Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-11 / 99. szám

1986. április 11., péntek Dunántúli napló 5 MUT elnökségi ülés Pécsett A tanácskozás résztvevői megtekintik a rekonstrukciós munkálatokat az Elefántos tömbben. Fotó: Proksza László „Telkes” buszjáratok Pécsett először kísérleti jel­leggel április 12-től június 1-ig szombatonként és vasárnapon­ként délelőtt 7-től 9 óráig, dél­után vissza 16-tól 19 óráig tel­kes járatokat indít a Pannon Volán, hogy elősegítse a ked­vezőbb kiskertművelést. A járatok a menetrendtől el­térően szükség szerint indulnak majd - amint megtelnek az ülőhelyek - később pedig le­hetőség lesz a menetidő pon­tosítására. Hasonlóan a vásári buszokhoz, bérlet, utazási iga­zolvány nem érvényes és me- netdíj-kedvezmény sincs. A vi­teldíj viszont egységesen 8 fo­rint. A buszok a keszü—gyódi járat kivételével' csak az indu­lási helyen és célállomáson állnak meg. így sokkal rövi- debb az utazási idő. A buszok oldalán az irányjelző táblán feltüntetik hogy telkes járatról van szó, valamint az indulás és érkezési helyet. Három vonalon indítanak járatokat, egyet a 26-os vona­lán, amely Újmecsekaljáról a 26-os busz indulási helyétől a ll-es rakodóig közlekedik majd. Szintén Újmecsekaljáról, a 26- os busz megállójából indul a Pellérden át Pellérd-szőlőhe- gyig közlekedő járat. A keszü— gyódi járat a Nevelési Központ 1-es buszmegállójából indul és három helyen is megáll: a ke- szüi tanácsházánál, Gyód-sző- lőhegyen és a gyódi tanácshá­zánál. Fontos megjegyezni, hogy még az előző kettő járat délután megint csak igény sze­rint indul vissza, az utóbbi azonban csak 18 és 19 órakor jön be Pécsré. A harmonikus település Nyolcvan éve alakult meg a szövetség fejlesztés elismerése Beszélgetés Barna Gábor főtitkárral a Hild-érmekről Tegnap Pécsett tartotta so­ros ülését a Magyar Urbanisz­tikai Társaság elnöksége, dr. Szabó János akadémikus, ny. államtitkár elnökletével. Az ülésen részt vett dr. Dányi Pál, a megyei pártbizottság titkára és Szentirányi József, a Pécs Városi Pártbizottság első titká­ra. Az elnökséget a saját na­pirendjének a megtárgyalása után Piti Zoltán városi tanács­elnök tájékoztatta Pécs idősze­rű vórospolitkai dolgairól, majd városnézésre kalauzolta a vendégeket. Megtekintették az elefántos tömbben folyó re­konstrukciós munkákat, a DTV kiállítását, a Pécsi Nemzeti Színház új kamaraszínházát és üzemházát, valamint az Apá­czai Nevelési Központot. A program után a MUT elnöksé­gét a megyei pártbizottságon fogadta Lukács János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Horváth Lajos, a Baranya Me­gyei Tanács elnöke. A Pécsett tartott elnökségi ülést felhasználva kértünk rö­vid interjút Barna Gábortól, a MUT főtitkárától, a Hild-ér­mekről. A társaság 1968-ban alapította a Hild Jánosról, az első magyar városrendezőről elnevezett díjat, amelyet a har­monikus településfejlesztésért eddig 24 településnek - egy kivételével valamennyi város — ítéltek oda.- 1985 volt az első év, ami­kor nem adtak ki Hild-érmet. Miért?- Sok várost, községet, vál­lalatot — alapszabályunk erre is módot ad - vizsgáltunk, de nem talált az elnökségünk olyant, amelyik maradéktalanul kielégítette volna az igényeket. Nem azért nem adtunk, mert nem volt pályázó, hanem azért, mert a megvizsgált települések — 6—7 város és nagyon sok község — mindegyike hordozott olyan problémákat, amik ab­ban a pillanatban nem tették alkalmassá a Hild-érem elnye­résére. Olyan településfejlesz­tési, környezetvédelmi problé­mákra gondolok, amikről leg­többször nem is tehet a ta­nács, de vannak...- Mi a Hild-érem célja?- Nem egy valamiért, egy dologban való kitüntetésért, hanem a harmonikus fejlődé­sért adjuk. Lehet egy telepü­lésen szerény mértékű a fejlő­dés, de ha megvan a szüksé­ges összhang a területrészek, az ágazatok között (pl. a tele­pülés széleivel ugyanúgy tö­rődnek, mint a központtal), ez­által már méltó lehet az el­ismerésre. A Hild-érmet termé­szetesen nem a tanács kapja, ezt a lakossággal együtt vég­zett munkával lehet kiérde­melni. A veteránok a gazdaság házi múzeumában Földmunkás veteránok találkozója- Eddig az egy Mezőhegyes nagyközség kivételével csak város jutott az elismeréshez. Kisebb települések nem kap­hatják meg?- A korábbi gyakorlat való­ban ez volt. Az alapszabályt három éve változtattuk meg, így kaphatta meg Mezőhegyes is a Hild-érmet. Viszont úgy érezzük, hogy a községek fej­lődésében ma még jóval több a probléma, mint a városoké­ban, ezért is nehezebb dönte­ni az érem odaítéléséről, a vállalatoknál pedig nem ala­kultak ki még az odaítélés szempontjai.- Előbb-utóbb minden város megkaphatja a Hild-érmet. Nem jelenti-e ez az elismerés leértékelődését? — Egészen biztos, hogy nem következik be, amit mondott, hiszen a legkevésbé sem való­színű, hogy minden településen egy időpillanatban minden harmonizáljon. Azt hiszem, az említett tavalyi eset is ezt pél­dázza. Egyébként a MUT-nak is az a célja, hogy véletlenül sem devalválódjon az elisme­rés, ezért lehetőleg egy érmet adunk ki évente, kettőt csak akkor, ha nagyon nyilvánvalóak az érdemek. — Eddig nem volt rá példa, de elképtelhető-e, hogy egy település kétszer, netán több­ször is megkapja a Hild-ér­met? — Ha rászolgál, feltétlenül. De azt tartjuk, hogy a kettő között legalább tíz évnek el kell telnie. H. I. A Magyarországi Földmun­kások Országos Szövetsége megalakulásának 80. évfordu­lója alkalmából a mozgalom­ban részt vett Tolna-Baranya megyei veteránok részére a MEDOSZ központi vezetősége és Baranya Megyei Bizottsága tegnap találkozót szervezett, amelynek a Pécsi Állami Gaz­daság adott otthont az üszög­pusztai kastélyfogadóban. A megjelenteket Kovács Jó­zsef, a MEDOSZ Tolna megyei titkára köszöntötte, majd Mé­száros Miklósné, a Baranya megyei titkár tartott rövid ün­nepi megemlékezést, amelyben visszatekintett az 1906-ban megalakult szövetség történe­tére. A Magyarországi Föld­munkások Országos Szövetsé­gének mozgalma 1945 után új­raéledt, a földnélkülieket, a nincsteleneket tömörítette szak- szervezetbe. Az UFOSZ és a FÉKOSZ egyesülése után ala­kult meg a DÉFOSZ, majd en­nek utódaként 1952-ben a MEDOSZ, ami ma négyszáz­ezer tagot számlál. Mészáros Miklósné után dr. Czirmay Ti­bor, a MEDOSZ központi veze­tőségének titkára köszöntötte a jelenlévőket, akik olyan so­kat tettek a szervezet megala­kulásáért. Dr. Czirmay Tibor elsősorban a jelen és a jövő feladatairól beszélt; elmondta, hogy a Mezőgazdasági, Erdé­szeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének most első­sorban három fontos területen kell eredményt elérniük: az erdészetben dolgozók életszín­vonalának emelésében, a munkaidő kérdésében, s az ál­lattenyésztés helyzetének ja­vításában. Fölolvasta a ME­DOSZ főtitkárának levelét, amit dr. Dobi Ferenc főtitkár e találkozó résztvevőihez inté­zett, s amiben megköszönte, amit az elmúlt öt évtizedben a MEDOSZ alapító tagjai a szakszervezeti mozgalomért tettek. Végül kitüntetéseket nyújtott át: Emlékplakettet ka­pott a Tolna megyei Dabi Jó­zsef, Emléklapot az ugyancsak Tolna megyei Markács György, s négyen kaptak még emlékla­pot Baranyából:' Czégény Jó­zsef, Rapp István, lárnovics István, Tolnai István. — 1945-ben lettem UFOSZ- tag, majd e szervezet megyei ifjúsági felelőse - mondta Czégény József. - Majd amikor a DÉFOSZ megalakult, ennek a szervezésében is részt vet­tünk, s pár hónap múlva en­nek lettem a megyei titkára.- Én is falun kezdtem — folytatta Rapp István —, ahol el sem tudták képzelni akkori­ban, mi is tulajdonképpen az a szakszervezet. Még a részes­aratást, a cséplést is külön szabályozni kellett. Ezek az idők voltak a legnehezebbek. Valóban nem volt könnyű dolguk azoknak, akik a DÉ­FOSZ és a MEDOSZ megala­kulásánál sokat vállaltak ma­gukra, s valóban megérdemel­ten kapták az Emlékplakettet és az Emléklapokat a szövet­ség megalakulásának 80. év­fordulója alkalmából. D. Cs. Bősz Csilla védőbeszédet mond. Fotó: Lauer Györgyi Joghallgatók perbeszédversenye Egy bírósági teremhez ha­sonlított tegnap a Janus Pan­nonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Ka­rának 5. számú előadóter­me. Megtalálható volt a bí­róság, a védelem és a vád képviselője, a padokban ott ült a közönség, csak éppen a vádlottak és a tanúk hiá­nyoztak. — Indítványozom .................... e lőre kitervelt, aljas indok­ból elkövetett bűncselek­mény . . . súlyosbító körül­mény... felbújtásszerű ma­gatartás . . ., alkoholos befo- jásoltság ... - hangzottak el a védő, vagy éppen a vád képviselője ajkáról a jogi nyelvezet sajátos szaktermi­nusai. Volt azonban még egy ap­ró különbség, ami a tegnapi eseményt megkülönböztet! egy igazi bírósági eljárástól. A védelem és a vád képvi­selői még nem írták a ne­vük elé a dr. címet, ők most az egyetem harmad- és ne­gyedéves hallgatói, és az immár hagyományokkal bíró perbeszédverseny résztvevői voltak. Egy órával a kezdés előtt kapták a kezükbe a jogese­tet, aminek alapján 10-10 percben kellett megtartaniuk vád-, illetve védőbeszédeiket. A vetélkedők között volt rez­zenéstelen arcú, szigorúan, hidegen tényközlő vádló, volt az esetet érzelmi oldal­ról megközelítő védő, és akadt olyan képviselő is, ki­nek beszéde a közönség nem kis derültségét vonta maga után. A 11 versenyző szerep­lése után szakavatott zsűri — tagjai dr. Tamásfi József, a megyei bíróság elnöke, dr. Tremmel Flórián és dr. Er- dősi Emil egyetemi docensek voltak — hozott döntést a végső sorrendről. Idén az első három helyen Neukum Flórián harmad-, Darák Pé­ter negyed- és Nagy István harmadéves hallgatók végez­tek. Ök képviselik az egye­temet április 17-én a szege­di országos vetélkedőn, ahol a legutóbbi két évben szép pécsi sikerek születtek. Az eredményhirdetés után dr. Tremmel Flórián zsűritag értékelte a versenyt. Kiemelte a győztes lényegretörő, meg­győző, minősítési kérdésben is hibátlannak mondható, tartalmas beszédét, a máso­dik és harmadik helyezett elemzőkészségét és jó retori­kai fogásait. Értékelésében rámutatott az elkövetett hi­bákra is. i/ c A közétet hflrei A Magyar Tudományos Aka­démián csütörtökön tudomá­nyos ülésen emlékeztek meg Jurij Gagarin űrrepülésének ne­gyedszázados évfordulójáról. Az MTA Interkozmosz Tanácsának és a Magyar-Szovjet Bdráti Társaság Országos Elnökségé­nek együttes rendezvényét. Már­ta Ferenc, az Akadémia alel- nöke, az Interkozmosz Tanács elnöke nyitotta meg. Ezt köve­tően Andrijan Nyikolajev szov­jet űrhajós tartott előadást az űrrepülés fejlődéséről. Az em­lékülésen további tudományos előadások is elhangzottak az űrrepülés egészségügyi-bioló­giai vonatkozásairól, térképé­szeti szerepéről, valamint a kozmikus automaták és robo­tok . segítségével végzett űrkí­sérletekről. Csütörtökön a Magyar— Szovjet Baráti Társaság szék­házában Apró Antal, a Társa­ság elnöke az MSZBT arany­koszorús kitüntető jelvényét adományozta Andrijan Nyiko­lajev szovjet űrhajós vezérőr­nagynak, a Szovjetunió Hősé­nek, a magyar—szovjet űr­kutatási együttműködés előse­gítésében szerzett érdemeiért. Az ünnepségen jelen volt Márta Ferenc és Julij Harin, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa is. Csütörtökön az Ipari Mi­nisztériumban kibővített ülést tartott a minisztérium mellett tanácsadó testületként működő Iparpolitikai Tanács. Csikós-Nagy Bélának, a Ta­nács ügyvezető elnökének megnyitója után Kapolyi László miniszter tájékoztatta a résztvevőket az ipari ágaza­tok idei feladatairól. A ta­nácskozáson részt vett és fel­szólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára is. Felszólalt to­vábbá Nyitrai Ferencné ál­lamtitkár, a Központi Statiszti­kai Hivatal elnöke, Beck Ta­más, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és több válla­lati vezető. A vasiparban 1981—85 kö­zött összességében javult a baleseti helyzet és csökkent a táppénzes napok száma is, de ez a tendencia a múlt év má­sodik felében megállt, ismét emelkedni kezdett a balesetek, köztük a súlyosak száma. Egye­bek közt ezt állapítja meg csü­törtöki ülésén a vasasszakszer­vezet elnöksége, amely a kohá­szat, a gépipar és a villamos- energia-ipar munkavédelmi helyzetét elemezte. A vasasszakszervezet elnök­sége állást foglalt a munka- és biztonságtechnikai fegye­lem erősítése mellett. Sürgette a vállalatokat, hogy maradék­talanul hajtsák végre a munka- védelemre vonatkozó szabályo­kat és határozatokat. * Az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsá­ga csütörtökön a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai székházá­ban tanácskozott. A kihelyezett ülés egyben, munkalátogatás volt azzal a céllal, hogy a kép­viselők behatóan tájékozódja­nak és személyes tapasztalato­kat is szerezzenek a Magyar Népköztársaság legmagasabb bírói fórumának tevékenységé­ről. A napirendi témát — amelyről elemző munkaanyagot kaptak kézhez előzetesen a képviselők — Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke rész­letes előadással vezette be. A vitában felszólalt dr. Nagy József, Baranya megyei képvi­selő is. A KISZ Baranya Megyei Bi­zottsága tegnap délelőtt tartot­ta soros ülését, melynek első napirendi pontja a KISZ poli­tika i nevelőmunkája, valamint a KISZ XI. kongresszusára való felkészülés volt. Ezenkívül — a városi küldöttavűléseket meg­előzően - értékelték a KISZ Pécs, Mohács, Komló, Siklós, Szigetvár városi bizottságainak az elmúlt küldöttgyűlés óta végzett munkáját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents