Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-24 / 141. szám

Pécs ötéves város­fejlesztési programja 6400—6600 új lakás — Csökken a zsúfoltság az óvodákban, általános és középiskolákban — Javul a telefonhelyzet — Gáz és vezetékes ivóvíz a peremterületeken Faluház épül Oroszlón Oroszló: a Sásdi Nagy­községi Közös Tanács hat társközsége közül a legna­gyobb, 3600 lakossal. Az elmúlt években ital- és ve­gyesboltot kapott a falu, 'idén vezetékes vizet. Kezd­ték érezni az itt lakók, hogy törődnek velük, oda­figyelnek gondjaikra. S amikor egy elöljárósági ülésen szóba került: kap­nak 300 ezer forintot, hogy rendbehozzák az ifjúsági klubot, gondoltak egy me­részet: nem költik el a pénzt, hanem faluházat építenek. Pontosabban így gondolta Pozsgai Tibor, a -társközség elöljárója, s el­képzelése megvalósításá­hoz rövidesen társult a fa­lu apraja, nagyja. Egymil­lió forint értékben aján­lottak fel társadalmi mun­kát. A Petőfi utcában, a templomkert mellett, hosz- szú kőberakásokkal díszí­tett régi épület. 1934-ben készült. Valamikor itt volt az általános iskola, később a községi könyvtár, az ifjú­sági klub kapott itt helyet, valamint az egészségügy és az elöljáróság egy-egy szobát. • - Ezt toldjuk meg tizen­öt méterrel — mutatja Pozsgai Tibor a legalább húsz méter hosszú paraszt­házat -, és átalakítjuk a régi helyiségeket. Az egy­kori táncteremben színpa­dot építünk, s végre ven­dégművészeket is hívha­tunk. Itt akár a 3 méteres színfalakat is el lehet majd helyezni. Mellette férfi- és női öltöző lesz zuhanyozók­kal, valamint a stúdió rá­dióval, magnetofonnal. Minden helyiségbe beter­veztük a hangfalakat. Az épület alatt pedig egy pin­cepresszó lesz, ahol csak üdítőitalokat, kávét árusí­tanak. Ide szeretnénk csá­bítani a fiatalokat az ital­boltból. A könyvtár, az if­júsági klub, az egészség- ügyi szoba és az elöljáró­ság továbbra is itt marad, természetesen átalakítjuk a helyiségeket. A munkát elkezdték. S amint hallgatom a községi elöljárót, úgy tűnik, alapo­san megszervezték. Bevon­ták a most alakult HNF- a lapszervezetet, a nőbizott­ságot és a KISZ-eseket. A falut négy részre osztot­ták, s minden területnek megvan a társadalmimun­ka-felelőse. Iparos értekez­letet hívtak össze, ahol harminc helybeli iparos ajánlotta fel segítségét. Festők, ácsok, kőművesek. De felkeresték az innen el­származott, most Pécsett élő villanyszerelőt, a Komlóra, Dombóvárra köl­tözött rokonokat, egykori helybelieket. Az anyag- szállítást oroszlói magán- fuvarozó vállalta, s a mű­vezetésre is találtak szak­embert az otthoniak kö­zött. Csupán a tervezőért kellett a ,,szomszédba 'menni”, aki a tervezőiro­dák által ajánlott költsé­gek feléért vállalta a mun­kát. A tervek május végére elkészülnek. S a pénz is megvan. A megyei tanács 600 ezer forintot adott, a nagyközségi tanács pedig 500 ezret. A melléképüle­teket lebontották, a bőví­tést szeretnék az idén be­fejezni, o régi helyiségek rendbehozatalát és a külső vakolást pedig 1988 szep­temberéig. M. Gy. 4. HÉTVÉGE Pécs Megyei Város Tanácsa legutóbbi ülésén tárgyalta a VII. ötéves terv programját, s ennek keretében ellátási for­mákra értelmezve, városrészek­re és időbeli ütemekre bontva meghatározta a város fejlesz­tésének konkrét -tennivalóit. A döntést hosszas előkészítő munka - több menetes lakos­sági párbeszéd — előzte meg, ami alapján a program vég­legesítő munkája már szerve­sen épülhetett a korábbi vá­rospolitikai döntésekre, a mennyiségében és minőségé­ben formálódó lakossági igé­nyekre, valamint a reálisan számításba vehető anyagi erő­forrásokra. A városfejlesztés és -üze­meltetés gondjait, a városon belüli különböző érdekek lé­tét, s érvényesítésük ellent­mondásait — a korábbi idő­szak rendkívül dinamikus fej­lődése ellenére - jelzik az alapellátás meglevő mennyi­ségi hiányai, a hátrányos hely­zetű peremterületek fokozódó -feszültségei, a meglévő érté­kek (történeti emlékek) védel­mének halaszthatatlan felada­tai, az energiaellátás bizton­ságossá tételének igénye, a város és környéke erősödő egymásrautaltságának hato­sai, a regionális szerepkör érvényesítésének kényszere, a halmozottan jelentkező kör­nyezeti ártalmak csökkentésé­nek szükségessége, s mind­emellett az az igény: gond­jainkat úgy oldjuk meg, hogy közben ne feledkezzünk meg a legfontosabbról, a termelés infrastrukturális feltételeinek javításáról. A városfejlesztés és üzemel­tetés középtávú tervidőszakra számolható forrásai a koráb­binál bonyolultabb mechaniz­mus alapján képződnek. Meg­határozó elem továbbra is a gazdálkodás biztonságát szol­gáló, és létszámarányosan jut­tatott állami támogatás (4,3 milliárd forint), amit kiegészít a pályázat alapján elnyert, de csak meghatározott feladatra fordítható céltámogatás (1,2 milliard forint). A gazdálkodó szerv ered­ménye alapján képződő és helyben maradó befizetések - becslés alapján — várhatóan a jelenlegi 4 milliárd forint ér­ték körül alakulnak. A koráb­bi helyzethez viszonyítottan emelkedik a tanácsi intézmé­nyek térítési díjainak, vala­mint működési bevételeinek je­lentősége - ezek együttes nagyságrendje másfél milliárd forint -, és a helyi fejlesztés lehetősége a korábbinál na­gyobb mértékben múlik a la­kossági ádó- és illetékbefize­téseken, a különféle jellegű (például társulás) önkéntes településfejlesztési hozzájáru­lásokon. összességében azzal szá­molhatunk, hogy a különböző csatornákból származó tanácsi bevételek az előttünk álló öt évben elérik, talán valamivel meghaladják a 14 milliárd fo­rintot. A lehetőségek és a fel­adatok egybevetése jelzi: ha forrásaink nem is nőttek szá­mottevően, arra mégis elég­ségesek, hogy összefogással érzékelhető haladást érjünk el az itt élő lakosság életkö­rülményeinek további javításá­ban. Javuló alapellátás Nézzük azonban sorjában a célokat és a megvalósításukat szolgáló konkrét tennivalókat: a) Városfejlesztési és város­üzemeltetési programunk fon­tos törekvése a lakossági el­látás kialakult színvonalának megőrzése, valamint az alap­ellátás „induló” mennyiségi szükségleteinek a kielégítése. A szándék elfogadásához két dolgot kell pontosítani: egy­részt azt, hogy mit tekintünk, ma alapellátási feladatnak, másrészt azt, hogy miként tud­juk az adott ellátási formát fejleszteni. Társadalmi, gaz­dasági fejlettségünk jelen helyzetében alapellátási for­mák közé tartozik a lakás, az alapfokú oktatás, az egészsé­ges ivóvízellátás, az általá­nos jellegű orvosi ellátás, a postai szolgáltatás, a napi- cikk-értékesítő kereskedelmi hálózat, á tömegközlekedés, az energiaellátás, valamint az idős korúakról való gondosko­dás. Az előbb felsorolt célok megvalósítását szolgálja a la­kásépítési ütem közel szinten- tartása, a kiemelt kategóriába tartozók körének bővítése, és a program folytatása, vala­mint a meglévő lakásállo­mány felújítási programja. Kö­zéptávú tervünk 6400-6600 új lakás építésével (ebből meg­közelítőleg 1600 állami lakás), és 2200-2300 meglévő lakás elmaradt, illetve időszerű fel­újításával számol. Ezek ösz- szességében mintegy 25 ezer Városkép — 1986 család lakáskörülményeit ' ja­víthatják. Az alapfokú oktatás felté­teleit az óvodai bővítések (375 férőhely), és az általános is­kolai tantermi fejlesztések szolgálják: Az újonnan épülő 46 általános iskolai tanterem átadásával (Kertváros 7. szer­kezeti egység, Nagyárpád, Fábián Béla Központ) a terv­időszak végétől kezdődően mérséklődhet az iskolák zsú­foltsága, s csökkenhet a ta­nulócsoportok utaztatásának az igénye. Az egészséges ivóvíz- ellátás Pécsett mennyiségi és minőségi változásokat igényel: egyrészt növelni kell a vízter­melő-kapacitást és a vezeté­kes vízhálózatot, másrészt egészséges ivóvízzel kell el­látni a város peremterületeit is. Ügy gondoljuk, hogy a la­kossági kedvezmények anyagi támogatásával és a műszaki feltételek megteremtésével (például tározók) nagymérték­ben enyhíthetők a jelenlegi feszültségek. A tömegközlekedés városon belüli feltételeit javítják az új közlekedési csomópontok (Le­nin tér, Ivov-kertvárosi végál­lomás, Budái városrész, Urán­város), valamint a forgalom­szervezési intézkedések, ame­lyek remélhetőleg a járatsűrű­séget is növelni engedik. Az utak és járdák ma már tart­hatatlan helyzetén közel fél - milliárd fórint felhasználásá­val kívánunk változtatni. A postai szolgáltatások legkriti­kusabb pontja a telefonhely­zet, amelynek korszerűsítése elérhető közelségbe kerül. A meglévő központ 7000 állomás bővítésével és a Ivov-kertvá- rosi új telefonközpont 8000 ál­lomáskapacitású üzembe he­lyezésével, valamint szervezési intézkedésekkel mintegy 16 ez­res teljesítménynövekedés va­lószínűsíthető. Az általános orvosi ellátás — az új városrészek kivételével — elsődlegesen nem mennyi­ségi, hanem minőségi fejlesz­tést igényel, s ennek személyi és tárgyi feltételeit ütemezni tudjuk' az 1986—90. évekre. Szorosan idetartozó program az öregek napközi otthonos hálózatának fejlesztése, új nyugdíjasház építése, valamint a málomi szociális otthon to­vábbi 150 férőhelyes bővítése. A napicikkeket értékesítő kereskedelmi hálózatban a mennyiségi és minőségi fej­lesztés igénye együtt jelenik meg: mennyiségi fejlesztésre van szükség az új városrésze­ken és a peremterületeken, s az áruválaszték bővítését kell igényelni a város egyéb egy­ségeiben. Ennek realizálása érdekében' pályázni kívánunk a központilag támogatott szak­mai programokra, így kezde­ményezzük egy új bevásárló- központ építését. Fejlődő perem­területek b) Várospolitikai szemléle­tünk fontos jellemzője a kü­lönböző városrészek területileg arányos fejlesztésének, illetve az elmaradott térségek fokoza­tos felzárkóztatásának igénye. E feladat egyrészt megköveteli a fejlődésben elmaradt térsé­gek pontos behatárolását, másrészt igényli az érzékelhető és értelmezhető ellátásfejlesz­tő programok konkrét megha­tározását, s az ehhez elégsé­ges anyagi eszközök biztosítá­sát. Be kell vallani, itt a fel­ismerés előbb jár, mint a gya­korlat. A tervező munka jelenlegi szakaszában az alapellátó in­tézmények és kereskedelmi lé­tesítmények pótlását, a vezeté­kes vízhálózatra való csatla­kozás feltételeinek megterem­tését, valamint a közlekedési feltételek javítását látjuk a legfontosabb feladatnak. így a korábbinál nagyobb figyel­met kívánunk fordítani Pécs- Somogy-Vasas és Hird térségé­re, Pécsbánya és Pécsszabolcs ellátási körülményeinek javítá­sára, Patacs és Rácváros el­maradt közműveinek pótlására, a meszesi városrész fejleszté­sének újbóli beindítására, va­lamint Pécsújhegy és Málom adottságainak jobb hasznosí­tására. Említést érdemlő, hogy ■ a peremterületek földrajzi beha­tárolásával és az ellátásjavító programok konkrét meghatáro­zásával a tanács testületé 1987. évben önálló napirend­ként kíván foglalkozni. c) Részben a korábbi prog­ram folytatását, részben az új igényekhez való alkalmazko­dást elégíti ki a belvárosi re­habilitáció ütemének gyorsítá­sa, valamint a városközpont át­fogó javításának szándéka. Alapvető törekvés a Széchenyi térhez kapcsolódó kelet-nyu­gati gyalogos tengely (Kossuth és Sallai utcák), valamint az észak-déli megközelítés (Hu­nyadi út és Bem utca) lakó­épületeinek és közintézmé­nyeinek rendbetétele. A fel­adat nagyságát jelzi, hogy a területen 850—900 lakás .ko­rábbról elmaradt, illetve idő­szerű felújítását kell elvégez­ni, s mindezekhez kapcsolód­nak a közintézmény-felújítási feladatok: Nemzeti Színház, Pannónia Szálló, POTE klinikai tömb, megyei tanócS volt szék­haza, Egyetemi Könyvtár, Leö- wey Klára, Nagy Lajos és Széchenyi Gimnáziumok. To­vábbi feladatot jelent a pince­program folytatása, ezzel össz­hangban a belváros forgalmi terhelését enyhítő új közleke­dési útvonalak kialakítása (északi érintőút), valamint az elhanyagolt közterületek, Ist­ván tér, Irányi Dániel tér, Kál­vária domb) rendezése. Többen és joggal igénylik a rekonstruk­ciós program további kiterjesz­tését, illetve ütemének további gyorsítását, de ez pillanatnyi­lag nem lehetséges. Azt hi­szem, egy 2000 éves város fel­újítási programját - más terü­letek sérelme nélkül — nem lehet rövid távú időszakra üte­mezni, viszont a további rom­lás megakadályozása mind­annyiunk felelőssége. d) az utóbbi évek felerősödő gondja a város növekvő ener­giaszükségletének biztosítása, illetve a biztonságos energia­ellátás feltételeinek megte­remtése. Az elkövetkező évek komplex energiaprogramot igé­nyelnek, s 'meg kell tanulnunk „több lábon" állni. Ennek megvalósítását szolgálja, hogy tovább növel lük a lávhőellátás- ba bekapcsolt lakások, illetve intézmények számát, fejlesztjük a földgázellátó hálózatot (pél­dául Meszesen és Patacson), s ezzel új vórorrészek bekapcso­lását tesszük lehetővé. Területi kiterjesztéssel és az átbocsátó­képesség növelésével javítani kívánjuk a város elektromos hálózatát, valamint korszerűsí­teni kívánjuk a közvilágítás rendszerét. Mindezek mellett számolni kell a hagyományos tüzelőanyagok széles körű al­kalmazásával is, éppen ezért keresnünk kell - mindenek­előtt a történelmi belvárosban - a környezetkímélő megoldá­sokat. A vázlatosan felsorolt fel­adatok súlyát jelzi, hogy fej­lesztési erőforrásaink egytize- dét fordítjuk az energiaellátás mennyiségi fejlesztésére és mi­nőségi javítására, s ezek fo­lyamatos működtetése költség- vetésünk egyötödét köti le. Erosodo regionális szerepkör e) A város komfortosságá­nak javítása mellett továbbra is feladatunk a város regioná­lis szerepkörének erősítése, il­letve a város és közvetlen kör­nyéke kölcsönös érdekeltsé­gen álapuló együttműködése. A felsőoktatási intézmények rekonstrukcióján túlmenően lé­nyegében e célt szolgálják a— középfokú oktatás feltételeit javító programok. Az 1986—90. években (Lvov-Kertváros, a Művészeti Szakközépiskola, Vegyipari Technikum, Kodály Gimnázium, Egészségügyi Szak­iskola, Bányaipari Technikum) összességében 56 tantermes fejlesztést tervezünk, s várha­tóan sor kerül a katonai kol­légium üzembe helyezésére is. Ugyancsak regionális célokat szolgál majd a helyközi tele­fonösszeköttetést javító - ta­nácsi támogatást igénylő - postafejlesztés, valamint az idegenforgalmi szerepkört erő­sítő szóllodafejlesztés (Pannó­nia). Terveink között szerepel a kétévenként megrendezésre kerülő ipari vásár új helyre való telepítése, s ezzel együtt a több célú fedett kiállító- helyiségek számának növelése. A város és környéke szorosabb együttműködését szolgálja a városkörnyéki koordinációs alap, a kisregionális közmű- hálózatok kiterjesztése, a vá­rost tehermentesítő községi in­tézményhálózat összehangolt fejlesztése, valamint lakásépí­tési területek városkörnyéki községekben történő kialakí­tása. f) Az utóbbi évtizedek mind markánsabban jelentkező igé­nye a környezet adottságaival való tudatos gazdálkodás, il­letve a környezet komplex vé- védelme. E szempontból több dolog a körmünkre égett, s így az 1986—90-es évek halasztha­tatlan feladata a mechanikai tisztításra alkalms — napi 80 ezer köbméter kapacitású — új szennyvíztisztító telep épí­tése, a felszín és a felszín alat­ti vízkészletek megvédése, va­lamint a termőföld racionális védelme. Mindezek érdekében mérsékelni kívánjuk a város térbeli terjeszkedésének üte­mét, valamint elejét kívánjuk venni a Mecsek-oldol további beépítésének. A levegő tiszta­ságának javítása érdekében terveinkben szerepel a várost övező „zöld sáv" fokozatos ki­alakítása, s bővíteni kívánjuk a belterjesen gondozott park­területek arányát. Ami viszont mindennél fontosabb: a város köztisztasági helyzetének javí­tása. Ez egy oldalról hangsú­lyos fejlesztési és városüzemel­tetési kérdés, aminek felelős­ségét érezzük, más oldalról vi­szont szemléleti^és magatar­tási probléma. Itt az ideje, hogy a hivatásos szervezetek tevékenységének „erősítése” és a hatósági eszközök alkalma­zása mellett a város közvéle­ménye — a közösség ereje is — keményen lépjen- fel a környe­zetünk rongálóival szemben. Ne feledjük, nem csak az a város tiszta, ahol naponta két­szer sepernek, hanem- az is, ahol nem szemetelnek! A célok és feladatok koráb­binál markánsabb megfogal­mazása, a hangsúlyok másho­vá helyezése természetesen változást mutat az erőforrások felhasználási arányaiban. így például a meglevő és újonnan belépő intézmények működte­tése az egységes pénzalap 54 -56 százalékát köti le (ez ko­rábban 48-50 százalék között mozgott), míg a meglevő érté­kek védelmét szolgáló felújítási és korszerűsítési programok ré­szesedési aránya fokozatosan 17-18 százalékra emelkedik, ami a korábbinak majd más­félszerese. Ennek természetesen ára van, s ez a beruházási há­nyad átmeneti mérséklődése. Közös erőfeszítéssel Az eddig vázolt elhatározá­sok — a viszonylag bő terjede­lem ellenére — csak kivonato­san érzékeltetik a város előtt álló fejlesztési és városüzemel­tetési feladatokat. A legfonto­sabb például azoknak a forin­toknak a megteremtése, ame­lyekkel a tanács bevételi, il­letve kiadási terve számol. Ami azonban most mindannyiunk számára a leglényegesebb: van programunk, melyért érde­mes dolgozni. A tennivalók a város egészét érintik, s remél­hetőleg a város egészére is mozgósítólag hatnak. A közös gondolkodás után most ehhez a közös cselekvéshez kérjük a város lakosságának a támoga­tását. Piti Zoltán, Pécs Megyei Város Tanácsának elnöke Cseri László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents