Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-20 / 137. szám
1986. május 20., kedd Dunántúlt napló 3 Miért változik az adó-és jövedelemszabályozás? Szerelés alatt az új, sorban a harmadik osztott hidrosztatikus sterilező berendezés a Szigetvári Konzervgyárban. (Proksza László felvétele) Előtérben a műszaki fejlesztés és a gépbérlet Az iroda egyik jelentős pécsi munkája o Hunyor Szálló belsőépítészeti tervezése és kivitelezése Fotó: Proksza László Ipari Termékek Gyártását Szervező Iroda Szélesedő baranyai kapcsolatok, fióktelep Csereüzletek külföldi cégekkel A gépbérlet és a műszaki fejlesztés révén is a jobb minőségű termékek előállítására töre'kszik a Szigetvári Konzervgyár 1300 fős kollektívája. Idén 71 millió forintos műszaki beruházásra kerül sor, másképp nem tudnának helytállni a bel- és külföldi piacon. Egyre magasabb árbevétellel számolnak, egyebek között a nyugat-európai piacról, ahol idén a tavalyi 145 millióval szemben 170 millió forint értékű áruféleséget értékesítenek, ami elfogadható összegnek számít az ez évre tervezett 1 milliárd 265 milliós összárbevételből. — Számunkra életbevágóan fontos, hogy a tőkés megrendelőknek készülő termékeinket minél gazdaságosabban állítsuk elő - mondja dr. Hompola György üzemgazdasági osztályvezető. — Elsőrendű feladat a mennyiség növelése mellett a minőség javítása is. Fokozott a ipiaci igényesség, aminek ha nem felelünk meg, vevőt veszíthetünk. 'Nem véletlen, hogy a teoh- nikai, technológiai megújulásra fektetik a fő hangsúlyt. Az elmúlt esztendőben a műszaki továbblépésre 30 millió forintot költöttek, 1986-ban ennek legalább kétszeresét tervezik. Többek között befejeződik a 10 milliós kazán- ház-rekonstrukció, és eredményeként kialakul a biztonságos energiabázis. Beszerzik a harmadik folyamatos hőkezelő berendezést. A technológia modernizálására 40 millió, ■míg a raktározás és csomagolás korszerűsítésére 8 millió forint jut. Legerőteljesebb a technikai megfrissítés az újdonságnak számító szálas savanyúságcsalád, így a Puszta-, a zeller- és a sárgarépasaláta gyártása során. Külföldön kelendőek a csíkosra szeletelt salátakülönlegességek. Decemberig legkevesebb 409 vago- nos megrendelésnek kell eleget tenni, ami csak úgy teljesíthető, ha a technológiai biztonság, 0 termelékenység tovább javul. A savanyúság- újdonságok ez évi befutása a nyugatnémet fogyasztók körében szinte biztosra vehető. Mindez nemcsak a megrendelőként fellépő Manz cégnek köszönhető, amely az ötletet szolgáltatta, hanem a kivitelezőknek, így a konzervgyári és a pécsi mezőgépes műszaki, fejlesztő kollektívának is. A vállalkozó kedvre jellemző, hogy céklát is szeletelnek és a próbagyártás ebből is sikerrel zárult. Arra törekednek a technológia könnyebbé ala- Icításával, hogy minél hamarabb megtérüljön a nagy ösz- szegű befektetés és hosszú távon is megtarthassák a külföldi vevőket. A belföld még alig igényli a savanyúságspecialitásokat, amelyeknek a külföldre történő előállítása már gazdaságos, jó haszonnal kecsegtet. Kitűnő a minőség, hisz képesek 1,8 milliméteres csíkokat is produkálni. Jelentős bevétellel számolnak. A nyugat-európai fogyasztók körében pillanatnyilag a szálas savanyúságféleségek alkotják a legkeresettebb termékcsaládot. Már most annyira jó haszonnal jár a készítése, hogy segítségével semlegesíteni tudják a magozott meggybefőtt és aímasűrítmény jelenleg még gazdaságtalan gyártásával járó gondokat. Bíztató előrelépés a magozott meggybefőtt gyártását illetően, hogy a Sopiana Gépgyár és a konzervgyáriak által kifejlesztett szártépő gépeket üzembe helyezték. Az újdonság nem zúz, egész formában hagyja meg a gyümölcsöt. Jónak mondható a minőség. A csemegeuborka-konzerválás hatékonysága már elfogadható. A jövedelmezőséget illetően hamarosan pozitív változás várható az almasű- rítménygyártó vonalon is. A hagyományos termék minősége a gépi, műszaki finomítások például egy energiatakarékos berendezés beiktatása révén sokat javult. A kon- centrátum színe világosabb a korábbinál. Emellett eladható többlettermék, aroma is keletkezik. Az a cél, hogy a megszokott mennyiségű sűrítményt kevesebb almából nyerjék ki. Ha ez sikerül, akkor jövedelmezővé válik a sűrítménykészítés is. A fenti okokból a helyi viszonyoknak megfelelően kiegészítik az öt évre bérelt svájci gépeket. Üjabb műszaki erőfeszítések sorozata következik. Például vákuumdobszűrőt vesznek Olaszországból, amit augusztus 15-re, a szezonkezdésig üzembe helyeznek. A vásárláshoz szükséges öszeget pályázat útján nyerték. Jövőre elkészül az almafogadó rendszer a budapesti Agrober tervei alapján. Az adaptálás mintájául az NSZK-íbeli Rau- ner cég létesítménye szolgált. A kivitelezéshez a Pécsi Mezőgépet szeretnék megnyerni. — Fokozott igényesség jellemzi a szocialista megrendelőket is, főként a Szovjetuniót — magyarázza Bernáth Béla igazgató. — Például a közkedvelt és hagyományos zakuszkával sem egyszerű dolog bennmaradni a piacon. Szigorúbbak a minőségi követelmények, gyakrabban meóz a vásárló, már itt a helyszínen is. Gondok adódtak a hőkezeléssel, amelyeket most felszámolunk, és a biztonságosabb gyártás érdekében magyar HUNISTER osztott, hidrosztatikus sterilező berendezést telepítünk 25 millió forintért, aminek a szerelése már folyik. A KGST-n belüli eladás a tavalyihoz hasonló szinten marad, de erősödik az NDK és csehszlovák üzleti kapcsolatunk. Az árbevételterv a szocialista piacok vonatkozásában 800 millió forint, aminek egynegyedét zakuszkael- adással teremtjük elő. A Szigetvári Konzervgyár a múlt esztendei 115 milliós nyereségét idén 10 millió forinttal fejeli meg. A többletnyereséghez elsősorban a salátaérdekességek révén jut. A nyugatnémet Manz cég, valamint -a holland Albert-Hejn kereskedelmi hálózat továbbra is megbízható, kitűnő üzletet kínáló partner. Csuti J. Az elmúlt évben már 260 millió forint volt a forgalma az Ipari Termékek Gyártását Szervező Irodának, amely 1982- ben alakult. A keszthelyi székhelyű iroda 1983-ban Budapesten fióktelepet nyitott, és baranyai tevékenységének szélesítésére hasonlót hívott életre a közelmúltban Pécsett is. Mivel foglalkoznak? Partnereket keresnek fa- és fémipari termékek gyártására. Kisbútorok, komplett szállodai berendezések tervezését, kivitelezését vállalják. Szorgalmazzák műanyagipari termékek gyártását. Főbb pécsi referencia munkáik között a Hunyor Szálló belsőépítési tervezése és kivitelezése szerepelt, és ugyanezt a feladatot vállalták a pécsi OTP kialakításánál is. Számtalan külkereskedelmi vállalattal is kapcsolatban, állnak, ismerik a hazánkon kívüli termeltetési igényeket is, és eljuttatják azokat a vállalatoknak. Tevékenységük felét nyugati partnerek és magyar vállalatok közti közvetítő munka teszi ki. Azokat a termelőket keresik, akik pontosan tartják a vállalt határidőket, és minőségileg is olyat nyújtanak, amivel a hazai és külföldi vásárlók is elégedettek. A tervezők által készített költségvetési tervből rendszerint 10 százalék árengedményt adnak. Erre úgy alakítanak ki lehetőséget, hogy olyan gyártókkal működnek együtt, akik súlyuknál, szervezettségüknél, gépesítettségüknél fogva képesek erre. Emellett valamennyi, fővállalkozásban általuk kivitelezett beruházást határidő előtt átadják. Megoldásokat keresnek a hozzájuk forduló vállalatok szabad kapacitásának hasznosítására, és igyekeznek kihasználni a lekötetlen szellemi energiát is — egyre több tervezőt foglalkoztatnak. Munkájuk meghatározója, hogy nem szorítkozik puszta közvetítésre: ellenőrzik, felügyelik a minőséget és a határidők betartását. Termelőiket ellátják azokkal az alapanyagokkal, melyek hiánya akadályozná a továbbhaladást. Az iroda fogadja és intézi az esetleges reklamációkat is Külkereskedelmi vállalatok bevonásával csereüzleteket bonyolítanak le, egy újkeletű megállapodás értelmében például osztrák partnerektől szabadidőruhát importálnak faipari termékekért. Szorgalmazzák vegyesvállalatok létrehozását is. Több üzemmel kötöttek ötéves együttműködési szerződést, és van olyan cég is — péfdául a tapolcai szigetelőgyár —, ahol a hétvégi leállások során esedékes karbantartást, takarítást végzik immár négy éve, panaszmentesen. — Hogy mi a sikerünk titka? — kérdez vissza Fischer Sándor, az iroda vezetője. — Három munkaeszközünk van. A telefon, a gépkocsi és a tárgyalókészség. Több nyelven is. Szeretném remélni, hogy olyan, népgazdaságunk számára tényleg fontos munkát végzünk, ahol a segítőkészség kamatozik. Sz. Koncz I. Különböző forrásokból egyre többet hallunk róla, hogy egykét év múlva megváltozik gazdasági életünkben az adózás és a jövedelemszabályozás. A bérből és fizetésből élők legtöbbje számára ez kétszeresen is zsebre megy: változnak a vállalati jövedelmek képzésének, illetve elvonásuknak „játékszabályai”, s a tervek szerint jön a személyi jövedelem- adó. Az ezekkel kapcsolatos döntések előkészítésének vegykonyhájába nemrégiben dr. Turján Sándor, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense engedett bepillantást Pécsett, az MKT Ifjú Közgazdászok Klubja rendezvényeként megtartott előadásában. Az egyetemi docens - egy, a témával kapcsolatban tavaly megjelent könyv szerzője — mondandóját három kérdés köré csoportosította. Először: Mi indokolja az adó- és jövedelemszabályozásunk megváltoztatását? Másodszor: Mit tervezünk ezzel kapcsolatban? Harmadszor: Mit old meg, illetve mit nem old meg a tervek szerint 1988-tól életbe lépő új szabályozás? Lássuk, hogy fest mindez részletesebben, a jelzett kérdések sorrendjében I 1. A vállalati adózás, jövedelemszabályozás megváltoztatását mindenekelőtt az indokolja, bogy költségvetésünk bevételeinek mintegy kétharmada vállalati forrásokból származik, ám ez a nagy arányú elvonás kedvezőtlenül hat a termelés versenyképességére, és különösen hátrányos az exportra. A jövedelmek ilyen nagy arányú központosítása csorbítja a vállalati önállóságot, számos esetben újbóli támogatásokat, kedvezményeket, visszajuttatást tesz szükségessé, így — más gazdasági tényezőkkel, pl. a tőkeáramlás erősségével, az exporttal és persze az árakkal összefüggésben — szükségtelenül megnöveli a költségvetés újraelosztó szerepét. Hátrányos körülmény az is, hogy túl sok fajta adó létezik, és ezek közt nehéz összhangot teremteni. A túl bonyolult adózási rendszer különösen következményei, hatása szempontjából nehezen áttekinthető. A sok kedvezményezés, „mentelem" megnehezíti a döntéseket, viszont a vállalatok üzletpolitikáját korántsem egyértelműen, illetve nem a megfelelő módon befolyásolja. Az elvonások és támogatások, illetve mentelmek, „kibúvók” rendszere lassan az egész termelői szférát áthatja, ami annál is inkább áttekinthetetlen, mivel a termelési profilok egyre inkább kötetlenek, szabadok. Ilyen szempontból „semlegesebb", egyértelműbb adórendszer szükséges tehát, amelyben a tevékenység a döntő. Mi indokolja a változtatásokat a lakosság, az életszínvonal szempontjából? Mindenekelőtt a szociális problémák: az tudniillik, hogy a hatvanas évek óta lezajló áremelkedések, a szociális juttatások értékcsökkenése a lakosság mintegy egyötödét, egynegyedét igen kedvezőtlenül érintették. Ezzel szemben, illetve párhuzamosan lakosságunk mintegy tíz százalékánál kiemelkedően magas jövedelmek halmozódnak fel. Részben kifejezi, részben okozza és erősíti ezt a kisvállalkozások jellege és szerepe. Ezek aránya a jövedelem- képzésben - a főfoglalkozásból származó jövedelmek csökkenésével együtt — növekszik, ám nem kellően megfogható. Csakúgy mint az, hogy ma már csupán megtakarításból is lehet (kötvény, részvény) jelentős jövedelemhez jutni, ám ezt is adóztatni kell. Az e téren tervezett változtatások célja éppen az, hogy az adóztatás a különlegesen magas jövedelműektől vonjon el anyagiakat az alacsony jövedelműek javára. A ma létező vállalati jövedelemelvonási formák helyére lép az úgynevezett Hozzáadottér- ték-adó vagy értéknövekedési adó, amelyet egy termék, áru előállítása vagy értékesítése minden fázisa után, meghatározott arányban kell fizetni. Ez az adó tehát — szemben az eddigiekkel — többfázisú. Előnye, hogy értékelemekként alakítható, egy esetleges kedvezmény követhető és meghatározható, hátránya viszont, hogy követése, nyilvántartása bonyolult, nehézkes. A világgazdaságban alkalmazott nettó és bruttó típusú formája közül nálunk az előbbi látszik célszerűbbnek, mert lehetővé tenné például a beruházások és az export mentesítését. Bevezetése esetén a számítások szerint mintegy 10 százalékos adó terhelné Így az összfo- gyasztást; a mai vállalati adók közül a következők szűnnének meg: vagyonadó, béradó, felhalmozási adó, s lehetséges lenne a nyereségadó csökkentése. Az értéknövekedési adá hatását természetesen mérlegelik a szakemberek abból a szempontból is, hogy bevezetése egyes ágazatokban nagyobb elvonással járna, mint a mostani, s a bányászatban, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásokban esetleg kompenzálást tenne szükségessé. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban egyelőre jóformán csak az bizonyos, hogy bevezetése után mindenféle forrásból származó jövedelmünkből progresszíve adózunk, s hogy az átlagos elvonás mértéke 10—15, a maximálisé 55— 60 százalék körül alakul. Csaknem minden más kérdésről tart még a vita — többek közt a mentesség meghatározásáról, értékéről és mértékéről; arról, hogy kedvezményezettek legyenek-e (hogyan és mennyire) a találmányok, újítások, hogyan érintse az új adózási forma a háztáji és kisegítő gazdaságokban is dolgozó többmillió embert. Ez utóbbival kapcsolatban felmerült: a háztáji gazdaságok csupán az egymillió forintnál nagyobb árbevétel után adóznának oly módon, mint a vállalkozók; a kötvények viszont egyelőre nem, csak később, elkülönítetten, alacsony kamattal. Ugyancsak nem könnyen megvalósítható feladat a „láthatatlan" jövedelmek megadóztatása; ezzel kapcsolatban felmerült a vagyonadó lehetősége, illetve az eltitkolás erős szankcionálása, továbbá a bevallás kedvezményezése a társadalombiztosítási járadékok megállapításánál. Az új adó- és jövedelemszabályozási rendszer kétségtelen előnye lenne az áttekinthetőség, a növekvő normativitás, a költségvetési beavatkozások visszaszorítása, illetve a termelői és fogyasztói ár együttes mozgásának elősegítése a vállalati gazdálkodásban. A lakosság szempontjából valóban elősegítené az egységes, a mainál jóval arányosabb közteherviselést, ám társadalmunk legnépesebb középrétegeinek életszínvonalán aligha javítana kellő mértékben. Az ezzel kapcsolatos eltérő, illetve kiszámíthatatlan réteghatásokra is gondolni kell, s már most, a javaslatok, illetve döntések előkészítésekor figyelembe venni, hogy az egészében igazságosabb, áttekinthetőbb szabályozás jelentősen fokozza majd az adóztatás (az apparátus) költségeit is. Varga J. Újdonságok a Szigetvári Konzervgyárból Keresettek a csíkosra szeletelt savanyúságok Keszthely—Budapest—Pécs
