Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-22 / 139. szám

1986. május 22., csütörtök # Dunántúli napló 3 Matematika és számolni tudás az iskolákban Valami,nincs rendben az ál­talános iskolai matematikaok­tatás körül. Tanárok és szülők, iskolai munkaközösségvezetők és szakfelügyelők osztoznak eb­ben a véleményben. A gondok akkor kezdődtek, amikor az elmúlt másfél évtizedben ér­vénybe lépett az ideiglenes, majd az új matematika tanterv. Teljesen új szemléletet, új mód­szereket kellett elsajátítaniuk a gyakorló tanároknak, majd ér­vényesíteni mindezt a gyakor­latban. Az eddig megszokott számolás, számtan helyett a matematikai gondolkodás lett a követelmény, hiszen a kor, a fejlődés is»ezt kívánja. A szakfelügyelet körültekintően felkészítette minderre a peda­gógusokat, a program még­sem hozta meg a várt ered­ményt. Pécsen,' a 39-es dandár úti iskolában tapasztalt pedagó­gusgárda tanít. Az ő tapaszta­lataik érdekelnek, órákat is látogatunk. Fenyvesi Károlyné évtizedek óta összegyűlt ta­pasztalatai révén mindig meg­találta az egyensúlyt a régi és az új, a valóban megtanítan­dó tananyaa és, az újabb kívá­nalmak között. Nagylétszámú osztálvban alsó tagozaton folyik az óróia, fejszámolással kezdik a munkát, minden gyerek meg­szólal, megold eay-eqy felada­tot, aztán következik az új anvag, a törtek. Nem brillíroz­nak a modern szemléltetőesz­közökkel ezek akkor kerülnek elő, amikor valóban szükség van ráiuk, s a törteket Fenyvesi KároWné olyan eavszery esz­közökkel szemlélteti, mint a szeletekbe vágott alma — a menértés így valóban nem okoz problémát. — Én sohasem engedtem úgy tovább a gyerekeket mondja Fenyvesi Károlyné az óra után —, hogy ne tudták volna a négy alapműveletet. Amikor a szorzótábla szinte ta­bu volt, én akkor is megköve­teltem tőlük. Nem a régi ének­lés módszerrel, de megtanultuk. Most viszont azt látom, hogy a kvarcórák korában a jóké­pességű gyerekek sem ismerik lel a hagyományos óra beosz­tását, vagy mert nem küldik őket vásárolni, nem ismerik igazán a mértékegységek tört részeit — mi az óra ismeretét is ayakoroliuk, boltost is ját­szunk a számtanórán. Mindez ma, a számoló- és számitógé­pek korában sem maradhat el. Fenyvesi Károlyné és a hoz­zá hasonló kollégák tanítvá­nyai kerülnek a felsőbb osztá­lyokba, a 39-es dandár úti is­Mif hoz a korrekció? kólában. Itt azonban gyűrűz­nek tovább a matematikataní­tás problémái. Megnézünk egy hatodikos matematikaórót is. A negyvenöt percet, Szabó Já­nosáé óráját mintha számító­géppel programozták volna, fe­szes, koncentrált munka folyik az első perctől az utolsóig. Ta­nárt, diákot is igénybe vevő program, S mindennek a hát­tere? — Segédeszközök híján szin­te mindent magunknak kell előkészítenünk — mondja Sza­bó Jánosné. — Az órán sorra- kerülő feladatpkat a jóknak és a gyengébbeknek, az új anyag Írásvetítőre kerülő il­lusztrációját. Ez minden évben sok időt vesz igénybe, hiszen kétszer ugyanazt az óravázla­tot nem tudjuk használni, úgy változik minduntalan a prog­ram. Nagyon elfáradtunk va­lamennyien ' a kollégákkal. — Megteszünk mindent — kapcsolódik a, beszélgetésbe Wéber Béláné —, hiszen nem ma kezdtük a tanítást. Szomorú látni, hogy milyen kevés az eredmény, Feszitett a program, és a gyerekek tudása nincs arányban a befektetett munká­val. És azt kell hallanunk szak­munkásképzőkben tanító kollé­gáinktól, hogy az elemi számo­lási készségek nélkül érkeznek hozzájuk a gyerekek. A szakrrrunkásképzőkben, ahová egy-egy korosztály fele jár. minden évben felmérő dolgozatot .íratnak a belépő elsősökkel. A Pécsváradi Me- zöqazdasáqi és Élelmiszeripari Szakmunkásképzőben megtu­dom, hoqy az év eleji matema­tikafelmérések átlaga évek óta 1,9. Az 500. számú Ipari Szak­munkásképző Intézetekben 1,4—1,7 az eredmény. A orobiémák mindenképpen az általános iskolában ered­nek. Koncz Istvánná. Pécs vá­ros általános iskolai szakfel- üavelőie íav fogalmazza meg tapasztalatait: — Jóképessé gü tanítványa­inkkal olyan eredményeket tud­tunk elérni az új matematikai tanterv révén, mint soha an­nak előtte. A közepes és a gyenqébb képességű gyerekek azonban hihetetlenül lemarad­tak, és éppen miattuk van szükség a korrekcióra. Túl szé­les a tantervi anyag, nincs idő a gyakorlásra, Így aztán később derül ki, hogy alap­műveleteket nem tudnak a gyerekek akkor, amikor azokat már eszközként kellene hasz­nálniuk. Mint például az ősz­tás műveletét a százalékszámí­tásnál. Ezeket a különbsége­ket tanórai differenciálással, korrepetálással már nem tud­ják eltüntetni sem a tanárok, sem a tanulók. És mit tehet a szülő? Mond­juk az a műszaki értelmiségi, aki ugyancsak felsül gyerme­ke matematikapéldájával. Megveszi például a tanári ké­zikönyvet, bmelyikben ott sze­repelnek a megoldások is. És ha a szülőnek nincs mérnöki diplomája? — Sohasem voltam jó mate­matikából — meséli egy két­gyermekes édesanya —, és amikor a kislányom hazajött a matematikaleckéivel, . semmit nem tudtam neki segíteni. Nem voltam egyedül, ezért a helyi művelődési ház szervezett egy tanfolyamot a szülőknek az új matematikából. Sokan jártunk oda hetenként egy este, ré­szemről nem sok eredménnyel. Nem hiszem, hogy ez volna az igazi megoldás. Aztán a kis­lányom tanítónője közölte, hogy ő nem kéri az. egyszer­egyet. Nem vagyok szakértő, de úgy gondoltam, ezt azért meg kell tanulnia a gyereknek. Labdázás közben kellett otthon gyakorolnia a szorzótáblát Űtö- gette a falhoz a labdáját, és közben mondta az egyszer­egyet'. . . Ezt a dolqot_. tanítók, taná­rok, szakfelügyelők, szülők is abszúrdnak tartották, és mindig volt tanító, aki akkor is meg­tanította, megkövetelte a szor­zótábla ismeretét, amikor az eretnekségnek számított. Koncz Istvánná szakfelügyelő összegzésként végül biztató hírekkel szolgál. — Folyamatban van a tan­terv korrekciója, és hamarosan következik annak gyakorlati ér­vényesítése' is. Pontosabb lesz a tanterv, és osztályról osztály­ra haladva is világosabb. Át­csoportosítanak tananyagokat az eg'yés évfolyamok között, változik a törzs- és a kiegészí­tő anyag. A csökkentések ré­vén több idő jut gyakorlásra. A cél, hogy a gyerekek széles kö­rében érjünk el eredményeket, és megszűnjön a avengébbek nagyarányú lemaradása. Mind­ez nem jelenti azt, hogy a tan­terv visszatér a haidani szám- tantanitáshoz. Az élqt minden- képaen a matematikai aondol- kodás elsajátíttatását követeli, ummnakkor n mindennapokban szükséges számolni tudást is. Gállos Orsolya Rafinált bűnösök Képernyő 1 Iliipf* Talán nem is lehet Haseket játszani. Vagy talán sokkal többet kéne, többször, renge­tegszer, hogy kiderüljön, ho­gyan lehet s lehet-e mégis. Talán csak komolyabban kéne venni, vétetni, a joviális, a szelíd, a nagy mulattató mö­gött meglátni és láttatni a véresen komoly, az abszurd Haseket. Talán lassan oszlik az „egykönyvű szerző” legen­dája is. Hasek életműve több mint ezer elbeszéléssel, karco­lattal terjdelmesebb a Svejk- nél, még akkor is, ha a regény valóban magába gyűjt és gyűr minden más témát, történetet és a Svejk felől nézve az élet­mű többi része csak vázlat, előkészület, első fogalmazás. Ez a különös sorsú, különös te­hetségű s mindmáig besorol­hatatlan cseh író a huszadik század világirodalmának egyik legnagyobbja. És ezt nem ár­tana többször, több helyen le­írni. Az utókori olvasó ron­gyosra olvasta, az utókor írója megtanulta tőle mindazt, ami megtanulható, „köpenye" Go. goiéval vetekszik, s Hasek mégsincs a helyén. Ezt elérte, ahogy az életével, művével is az örök besorolhatatlanságot, hogy „zavart" kelt a rangso­rokban, hogy kínálja magát mindenféle feldolgozásra, át­írásra s ki is siklik alóla mind­untalan. Az a monarchia, melyről Kraus, Kafka, Musil mellett alighanem ő tudta a legtöbbet, nos, az a monar­chia az ő műveinek feldolgo­zásakor, hogy-hogy nem meg- édesül, nosztalgiává ikrásodik, katonazenévé, sóskiffivé, arány Prágává. Ki tudja, hogy van ez? Szeretjük elfelejteni a ke­serű Haseket. Szeretjük azo­nosítani " joviális hősével, a megérrgedőt látjuk benne, nem a kérlelhetetlent, nem a lidér­ces, hátborzongató röhögtetőt, hanem a kedélyesen rengő sörhasat. De Hasek még eb­ben ts utolérhetetlen. A ren­dező Molnár György Szilágyi Andrással közösen írta Hasek novelláiból a szerda esti Ra­finált bűnösök forgatókönyvét, s mindebből kellemes, jól néz­hető, a televíziós szórakoztatás színvonalát magasan megha­ladó tévéfilm született. Milyen hát a Dekameron novelláiból az alkotók által kiolvasható világ? Bocsánatoson pitiáner, monarchikuson közép-európai, játszódhatna Bécsben éppúgy, mint Budapesten. Kocsmák, kutyakereskedők, tolvajok, kis­tisztviselők, mosónők, rendőr- hivatalndkok, egy gondosan, kedélyesen bejáratott világ kicsi fogaskerekei s csak tud­ható, csak sejlik, hogy az egész gépezet lejárt és mű­ködésképtelen, s a háttér ol- vatag aranyragyogása rideg és idétlen kaisergelb csupán. A tévéfilm kisemberei élnek, chogy lehet, szállodába viszik a kisasszonyokat, lopják a bi­ciklit, rafinált bűneik kicsi stik- lik, kópéságok inkább. Mint­hogy a Dekameron-kötet száz írása minden erőszakoltság nélkül, folyamatosan olvasható regényként is, a történetek, mint a Svejk epizódjai, termé­szetesen illeszkednek egymás­hoz, a forgatókönyv íróinak in­kább kellemes, mint nehéz le­hetett a dolguk. A „csinálás” gyönyörűsége, a felfedezés öröme egyébként is érződik az egész filmen, lazán, erőlkö­dés és 'erőltetett aktualizálás nélkül elevenedik meg ama „Prága", melyben talán cr ját­szó személyek, a színészek ér­zik a1 legjobban magukat. Aki leginkább „él", s aki ezt a Haseket (s gyaníthatóan azt a lidérces „másikat1 is) legin­kább érzi, az a játékmester, Kottái Róbert. A nagyszerű operatőr Halász Mihály" már jóideje halott. Ebből és csak ebből következtethetünk a film keletkezési idejére. Ki érti, mi­ért kellett ennyi ideig várni a bemutatással? Parti Nagy Lajos Lang Györgyi a popszínpadon Új arcát ismerhetjük meg Lang Györgyinek, a Pécsi Nemzeti Színház művészé­nek, aki popénekesként lép fel Révész Sándor és Kará­csony János május 26-i, hétfő esti koncertjén a pé­csi sportcsarnokban. Orszá­gos turné keretében kerül sor a pécsi Révész-Kará- csony-koncertre, amely öt év hallgatás után egyben Ré­vész Sándor visszatérését is jelenti a popéletbe. Lang Györgyit Falusi Marianna! együtt a Rémségek kicsiny boltja Pesti Színházbéli elő­adásán látta, majd hívta meg énekelni Révész Sándor és Presser Gábor az LGT- produkcióban készülő Ré­vész-nagylemezhez. Lang Györgyi énekelt a Live Aid budapesti karácsonyi kon­certjén, majd meghívták a nyári turnéra is. Ennek má­jus elején a Tabánban volt a nyitánya, és a turné a hó­nap végén zárul. Lang Györ­gyi énekel Révész és Kará­csony mindkét lemezén, Falu­si Marianna! a vokálkíséretet adják Révész Sándor éneké­hez. Közművelődés, szolgáltatás- egy fedél alatt Panaszkodás helyett munka Harkányban Azzal a ^kérdéssel állítottam be a harkányi művelődési ház igazgatójához: .milyen progra­mot kínálnak majd a nyáron az üdülőknek? ,(A harkányi művelődési ház a harkányia­ké!" - szögezte le határozot­tan. Keczeli Rozália. Olyan nagyon nem kellett bizonygatnia, hogy ez így van. Hétköznap délelőtt harkányi iskolásgyerekek . zajától volt hangos a ház, a kishajmási kerómiakiállítás vásárlói is nagyrészt helybeliek voltak az elmúlt napokban. És harkányi cimek szerepelnek a művelő­dési ház hirdetőtábláin is, ahol nemcsak kulturális prog­ramjavaslat meg cserebere­ajánlatok olvashatók, hanem például az is, hogy valaki Pestre megy kocsival, van he­lye és útitársat keres — a költségek csökkentése céljá­ból. — Harkánynak 3250 állandó lakosa van — mondja Keczeli Rozália —, nyaranta 2 0—30 ezerrel több. Mindenkit igyek­szünk kiszolgálni, de elsősor­ban annak az 1200 lakásnak a lakóit, akik itt művelődni, szórakozni akarnak, és még sok más dolgukban is segít­séget kérnek tőlünk. Tizenöt szakkör és tanfolyam működik a házban: balett-, fotó-, néptánctanfolyam, nyug­díjasok klubja (a lakosság húsz százaléka nyugdíjas!); német, angol, szerbhorvát nyelvet tanulnak sokan. He­lyük van a horgászoknak, bé­lyeggyűjtőknek, logopédus foglalkozik a gyerekekkel. Ki­állításokat rendeznek, kirándu­lásokat szerveznek. — A hagyományos közműve­lődés logalomba talán nem fér bele, hogy egy művelődési ház munkaközvetítéssel is foglalkozzon. De akinek ez a gondja és ezért keres fel, an­nak ebben kell segítenem: mig nincs munkája, nem jön be hozzám színházi estre. Erő­sítettük a szolgáltató tevé­kenységünket. Például Har­kányban nincs bútor- és cipö­szaküzlet. Ezért rendszeresen tartunk vásárt itt, a házban. Lesz kempingkiállítás és -vá­sár. Csekély térítés ellenében lemezeket másolunk kazettára. De ha nyugdíjasaink közül va­lakinek kérvényt kell segíteni Írni, azt is megtesszük. Keczeli Rozália eredeti fog­lalkozása óvónő, már koráb­ban társadalmi munkában te­vékenykedett a falu kulturális életében, majd rábízták az új művelődési ház igazgatását. Mozgékony ember, aki a szű­kös anyagi keretek között is megpróbál panaszkodás he­lyett új ötletekkel dolgozni. A tanács 1 millió 194 ezer forintot fordít a házra, ami szép summának tűnik ugyan, de p részletek nem ennyire szépek. Igaz, a szakkörökre, megbízásos munkákra 90 ezer fordítható, de a szabadtéri színpad és a nyolc művelődési ide tartozik a környező hét intézmény (azért nyolc, mert község művelődési otthona, klubja is) lehetséges ingatlan- fenntartási költsége: 27 ezer forint. Az évi(!) tiszteletdíjke- ret 13 ezer, az úgynevezett szakmai fogyóeszközre (deko­ráció, propaganda, munkaru­ha stb.) évi 11 ezer forint for­dítható. Ez nagyon kevés: a találékonyságra ugyancsak szükség van. Mindenki megte­szi, amit tehet: a tanács plusz 200 ezret adott az üdülőhelyi díjakból, a ház pedig a köte­lező 300 ezer forintos bevétel helyett 677 ezret tett le az asztalra.- Miből lehet pénzt csinál­ni? — Korábban a diszkóból le­hetett, de most már minden maszek cukrászda ad diszkót ingyen. A hakni-igényeket is kiszolgálja a vendéglátóipar. Nekünk a szakkörök, tanfolya­mok maradnak — utóbbi egyik lő bevételi forrósunk -. ne­hány nagy rendezvény és a szolgáltatások. Például (réz­műves- és divatáruvásárt ren­dezünk gyakran, divatbemuta­tót. Mozizunk a környező fal­vakban. A szabadtéri színpad nincs bekerítve, ott nem tu-“ dunk belépődíjat kérni, j És sajnos, a plu.sz bevételünk el­fogy a ház működési költsé­geire, kevés jut a szűkén vett szalAnai-közművelődési tevé­kenység színvonalának emelé­sére. A ház sokszorosított prog­ramja a környező falvak né­hány érdekes eseményéről is tudósít — színházlátogatás szervezése Pécsre, gyermekmű­sor helyben, videovetítés, ze­nés kabaré, mezőgazdasági szakmai tanácskozás. És ez azt bizonyítja, hogy az igaz­gató és három népművelő, két könyvtáros munkatársa nem ül ölhetett kézzel. Végül: a harkányi művelő­dési ház természetesen gon­dol az üdülőkre, nyaralókra is. Az érdekesebb nyári progra­mokból: pávakörök találkozó­ja, népművészeti hétvége; di­vatbemutató és vásár; a mű­vészeti szakközépiskolások ba­lettbemutatója és „vizes csü­törtök", vagyis játék gyere­keknek a strandon; kilenc ha­gyományőrző néptáncegyüttes találkozója; ausztriai vadász­kórus, magyar pávakör és francia néptánccsoport; Szél­kiáltó, Soltész Rezső, Mikrosz­kóp Színpad, Bakfart Consort, Bóbita. Kellemes szórakozást a harkányiaknak és vendége­iknek! G. T. Pécsi sikerek is Befejeződtek az egyetemi ésfőiskolai kulturális napok Mintegy hatezer egyete­mista és főiskolás, a felső- oktatási intézményekbe já­rók közel egytizede talál­kozhatott az ország hét nagyvárosában az egyete­mi és főiskolai kulturális napok idei rendezvényein. Színjátszócsoportok, vsrs- és prózamondók, könnyűze­nészek, kórusok, zenekarok, hangszeres szólisták, tánco­sok adtak, randevút egymás­nak a nemrégiben befeje­ződött találkozókon. Ama­tőrök mérték össze erejü­ket irodalmi, képzőművé­szeti és fotó kategóriá­ban is. A hagyományos egyete­mi és főiskolai napok kü­lönböző helyszínein sikerrel szerepeltek a pécsi felsőok­tatási intézmények hallgatói és csoportjai is. A május 11-i budapesti gálaműsoron a legjobbak között újra fel­léphetett a díjazott JPTE Ba­ranya Táncegyüttese (ko­reográfus Vidákovics Antal), és a JPTE női .kara (Karve­zető Várday István). A pécsiek közül díjazot­tak lettek mégí^a JPTE női kamarakórusa Jobbágy Ma­lőr és vegyéskara Tillai Au­rél vezényletével. A zongo­raszólisták közül Dolfkay Frigyes (JPTE), Balta Éva (JPTE) és Schönleld Zoltán (JPTE). Az énekes szólisták között: Nárai Eszter, Weisz Márta és Rozs Tamás (va­lamennyien JPTE). Kanizsai- né Madari Melinda a zsűri különdíját kapta zongora­kíséretéért, míg a JPTE ta­nárképző Karának ének-ze­ne tanszéke az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizott­ságának különdijában része­sült, j több évi eredményes munkájáért. A szépirodalmi pályázatok között vers kategóriában második díjat kapott Hárs György Péter (JPTE), próza kategóriában pedig Kozák Lás'zló (JPTE) érdemelt ki második díjat. A képzőmű­vészeti alkotásokra kiirt pá­lyázat eredményhirdetésekor is több pécsit jutalmaztak. Szobrászat kategóriában el­ső díjas lett Sütő Ferenc (JPTE), míg Szabó Erzsébet (JPTE) második dijat kapott. Iparművészet-népmű vészét kategóriában ’harmadik dí­jat érdemelt ki Albóczi Gab­riella (JPTE) gobefjgje. A fo­tósok között első díjas lett dr. Tóth Pál (POTE), má­sodik díjat adtak át Pász- tohy Tamásnak (PMMF) és Platthy Istvánnak (JPTE).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents