Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-29 / 146. szám

1986. május 29., csütörtök Dunántúlt napló 3 Kisiskolák rehabilitációja /. Nemcsak az iskolán hogy feléled-e a falu Y isszakörzetesítésről hallani manapság. Megszüntetett falusi kisiskolák visszaállításáról. Hiszen a nemegyszer elsietve lebonyolított iskolakörzetesítés, az óvodások, kisiskolások ingázása ma is vitára készteti a közvéleményt és a pedagógusokat is. Átesünk-e a ló másik oldalára? Mi az, amit meg lehet és amit meg tudunk csinálni? Egyáltalán nyílnak-e újra falusi kisiskolák? Időjóslásról, a Hold lakóiról... Kapható a Kalendárium Nagyon régen volt Ba­ranyának nem évfordulók­hoz és neves személyisé­gekhez kapcsolódó kalen­dáriuma. Olyan igazi. Pletykás, tudnivalókat is tartalmazó. Hasznos. Ezért is üdvözölhetjük a Megyei Művelődési Központ új kiadványát, a 12 fejezetes, kalendáriumok kalendáriu­mát, afféle hagyomány­teremtő mintát, amely kapható Pécsett, a Jókai utcai Zrínyi és a Széchenyi téri könyvesboltokban, va­lamint a Kossuth Lajos ut­cai, a Hal téri, a Sallai utcai pavilonokban, az ün­nepi könyvhéten is. Első része a naptár. Versek minden hónapról, 1774-ből, egy kivétellel: augusztus - Kisasszony hava: „Későbben ezt mondták a szűzlány havá­nak, de az ilyen lányok megfogyatkozának ... El­hagynánk itten a régi szép verset, de hogy ne hi­bázzék, magun’k iránk egyet. . .” Következik a naprakész időjárás-előrejelzés, erre az évre. (Eddig bevált.) Aztán pontos leirás olvas- _ható a Holdból és lako­sairól — 1836-os keltezés­sel. Majd morzsák, érde­kes tények a régi Pécsről és Baranyáról, közéleti 'ki­látásokról hajdan és ma. Furcsa eseménynaptár, a háztartásról, a gyógyítás­ról, szokásokról szóló szí­nes, jótanácscsokor és hu­mor - minden mennyiség­iben. Végül hasznos infor­mációk Pécsről és Bara­nyáról, címjegyzékkel, ta­lálós kérdésekkel és más apróbb-nagyobb örömök­kel. A kalendáriumot dr. Mándoki László és Pálin­kás György szerkesztette, a szép külső és belső a Pol­lack Mihály Főiskola nyomdájának munkatársait dicséri. Baranya Megye Tanácsán a Lukács József vezette általá­nos iskolai csoportban Huber Márta tanulmányi felügyelő 1983 óta foglalkozik e lehető­ségek vizsgálatával. Akkor kezdtek hozzá, amikor a köz­oktatás távlati fejlesztési ter­ve is céljai közé sorolta a kis­iskolásokkal való törődést. A baranyai vizsgálat felmérte az aprófalvak iskoláit, azok körül­ményeit. Megkérdezték a taná­csok, elöljáróságok vezetőit, milyen fejlesztést tervez az adott település. Átfogó tanul­mány született e vizsgálatból, s égnék alapján tervek is ké­szültek a lehetséges iskolare­habilitációkra. Az egyik fontos baranyai ta­nulság, hogy nem az iskola megszűnése idézte elő elsősor­ban a lakosság elvándorlását a falvakból, hanem az, hogy ez élet egyéb feltételei már előbb eltűntek onnan, önma­gában tehát az iskola vissza­állítása sem fogja újjáéleszte­ni a halódó falut. A felszabaduláskor 396 ele­mi iskola létezett Baranyában. Állandóan folyt a tanítás kon­centrálása a nagyobb helyek­re, de 1970 után felgyorsult ez a folyamat. Míg 1965-70. között 21, addig 1970-75. kö­zött 89 iskola szűnt meg, majd 1975-80. között 49. A központo­sítás befejeződvén, a nyolcva­nas években már csak 5 iskola zárta be kapuit. Ennek eredményeként egy­részt a gyerekek túlnyomó ré­sze évfolyamonként külön tan­teremben, szaktanárok vezeté­sével tanulhat, kedvezően ala­kul az idegen nyelvek tanítása. A folyamat viszont olyan kö­vetkezménnyel járt, hogy ma a gyerekek 14-15 százaléka kényszerül ingázásra, köztük az óvodások 8,9 százaléka is. Zsú­folttá váltak a körzetközpontok iskolái, ezekben nem mindenütt voltak meg a feltételek, főként Sásdon és Vajszlón nehéz a helyzet. Vajszlón, amely a leg­nagyobb iskolakörzetté vált, már megnyílt az új iskola első épületszárnya. A Megyei Tanács vizsgálata megállapítja, hogy 123 olyan település van Baranyában, ahol a gyerekek létszáma megha­ladja a tizet, így e szempont­ból indokolt volna helyben történő oktatásuk. Hanem a tanácsok - egyéb perspektíva nem lévén — sok helyütt lebon­tották az omladozó iskolát, vagy pedig eladták az épüle­tet. A szóba jöhető települések 82,6 százalékában így nincs tanteremnek megfelelő — sok­szor csak egy szobányi - he­lyiség sem. Nincs szolgálati la­kás 130 faluban, 40 a komfort nélküli lakások száma, és a közlekedés rendje ma nem te­szi lehetővé a nevelők ingázá­sát. Hogy a civilizáció kivonulá­sával a pedagógus is eltűnt a baranyai falvak csaknem felé­ből, azon nincs mit csodálkoz­ni. Tőlük sem kívánhatja sen­ki, amit nemcsak értelmisé­giek, hanem a civilizált élet mai feltételeire igényt tartó más állampolgárok sem szíve­sen vállalnak.- Nem számíthatunk, és anyagiak, meg más feltételek híján nem vállalkozhatunk ál­talános visszakörzetesítési kampányra - mondja Lukács József. — A kisiskolák rehabi­litációját mint hosszú távú fo­lyamatot kell szemlélnünk. Min­den esetben az a kérdés, hogy az adott falu mit tart fontos­nak. A falvak első helyen egészséges ivóvizet, utat, meg­felelő közlekedést kérnek, és előbb óvodát, öregek napkö­zijét. Az általános iskola alsó tagozatának visszaállítását csak ezek után tartják szükséges­nek. — Ezek az igények, továbbá a közigazgatás, a gazdasági élet, a munkahelyek fejlesztése kell hogy megteremtsék a tartós garanciákat az iskolák rehabilitációjához. Egy-egy is­kola újraindítása még nem je­lenti az egész oktatási szerke­zet lényegi változtatását. Me- renyén, ahol idén nyugdíjba vonul a pedagógus, és ahol csak 5-8 gyerek marad, ter­mészetesen megszűnik az isko­la. Ebben az évben, csakúgy, mint Szajkón. Székelyszabar és Sátorhely kéri elsősorban az iskola visszaállítását. Sátorhely községet a bólyi kombinát se­gíti az iskolaalapításban. És mivel egy újonnan induló is­kola nemcsak tanulólétszám, iskolaépület és pedagógusla­kás függvénye, hanem a bért, a fenntartási költségeket is elő kell teremtenünk, csak hosszú távú fejlesztésről, lassú ütemről beszélhetünk. Ez mint­egy nyolc iskola újraindítását jelenti az évtized végéig. Gállos Orsolya Képerny# llllifii II Minthogy jegyzetíró abszo­lút laikusként és őszintén szól­va inkább véletlenül nézte az ötödik nemzetközi karmester- verseny fordulóit, most olda­laz és ódzkodik, kíváncsi len­ne például, milyen volt az adások nézettsége, s hogy ez a minden bizonnyal igen jó arány a 'karmesterségnek kö­szönhető-e, vagy a verseny­nek, a versenynek, mely réteg­műsorból tömegműsort képes csinálni, mely pusztán amiatt, hogy győztesek vannak, vesz­tesek, hogy zsűri van és pont­szám, izgalmat képes kelteni. Elképzelem ezt az eseményt valami olyanféle címmel, hogy „Fiatal karmesterek bemutat­koznak", vagy ilyesmi, s biz­tos, hogy minimális nézettség mellett, a kettes csatornán, szombat reggel, vagy vasár­nap éjszaka történne — ugyan­ez. Azaz majdnem ugyanez. Mert így van, lehet kedvenc és „az a majom", úgy lenne csak a zene. Ha senki nem győz le senkit, ha nincs jó, jobb, legjobb, mi „viszi át" a produkciót? S jegyzetíróban mosT tulajdonképpen nincs egy csöpp irónia se, a vetél­kedés valószínűleg egészen ősi ösztön, jobbnak lenni valaki­nél munkában, szerelemben, bármiben, s ha nem résztve­vőként, akkor legalább néző­ként, drukkerként: legalább látni, hogy valaki jobb valaki­nél. Verseny pedig mindenből lehet, szabályok kellenek és normák, feltételek a tisztessé­ges összemérhetőségre, s mint­hogy az „élet” alig is fogható egyértelmű szabályok közé, egyre nő a verseny, az átlát­ható, a korrekt iránti nosztal­gia, megélni a játékban, a sportban a nap mint nap meg nem élhetőt — nézőként leg­alább. S bizony minden lehet verseny, számszerűsíthető, hogy ki vezényel jobban, ki mond job­ban verset, bármennyire is nin­csenek — s egy határon túl a művészetben vannak talán a legkevésbé — objektív mércék. Bob Beámon legendás 890 centiméteres távolugró vi­lágcsúcsához csak arra kellett a zsűri, hogy belépett-e vagy nem, a többit elvégezte a mé­rőszalag. De egy versmondó- vagy karmesterverseny zsűrije a legnagyobb hozzáértés mel­lett is szubjektív. A néző ül, kíváncsian várja a döntésre hivatottak, a hozzáértők véle­ményét és pontszámait, és ré­szesnek érzi magát, mintha maga döntene. A versenyző karmester pozíciója pedig itt leginkább a tornászéra, vagy műkorcsolyázóéra emlékeztét. A legizgalmasabb, hogy sza­vaz a zenekar, amely tönkre­tehet és fölemelhet egy kar­mestert. A zenekar valóban a saját bőrén érzi, hogy mit csi­nálnak vele, hát a minimum, hogy beleszólhasson az ered­mény alakulásába. Holott ő is szubjektív, persze. A karmes­ter pedig röpköd, kínlódik, együtt él és feloldódik, s ha valóban kamester, az első tak­tusok után elfelejti, hogy most versenyez, hogy másik karmes­terekkel mérkőzik. Elfelejti, mert nagyobb, fontosabb mécs­esét vív már, magával vívja, a zenével, s hangszerével, a zenekarral. S egy belső zsűri előtt, amihez képest az a kin­ti csak fontos, ám másodla­gos megerősítés. Fontos, hisz ama kinti zsűri nélkül, a véle­ménye, a minősítése, a jogo­sítványa nélkül nincs koncert­meghívás, nincs lehetőség, nincs papír, nyomdafesték, fe­kete gránit, tartánpálya. De másodlagos, mert 'hiába mind­ez, ha csak lehet, nem pedig kell „zenélni". Ha nincs az a belső muszáj, nevezhetni tűz­nek, fanatizmusnak, mindegy, szóval, ha nincs az a valami, ami akár tudtán kívül is oda- szegezi a nézőt, mégha nem is tudja megfogalmazni, hogy amint megszólal a zene, miért nem „versenyzőket" lót már versenyezni. Parti Nagy Lajos A tavaszi BNV-röl jelentjük Széles a választék a személyi számitógépekböl is. Képünkön egy — az iskolai oktatásban használható — változatot próbál egy diák. Az elektronizáció gyakorlati eredményei a kiállításon A tüzeléstechnikától a járműiparig Hogy mekkora teret kapott az elektronizáció ^s'a számí­tástechnika a BNV-n, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy az egyik információs ablaknál számítógép válaszol a feltett kérdésekre. Ki tudja, talán a mi szemléletünk szokja nehe­zen az effajta újításokat, én mindenesetre jobban szerettem a tanácstalan nénit az üveg- kalickában, mint a magabiztos programozót. Dehát ízlés dol­ga. Persze, az elektronizáció ér­demi újdonságait nem is az ilyen megoldások jelentik. Né­hány általános megállapítás: az eddiginél több kiállító hoz­ta el korszerű telefonjait, nyil­ván remélve, hogy a fejleszté­seknél teret kap. A Híradás- technikai Vállalat a crossbar­központoktól az elektronikus főnök-titkári berendezésig va­lamennyi újdonságát felvonul­tatja. Itt a japán JETRO cég, az ő készülékeik igazán min­dent tudnak. Kaphatók hang­szóróval, üzenetrögzítővel, szá­mológéppel, írás- és grafika­továbbítóval egyaránt. Egy 1924-es fali távbeszélő mai vál­tozatával jelentkezik egy NDK vállalat. A tüzeléstechnikára különö­sen igaz, hogy nincs korszerű berendezés elektronika nélkül. Mára azok a gyártók is ilyen rendszerű fűtésszabályzóval egészítik ki hagyományos ka­zánjaikat, akik a korábbi évek­ben nem alkalmazták ezeket. Külön is kiemelésre méltók a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár hulladékégetői, és hogy baranyai példát is em­lítsünk, a Mezőgép Pécsváradi üzemének berendezései. Mérőkészülékekben, mérle­gekben jelentek meg az eddi­ginél több hazai gyártónál elektronikus szerelvények a mé­réstechnikában. Most már el­mondható, hogy vannak kor­szerű tartály-, szalag-, ada­goló és takarmánykeverő mér­legek, sőt hídmérlegmakettek is. Elsősorban a laboratóriumi súlymérési feladatokat szolgál­ja a KFKI digitális berendezé­se, amelynek érzékenysége egymilliomod Newton. Robba­násbiztos kivitelben is több ké­szüléket gyárt a Metripond, ezekkel a vegyipar piacait sze­retnék meghódítani. Korszerű szerszámgépvezér­lésekhez is van már hazai gyártó, az Elektronikus Mérő- készülékek Gyára, és kiállít a nyugatnémet Traub cég is, □ kik ugyancsak szívesen érté­kesítenének megmunkáló-köz­pontjaikból, vezérlőegységeik­ből. Számtalan más vállalat is kínál különböző folyamatok ve­zérléséhez, szabályozásokhoz, vagy akár irodaautomatizálás­hoz részeket, vagy komplett készülékeket. Számítógép hard ware-software igényeket a legtöbb vállalatnál ez évi szál­lítással lehet megrendelni. Utóbbiak közül igazán komoly sikert a Műszeripari Kutató In­tézet mondhat magáénak, a regionális vízellátás számító- gépes üzemirányító rendszeré­vel. Járműipar. A termékekből évek óta hiányolták a szak­emberek az elektronikai sze­relvényeket. Talán most sem érdemes szólnunk a kiállított nyugati személygépkocsik fe­délzeti computereiről, de meg kell említenünk a hazai ered­ményt: a Fővárosi Finommecha­nikai Vállalat által gyártott La­da, Wartburg, Barkas típusok­hoz használható elektronikus gyújtás iránt külföldi érdeklő­dés is megnyilvánul. A mecha­nikus elemeket nem tartalmazó rendszereket a hazai autósok közül is mind többen használ­ják. Csak sajnálni lehet, hogy a vállalat az idei BNV-re nem hozott igazi, továbblépést je­lentő újdonságot. Új viszont a Ganz-'MÁVAG és a Ganz- Electric által közösen kifejlesz­tett metrókocsi, amely elektro­nikai fejlettségében is közelíti az elvárható színvonalat. Ugyanakkor nincs ilyen szerel­vény az Ikarus új' kocsijain, és megjósolható, hogy ez a kül­piacokon a jövőben eladási gondokhoz vezet majd. Sz. Koncz István A sátorhelyi iskola Ka r m este re k

Next

/
Thumbnails
Contents