Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-26 / 143. szám
2 Dunántúli napló 1986. május 26., Hétfő Befejeződött a KISZ XI. kongresszusa (Folytatás az 7. oldalról) bek közt azzal a feladattal bízták meg: szorgalmazza, hogy a tanárképzés gyakorlatiasabb, a mozgalom ügyeihez is közelállóbb legyen; kezdeményezze a Művelődési Minisztériumnál a középfokú tanintézetek ösztöndíjrendszerépek átalakítását; alapítson új elismerési formákat; segítse az új építőtáborozási formák elterjesztését. Boros András, a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-titkára foglalta ősze a felsőoktatási szekcióülés tapasztalatait. A vitában felszólaló több mint 30 küldött egyetértett abban, Hogy ez a réteg felelősen részt kíván venni a társadalmi-gazdasági reformfolyamatokban, az ebből adódó társadalmi feladatok megoldásában. E reformfolyamat akkor is szükségszerű, ha szocializmusképünk újragondolását igényli és konfliktusokat is gerjeszt, ám ezeket a konfliktusokat időben -vállalni és tisztázni kell. Sokan felvetették: a KISZ tevékenységét a jövőben szelektálni szükséges, inkább kevesebb ügyet kell felvállalni, de ezekben szervezett, belső tartalmi bázissal kell rendelkezni. Azokat tömörítse a KISZ, akik elfogadják céljait, a helyi programokat, s abban felelősen, kezdeményezően részt vállalnak. A fegyveres erőknél és testületeknél szolgálatot teljesítő fiatalok szekciójának munkájáról Argalász Kálmán alezredes, a Honvédelmi Minisztérium ifjúsági osztályvezetője számolt be. A tanácskozás vitájában megfogalmazódott: a fegyveres testületeknél tevékenykedő KlSZ-szervezetek eszmei, politikai, szervező munkájukkal je- Jentősen hozzájárulnak ahhoz, 'hogy a néphadseregben, a belügyi szerveknél, a határőrségnél. a munkásőrségben szolgálatot teljesítő fiatalok minél eredményesebben teljesíthessék hivatásukat, a haza védelméből, határaink őrizetéből, a közrend és a közbiztonság megőrzéséből adódó feladatokat. A küldött fiatalok javasolták, hogy a jövőben, j KISZ tevékenységében váljék markánsabbá a közéletiségre, a mozgalmi ismeretekre való nevelés. Fontos feladatként jelölték meg a felszólalók, hogy a szervezet szenteljen nagyobb figyelmet a fiatalkori bűnözés visszaszorítására, illetve megelőzésére. Az iparban, a mezőgazdaságban, az államigazgatásban, valamint az igazságszolgáltatás területén tevékenykedő diplomás fiatalok, alkotó- művészek és pedagógusok küldöttei az értelmiségi fiatalok szekciójában vitatták meg korosztályuk sajátos kérdéseit. Lehoczky Pál, az Egészség- ügyi Minisztérium főelőadója a vitát összefoglalva kiemelte: a felszólalásokból kikristályosodott, hogy a mai fiatal értelmiség nem különülhet el a többi rétegtől, csak velük együttműködve járulhat hozzá a társadalmi problémák megoldásához, s javíthatja saját helyzetét is. Többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a fiatal alkotó értelmiségnek nem lehet más célja, minthogy megállítsa a szellemi munka leértékelődésének folyamatát. Az értelmiségi fiataloknak a jövőben nagyobb feladatot kell vállalni a tudományosműszaki haladás meggyorsításában, a hátrányos helyzetű rétegek segítésében, az egészséges életmód elterjesztésében, a szakmai és a tudományos ismeretterjesztésben. A kongresszusok történetében először tartottak a rétegszekciók sorában - azokéval azonos jogkörökkel felruházott — lakóhelyi fórumot, amelyen a lakóterületeken szerveződött közösségek mozgalmi feladatait vitatták meg a fiatalok. A fórumon csaknem százharmincán vették részt; az elhangzottakról Nagy- né Czanka Valéria, a kaposvári KISZ-bizottság politikai munkatársa tájékoztatta a plenáris ülés résztvevőit. A felszólalások megerősítették, hogy összefogva az idősebbekkel, az úttörőközöísé- gekkel mozgósíthatók a fiatalok közvetlen környezetük közéletének alakítására, a lakóhely megóvására, szépítésére. Ugyanakkor a fiatalok többsége úgy érzi, hogy a lakóhelyi KlSZ-szervezetek még mindig mostohagyermekei a KISZ költségvetésének. Ezért javasolják, hogy a KISZ KB képezzen a feladatok megvalósítását jobban biztosító pénzalapot; a személyi feltételek, az irányítás javítása érdekében pedig javasolták: hívjon életre lakóhelyi osztályt. Ezután a küldöttek hozzászólásaival folytatódott a kongresszus, majd a szerkesztő bizottság módosító javaslatainak előterjesztése után a kézhez kapott, írásban rögzített változtatások ismeretében is még sokan kértek, s kaptak szót, akik kiegészítették vagy vitatták, illetve eddig még el nem hangzott javaslatukkal kívánták gazdagítani a dokumentumokat. Az észrevételeket Szandtner Iván válaszai követték, s akik e feleletekkel nem értettek egyet, újólag szót kértek. Az ülésen élénk párbeszéd alakult ki, amelynek során a küldöttek újabb módosító indítványait illetően részben konszenzus született, egyes javaslatok sorsáról pedig szavazással döntöttek. A több mint kétórás vita során huszonegyen kaptak szót. Ezután határozathozatal következett. A küldöttek - a már megszavazott korrekciókkal, a kiigazításokkal és a válaszokkal együtt — egy tartózkodással elfogadták a KISZ XI. kongresszusának határozatát. A küldöttek egyhangúlag fogadták el a módosított szervezeti szabályzatot, a KISZ KB beszámolóját, valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését. Hámori Csaba vitaösszefoglalója Elöljáróban kiemelte: a Jfong- resszus háromnapos munkájában valamennyi felszólaló hozzájárult az ifjúsági szövetség közös arculatának kialakításához. A tanácskozást tettrekész- ség, cselekvési vágy jellemezte. A fiatalok tanúbizonyságot tettek arról, hogy véleményük van a világról, az ország dolgairól, és helyzetünkön változtatni, javítani kívánnak. Kifejezésre juttatták, hogy fontos számukra mindaz, ami a környezetükben történik. A küldöttek jobbító szándékkal szóltak a társadalmi, a gazdasági élet hiányosságairól. Megfogalmazták: olyan közfelfogásra van zösségekben tevékenykedő fiatalok értsék meg és ahol kell, változtassák meg a dolgokat maguk körül. A politikai jelleg erősítése bátorságot is követel, konfliktusok, olyan „ütközetek” vállalását, amelyekben veszteni is lehet. Az ifjúsági mozgalomban olyan cselekvő, konstruktív magatartásra van szükség, amely nemcsak tagad, hanem tettekkel érvel is. Az ifiúkommunisták küldötteinek háromnapos tanácskozása nem egyszerű tükörképe volt a kongresszus előtti vitáknak — állapította meg a továbbiakban. Megmutatkozott,, hogy az álláspontok változtak, ótalakulgvelem nagyon fontos termelési tényező. Megfogalmazódott a kongresszuson az is, hogy a sport, a testnevelés, az egészséges életmód váljék mindennapjaink szerves részévé. A KISZ XI. kongresszusát élénk nemzetközi érdeklődés kísérte — mondotta a KISZ KB első titkára. A Lenini Komszo- mol nevében Viktor Misin, a szervezet Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta: a szovjet fiatalok az SZKP békepolitikájának, az internacionalizmusnak, a szovjet és a magyar ifjúság barátságának elkötelezett hívei. Hámori Csaba a portugál és a nlcaraguai testvérszervezet képviselőjének hozzászólását ugyancsak az inBaranyai küldöttek a kongresszuson szükség, amely rangot, elismerést ad a szorgalmas, hatékony munkának, fellép a fegyelmezetlenség, a lazaság és a hanyagság ellen. A továbbiakban a KISZ KB első titkára arról szólt, hogy a 80-as évek ifjúságának a szocialista társadalom természetes életközeqe. Ezt a nemzedéket megkímélte a történelem a nagy sorsfordulóktól, de a mai fiatalok is érzékelik a feszítő gondokat, a fejlődés ellentmondásait. Ebben a helyzetben az ifjúság világos programot, tapasztalt, biztos vezetést akar. Ez a vezető erő társadalmunkban a Magyar Szocialista Munkáspárt. A fiatalok a kongresz- szus munkájában érezhették a pórt figyelmét; az MSZMP főtitkárhelyettese e fórumon is hangoztatta, hogy a KISZ élvezi a párt bizalmát. Az ifjúkommunistáknak építeniük kell a párt támogatására. A továbbiakban hangoztatta: a kongresszus elfogadta és megerősítette a korábban javasolt főbb fejlődési irányokat. Ezek közé tartozik a politikai jelleg erősítése, amelyről a küldöttek kifejtették: arra van szükség, hogy a szervezett kötök. Elcsitult például a vihar a fiatalítás kérdése körül. Világossá vált, hogy nem statisztikai megfontolások, hanem a társadalompolitika fontos kérdéseit érintő célok vezették a hozzászólókat, amikor javasolták: a felnövekvő nemzedékek minél ifjabb korban kapcsolódjanak be a társadalom építésébe, s az eddiginél jobban érvényesüljön a teljesítményelv. A véleménycserében markánssá vált az a felismerés, hogy a munkaerkölcs, a rend és a feA kongresszus teljes üléssel fejezte be munkáját. Szekeres Imre, a szavazatszámláló bizottság elnöke bejelentette, hogy a KISZ XI. kongresszusa zárt ülésén közvetlenül megválasztotta a Központi Bizottság tagjainak egy részét. A választás új rendje szerint ugyanis a KB-tagok nagyobb részét a megyei, illetve megyei jogú és fővárosi küldöttértekezleteken, ternacionalizmus megnyilvánulásaiként említette. Ezután köszönetét fejezte ki a párt, a kormány, a szakszervezet, a népfrontmozgalom képviselőinek, akik a plenáris és a szekcióülések munkájában is részt vettek. A KISZ KB első titkára végezetül azt kérte: a küldöttek vigyék magukkal a kongresszus kritikus, friss, cselekvő akaratát. a szocialista Magyarorszáq építésében, minél több fiatalt megnyerve a szocializmus eszméinek. továbbá a kongresszusi rétegszekciók ülésein delegálták a testületbe. Ugyancsak közvetlenül választották meg a küldöttek a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjait és tisztségviselőit, valamint a Központi Bizottság első titkárát. A kongresszus küldöttei Hámori Csabát választották meg a Központi Bizottság első titkárává. Megválasztották a vezetőség és a bizottság tagjait A Központi Bizottság titkárai: Domonkos László, Ernőd Péter, Nagy Imre, Szandtner Iván, Szó- rádí Sándor, Varga-Sabján Lászió. A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökévé Pong- rácz Antalt, titkárává Horváth Ágnest választották meg. A 105 tagú Központi Bizottság — a kongresszusi választási rendnek megfelelően — első ülésén megválasztotta a KISZ KB Intéző Bizottságának nem delegált tagjait, valamint a KB titkárságának tagjait. Az Intéző Bizottság választott tagjai: Bajsz József, a Paksi Atomerőmű Vállalat osztály- vezetője, Domonkos László, Ernőd Péter, Hágenturn József, a Mecseki Ércbányászati Vállq- lat vájára, Hámori Csaba, Kiss Péter, a Budapesti KISZ Bizottság első titkára, Mihalics Veronika, a KISZ Somogy Megyei Bizottságának első titkára, Nagy Imre, Szandtner Iván, Szórádi Sándor, Varga-Sabján László. Az Intéző Bizottságba delegált tagok: Argalász Kálmán, a Honvédelmi Minisztérium ifjúsági osztály vezetője, a Honvédelmi Nevelési Tanács elnöke, Kovács Sándor, a Kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Mgtsz elnökhelyettese, az Élelmiszergazdaságban Dolgozó Fiatalok Tanácsának elnöke, dr. Lehoczky Pál, az Egészségügyi Minisztérium főelőadója, az Értelmiségi Fiatalok Tanácsának elnöke, Medve Andrea, a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium tanára, a Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanács elnöke, dr. iPávó Imre, a Szegedi Orvostudományi Egyetem klinikájának orvosa, az Egyetemi és Főiskolai Tanács elnöke és Rusznák András, a MÁV Záhonyi üzem- igazgatósága KlSZ-bizottságá- nak titkára, az Ifjúmunkás Tanács elnöke. A KISZ Központi Bizottsága Titkárságának tagjai lettek: Cservény Vilmos, a DÍVSZ főtitkára, Domonkos László, Ernőd Péter, Gubcsí Lajos, a Magyar Ifjúság főszerkesztője. Hámori Csaba, Kiss Péter, Nagy Imre, Szandtner Iván, Szórádi Sándor, Varga László, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára és Varga-Sabján László. A tanácskozás soros elnöke, Rusznák András, a MÁV Záhonyi üzemigazgatósága KISZ-bi- zottságának titkára mondott zárszót. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusa az Internacionálé eléneklé- sével fejeződött be. Tapasztalatoka kongresszuson Beszélgetés dr. Fodor Lászlóval (Munkatársunk telefonjelentése) A KISZ XI. kongresszusának utolsó napján, a vasárnap délelőtti szünetben kértem meg dr. Fodor Lászlót, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának nemrég megválasztott első titkárát, hogy a szünet által szűkre szabott idő keretén belül, összegezze a háromnapos tanácskozásról kialakult véleményét. — Azok közé tartozom én is, akik először vesznek részt az ifjúsági szövetség kongresz- szusán. Azt vártam ettől a fórumtól, hogy megfogalmazzam mindazokat, a legfontosabb törekvéseket, amelyek az alsóbb szintű küldöttgyűléseken -elhangzottak, és ne csak megfogalmazza, hanem megmutassa, hogy ezeket milyen módon lehet megvalósítani. Gondolok itt a politikai jelleg erősítésére, a markánsabb KlSZ-szerve- zetekre, a megújulás szándékára. — Várakozásának megfelelően dolgozott a kongresszus? — Tudjuk, hogy minden egyes KISZ-szervezet számára konkrét receptet adni nem lehet, nem is várhatja el senki. Egy ilyen országos fórum maximum addig mehet el, hogy az egyes rétegek számára is irány- mutatást ad. Egészében teljesítette feladatát a kongresszus: elfogadta, — s ez nagyon fontos — a jelentős részében alulról jött kezdeményezéseket, javaslatokat, ezeket megerősítette, és természetszerűleg visszaadta a tagságnak megvalósításra, miután a főirányvonalat meghatározta. Most már a KISZ-szervezeteken múlik minden: ezeket az irányvonalakat a helyi viszonyokrav kell adaptálni, és adott környezetben kell megfogalmazni a feladatokat. — Sokan szóltak arról, hogy erősíteni kell a KISZ politikai jellegét. — Igen, ennek fontosságát mindenki hangoztatta, de tartalmáról már kevés szó esett. Ezen a ponton egyértelmű és" világos választ nem kaphatott minden küldött, hiszen a fiatalok olyan egymástól eltérő speciális helyzetben élnek, hogy ez minden alapszervezet számára mást jelent. Lényeges dolog, hogy egy alapszervezetnek, más társadalmi szervezetekhez hasonlóan, olyan pozí- - dóba kell jutnia, hogy érdemben tudja befolyásolni a döntéseket. Ehhez azonban tekintély és tömegbefolyás kell, és ez az elsődleges, amit most meg kell szereznie az- ifjúsági szövetség egészének csakúgy, mint az egyes alapszervezeteknek. össze kell fogni a közösséget, s ha ütőképes tagságunk, van, akkor valóban igazi politikai szerephez juthatunk. A tagság összefogásának, vonzásának ismét a legkülönbözőbb útjai vannak, ez megintcsak az adott környezettől függ.- Ezen a kongresszuson különösen nagy hangsúlyt kapott a sport, az egészséges életmád. ön orvos, s most az orvos véleményét kérdezem: ilyen súlyos a helyzet, hogy a sportnak ekkora szerepet kellett kapnia? —- Igen. Ezzel késésben vagyunk, de csak azt a közhelyet tudom mondani, hogy jobb később, mint soha. Az egészséges életmódnak, a sportnak, nagy szerepet kellett kapnia ezen a kongresszuson, hiszen az ifjúsági szövetség, mint tömegszervezet, rendelkezik azokkal a munkaformákkal, amivel a tömegsportot segítheti, s megvannak azok a személyi és tárgyi feltételei ehhez, amit állami szinten nem mindenhol tudnak biztosítani. S hogy a sport mennyire szükséges, arról meg kell győzni a fiatalságot. Persze, az egészséges életmódhoz szabad időre van szükség, és olyan egzisztenciális körülményekre, hogy a fiatalok a 8 órás munkaidőben keresett jövedelemből meg tudjanak élni. így tehát a kongresszuson fölmerült megoldásra váró dolgok, nagyon szorosan összefüggnek egymással.- Milyennek tartja a kongresszus színvonalát? — Szervezésében jó volt, nem volt hivalkodó, tartalmilag a dokumentumok is jók voltak. A hozzászólások színvonala már eltérő volt. Amit én hiányoltam, az a plenáris üléseken az igazi vita volt. Ezen azt ériem, hogy sokan nem módosították korábban ‘kidolgozott hozzászólásukat, nem csatlakoztak közvetlenül' az előttük már elhangzottakhoz. Kevesen utaltak vissza küldöttársaik egy-egy gondolatára, pedig a vita így lett volna életszerűbb. — S végül hogyan látja a megújulás esélyét? — Lehetőséget látok rá, de ez majd csak otthon fog eldőlni, az egyes közösségekben, hogy ott helyben tudnak-e tartalmat adni a megújulási szándéknak. lesz ahol ez látványosan gyors lesz, lesz ahol stagnál a helyzet, azonnali változást nem várhatunk. Dücső Csilla
