába. — Sanghajtól Pekingig ahány konyha, annyi íz. Kóstoltunk kígyót, békát, hangyát, Koreában pedig kutyaétteremben is jártunk. Itt a konyhán magyar szakácsok főznek. — Jártunk jó néhány pekingi étterem konyhájában. Sokan nem tudják, a kínai szakácsok többnyire csak a részműveleteket ismerik: nyolcan-tízen sürögnek-forognak a fatüzelésű kemencéknél. Az egyik csak kever, a másik forgat, a harmadik darabol, a negyedik a tüzet szítja. — A kínai konyha titka? — A szükség nagy mester. Egy száraz bogyóval is csodákat művelnek. Mindent elkészítenek, amit a tenger ad, a föld megterem, s ami él és mozog. Kevés húst használnak, amit csíkokra, kockákra vágnak és rengeteg zöldséget. Vízigesztenyét, bambuszt, babcsírát, szárított gombát. Só helyett szójaszószt, rántás, habarás helyett burgonyakeményítőt, zsír helyett szezámolajat. Alapfűszerek a szezámmag és a szecsuáni bors. — A Vörös Sárkány sikere? — Ha egy japán leszáll a vonatról és bediktálja a taxisnak egy kínai vendéglő címét, oda nem kell külön cégér! így szól a tanmese. S a recept, amit küldenek: a szecsuáni bélszín: 2-3 ernes kockára vágott hús, amit három órán át pácolnak. A páclé: tojásfehérje, burgonyakeményítő, száraz fehér bor, vagy pálinka, szója. Ezt összegyúrják a hússal. Forróra hevített olajban szecsuáni borsot, gyömbért, csíkokra vágott zöldpaprikát pirítanak, s ezt a pácolt hússal összekeverik. Egy kevés paradicsompürét, folyékony csilit bele, s ha kész, egy kevés szóját még. Jó étvágyat, s viszontlátásra két év múlva Pécsett! - búcsúzik a Vörös Sárkány üzletvezetője és a mesterszakács. Marton Gy. Helikon Szálló egyedi edénydíszítéseit is, amelyek ugyan folytatói is a Zsolnay neosze- cessziós; o természeti világ motívumaival dolgozó hagyományainak, de túl is lépnek rajtuk . . . Fürtös György: 1962-ben végeztem, elsősorban építészeti kerámiával foglalkozom. Jó néhány egyedi alkotást is készítettem, ezekből több önálló kiállításom is volt. Én terveztem a pécsi Pannónia Szálló és a Kalamáris étterem külső lomlokzati díszítéseit, több Gazder Antal, Fürtös György és Török János