Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-14 / 131. szám

6 Dunántúli napló 1986. május 14., szerda Zöldség kiskertekben Spárgatököt június végéig Növény­védelem Atkák, molyok, bogarak Az alma- és körtevarasodás ellen a csapadékos napok után azonnal Chinoin Fundazol 50 WP, Zineb vagy Dithane M— 45 szerrel védekezzünk. A liszt- harmatra érzékeny almafák permetezése esetén a permet- lébe Nimród 25 EC szert is ke­verjünk. Almamoly ellen csak május 25—30. között kell védekezni, Ditrifon 50 WP, Unitron 40 EC vagy Unifosz 50 EC szerrel. Az őszibarackfákat levéltetvek el­len Bi 58 EC vagy Pirimor szer­rel permetezzük. A szőlőperonoszpóra ellen Zineb. Ridomil Plus 50 WP vagy Bordóilé alapanyagú szert al­kalmazzunk. A szőlőlisztharmat ellen a kezdő szőlőtulajdono­saknak a Microthiol Special vagy a Thiovit előírás szerinti permetezését javasoljuk. A sző­lőlisztharmat elleni szerek 25 C° felett perzselnek. Nem aján­latos kettőnél több növényvé­dőszer egyszerre való kijuttatá­sa, mert kellő gyakorlat hiá­nya esetén a szőlő károsodhat. A szőlőt közvetlen virágzás előtt és virágzás után a szür­kerothadás megelőzése miatt Ronilan 50 WP, Rovral, Topsin —M 70 WP vagy Chinoin Fun­dazol 50 WP szerrel ajánlatos védelemben részesíteni. A takácsatkák ellen Pol-Aka- ritox vagy Mitac 20 EC, a sző- lőíevélatkák ellen pedig a Bi 58 EC vagy Sinoratox 40 EC alkalmazható. A szőlőmolyok ellen közvet­len virágzás előtt és virágzás után a Ditrifon 50 WP, Chi- netrin 25 EC vagy Decis 2,5 EC permedébe keverését java­soljuk. A kertészetben a burgonya­bogár, levéltetvek, lombrágó hernyók és más rovarkártevők ellen a Chinetrin 25 EC vagy a Decis 2,5 EC szert javasol­juk. Felhívjuk a termelők fi­gyelmét, hogy a háizkertben nem engedélyezett szerek hasz­nálata tilos és életveszélyes. Méq az idei tavaszi fagyok után is előfordulhat, hogy vé­dettebb fekvésekben gyü­mölcsritkítás szükséges, mert ha a fán túl sok a gyümölcs, az rontja a méretet, az apróbb termés viszont csökkenti az áru piaci értékét. A fának bizonyos mennyisé­gű levélre van szüksége — tapasztalatok szerint 40—60 darab egy gyümölcsre számít­va — ahhoz, hogy a termést kinevelje. A ritkítással a gyü­mölcsönként! levélszám 60 db- ra való emelése biztosan nö­veli a gyümölcs méretét. Meg kell jegyeznem, hpgy a továb­bi levélszám növelése nem ke­csegtet még további méretnö­vekedéssel. Szükségességét úgy ítéljük meg, hogy megszámláljuk fáin­kon, hogy átlagban egy termő­képletre mennyi termés esik. Ha ez az átlag termőképleten­ként egy db, vagy ez alatti, úgy nem szükséges ritkítani, egy-két db köré esik, akkor csak abban az esetben ritkít­sunk, ha a fánk gyenge kon­dícióban van. Ha a kötődött gyümölcsök termőképletenkén- ti átlagos darabszáma kettö­A spárgatök vagy főzőtök egyre nagyolbb szerephez jut a táplálkozásunkban. Táplál­kozási értékét kitűnő étrendi hatása adja. Kalóriatartalma kicsi, ezért bőven és „büntet­lenül", felesleges kilók fel­szedése nélkül fogyaszthatjuk. Egy család átlagos szükség­lete 4—5 négyzetméteren meg­terem. Terjed a házi gyorsfa­gyasztása is. Melegigényes növény, mag­ja 12 C fok felett kezd csí­rázni. Optimálisan 25—30 C fokon fejlődik, az ennél ma­gasabb hőmérsékletet elegen­dő csapadék esetén jól tűri. A hideget viszont nem bír­ja. Levele már + 0,5 C fokon elfagy, szára és termése pe­dig —1—1,5 C fokon fagy el. A tetőről a csertői, szulimáni dombok szőlőire látni. Lábuk­nál a csertői halastavak vize csillog. Megkapó látvány. A papírzörgésre hátrafordulunk: Fehér Jánosné nápolyis, töl­tött kekszes zacskókat bonto­gat, tányérra rendezi az édes­séget. — Kell a gyerekeknek, mind­járt itt lesznek — mondja. — Mindig együtt szoktunk haza­jönni, biztos ma is vártak, majd számon kérik, hogy hol jártam? Ki kell őket engesz­telnem ! Nem Fehérék gyerekeiről van szó. Nekik egy fiuk van, aki katona. Arról a hat iskolásról, akik minden délután együtt jönnek föl a mozsgói iskolából a szőlőhegyre, a lakóhelyükre. Nem a kerülő kocsiúton, ha­nem neki a dombnak, a rövi- debb ösvényen. Fehérék 26 éve laknak a hegyen. A férj a mozsgói termelőszövetkezetben asztalos, felesége a mozsgói nél több, úgy a ritkítás feltét­lenül indokolt. A legjobb eredményt akkor érjük el, ha az őszibarack­fáinkon a ritkítást a teljes vi­rágzástól számított 36. napon végezzük el. Természetesen a termelő számára nem adhat biztos támpontot, hiszen a tel­jes virágzás időpontjának meg­határozásában is lehet téved­ni egy-két napot. Tanácsolom ezért, hogy inkább válasszák azt a módszert, amikor a rit­kítás időpontját a gyümölcs­kezdemény mérete szerint ha­tározzák meg. Ebből kiindulva: az ősziba­rack gyümölcsritkításának op­Fényigényes növény, szereti a teljes napot, de szabadföldön a gyenge árnyékot elviseli. Jó köztese a csemegekukorica. Kedveli a tápanyagban gaz­dag földet, emiatt alakult ki az úgynevezett fészektrágyá­zása is. Kedvező fejlődéséhez sok nedvességet kíván. Gyors fejlődésű növény, a vetéstől a szedés kezdetéig átlagosan 55-60 nap telik el. Emiatt főként elő- vagy utó­növényként termesztik. Korai termesztésre gyeptéglába, tápkockába vagy tejfölös po­hárban nevelhetjük elő. A pa­lántanevelés átlagos időtarta­ma 4-5 hét. Később a sza­badban helybe vetjük, ún. fészekbe. (A gödröcske, aho­va a trágya, és mag kerül.) tanácson dolgozik. A kétszoba- konyhás, fürdőszobás szőlőhe­gyi házat végleges otthonuk­nak tekintik. A fiúk is úgy tervezi, hogy itt marad. Napjainkban 32 család lak­ja a mozsgói szőlőhegyet. Ök az őslakosok. Többségük itt is született. Mint a 66 éves Kékes József, aki meg is mutatná a nem messze levő szülői házat, de a lomboktól csak a tetejét látjuk. Jöttünkre egy fiatal fe­nyőnek támasztotta a kapanye­let, de a felesége csak az üd­vözlés idejére hagyja el a sző­lősorokat. — A mi hegyünket turbéki öreghegynek is mondják, ösz- szefügg a zsibótival egészen le, Becefáig — mutat a Sziget­vártól nem messze levő szőlő­hegyek felé. — Ügy tudom, hogy a 20-as, 30-as években legalább 130 család lakott itt. Cselédek, akik munkát vállal­tak a környező birtokokon. A második világháború szétszórt timális ideje akkor van, ami­kor a gyümölcskezdemény mé­rete 1,5—2 cm, amit a terme­lők ekkor „nagy-mogyoró" vagy „kis dió" nagyságúnak nevez­nek. Ennél a méretnél koráb­ban végzett gyümölcsritkitás kifejezetten káros! Tapasztala­tom szerint, a termelők közül az ellenzi a gyümölcsritkítást, aki azt a helytelen gyakorlatot követte, hogy ennél a méretnél korábban végezte el, és termé­szetesen rossz eredményt ka­pott. Ennek magyarázata az, hogy a természetes gyümölcs­hullást megelőzően végzi el a ritkítást az, aki nem várja meg az említett méretet és ezért Fészkenként 4-5 kg érett trá­gyát vagy komposztot teszünk. A trágyán kívül a friss gyep- törést is kedveli. Egy fészekbe 5—6 magot teszünk. Kelés után mindig egyelünk és csak a legerősebb növényt hagyjuk meg. Ajánlatos a felesleges növénykéket kihúzás helyett lecsípni. A fészkeket 1x1 vagy 1x0,8 m-re tegyük egymástól. Az indás fajta tenyészterület igénye nagyobb, termesztése azonban mór nem javasolt. Az indátlan fajtát június vé­géig, esetleg július közepéig bármikor vethetjük. A kifej­lett, de még zsenge termést szedjük. Ha- körmünk nem mé­lyed könnyedén a spárgatök héjáiba, akkor a tök már öreg­nek minősül, minősége gyen­bennünket, de jó néhányon itt maradtunk. Itt születtek a gye­rekeink, akik közül a legtöb­ben másutt próbáltak szeren­csét. A mi két lányunk közül az egyik Mozsgón, a község­ben, a másik Szigetváron él. Az unokák közül csak egy van Mozsgón, a többiek Pécsett, Szekszárdon és Szegeden. Mi a mamával itt maradtunk és nem is akarunk változtatni. A ház, amelynek udvarán beszélgetünk, Kékes József nagyapjának testvérbátyjóé volt. A szőlősorok között még ma is él néhány olyan tőke, amelyet ő telepített 70—80 évvel ezelőtt. — Lassan ki kell vágnom őket, öregek már — mint azok is ott, a diófa közelében — mutat két tőkére —, de évről évre halogatom. Tudom, hogy ez lesz a sorsuk, de a sok vál­tozásban ők emlékeztetnek a gyerekkor szép napjaira. A Ignagyobb, örömteljes vál­tozást a villany hozta a szőlő­esetleg leszedi azt a termést, amely megmaradt volna és rajta hagyhatja azt, amely még le fog hullani. Tehát semmiképpen sem sza­bad elsietni, de amikor eléri ezt a méretet, akkor el kell vé­gezni — ha indokolt! A ritkítás mértékét meghatá­rozni csak nagy tapasztalattal lehet — támpont mindenkép­pen az említett 60 db-os levél­szám — átlagos érvényűnek fogadjuk el, hogy az indokolt ritkítás esetén a fánként kötő­dött gyümölcsszám 25—50 szá­zalékának eltávolításánál ke­vesebbet, vagy többet ne rit­kítsunk. gébb. Tövenként átlagosan 8—10 db terméssel számolha­tunk. Zsenge állapotban gyors­fagyasztva szinte korlátlan ideig eltartható. A gyorsfa­gyasztott tök magyar speciali­tás, külföldön nem terjedt el. A sohasem túlérett, mindig zsenge tököt vékonyan hámoz­zuk meg, vágjuk négyfelé és éles kanállal vágjuk ki a mag­ját a magházzal együtt. Ez­után mossuk meg, vágjuk vé­kony csíkokra (tökgyalú) és tegyük olyan adagokiba po­lietilén tasakba, amennyire egy főzésnél szükségünk lesz. Minden adaghoz tegyünk egy kis csokor alaposan megmo­sott kaporlevelet is. A kaprot célszerű a töknél jóval koráb­ban elvetni, de vethetjük sza­kaszosan is, hogy mindig le­gyen zsenge kaprunk is. A főzőtök adagot a tasak- 'ba lehetőleg vékony rétegbe tegyük, hogy a fagyasztótér­ben minél gyorsabban átfagy­hasson. hegyiek életébe. Több /nint 20 évvel ezelőtt, 1965-ben gyúltak ki a lámpafények, s a hegy la­kói mindig annál a szomszéd­nál jöttek össze esténként, aki­nek rádiója, később annál, akinek televíziója volt. Ma a hidroforos fürdőszobák, a hű­tőszekrények, hűtőládák sem számítanak ritkaságnak. Hűtőszekrényből veszi elő a szifont Keserű Józsefné is, aki a Somogy megyei Komlósdról jött ide férjhez. — Nehezen szoktam meg ezt a vidéket — emlékezik. — A dombok, völgyek fárasztottak, amikor meg esett az eső, szin­te lépni sem tudtam. A homo­kos, laza föld után furcsa volt ez a kötött, csúszós talaj. . . A nagyon hideg, kellemes ízű vizet — amelyből a szóda készült — 53—70 méter mély kutak adják. Egy-egy kutat négy öt család közösen hasz­nál. Felnőtt magasságban zár­ják az ajtajukat. Beléjük pil­lantva csak sejteti a szédítően fekete mélység végét a csillogó víz. Víz, villany tehát régóta van, s három év óta kövesút is vezet a szőlőhegyre. Azóta sokon vásároltak itt kisebb-na- gyobb területeket. Ki új szőlőt telepít, ki kertnek használja a földet. Új pincék, hétvégi há­zak épülnek.- Mi is szeretnénk eladni egy darabot a földből - mond­ja Keserű József. — Itt a te­tőn, a legszebb részből. Kicsit eljárt felettünk az idő, elfá­radtunk, jöjjenek a fiatalok! Útban a hegyről lefelé el­megyünk a szerződéses áfész üzlet előtt. Az egyik itt lakó család vállalta a boltoskodást. A helybeliek szerint mindent lehet kapni, a szögtől kezdve a felvágottig. Helybeli a pos­tás is, aki reggel Mozsgóra jár le a lapokért, levelekért. Akik dolgoznak, azokat nem éri itt­hon, de a nyugdíjasok fél nyolckor már olvashatják az újságot.. . Török Éva A vegyszeres gyümölcsritkí­tásnak megvannak a lehetősé­gei, de mivel biológiailag na­gyon aktív anyagokról van szó, melyeknek alkalmazási idő­pontja és teljes körű hatásme­chanizmusa nem tökéletesen tisztázott, ezért — véleményem szerint — csak nagyon kísér­letező kedvű kertbarátok pró­bálkozzanak vele. Ök is alapos körültekintéssel. Elvégezhető ollóval, úgy, hogy a megmaradó gyümölcs­mennyiség felett a vesszőt el­vágjuk. Ez a módszer gyors, de méretnövelő hatása gyen­gébb a kézi ritkításnál, és kés­lelteti kissé a termésérést. A vesszők bottal való ütöge- tésével is érhetünk el ered­ményt, de így kevésbé végez­hetünk minőségi munkát, ami pedig a gyümölcsritkításnak lényege. Javaslatom ezért az, hogy a hagyományos módon; kézzel ritkítsunk, amikor a nem kí­vánt terméskezdeményt leszed­jük a fáról. A legjobb ered­ményt így kapjuk, ne feledjük, hogy a gyümölcsritkítás leg­alább akkora szakértelmet igé­nyel, mint maga a metszés! Buzáisy Lajos Toliseprű Nyelvi babonák Még ma is sokfelé sokféle babona létezik. „Nem vagyok babonás, de azért lekopo­gom" — mondja az ifjú hölgy. Van, aki visszafordul, ha az ut­cán fekete macska fut át a másik oldalra. Az autókban fi­tyegő különféle mütyürök is állítólag védelmet nyújtanak a balesetek ellen. Vannak nyelvi babonák is, melyeket terjeszt a nyelvész, a nyelvművelő, az író, a költő, a tanár vagy diák, aki helytelennek nyilvánít olyan nyelvi eszközt, amely nem hi­báztatható. Több tucatra tehe­tő a nyelvi babonák száma, amelyek nyelvi kifejezésekre, szerkezetekre, szólásokra, von­zótokra vonatkoznak. E rovat­ban is többen kértek helyt olyan nézetek közlésére, ame­lyek már megkövesedtek, ame­lyek pár évtizeddel ezelőtt még követendő normaként szerepel­tek. A nyelvi babonákról egy most megjelent tanulmánykö­tet, Szepesy Gyula munkája rántja le a leplet. Előtte Nagy I Béla írt már ugyanerről a témáról. Szepesy munkája vi­lágos, közérthető nyelven, könnyed stílusban megírt ta­nulmány, amelyről így vall a szerző: „Évtizedeken át tanul­mányoztam azokat a nyelvi eszközöket, amelyeknek sajá­tosságait sokáig nem lehetett megnyugtatóan tisztázni, leírni, mert babonák szövevényeitől voltak körülvéve. Azoknak a nyelvészeknek a nyomán ha­ladtam, akik ugyancsak egy- egy tévhitet iparkodtak elosz­latni.” Elsőben is arra, a napjaink­ban országszerte elterjedt tév­hitre mutat rá a szerző, amely szerint a lenni -|- -va, -ve ige­neves szerkezet magyartalan, germanizmus. A szerző számos példával bizonyítja be, hogy a -va, -ve igeneves szerkezet leg­régibb nyelvemlékeinktől, te­hát mintegy hétszáz évnél is több időtől kezdve otthonos nyelvünkben. Ne ijedjünk meg tehát az ilyon szöveg olvas- fi levél mer volt írva. Meg leszel lepve. Meg vagyok akadva. Be voll rúgva. Ki van rá rúr-'a. ló órában legyen mondva. Stb. E rovatban többször is ír­tunk arról a nyelvi hiedelem­ről, hogy az „ő” személyes névmás csak személyre, az „az” mutató névmás pedig csak dologra vonatkoztatható. E nézet híve volt a híres poli­hisztor, Brassói Sámuel, akivel szembefordult Arany János, példákat hozva fel a népnyelv­ből (Egyél, rózsám, belőle), az irodalmi nyelvből (Benne ter­mő férgek erős gyökerit meg- őrlik) és a köznyelvből (Vedd ki belőle a régi holmit!). Végül is Arany felfogása győzött, bár az ellentábornak még mindig vannak olyan hí­vei, akik azt állítják, hogy sze­mélyre, állatra, növényre és dologra mindig személyes név­mással kell visszautalni. Pél­dák tömegével lehet igazolni, hogy mutató névmást (az-t) is lehet használni egyes esetek­ben. Régebben tiltották a fog-os jövő idő használatát, mond­ván: „Csak a kocsis fogja be a lovakat." A szerző régi és új irodalmunk nagyjainak tol­lából vett idézetekkel igazol­ja, hogy a log segédigével képzett jövő idő nem helyte­len. Ha a jövő időt jelen idő­vel és a „majd” szócskával fejezzük ki, ezzel a cselekvés bizonytalanságát éreztetjük. Ha az orvos azt mondja: „Majd megvizsgáljuk" - sza­vában érezzük az unottságot, a határozatlanságot. És ennek ellenkezőjét, ha azt mondja: „Meg fogom vizsgálni.” De nincs terünk az érdekes példák folytatására. A huszonhárom fejezetbe tö­mörített 233 lapnyi terjedelmű, sok téves felfogást feloldó, feltáró munka nemcsak szor­gos kutatás eredménye, hanem olyan alkotás, amely a szak­embereknek és minden írástu­dónak élvezetes, hasznos ol­vasmánya. Tóth István dr. Dr. Frank József Gyümölcstermesztés — korszerűen Az őszibarack gyümölcsritkítása Tóth Attila Kékes József tegnap a turbéki szőlőhegyen permetezte szőlőjét Fotó: Läufer László Mozsgó-Alsóhegy

Next

/
Thumbnails
Contents