Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-23 / 140. szám

1986. május 23., péntek Dunantan nanio s Elutaztak a baranyai küldöttek a KISZ- kongresszusra Dr. Fodor Lászlónak, a KISZ Baranya Megyei Bi­zottsága első titkárának vezetésével tegnap délben elindult Budapestre a ba­ranyai küldöttség. A KISZ XI. kongresszusára dele­gált harminchárom küldöt­tet Rózsahegyi István, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága párt- és tömeg- szervezeti osztályának ve­zetője búcsúztatta, jó munkát kívánva a megye ifjúságát képviselő fiata­loknak. Fotó: Cseri László Országos tanácskozás A nemzetiségi pedagógusok képzéséről Országos konferenciát ren­dezett Pécsett, a Janus Panno­nius Tudományegyetemen a Művelődési Minisztérium nem­zetiségi önálló osztálya: az egyetemen tegnap tanácskoz­tak a nemzetiségi pedagógu­sokat képző intézmények ve­zetői és illetékes munkatársai. Először a képzés ötéves ter­vét véglegesítették, majd kör­vonalazták hosszabb távú el­képzeléseiket. A legfontosabb teendők közé tartozik — amint azt dr. Stark Ferenc, a minisz­térium osztályvezetője kiemel­te — a két tannyelvű- iskolák számának növelése és az ok­tatás színvonalának emelése. Kívánatos lenne, hogy az isko­lán kívüli elfoglaltság (szakkö­rök stb.) is nemzetiségi nyelv segítségével történjék./ Ehhez azonban több pedagógusra van szükség. Az egyetemeken és a főiskolákon ez nagyobb­részt megoldott, a gond a ta­nítók és óvónők körében van, márpedig megfelelő alapozás nélkül nem lehet eredménye­sen tanítani közép- vagy fel­sőfokon. Ormos Mária, a JPTE rektora, a pedagógus- képző bizottság elnöke a nem­zetiségi anyanyelvi órák szá­mának emelését javasolta. Szó esett arról is, hogy melyik nyelv bázis intézménye melyik egyetem, főiskola legyen. G. T. Konferencia Pécsett a gazdaságról Ki kell mozdulni a holtpontról Ahhoz, hogy gazdaságunk kimozduljon a holtpontról, meg kell változtatni a jelenlegi ter­melési struktúrát, összekapcsol­va egy szelektív fejlesztéspoli­tika gyakorlati megvalósításá­val. A jelenlegi termelési struk­túra mellett a növekedési ütem gyorsítása a meglevő problé­mák még súlyosabbá válását idéznék elő. El kell érni, hogy a már szólamként hangoztatott szelektív fejlesztés fő elképze­lései és elhatározásai kiala­kuljanak, és a végrehajtás esz­közrendszere biztosítsa ezen célok elérését — hallottuk tegnap a Szervezési és Vezeté­si Tudományos Társaság Bara­nya Megyei Szervezete konfe­renciáján, melyét az időszerű gazdálkodási kérdések megvi­tatására hívott egybe. A POTE aulájában össze­gyűlt több száz résztvevő előtt elsőként dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottságának titkára tartott elő­adást a konkrétság és konst- ruktivitás igényével a gazda­ság fejlesztéséért, ugyanilyen megközelítésre kérve a tanács­kozás munkájában a kétnapos konferencia előadóit és hallga­tóit. Ezt követően Kelényi Gá­bor, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkárhelyettese fog­lalkozott a hatékony vállalati gazdálkodás .feladataival és feltételeinek javításával. Elő­adásában számba vette azokat a tényezőket, melyek a gazda­sági stagnálás holtpontjáról való kimozdulást alapvetően hátráltatják, így például a technikai—technológiai színvo­nal kérdését, mellyel kapcso­latos gondolatait most közre- adiuk. A magyar gazdaságra — ágazatonként eltérő mértékben ugyan —, rányomja bélyegét a most már több éve tartó restrikció. A beruházási vásár­lóerő fokozatos korlátozása, párosulva azzal a probléma­körrel, hogy a korszerű gépek igen jelentős része csak kon­vertibilis importból szerezhető be, azt eredményezte, hogy csökkentek a vállalati beruhá­zások, és ezen belül a korsze­rű technikára fordított össze­gek. A folyamat eredménye­képpen a gazdaság egészében romlik az állóeszközök techni­kai színvonala, ami egyes szá­mítások szerint az 1970. év kö­rüli szintre esett vissza. Súlyo­sabbá teszi a helyzetet, hogy sok esetben viszonylag kis ösz- szegű.ía minőségi színvonalat javító beruházások végrehajtá­sára is kevés és késői lehető­ség van. Gond továbbá, hogy sokféle okból, alapvetően a létszámhiány, némely esetben értékesítési gondok, illetve anyagellátási ütemtelenségek miatt a gazdaságban működő eszközök kihasználtsága rom­lik. A kedvezőtlen jelenségek el­lenére — , állította a kamara főtitkárhelyettese —, a megle­vő eszközök megfelelő kihasz­nálás esetén, az anyagellátás, a létszám, a szervezési színvo­nal növelése mellett a jelen­leginél lényegesen jobb ter­mékszínvonal kibocsátására al­kalmas. A feszültségek feloldá­sa vállalati és irányítási intéz­kedéseket igényel. Átmenetileg járható út a technikai, techno­lógiai transzfer gyorsítása, a lízing üzletek kiterjedtebb al­kalmazása, a műszakszám nö­velése megfelelő keresetszabá­lyozási intézkedésekkel alátá­masztva, továbbá a szervezés, a színvonalasabb gyártmány- fejlesztés. Miklósvári Z. Plakát a múzeumban, plakát az utcán Kiálllítás a Pécsi Kisgalériában Finn plakátokból rendeznek kiállítást a Pécsi Kisgalériá- ban. A kiállítás előkészítésére Pécsre érkezett Utla Aarto- maa, a Lahden Taidemuseo, a Lahti Művészeti Múzeum művészettörténésze, a plakát­gyűjtemény vezetője. A lahti plakátmúzeumot 1975-ben alapították, jelenleg 25 ezer művet őriznek, az anyag a biennálék alkalmával is jelen­tősen gazdagodik. A jövő évi biennáléra már hétszázan je­lentkeztek a világ harminc or­szágából. A pécsi kiállítás rendezése közben beszélget­tünk Ulla Aartomáával, aki megtekintette a pécsi múzeu­mokat és a budapesti orszá­gos plakátkiállítást is. — Milyen irányzatok, diva­tok voltak, vannak a plakát­művészetben? — Az ötvenes években volt a svájciak Bauhausra emlékezte­tő, geometrikus formákat hasz­náló plakátja, aztán a lengye­lek erős, színes, .ironikus stí­lusa. Ma erősödik a japán irányzat, amelynek fő eleme a csodálatos nyomdatechnika. Korábban a festőiség volt az uralkodó, annak helyét az új expresszionizmus vette át. — Magyarország milyen he­lyet foglal el a nemzetközi mezőnyben? — Fontos ország: az utóbbi években a magyar művészek egyre jobb plakátokat külde­nek hozzánk a biennálékra. — Nálunk sok kiváló plaká­tot látni kiállításokon, műter­mekben, de ezek nem jelen- szönhető, hogy a nagy válla- nek meg az utcákon. Hogy lótoknál, konszerneknél képzett van ez Finnországban? reklámszakemberek döntenek a plakatok sorsáról. — A művészi plakát és az ... , .. alkalmazott grafika, vagyis a “ Mivel °lanll° figyelmünk - kereskedelmi plakát nálunk is ke ° mostani pécsi kiállítást? gyakran különválik. Sok jó festő készít jó plakátot, főleg ~ A hatvanas évek elejétől munkacsoportban dolgoznak, mutatja be anyagunkat, a Közülük művészettörténész vá- legkiválóbb finn művészek lógat. A kereskedelmi plakát- legjellemzőbb plakátjait; ez nól a megrendelő ízlése dönt, az e^0 külföldre szánt kiállí­ezeket képzőművészek nem tásunk. zsűrizik. Néha érvényesül kon- A megnyitót ma délután 4 zervatív ízlés, de az, hogy órakor Ulla Aartomaa tartja, olyan sok jó kereskedelmi pla­kát van nálunk, annak is kö- G. T. Megyei Családvédelmi Tanács alakult Biztonságosabbá tenni, jobbítani a családok hely­zetét. Ez a célja a tegnap Pécsett megalakult megyei Családvédelmi Tanácsnak, amely a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottsága mellett jött létre. Az alaku­ló ülésen, melyen Vass Csa­ba, a HNF Országos Taná­csának osztályvezetője tar­tott tájékoztatót, arról volt szó, hogy miért foglalkozik a népfront a családokkal, mit akarnak csinálni, és hogy milyen jogosítványok­kal rendelkezik a Családvé» delmi Tanács. A kiindulópont sajnos régóta ismert tény: gond van a családokkal, sok a válás, viszonylag kevés az újraházasodás, rombol Hz alkohol, kiszakadnak a gye­rekek. A helyzet alapján a politikai és az állami veze­tés együttesen arra kérte a Hazafias Népfrontot, hogy vállaljon feladatot a csalá­dok életének javítása érde­kében. A felkérés nyomán először az Országos Család- védelmi Tanács alakult meg, s ezekben a hetekben jön­nek létre a megyeiek. Az elképzelések szerint — a külföldi kísérletek tapasz­talatait is hasznosítva —, ezek a tanácsok nem az egyes emberekkel külön-kü- lön, kor vagy nem szerinti megosztásban és nemcsak akkor, ha már valami baj van, hanem a családokkal, mint közösségekkel, a többségüket legjobban jel- _ lemző gondokkal foglalkoz­nak, vagyis a komplexitás­ra törekednek. Ennek meg­felelően alakul a tevékeny- . ségük is. Bár a hagyomá­nyos módszert — vagyis azt, hogy a népfrontaktivisták elmennek a bajjal küszködő családokhoz és szükség ese­tén segítik őket, — megtart­ják, ám főként a megelő­zésre helyezik a hangsúlyt. A Baranya Megyei Csa­ládvédelmi Tanács munká­jában az egyes szakterüle­tekkel foglalkozó, a téma iránt érdeklődő szakemberek — köztük orvosok, pedagó­gusok, pszichológusok, köz­gazdászok, mezőgazdászok, művészek, társadalmi szer­vezetek vezetői, munkatár­sai — vesznek részt. A teg­napi ülésen az elnök dr. Brezniczki József, a Pécsvá- radi Mezőgazdasági és Élef- miszeripari Szakmunkáskép­ző Intézet igazgatója, or­szággyűlési képviselő mellé, — akit a megyei népfront értékezlet választott meg, - alelnököt és titkárt válasz­tottak dr. Filó Erika, a JPTE Családjogi Tanszékének ve­zetője és dr. Vékás István kandidátus, a JPTE Közgaz­daságtudományi Karának tanára személyében. T. É. Literben Boly, tejzsírban Sásd az első Értekeitek a megyei tejtermelési versenyt Nemcsak oklevelet, hanem a díjkiosztó ünnepségek sorában első ízben vándorserleget is átvehettek a Megyei Szarvas- marha Tej- és Hústermelési Verseny győztesei. A rendez­vényre a Baranya Megyei Tej­ipari Vállalat pécsi központjá­ban került sor, ahol Balogh Jánosnak, a vállalat főmérnö­kének köszöntője után Kovács Mihály, a Baranya Megyei Ta­nács főállattenyésztője adta át a díjakat. Ismét a megszokottan jó tel­jesítményt nyújtók jeleskedtek, hiszen az egy tehénre jutó át­lagos évi tejtermelést tekint­ve a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a tejzsírtartalom szempontjából pedig a sásdi termelőszövetkezet szerezte meg az első helyet. A bólyiak eredménye 5950 liter tej volt egy átlagtehéntől, míg a ter­melőszövetkezetek közül a re­ménypusztai nyújtotta a leg­jobb eredményt 5832 literes át­lagos évi termeléssel. A bólyi kombinát tejzsírban is szépen teljesített, a sásdi tsz 225 kilo­grammos évi tehenenkénti ho­zamától csak egy kilogrammal maradtak le. A hagyományokhoz híven értékelték a kistermelők ered­ményeit is, akik közül a Duna- falván gazdálkodó Paulies Jó­zsef értékesítette a legtöbb te­jet. Huszonnyolc tehéntől több mint 107 000 litert adott le az elmúlt évben. Az egy tehén utáni átlagos tejértékesítést a lánycsökf Halász Jenő nyerte 5510 literrel. Balog N. A Hazafias Népfront megyei és városi társadalompolitikai bizottsága aktívaértekezletet tartott tegnap a pécsi Városi Tanács nagytermében. Először Molnár Tiborné, a HNF városi bizottságának tagja beszélt a cigányság történetéről, majd Daróczi József, az Országos Cigánytanács elnöke a HNF feladatairól szólt a cigányla­kosság társadalmi beilleszke­désének meggyorsítása érde­kében. * Grazi küldöttség járt szer­dán és csütörtökön Pécsett dr. Heinz Pammernek, a stájer fő­városban székelő Nemzetközi Városfórum elnökének a veze­tésével. Pécsi vezetőkkel tár­gyaltak a szeptemberben Pé­csett „ Lakni, élni, közlekedni a régi városközpontokban" címmel megrendezendő szim­póziumról. Ezen hazai városa­ink közül Baja, Debrecen, Győr, Kőszeg, Sopron, Szom­bathely, Veszprém és Zala­egerszeg már jelezte a részvé­telét, s várják Eger, Kecske­mét, Sárospatak és Szeged je­lentkezését. A szimpóziumra osztrák és svájci szakemberek is jönnek Pécsre. * Mohács Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tegnap délután kihelyezett ülést tar­tott az Újmohácsi Klubkönyv­tárban. A testület tagjai tájé­koztatást hallhattak Zimmer­mann Ferenc tanácselnök-he- helyettes előterjesztésében a szigeti települések fejlesztési lehetőségeiről, a lakosság ke­reskedelmi ellátásáról, a szol­gáltatás helyzetéről, a női munkaerő foglalkoztatásának lehetőségéről. Ezt követően az újmohácsi általános iskolában folyó munkáról Hargitai Ottó, iskolaigazgató számolt be. > /* Együttműködési megállapo­dást írt alá szerdán Győrött Láng István, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára és Szabó Mihály, a Győr-Sopron Megyei Tanács elnöke. A ti­zenöt évre szóló tervezet ösz- szehangolja a Pécsett levő MTA Regionális' Kutatások Központja új győri osztályának regionális terület- és telepü­lésfejlesztési tevékenységét. Az észak-dunántúli osztály és az RKK ötéves együttműködéséről dr. Csefkó Ferenc ügyvezető igazgató és a Győr-Sopron Megyei Tanács elnöké külön megállapodást írt olá. * A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Ecua­dori Kommunista Pártot meg­alakulásának 60. évfordulója alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents