Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-27 / 144. szám
1986. május 27., kedd Dunántúlt napló 3 Napirendéit a KTA tavébbteflesztése v:-:-:.:.y.-."vX-:r:v:v:v:.:.:.v."v.v:v.'-:v:v:vx-s^^ ban már feloldották. Jogos igényként merült fel a küldött- gyűlésen, hogy a KTA a jövőben nagyobb mértékben kapcsolódjon be a termelőszövetkezeti fejlesztések finanszírozásába. Ez annál is reálisabb igény, mivel a zárolt alapok felszabadításával Baranyában tavaly óta mintegy 72 millióval nőtt a KTA-befizetés összege, tehát az idén lényegesen nagyobb összeget tudnak kihelyezni, megforgatni. Az Országos Kölcsönös Támogatási Alapba tavaly 19,4 millió forintot fizették be a baranyai tsz-ek, ezzel szemben az OKTA-ból kaptak 10 milliót üzemviteli és 4 milliót beruházási célokra. A baranyai küldöttek megvitatták a TOT-el- nökség javaslatát az új szakosított pénzintézet létrehozásáról. A pénzintézetet az ország szövetkezetei hozzák létre - a tervek szerint 1987. január 1- gyel, a KTA-ban lévő betétjükből, pontosabban a KTA-ők által kezelt 5 milliárd forint nagyságrendű tőke mintegy 20 százalékából. Tehát az 1 mil- liárdot kitevő részvények jegyzése a szövetkezetek országos KTA-ban kezelt vagyonhányadát érintené, így a megyei KTA-o!k pénzügyi helyzete lényegében nem változna. Az új pénzintézet egyrészt a KTA-ok működésével összefüggésben speciális tevékenységet lát majd el, másrészt rendelkezik majd azokkal a jogosítványokkal — értékpapírok kibocsátása, forgalmazása, betétek gyűjtése, számlavezetés, kezességvállalás, megtakarítások befektetése, nagyobb beruházások finanszírozása stb. -, amelyeket a jogszabály ezeknek a pénzintézeteknek a számára biztosít. A tsz-bank régi óhaj, létrehozása nemes célt szolgál - hangzott a megállapítás a baranyai KTA küldöttgyűlésén. Akkor működik majd a célnak megfelelően, ha a tsz-ek pénzét hatékonyan fekteti be és forgatja, s egyidejűleg lehetővé teszi a tőke áramlását más ágazatokból a szövetkezetek felé.- Rné A KTA-nak átengedett vagyon a szövetkezeti vagyon része és ez a vagyoni rész az elmúlt évben is jól segítette a tagszövetkezetek pénzgazdálkodását. Egyébként egy tsz kivételével a megye összes termelőszövetkezete tagja a KTA- nak. Tavaly 39 termelőszövetkezet, mintegy 372 millió forint igényt nyújtott be, s ennek 97,2 százalékát teljesítette a A szentlászlói Búzakalász Termelőszövetkezetben idén kezdik meg felépíteni a 4000 birka vágására alkalmas vágóhidat. Boldogasszonyfán (képünkön) már befejezés előtt áll a hús- és halbolt, a felső szinten két szolgálati lakással. Fotó: Erb János Létrejön a termelőszövetkezetek bankja Képek a KTA támogatásával megvalósuló beruházásokról: a pécsváradi termelőszövetkezet szerűsitett szarvasmarha-telepe. korA Kölcsönös Támogatási Alap, amely különféle pénzintézeti szolgálatokat nyújt az alapot fenntartó termelőszövetkezeteknek, az elmúlt években Baranyában is bebizonyította, hogy létrehozása helyes, a szövetkezeti mozgalom érdekeit szolgáló döntés volt. A KTA mozgásterét azonban kormozza az a tény, hogy nem teljes jogú tagja a bankrendszernek, működésének továbbfejlesztése érdekében indokolt, hogy a termelőszövetkezetek szakosított pénzintézetet alapítsanak az átalakuló pénzügyi rendszerben való közvetlen részvétel érdekében. A pénzintézet alapításának jogszabályi feltételei adottak. A tsz-bankot — a jelenlegi KTA-rendszer érintetlenül hagyása, összes előnyeinek megőrzése mellett — jogi személyű társulásként részvénytársaság formájában indokolt megalapítani. A KTA továbbfejlesztésével kapcsolatos teendőket vitatták meg a Baranya Megyei Tsz Szövetség keretében működő Kölcsönös Támogatási Alap közelmúltban megtartott megyei küldöttgyűlésén, amelyen a küldöttek jóváhagyták az Intéző Bizottság beszámolóját a KTA elmúlt évi működéséről és döntötték a működési szabályzat kamatokkal és 'lejárati időkkel kapcsolatos módosításáról. Tavaly 39 tsz-nek 363 millió forint kölcsön KTA. A kikölcsönzött 363 millió forint 82 százalékát — 90 napos lejáratú — üzemviteli célra vették igénybe a szövetkezetók. Beruházási célra az összeg 5, forgóeszköz-feltöftésre 3, alap- hiány-rendezésre, veszteség- rendezésre pedig az ösz- szegnek mindössze 1 százalékát folyósították. Mindebből kitűnik, hogy nem igazolódott be az a korábbi aggodalom, mely szerint a KTA nem lesz egyéb, mint a gyengék támogatásának eszköze. Egyébként pénzügyileg stabil tsz-ek is részesülnék a KTA előnyeiből és nem elsősorban betéti kamataik folytán. Számos példa van rá, hogy esetenként a jó tsz-ek is vesznek fel KTA-hitelt fejlesztéseik finanszírozására. hfindazonáltal — és ezt a küldöttek egy része szóvá is tette — az utóbbi időben csökkent a KTA-fejlesztést finanszírozó szerepe. A beruházásokra, fejlesztésekre beérkezett igényt tavaly a KTA 94 százalékban tudta kielégíteni, ami nem tűnik rossz aránynak. Hozzá kell azonban tenni, hogy sokan, a visszautasítástól való jogos félelem miatt, már eleve be sem nyújtották igényüket. A küldöttek annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a mai pénzszűke világban a KTA helyesen politizált, amikor elsősorban a tag tsz-ek gyakran veszélyben forgó pénzügyi egyensúlyát, likviditását igyekezett megtartani. Az országos beruházási stopot azonKörnyezetünk fokozottabb védelme szükséges A múlt héten a PAB Környezetvédelmi és Urbanisztikai Szakbizottságának ülésén a környezetvédelem VII. ötéves tervi feladatai kerültek napirendre. Milyen eredményeket értünk el a környezetvédelemben, melyek a tervidőszak legfontosabb feladatai, amit Baranyában meg kell oldani? Erről kérdeztük dr. Polgár Antalt, a megyei tanács Környezet- és Természetvédelmi Bizottságának titkárát.- Az erőfeszítések és az elért eredmények ellenére a megyében a környezet romlását nem sikerült megállítani, egyes térségek és települések környezeti állapota kedvezőtlen, összhangban a VII. ötéves terv célkitűzéseivel, kiemelt feladat Baranyában is a levegőtisztaság, a vízbázisok védelme, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása, a termőföld, a településkörnyezet védelme. Gondoskodunk arról, hogy a környezetvédelmi célok a helyi sajátosságokra, nem utolsósorban a pénzeszközökre figyelemmel a tanácsi, a vállalati középtávú és éves tervekbe beépüljenek. A megyei tanács építésügyi és vízügyi osztálya 1987. december 31-ig — szakintézetek bevonásával - kidolgozza a megye komplex levegőtisztaság védelmi tervét, a mezőgazdasági osztály pedig szakintézetet bíz meg a természetvédelem fejlesztési tervének elkészítésével. Évente fogjuk értékelni a megye környezeti állapotának alakulását.- Természetesen a feladatokat rangsorolni kell. Egyik legnagyobb gondunk a felszín, és a felszín alatti vizek védelme. A tervidőszak első felében ki kell építeni a Pécs- Komló közötti regionális, Mohács—Siklós-Szigetvár körzetében a kistérségi vízellátó rendszereket. Folytatjuk a pécs- újimecsékaljai szennyvíztisztító-telep első ütemének kiépítését. A komlói új szennyvíz- tisztító munkálatainak befejezését 1987-re tervezzük. Meg kell oldanunk a szennyvíztisztító-telepek bővítését, hogy a szippantott házi fekáiis szennyvizek elhelyezésére is alkalmasak legyenek. A jövőben szigorúbb intézkedésekre lenne szükség a levegőtisztaság védelme érdekében. — A legjelentősebb sieny- nyezőforrások a pécsi és komlói széntüzelésű erőművek, a külszíni szén- és kőbányák, a Pécsi Hőerőmű, bűzszennyezők a sörgyár, a húsipari vállalat, a Megyeri úti szennyvíztisztító-telep. A savas ülepedés pedig különösen Pécs- Komló térségében jelent veszélyt. További intézkedéseket kellene tenni a garéi veszélyes hulladékkezelő- és ártalmatlanítótelep kiépítésének meggyorsítására. Nem utolsósorban említeném a komplex meliorációs munkák meggyorsítását - a Baranya-csatorna, Mohács Margitta-sziget, Dél- Zselic, Dráva mente és a Ka- rasica patak vízgyűjtőjének térségében. A meliorációs beavatkozás egyúttal a felszín alatti vízkészletek megóvását is szolgálják. M. Gy. Többen jöttek - nagyobb reményekkel Fülledt, amolyan vihar előtti nyomasztó melegben nyílt meg az idei BNV, a beruházási javak seregszemléje. S míg mások az ünnepi megnyitó alkalmával gyöngyöző homlokukról az izzadtságcseppekét törül- gették, Kazuo Iwata úr, a Toshiba elnöke, a japán-magyar gazdasági klub társelnöke csak mosolygott. Volt ebben valami jelképes: külföld ugrásra kész, hogy morzsányi üzletet se szalasszon el abból, amit a japánok dömpingáraik mellett meghagynak. (S közben egymással is versenyeznek.) Reményük van; biztatást ad a kiállítóknak, hogy a magyar gazdaságpolitika irányítói nyilvánosan' deklarálták: ebben a tervidőszakban, ha mérsékelt ütemben is, de növeljük a korábban meglehetősen visszafogott beruházásokat. Mondják; egy valamire való nyugati üzletember betéve tudja hazánk hetedik ötéves népgazdasági tervkoncepcióit, fejből fújja a tervszámokat. S mivel nyitóévben vagyunk, a korábbiaknál többen és nagyobb reményekkel jöttek el a kőbányai vásárvárosba. Különösen az osztrák sógor érdeklődése meglepő: tavaly 188 cég állította ki portékáit, az idén pedig már 337. Ez akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy sok köztük a nem tiszta osztrák érdekeltségű vállalat, hiszen a nem szocialista országokból összesen 920 cég bérelt standot. Hasonlóan nőtt az érdeklődés a szocialista országok részéről is: 51 százalékkal több helyet igényeltek, mint korábban. Érzik: rangos kirakat a budapesti, s remélik, hogy a magyarokon kívül harmadik üzletfélre is ráakadhatnak. (És olcsóbb így, mintha mondjuk Hannoverbe mennének.) Az a külföldi, aki Budapestre jön, nemcsak a magyarokat veszi célba, hiszen más is észreveheti portékáját. A vásáridő alatt szinte varázsütésre élénkül a potentát vezetők érdeklődése is, ezekben a napokban hazánkba jön többek között a szovjet külker, miniszterhelyettes, az olasz gazdasági államtitkár, több tartományi gazdasági miniszter az NSZK-ból, a svéd ipari államtitkár, a lengyel külkereskedelmi miniszterhelyettes. (Legalábbis ezt mondják az előrejelzések.) Ne felejtsük el azt sem, hogy a külföldi tőke beáramlását és a profit kivitelét köny- nyítő hazai intézkedések is arra késztetik a beruházási javak külföldi gyártóit, hogy helyet keressenek maguknak magyar piacokon. Ezt az aktivitást figyelik a magyar termelők; egyre több kézfogás nyomán jön létre vegyesvállalat. A BNV pedig a legrangosabb hazai marketingfórum! A tudósító önkényesen dönt: nincs értelme annak, hogy a külföldi kiállítók kapcsán felsorolja a résztvevőket — Liechtensteintől Brazíliáig —, csupán tendenciákra utal. Az árucsoportokban — terjedelménél fogva - az igényelt kiállítási területet illetően vezet az építőipar, a járműipar, de ott van nyomában a fém- megmunkálás, a műszeripar, elektrotechnikai ipar, s eljöttek a bányászat legrangosabb berendezéseinek gyártói is. Az érdeklődők - és most tavasz- szal főleg a szakemberekre gondolunk - gazdagon térhetnek haza még akkor is, ho a megrendeléseket pénz híján későbbre halasztják. Felér a vásárlátogatás több devizaigényes tanulmányúttal, hiszen a legújabb technikával szembesülhetnek akár ha prospektusokon keresztül is. Végezetül térjünk vissza a magyar-japán gazdasági klubhoz, mely napokban tartotta ülését Budapesten. Negyven japán gazdasági szakember találkozott itt a magyar gazdasági élet vezető cégeinek képviselőivel, s úgy néz ki, hogy a jövőben több vegyesvállalat, leányvállalat kap zöld utat bizonyságot téve; Távol-Kelet igencsak közel van. Jól értesültek tudni vélik, hogy a hazai japán autókat összeszerelő üzem helyét megtalálták már. Rugalmas, és a hazai vizeken sajátosan evező Skála-Coop több témában is parolázna a japánokkal: p1. gyógyszálló építésben, moped kismotorok közös gyártásában, vagy éppen mini-sörgyárak közös értékesítésében-üzemelte- tésében. A Tungsram leány- vállalatot alapítana Japánban — 100 százalékos magyar tőkével. így már érthető a Toshiba elnökének mosolya. S ha ehhez még hozzátesszük, hogy a tavalyi hiteleink jelentős részét japán pénzintézetektől kaptuk, talán elfogadható a következtetés; a vásári kirakatok nemcsak protokolláris célokat szolgálnak — már ami a japánokat illeti. A többiek . . .? Ök is megtalálhatják számításukat. Persze minden üzlethez két fél kell: aki elad és aki vesz. Kozma Ferenc
