Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-14 / 131. szám

1986. május 14., szerda Dunántúlt napló 3 Közelebb a vevőkhöz Színvonalasabb gyümölcs és zöldségellátás Befolyásolni a piaci árakat - Zöldért-akciók a vásárlók érdekében ­Főszezonban nagy tételben - önköltségi áron Július 1-től önálló vállalat A pécsi és a külföldi vásárlók, illetve megrendelők kedvelt helye Pécsett a Kossuth Lajos utcában a Tanga-bolt. Szerződésbe kiadott Patyolat-fiókok Májustól új szolgáltatások: béléscsere, cipzárcsere, gombfelvarrás GYES­fórum Kik védik a gyesen levő kis­mamák érdekeit? Legyen-e GYES CASINO? Legyen-e a kábel tv-ben külön műsor a gyeses családok részére? Ilyen és hasonló kérdések dőlhet­nek el a május 15-én rendezett gyes-fórumon, amelyet az Apá­czai Csere János Nevelési Köz­pont Művelődési Házában ren­deznek 15 órai kezdettel. A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Kar Közművelődési Szakcsoport III. évfolyamos hallgatói vállalkoz­tak arra, hogy feltárják egy adott lakótelep gyesen levő családjainak igényeit, szükség­leteit, amelyek a megváltozott életkörülményeikből adódnak. A fiatalok, dr. Komlósi Ákos egyetemi adjunktus vezetésé­vel azt is magukra vállalták, hogy megpróbálják a gyesen levők érdekvédelmét is képvi­selni a különböző társadalmi szervezeteknél, intézmények­nél. A fórum egy hosszabb távú program első részét szolgálná, amely most csak a családok által megfogalmazható igé­nyek, hiányok összegyűjtését és közös megfogalmazását cé­lozná. Ez sem könnyű dolog, hisz a hallgatók által szemé­lyesen meghívott több mint fél ezer családban sokszor értet­lenséggel találkoztak. Úgy tűnt nekik, nem bíznak eléggé ab­ban, hogy valaki is érdemben foglalkozna problémáikkal, és mivel sokszor a rosszabb köz­érzetük okát maguk sem tud­ják megfogalmazni, a külső segítséget nem tartják indo­koltnak. A szervezők kiscsoportos be­szélgetésekben kívánják össze­gyűjteni az igényeket, majd ezt összegezve fogalmazzák meg a kielégítésre váró prob­lémáikat a művelődési háló­zat, az egészségügy, a keres­kedelem, a közlekedés stb. fe­lé. A fórum végén minden résztvevő érezni fogja, hogy a közös „igénylista” az ő mun­kájának is eredménye, s ezzel más, hasonló helyzetben le­vőknek is segített. A fórum után az egyetem hallgatni eljuttatják az illeté­kesekhez a kéréseket és a jú­niusi kábel tv-adásban minden megfogalmazott igényre vá­laszt kapnak. A fórum fényét emeli, hogy a Baranya Megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat bébiáru, a TEJIPAR tejtermék-bemutatót és -kóstolót, az Idegennyelvü Könyvesbolt árusítást, a HER­BARIA gyógynövény-ismertetőt szervez a Művelődési Házban. A fórum alatt a gyermekek szakszerű foglalkoztatásáról a Nevelési Központ bölcsődései- nek gondozónői gondoskod­nak. A szervezők minden ér­dekelt családot szeretettel várnak. Az egész talán azzal kez­dődött, hogy nem ihívtak meg egy közös kirándulásra. A ma­gas, középkorú férfi ugyanis olyan gyakran emlegette ezt a bizonyos kirándulást, hogy az ügyintézőnek az az érzése tá­madt: ha a szomszéd akkor meghívja, talán ma nincs ez a vita a kút körül. A kerti szomszédviták, bir­tokviszályok eredőit természe­tesen nem kutatja, nem is kérdezheti az a fórum, amely­hez az állampolgárok igaz­ságtételért fordulnak, de gyak­ran kérdezés nélkül is kide­rül: honnét a harag, a mara­kodás. Mielőtt még azt a lát­szatot keltenénk, hogy nap­jainkban csak egymásra acsarkodó szomszédság léte­zik, szögezzük le, hogy a kis­kertek, szőlők gazdáinak dön­tő többsége békés egymás mellett élésben, barátságban A gyümölcs-zöldségellátás szinte mindennapos téma a lakosság körében: A vásárlók főleg a felhozatal, az árak alakulását követik lassanként egyre jobban kialakuló szakér­telemmel. Megfigyelték példá­ul, hogy tavaly néhány termék ára akkor is magas maradt, amikor sok volt belőle. Mire számíthatunk az idén? Lesz-e elegendő és jó minősé­gű áru? Sikerül-e szabályozni valahogy az árakat? Lehet-e mondjuk, főszezonban — ol­csóbban gyümölcs-zöldségfélé­ket venni? Erre kértünk választ Koronics Károlytól, a megyei Zöldért Vállalat igazgatójától. Fontos feldatunknak tartjuk idén, hogy színvonalasabb bur­gonya-, gyümölcs- és zöldség- ellátást biztosítsunk. Ennek ér­dekében számos intézkedést tettünk, több különféle akciót szervezünk. Az első ilyen lépé­sünk, hogy ebben az évben is megnyitottuk a Megyeri út 66. szám alatti központunknál az olcsó áruk boltját. — Miben más ez, mint a többi üzlet? — Tulajdonképpen itt is ugyanolyan jó minőségű árut kínálunk a vásárlóknak, mint másutt, de mivel nem kelleti új elárusíóhelyet létesíteni, ki­szállítani az árut, a piaci árak­nál 15—70 százalékkal c!_sób- fcan számolunk. Fqyébként az elmúlt évben az összes kiske- reskedc'n-: forgalmunknak mintegy 5 százalékát jelentet­ték az itt lebonyolított vásárlá­sok. Nagyjából ugyanazt nyújt­juk, mint a többi boltjainkban, vagy a piacokon. — Az április végén nyitott boltban mi várta a vásárlókat? — Volt retek, uborka, olcsó saláta, nagy mennyiségű zöld­hagyma, többféle paprika és paradicsom. A primőrök mel­lett a téli tárolású áruk teljes választékát felvonultattuk. — Jó árpolitikát kialakítani, a vásárlók számára kedvező lehetőségeket teremteni viszont csak több bolttal lehet. — Fontos feladatunknak tart­juk továbbra is, hogy bizonyos mértékig befolyásoljuk a konk­rét piaci árakat. A vásárcsar­nokban van két boltunk, most nyitunk még egy újabbat. A felsőmalbm utcai piacon szin­tén két üzletünk van és . egy állandó kitelepülésünk lesz piaci napokon. Az uránvárosi és a kertvárosi piacon egy-egy egységünk működik, de nem­rég nyitottunk az új komlói vásárcsarnokban is üzletet. A boltok vezetői teljesen szaba­don alakíthatják az árakat. Vi­gondozza a fáit, növényeit Ugyanakkor az is tény, hogy nem csökken, hanem növek­szik azoknak a szomszédok­nak a száma, akik a tanács­tól, a bíróságtól kérnek dön­tést vitájukban. Csak az egy­mással szembenálló, tövissel teli szomszédok tudnák meg­mondani, hogy mennyi borsot lehet törni a másik orra alá, hogy mennyi időbe, ideges­ségbe, illetve pénzbe kerül a tartós nézeteltérés, a pereske­dés. Pécsett az első fórum, amelyhez a vitázók fordulhat­nak, a Városi Tanács V. B. Hivatalának általános igazga­tási csoportja. Perczel Tamás birtokháborítási ügyintéző gyorsan csokorba köti a leg­jellemzőbb eseteket: árnyékol a fa, nem tudnak megegyezni a közös kút, illetve a közös út használatában, a közös vízel­szont a központ részéről ellen­őrök figyelik az árképzést. — Van valamilyen oka, hogy a már meglevők mellett egy újabb üzletet létesítenek a vá­sárcsarnokban? — Ennek a boltnak nagyon sajátos szerepet szánunk, mert ebben még olcsóbban kínáljuk az árut, mint a másik kettő­ben. Nem a teljes választékot áruljuk, csak azt, a néhány szezonális cikket, amire ked­vezményt adunk. Május köze­pén nyitunk, hogy mivel, azt pillanatnyilag még nem tud­juk. Várhatóan bevonjuk az akcióba az újburgonyát, a pa­radicsomot, paprikát, a ká­posztót. — Nem veszélyeztetik czek az akciók, kedvezmények a Zöldért nyereségét? — Nem, mert úgy gondoljuk, hogy az ilyen megoldásokkal a forgalmat tudjuk növelni. Ha ez nem is segít a jövedelme­zőség növelésében, de remél­jük, hogy a piaci pozíciónk erősödni fog. Persze azt, hogy megéri, nem állítanám, de tény, hogy nem fizetünk rá. Je­lenlegi üzletpolitikai felfogá­sunk szerint nem engedhetjük meg, hogy a kereskedelemben a gyümölcs-zöldségforgalom részaránya tovább csökkenjen vezetésben, no és a rá perme­tezés, amely ha valóiban vé­letlenül követték el, akkor csak gondatlan károkozás. Ám ez utóbbi esetben is szakértői vizsgálat után — szintén a V. B. hivatalnál, a mezőgazdasá­gi csoporttól kérhető — bíró­sági úton lehet érvényesíteni az okozott kár megtérítését. A másik négy leggyakoribb esetben helyszíni szemle, illet­ve tárgyalás alapján igyekszik a tanács egyezségre juttatni a feleket. Túlnyomó többség­ben szerencsére sikerül. Egy- egy tárgyaláson úgy tűnik, hogy a felek csak arra vár­tak, hogy legyen valaki, aki egyezkedésre, békülésre kéri őket. Ha mégsem jutnak közös nevezőre, akkor a tanács ha­tározatot Ihoz, amelyben vagy helyt ad a kérelemben fog­laltaknak, vagy elutasítja. A és ezért bizonyos áldozatokra is készek vagyunk. — Például? — A Bem és a Szabadság utcai boltjainkban a kirakat­ban s fogunk árusítani. A Sal- lai utcai üzlet elköltözik, júni­us 1-jén a volt tűzoltó-lakta­nyában várjuk majd a vásárló­kat. Ahol lehetőség van, bolt­jaink előtt vagy a közelben kitelepülünk. — A vásárcsarnokkal terve­zünk egy közös befőzési akciót. Egy vasárnap kinyit a csarnok és önköltség körüli áron nagy tételben árulunk. Erre valószí­nűleg augusztus végén, szep­tember elején kerülhetne sor, természetesen attól függően, milyen lesz a felhozatal. Ősszel továbbra is adunk olcsóbban burgonyát, vöröshagymát, al­mát, sőt házhoz is szállítjuk az árut. A nagykereskedelmi tevé­kenységünknél, amikor más boltokat látunk el, sokkal ru­galmasabb megoldásokat vá­lasztunk. Például adott esetben olcsóbban is adjuk az árut, te­hát áralku is lehetséges ügy­nökeink és a boltok között. A bolt is alkudhat és olcsóbban szerezheti be tőlünk, aminek következtében ő maga is ke­vesebbért adhatja. határozat végre nem hajtását pedig szankciók követhetik. A leggyakoribb a pénzbírság, amelynek felső határa 10 000 forint. Természetesen akad­nak, akik nem törődnek bele, s igazukat a bíróságon ke­resik. Mint az a férfi is, aki ott- jártunkkor egy tavalyi tárgya­lás jegyzőkönyvét kérte az ügyintézőtől, mondván, hogy a bírósághoz fordul. Miután tudomásul vette, hogy a bí­róság hivatalból át fogja kér­ni az iratokat, neki nem adják ki, elköszönt. Két perc múlva csöngött a telefon a szobá­ban. A hivatal irattárából szóltak, mondván, hogy ott van egy férfi, aki a tavalyi birtokháborítási ügyének jegy­zőkönyvét kéri, arra hivatkoz­va, hogy az ügyintéző oda küldte ... T. É. A Pécsi Patyolat július 1-től mint önálló vállalat fog tény­kedni. Ettől az időponttól lép életbe Kajdon Nándor főmér­nöknek, megbízott igazgatónak az iagzgatói kinevezése is. — A célkitűzéseinket egy­szerűen lehet megfogalmazni: Megtartani igénybevevőink szá­mát és minőségben sokkal jobb szolgáltatást nyújtani — mondja az igazgató. Az utób­bi években észrevehetően csök­kent a lakossági mosás —eh­hez hozzájárult az, hogy 1979- ben és 84-ben emelkedtek az áraink — sokan otthon mossák ki az ágyneműket és egyéb ru­hadarabokat. Próbáltuk meg­állítani ezt a folyamatot, de nem sikerült. Ezzel egyidejűleg üzleteink rezsiköltségei — fű­tés, világítás, víz- és a dolgo­zók bére emelkedtek. A bérleti díjak is megdrágultak, sőt 1988-ig a duplájára növeked­nek. Töprengenünk kellett az ésszerű megoldásokon. Körbe­néztünk, hogy oldják meg ha­sonló gondjaikat a társválla­latok. A Fővárosi Patyolat és Ruhatisztitó Szövetkezet 1984- től fokozatosan bérletbe adta üzletei többségét úgy, hogy a Patyolat-fiókokban sorra nyíl­tak meg a kiskereskedések, kisipari műhelyek, illetve egyéb javító, szolgáltató tevékenysé- ket végzők vették ki. A feltétel az volt, hogy emellett folytas­sák a Patyolat-fiók eredeti funkcióját, illetve úgy tartsák szinten, hogy a forgalom tíz százalék alá ne essen le. Je­lenleg már nyolcvan üzlet mű­ködik így a fővárosban. — A példát követi a pécsi Patyolat is? —- Természetesen. így hir­dettük meg múlt év októberé­ben a pécsi üzleteinket. Töb­ben jelentkeztek. Mikor láttuk, hegy igény lenne, felkerestük a Pécs Városi Tanács illeté­keseit, mit szólnak hozzá, mi a véleményük róla. Tetszéssel fo­gadták, de javaslatukra nem másoltuk le ugyanúgy a buda­pesti mintát, hanem kidolgoz­tunk egy hasonlót. Mi nem „albérletbe", hanem szerző­déses üzemeltetésbe adtuk ki fiókjainkat az egyéb tevé­kenységek folytatására, azzal a kikötéssel, hogy a mi dolgo­zónk veheti igénybe. — De ezzel lecsökkent a je­lentkezők száma ... — Nem. Mivel a szerződés Patyolat-dolgozónak adható, sokan voltak, akik vállalták, hogy belépnek a vállalatunk­hoz, és mi kiképeztük őket egy-két hónap alatt a kiadói­átvevői tevékenységre. Ezután kötöttük meg velük a szerző­dést úgy, hogy a mi dolgozónk lett, de mint a szerződéses bolt vezetője a munkaviszonya szü­netel, és ezalatt űzheti a vál­lalt kisipari, kiskereskedői te­vékenységet. Így vettek bérbe Pécsett három üzletet: a Kos­suth Lajos utcai fiókunkban fe­hérnemű bolt nyílt, a Déryné utcában régiségkereskedés, és a Jurisics Miklós úti szolgálta­tóházban lévő üzletünkben használt- és divatcikk kereske­dés. Ez utóbbi nem vált be — íqv a szerződésbevevő felbon­totta a szerződést. Emellett a Per 7 ■' utcai flóku-'ban egy varrónő, Lvov-Kertvárosban a Berek utcai, és a Sarohin tá­bornok úti fiókunkban órás dolgozik. A szerződések öt év­re szólnak. — Miért éri meg önöknek üzleteik szerződésbe adása? — A szerződésbevevő vállal­ta, hogy a fiókot nyitás előtt rendbe teszi, kicsinosítja, ahol nem volt szociális blokk, ott lé­tesít. Nekünk tehát nem került egy fillérbe sem az üzletünk tatarozása. A folyamatos üze­meltetés rezsiköltségei is őt terhelik. Ezen kívül vigyáznia kell arra, hogy a patyolat-for­galom ne essen tíz százalék alá, mert a szerződésbe leír­tak szerint ez a köztünk létre­jött „üzlet" egyik feltétele. Vi­szont a szorgalmát, igyekeze­tét mi is jutalmazzuk: havon­ta a patyolat forqalom után — ha szinten tartják — ezer, kétezer forint visszatérítést adunk. — Azt hiszem, ez így kevés a kuncsaftok visszaszerzésé­hez ... — Igaz. A folyamatot nem tudjuk leállítani, de az igé­nyek csökkenését befolyásolni szeretnénk: szolgáltatásainkat bővítettük, komfortosítottuk, május elsejétől. Mindennemű ruha javítását vállaljuk a fiók­üzleteinkben. Például zipzár, — zseb csere, zakó, — kabát­bélés cseréje, hozott anyagból foltozása, nadrág, szoknya fel­varrása, szűkítése, leeresztése, koptató cseréje, toldás, stoppo- lás, gomblyukazós, gombfel- varrós, függöny-, szőnyegsze- gés. Az árainkat a kisiparosok áraihoz igazítottuk — a KIOSZ segítségével állapítottuk meg. Ezen kívül gondolkodunk a szerződéses üzletek kibővíté­sén, melyhez várjuk a Pécs Vá­rost Tanács további segítségét. Adóm Erika Ferenci Demeter Tövises szomszédság

Next

/
Thumbnails
Contents