Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-14 / 131. szám
6 Dunántúli napló 1986. május 14., szerda Zöldség kiskertekben Spárgatököt június végéig Növényvédelem Atkák, molyok, bogarak Az alma- és körtevarasodás ellen a csapadékos napok után azonnal Chinoin Fundazol 50 WP, Zineb vagy Dithane M— 45 szerrel védekezzünk. A liszt- harmatra érzékeny almafák permetezése esetén a permet- lébe Nimród 25 EC szert is keverjünk. Almamoly ellen csak május 25—30. között kell védekezni, Ditrifon 50 WP, Unitron 40 EC vagy Unifosz 50 EC szerrel. Az őszibarackfákat levéltetvek ellen Bi 58 EC vagy Pirimor szerrel permetezzük. A szőlőperonoszpóra ellen Zineb. Ridomil Plus 50 WP vagy Bordóilé alapanyagú szert alkalmazzunk. A szőlőlisztharmat ellen a kezdő szőlőtulajdonosaknak a Microthiol Special vagy a Thiovit előírás szerinti permetezését javasoljuk. A szőlőlisztharmat elleni szerek 25 C° felett perzselnek. Nem ajánlatos kettőnél több növényvédőszer egyszerre való kijuttatása, mert kellő gyakorlat hiánya esetén a szőlő károsodhat. A szőlőt közvetlen virágzás előtt és virágzás után a szürkerothadás megelőzése miatt Ronilan 50 WP, Rovral, Topsin —M 70 WP vagy Chinoin Fundazol 50 WP szerrel ajánlatos védelemben részesíteni. A takácsatkák ellen Pol-Aka- ritox vagy Mitac 20 EC, a sző- lőíevélatkák ellen pedig a Bi 58 EC vagy Sinoratox 40 EC alkalmazható. A szőlőmolyok ellen közvetlen virágzás előtt és virágzás után a Ditrifon 50 WP, Chi- netrin 25 EC vagy Decis 2,5 EC permedébe keverését javasoljuk. A kertészetben a burgonyabogár, levéltetvek, lombrágó hernyók és más rovarkártevők ellen a Chinetrin 25 EC vagy a Decis 2,5 EC szert javasoljuk. Felhívjuk a termelők figyelmét, hogy a háizkertben nem engedélyezett szerek használata tilos és életveszélyes. Méq az idei tavaszi fagyok után is előfordulhat, hogy védettebb fekvésekben gyümölcsritkítás szükséges, mert ha a fán túl sok a gyümölcs, az rontja a méretet, az apróbb termés viszont csökkenti az áru piaci értékét. A fának bizonyos mennyiségű levélre van szüksége — tapasztalatok szerint 40—60 darab egy gyümölcsre számítva — ahhoz, hogy a termést kinevelje. A ritkítással a gyümölcsönként! levélszám 60 db- ra való emelése biztosan növeli a gyümölcs méretét. Meg kell jegyeznem, hpgy a további levélszám növelése nem kecsegtet még további méretnövekedéssel. Szükségességét úgy ítéljük meg, hogy megszámláljuk fáinkon, hogy átlagban egy termőképletre mennyi termés esik. Ha ez az átlag termőképletenként egy db, vagy ez alatti, úgy nem szükséges ritkítani, egy-két db köré esik, akkor csak abban az esetben ritkítsunk, ha a fánk gyenge kondícióban van. Ha a kötődött gyümölcsök termőképletenkén- ti átlagos darabszáma kettöA spárgatök vagy főzőtök egyre nagyolbb szerephez jut a táplálkozásunkban. Táplálkozási értékét kitűnő étrendi hatása adja. Kalóriatartalma kicsi, ezért bőven és „büntetlenül", felesleges kilók felszedése nélkül fogyaszthatjuk. Egy család átlagos szükséglete 4—5 négyzetméteren megterem. Terjed a házi gyorsfagyasztása is. Melegigényes növény, magja 12 C fok felett kezd csírázni. Optimálisan 25—30 C fokon fejlődik, az ennél magasabb hőmérsékletet elegendő csapadék esetén jól tűri. A hideget viszont nem bírja. Levele már + 0,5 C fokon elfagy, szára és termése pedig —1—1,5 C fokon fagy el. A tetőről a csertői, szulimáni dombok szőlőire látni. Lábuknál a csertői halastavak vize csillog. Megkapó látvány. A papírzörgésre hátrafordulunk: Fehér Jánosné nápolyis, töltött kekszes zacskókat bontogat, tányérra rendezi az édességet. — Kell a gyerekeknek, mindjárt itt lesznek — mondja. — Mindig együtt szoktunk hazajönni, biztos ma is vártak, majd számon kérik, hogy hol jártam? Ki kell őket engesztelnem ! Nem Fehérék gyerekeiről van szó. Nekik egy fiuk van, aki katona. Arról a hat iskolásról, akik minden délután együtt jönnek föl a mozsgói iskolából a szőlőhegyre, a lakóhelyükre. Nem a kerülő kocsiúton, hanem neki a dombnak, a rövi- debb ösvényen. Fehérék 26 éve laknak a hegyen. A férj a mozsgói termelőszövetkezetben asztalos, felesége a mozsgói nél több, úgy a ritkítás feltétlenül indokolt. A legjobb eredményt akkor érjük el, ha az őszibarackfáinkon a ritkítást a teljes virágzástól számított 36. napon végezzük el. Természetesen a termelő számára nem adhat biztos támpontot, hiszen a teljes virágzás időpontjának meghatározásában is lehet tévedni egy-két napot. Tanácsolom ezért, hogy inkább válasszák azt a módszert, amikor a ritkítás időpontját a gyümölcskezdemény mérete szerint határozzák meg. Ebből kiindulva: az őszibarack gyümölcsritkításának opFényigényes növény, szereti a teljes napot, de szabadföldön a gyenge árnyékot elviseli. Jó köztese a csemegekukorica. Kedveli a tápanyagban gazdag földet, emiatt alakult ki az úgynevezett fészektrágyázása is. Kedvező fejlődéséhez sok nedvességet kíván. Gyors fejlődésű növény, a vetéstől a szedés kezdetéig átlagosan 55-60 nap telik el. Emiatt főként elő- vagy utónövényként termesztik. Korai termesztésre gyeptéglába, tápkockába vagy tejfölös pohárban nevelhetjük elő. A palántanevelés átlagos időtartama 4-5 hét. Később a szabadban helybe vetjük, ún. fészekbe. (A gödröcske, ahova a trágya, és mag kerül.) tanácson dolgozik. A kétszoba- konyhás, fürdőszobás szőlőhegyi házat végleges otthonuknak tekintik. A fiúk is úgy tervezi, hogy itt marad. Napjainkban 32 család lakja a mozsgói szőlőhegyet. Ök az őslakosok. Többségük itt is született. Mint a 66 éves Kékes József, aki meg is mutatná a nem messze levő szülői házat, de a lomboktól csak a tetejét látjuk. Jöttünkre egy fiatal fenyőnek támasztotta a kapanyelet, de a felesége csak az üdvözlés idejére hagyja el a szőlősorokat. — A mi hegyünket turbéki öreghegynek is mondják, ösz- szefügg a zsibótival egészen le, Becefáig — mutat a Szigetvártól nem messze levő szőlőhegyek felé. — Ügy tudom, hogy a 20-as, 30-as években legalább 130 család lakott itt. Cselédek, akik munkát vállaltak a környező birtokokon. A második világháború szétszórt timális ideje akkor van, amikor a gyümölcskezdemény mérete 1,5—2 cm, amit a termelők ekkor „nagy-mogyoró" vagy „kis dió" nagyságúnak neveznek. Ennél a méretnél korábban végzett gyümölcsritkitás kifejezetten káros! Tapasztalatom szerint, a termelők közül az ellenzi a gyümölcsritkítást, aki azt a helytelen gyakorlatot követte, hogy ennél a méretnél korábban végezte el, és természetesen rossz eredményt kapott. Ennek magyarázata az, hogy a természetes gyümölcshullást megelőzően végzi el a ritkítást az, aki nem várja meg az említett méretet és ezért Fészkenként 4-5 kg érett trágyát vagy komposztot teszünk. A trágyán kívül a friss gyep- törést is kedveli. Egy fészekbe 5—6 magot teszünk. Kelés után mindig egyelünk és csak a legerősebb növényt hagyjuk meg. Ajánlatos a felesleges növénykéket kihúzás helyett lecsípni. A fészkeket 1x1 vagy 1x0,8 m-re tegyük egymástól. Az indás fajta tenyészterület igénye nagyobb, termesztése azonban mór nem javasolt. Az indátlan fajtát június végéig, esetleg július közepéig bármikor vethetjük. A kifejlett, de még zsenge termést szedjük. Ha- körmünk nem mélyed könnyedén a spárgatök héjáiba, akkor a tök már öregnek minősül, minősége gyenbennünket, de jó néhányon itt maradtunk. Itt születtek a gyerekeink, akik közül a legtöbben másutt próbáltak szerencsét. A mi két lányunk közül az egyik Mozsgón, a községben, a másik Szigetváron él. Az unokák közül csak egy van Mozsgón, a többiek Pécsett, Szekszárdon és Szegeden. Mi a mamával itt maradtunk és nem is akarunk változtatni. A ház, amelynek udvarán beszélgetünk, Kékes József nagyapjának testvérbátyjóé volt. A szőlősorok között még ma is él néhány olyan tőke, amelyet ő telepített 70—80 évvel ezelőtt. — Lassan ki kell vágnom őket, öregek már — mint azok is ott, a diófa közelében — mutat két tőkére —, de évről évre halogatom. Tudom, hogy ez lesz a sorsuk, de a sok változásban ők emlékeztetnek a gyerekkor szép napjaira. A Ignagyobb, örömteljes változást a villany hozta a szőlőesetleg leszedi azt a termést, amely megmaradt volna és rajta hagyhatja azt, amely még le fog hullani. Tehát semmiképpen sem szabad elsietni, de amikor eléri ezt a méretet, akkor el kell végezni — ha indokolt! A ritkítás mértékét meghatározni csak nagy tapasztalattal lehet — támpont mindenképpen az említett 60 db-os levélszám — átlagos érvényűnek fogadjuk el, hogy az indokolt ritkítás esetén a fánként kötődött gyümölcsszám 25—50 százalékának eltávolításánál kevesebbet, vagy többet ne ritkítsunk. gébb. Tövenként átlagosan 8—10 db terméssel számolhatunk. Zsenge állapotban gyorsfagyasztva szinte korlátlan ideig eltartható. A gyorsfagyasztott tök magyar specialitás, külföldön nem terjedt el. A sohasem túlérett, mindig zsenge tököt vékonyan hámozzuk meg, vágjuk négyfelé és éles kanállal vágjuk ki a magját a magházzal együtt. Ezután mossuk meg, vágjuk vékony csíkokra (tökgyalú) és tegyük olyan adagokiba polietilén tasakba, amennyire egy főzésnél szükségünk lesz. Minden adaghoz tegyünk egy kis csokor alaposan megmosott kaporlevelet is. A kaprot célszerű a töknél jóval korábban elvetni, de vethetjük szakaszosan is, hogy mindig legyen zsenge kaprunk is. A főzőtök adagot a tasak- 'ba lehetőleg vékony rétegbe tegyük, hogy a fagyasztótérben minél gyorsabban átfagyhasson. hegyiek életébe. Több /nint 20 évvel ezelőtt, 1965-ben gyúltak ki a lámpafények, s a hegy lakói mindig annál a szomszédnál jöttek össze esténként, akinek rádiója, később annál, akinek televíziója volt. Ma a hidroforos fürdőszobák, a hűtőszekrények, hűtőládák sem számítanak ritkaságnak. Hűtőszekrényből veszi elő a szifont Keserű Józsefné is, aki a Somogy megyei Komlósdról jött ide férjhez. — Nehezen szoktam meg ezt a vidéket — emlékezik. — A dombok, völgyek fárasztottak, amikor meg esett az eső, szinte lépni sem tudtam. A homokos, laza föld után furcsa volt ez a kötött, csúszós talaj. . . A nagyon hideg, kellemes ízű vizet — amelyből a szóda készült — 53—70 méter mély kutak adják. Egy-egy kutat négy öt család közösen használ. Felnőtt magasságban zárják az ajtajukat. Beléjük pillantva csak sejteti a szédítően fekete mélység végét a csillogó víz. Víz, villany tehát régóta van, s három év óta kövesút is vezet a szőlőhegyre. Azóta sokon vásároltak itt kisebb-na- gyobb területeket. Ki új szőlőt telepít, ki kertnek használja a földet. Új pincék, hétvégi házak épülnek.- Mi is szeretnénk eladni egy darabot a földből - mondja Keserű József. — Itt a tetőn, a legszebb részből. Kicsit eljárt felettünk az idő, elfáradtunk, jöjjenek a fiatalok! Útban a hegyről lefelé elmegyünk a szerződéses áfész üzlet előtt. Az egyik itt lakó család vállalta a boltoskodást. A helybeliek szerint mindent lehet kapni, a szögtől kezdve a felvágottig. Helybeli a postás is, aki reggel Mozsgóra jár le a lapokért, levelekért. Akik dolgoznak, azokat nem éri itthon, de a nyugdíjasok fél nyolckor már olvashatják az újságot.. . Török Éva A vegyszeres gyümölcsritkításnak megvannak a lehetőségei, de mivel biológiailag nagyon aktív anyagokról van szó, melyeknek alkalmazási időpontja és teljes körű hatásmechanizmusa nem tökéletesen tisztázott, ezért — véleményem szerint — csak nagyon kísérletező kedvű kertbarátok próbálkozzanak vele. Ök is alapos körültekintéssel. Elvégezhető ollóval, úgy, hogy a megmaradó gyümölcsmennyiség felett a vesszőt elvágjuk. Ez a módszer gyors, de méretnövelő hatása gyengébb a kézi ritkításnál, és késlelteti kissé a termésérést. A vesszők bottal való ütöge- tésével is érhetünk el eredményt, de így kevésbé végezhetünk minőségi munkát, ami pedig a gyümölcsritkításnak lényege. Javaslatom ezért az, hogy a hagyományos módon; kézzel ritkítsunk, amikor a nem kívánt terméskezdeményt leszedjük a fáról. A legjobb eredményt így kapjuk, ne feledjük, hogy a gyümölcsritkítás legalább akkora szakértelmet igényel, mint maga a metszés! Buzáisy Lajos Toliseprű Nyelvi babonák Még ma is sokfelé sokféle babona létezik. „Nem vagyok babonás, de azért lekopogom" — mondja az ifjú hölgy. Van, aki visszafordul, ha az utcán fekete macska fut át a másik oldalra. Az autókban fityegő különféle mütyürök is állítólag védelmet nyújtanak a balesetek ellen. Vannak nyelvi babonák is, melyeket terjeszt a nyelvész, a nyelvművelő, az író, a költő, a tanár vagy diák, aki helytelennek nyilvánít olyan nyelvi eszközt, amely nem hibáztatható. Több tucatra tehető a nyelvi babonák száma, amelyek nyelvi kifejezésekre, szerkezetekre, szólásokra, vonzótokra vonatkoznak. E rovatban is többen kértek helyt olyan nézetek közlésére, amelyek már megkövesedtek, amelyek pár évtizeddel ezelőtt még követendő normaként szerepeltek. A nyelvi babonákról egy most megjelent tanulmánykötet, Szepesy Gyula munkája rántja le a leplet. Előtte Nagy I Béla írt már ugyanerről a témáról. Szepesy munkája világos, közérthető nyelven, könnyed stílusban megírt tanulmány, amelyről így vall a szerző: „Évtizedeken át tanulmányoztam azokat a nyelvi eszközöket, amelyeknek sajátosságait sokáig nem lehetett megnyugtatóan tisztázni, leírni, mert babonák szövevényeitől voltak körülvéve. Azoknak a nyelvészeknek a nyomán haladtam, akik ugyancsak egy- egy tévhitet iparkodtak eloszlatni.” Elsőben is arra, a napjainkban országszerte elterjedt tévhitre mutat rá a szerző, amely szerint a lenni -|- -va, -ve igeneves szerkezet magyartalan, germanizmus. A szerző számos példával bizonyítja be, hogy a -va, -ve igeneves szerkezet legrégibb nyelvemlékeinktől, tehát mintegy hétszáz évnél is több időtől kezdve otthonos nyelvünkben. Ne ijedjünk meg tehát az ilyon szöveg olvas- fi levél mer volt írva. Meg leszel lepve. Meg vagyok akadva. Be voll rúgva. Ki van rá rúr-'a. ló órában legyen mondva. Stb. E rovatban többször is írtunk arról a nyelvi hiedelemről, hogy az „ő” személyes névmás csak személyre, az „az” mutató névmás pedig csak dologra vonatkoztatható. E nézet híve volt a híres polihisztor, Brassói Sámuel, akivel szembefordult Arany János, példákat hozva fel a népnyelvből (Egyél, rózsám, belőle), az irodalmi nyelvből (Benne termő férgek erős gyökerit meg- őrlik) és a köznyelvből (Vedd ki belőle a régi holmit!). Végül is Arany felfogása győzött, bár az ellentábornak még mindig vannak olyan hívei, akik azt állítják, hogy személyre, állatra, növényre és dologra mindig személyes névmással kell visszautalni. Példák tömegével lehet igazolni, hogy mutató névmást (az-t) is lehet használni egyes esetekben. Régebben tiltották a fog-os jövő idő használatát, mondván: „Csak a kocsis fogja be a lovakat." A szerző régi és új irodalmunk nagyjainak tollából vett idézetekkel igazolja, hogy a log segédigével képzett jövő idő nem helytelen. Ha a jövő időt jelen idővel és a „majd” szócskával fejezzük ki, ezzel a cselekvés bizonytalanságát éreztetjük. Ha az orvos azt mondja: „Majd megvizsgáljuk" - szavában érezzük az unottságot, a határozatlanságot. És ennek ellenkezőjét, ha azt mondja: „Meg fogom vizsgálni.” De nincs terünk az érdekes példák folytatására. A huszonhárom fejezetbe tömörített 233 lapnyi terjedelmű, sok téves felfogást feloldó, feltáró munka nemcsak szorgos kutatás eredménye, hanem olyan alkotás, amely a szakembereknek és minden írástudónak élvezetes, hasznos olvasmánya. Tóth István dr. Dr. Frank József Gyümölcstermesztés — korszerűen Az őszibarack gyümölcsritkítása Tóth Attila Kékes József tegnap a turbéki szőlőhegyen permetezte szőlőjét Fotó: Läufer László Mozsgó-Alsóhegy
