Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-10 / 98. szám

1986. április 10., csütörtök Dunántúlt napló 3 Újabb tizenegy liatal építkezhet Malomban Az építendő sorház helyét a már félkészen állók folytatásaként jelölték ki Indul a Képes 7 Pénteken — a decemberi próbaszámot követően — új lapot vehetnek kézbe az olva­sók: a hírlapárusoknál megje­lenik a Hazafias Népfront heti­lapja, a Képes 7. A 64 oldalas színes családi magazinban a legfiatalabbaktól a legidőseb­bekig valamennyi korosztály megtalálhatja a kedvére való olvasmányt. A lap hasábjain részletesen közük a heti rá­dió- és televízió-műsort, továb­bá teszteket, összehasonlító elemzéseket adnak közre kü­lönféle árucikkekről. Az első „hivatalos” szám­ban egyebek között Karinthy Ferenccel készült interjú olvas­ható, egyéb írások a szibériai gazdasági változásokkal, a si­ker filozófiájával foglalkoznak. Először épül lakóház az új építőanyagból A már szélesebb körben is­mért garzonmodul-építkezés első szakasza lassan a végé­hez közeledik. Az a huszonhat épület, amelyet a Mólomban telekhez jutott fiatalok hagyo­mányos technológiával húztak föl — bár készültségi fokoza­tuk különböző — nyárra most már minden valószínűség sze­rint beköltözhető lesz. A KISZ Baranya Megyei Bizottsága a fiatalok lakáshoz jutását segí­tő szervekkel együtt azonban továbbra is szorgalmazza a garzonmodul házak építését. Ennek bizonyítéka, hogy az el­múlt hónapban újabb tizen­egy telket jelöltek ki. sőt a jövendő magánépítkezők kivá­lasztása is megtörtént. Mint sokan bizonyára jól emlékeznek rá, néhány évvel ezelőtt az Építési és Városfej­lesztési Minisztérium pályáza­tot írt ki, melynek célja az volt, hogy segítsék a fiatalok lakáshoz jutását, mégpedig elsősorban magánerős építke­zési formában. Ide elküldték a Baranyában akkor meghir­detett újítási és ötletpályáza­ton díjat nyert garzonmodul terveit, s az ÉVM-től két és fél millió forintos támogatást kaptak. A támogatásnak azon­ban volt egy feltétele is: ezt a mo'dul rendszerű építkezési módot korszerű technológiára is adaptálni kellett. A megyei KISZ-bizottság sok vállalatot fölkeresett, s ajánlatot kértek modern, új technológiára. A lehetőségek közül végül a bu­dapesti 21. sz. Állami Építő-1 ipari Vállalat szabadalmára esett a választás. A szabada­lom, a gyöngybeton kézi fala­zóblokk — amikor az ÁÉV-től az ajánlat megérkezett — már kidolgozott, kipróbált techno­lógia volt, de lakóházat még nem építették ilyennel sehol. A tizenegy új garzonmodul ház ebből a gyöngybetonból készül, mégpedig az ÁÉV szak­mai felügyeletével, hiszen re­ferenciaépítkezésről van szó. A gyöngybetonnal új épitőanyag jelenik meg a régióban. Az új anyag egyik legnagyobb elő­nye, hogy tökéletesen megfe­lel az 1986. január 1-én élet­be lépett hőszabványoknak: ha­gyományos kőművesmunkával beépíthető termék, s mivel mé­rete jóval nagyobb a tégláé­nál, gyorsabban lehet fölhúz­ni a falakat. S nem utolsó szempont, hogy kiváló hőszige­telő képessége miatt nem kell pótlólagos, drága szigetelő- anyagokat vásárolni. S hogy ne kelljen Budapestről szállí­tani, kerestek helyi gyártót: a Bólyi Költségvetési üzem du- naszekcsői üzeme vállalta az építőanyag előállítását. ígé­retük szerint mire olyan idő lesz, hogy a tulajdonosok már alapozhatnak, addigra tudják is szállítani az építőanyagot, így várhatóan a nyár elején elkezdődhet az építkezés. A Mólomban kiválasztott újabb tizenegy telek csakúgy közművesített, mint az előző huszonhat volt. Eredeti célja az volt az ifjúsági szövetség­nek, hogy ezzel a lakásépíté­si akcióval az első lakáshoz jutást segítsék, de minthogy az elmúlt évek alatt jelentő­sen emelkedtek az építő- anyagárak, ám a hitelrend­szer nem változott, némileg módosult az újonnan építke­zők összetétele. Erre a tizen­egy telekre több mint ötve- nen jelentkeztek, végül a pá­lyázók fele visszalépett, s hu­szonnyolc családból kellett a társadalmi bizottságnak kivá­lasztania a tizenegyet. Az építkezők valamennyien 35 év alattiak, a legkülönbözőbb foglalkozásúak: található kö­zöttük tanár, vájár, mérnök, asszisztens. Többségüknek ez a második lakásuk lesz, az induló költség alapját a visz- szaadott első, kisméretű lakás képezi. A visszaadott lakáso­kat természetesen újra eloszt­ják, így tehát a lakásalap nö­vekszik, s ezzel a módszerrel a többlépcsős lakáshoz jutást támogatják. S még valami a garzonmo­dulról: nem csupán Mólomban lépülnek e terv alapján csa­ládi házak; a siklósiak is csat­lakoztak a fiatalok lakáshoz juttatásának e formájához. A Siklós Városi Tanács és a KISZ Siklós Városi Bizottsága is ösz- szefogott e cél érdekében, és Siklóson éppen most folyik a telkek kialakítása. Hatvannyolc telket tudnak biztosítani, erre eddig negyvenkét jelentkező van. E konkrét lakásépítési akción túl a KISZ Baranya Megyei Bizottsága 1986. február 13-i ülésén előzetesen állást fog­lalt a megyei tanács VII. öt­éves tervével, a terület- és te­lepülésfejlesztési koncepcióval kapcsolatban. Ebben a KISZ- bizottság szorgalmazza a ki­sebb lakásokból való tovább­lépés feltételeinek mielőbbi megteremtését, külön kiemel­ve azokat a garzonlakást ka­pott fiatal családokat, ahol időközben a második gyerek is megszületett. Ez a családi problémák megoldásán túl a lakásmobilitást is segítené. Az ifjúsági szövetség továbbra is igen fontosnak és szükséges­nek tartja, hogy a kiemelt ré­tegek — fiatal házasok és nagycsaládosok — lakáshoz jutását segítő programra szánt pénzösszegek reálértéke megmaradjon. Dücső Csilla Közösségformáló, hasznos szabadidős programok Lakóterületi klub az alagsorban A lakótelepi kihasználatlan helyiségek hasznosítását szor­galmazó országos pályázati felhívás hatására alakult meg 1983. november 5-én Újme- csekalján a lakóterületi nép­frontklub a Körösi Csorna Sán­dor utca 1/B számú ház alag­sori helyiségeiben. A lakóterü­leti klub stílszerűen Körösi Cso­rna Sándor születésének 200. év­fordulója alkalmából emlék­tábla-avatással egyetemben felvette a nagy magyar tudós, utazó nevét. A sok társadalmi munka és közösségi összefogás révén lé­tesített s azóta is folyton csi­nosított négy, összesen 290 négyzetméternyi alapterületű helyiségből álló, 137 tagot számláló klub most márciusban már két és fél év eredményes munkájáról számolhatott be a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottsága elnökségének leg­utóbbi ülésén. A klubnak létrejöttétől kezd­ve elsődleges céljai között sze­repelt, hogy az állandó tagsá­gának szórakoztatása mellett teremtsen lehetőségeket a sza­badidő kulturált eltöltéséhez, a politikai, egészségvédelmi és tudományos ismeretterjesztés­nek családias hangulatú fóru­ma legyen, ahol valamennyi generáció jól érezheti magát. A lakóterületi klub több mint két év óta rendszeresen műkö­dik: szombatot és vasárnapot kivéve naponta 15-től 19 óráig várja programokkal tagságát. Különösen hasznosak és látoga­tottak a havonta két-három al­kalommal tartott egészségneve­lő előadások, amelyeket a vö­röskeresztes alapszervezetekkel közösen szerveznek. Népszerű­ek a természettudományos is­meretterjesztő előadások és az utazási élménybeszámolók. Ta­valy év végén „Turizmussal a békéért" címmel 5 évre szóló előadássorozat kezdődött a klubban. A film- és diavetítés­sel egybekötött előadássorozat „útvonala” a tavasz közepére már túljut Európán. A távoli kontinensek orszáqai közül — a labdarúgó-viláqbajnokság által teremtett időszerűsége miatt —- Mexikó lesz az első az újabb sorozatban. A klubtag­ság azonban nemcsak „karos­székben utazik”, hanem kirán­dul is. Baranya nevezetesebb tájainak beiárása után idén már túráikkal megcélozzák a Balatont, Székesfehérvárt és a Velencei-tavat, valamint Guna- rast. A kirándulásokhoz az autóbuszt önköltségi áron kap­ják kölcsön a „Zengő Gyön­gye” Mgtsz-től,-- amellyel a klub 1990-ig szóló együttműkö­dési szerződést kötött. Ebbe az együttműködésbe a kedvezmé­nyes kirándulási lehetőségen kí­vül a lakóterület gyerekei szá­mára szervezett pályaválasztási tanácsadás jellegű üzemláto­gatások is beletartoznak, illet­ve a termelőszövetkezet és a klub tagjainak közös rendezvé­nyei is. Hasonlóképpen együtt­működési szerződésen alapuló kapcsolata van a klubnak a 39-es dandár úti Általános Is­kolával. A JPTE Tanárképző Kar KISZ-bizottsága közremű­ködésével a klub megszervezte az iskolai tanulók korrepetálá­sát társadalmi munkában. Az iskolás gyerekek azonban nemcsak korrepetálásra járnak a klubba, hanem szakkörökre, tanfolyamokra is. Az „ügyes ke­zek” szakkörben kéthetenként papírkivágások, kézimunka-fi­gurák készítésével foglalatos­kodnak a gyerekek. A fotószak­kör 11 fővel működik. A koráb­ban szakkörként létesített sza­bás-varrás tanfolyam résztvevői már haladó és kezdő csoport­ban tanulnak. Hasonlóképpen haladó és kezdő csoportra kell osztani az egy éve működő s fiatalok és idősebbek körében egyaránt népszerű basic-tan- folyamot is. A klubkönyvtár, amely gyűj­tés alapján bővül, már 300 kö­tetet foglal magába. A klub filmvetítővel is rendelkezik, így a közeljövőben gyerekek és fel­nőttek számára egyaránt ren­deznek vetítéseket a közönség igényének megfelelő filmekből. A „Körösi Csorna Sándor” lakóterületi klub, amelynek működését az elnyert pályázati díjak, a tanácsi, népfront mű­ködési támogatás és a tagdíj fedezi, hovatovább nemcsak a szabadidő hasznos eltöltésé­nek gazdája és kerete. Létre­jöttével a klubban kapott ott­hont a területi népfrontbizott- ság, a Vöröskereszt és a ta­nácskozási központ is. így az egykor kihasználatlan alagsori helyiségek ma a lakóterület po­litikai információs központjá­nak a szerepét is betöltik, egy­re inkább közösséget formál­va a környék lakosságából. D. I. Egyetemi fesztivál Egyetemi fesztivál. — Ez lehet a legtalálóbb címe a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogi Kara által szervezett rendez­vénysorozatnak. Ha a programok sokszínűségét nézzük, valóban fesztivál zajlik szerdától vasárnap hajnalig az egyetem Temető utcai kollégiumában. Egymást érik majd a szórakoztató mű­sorok, melyek nívóját már a meghívott előadók neve is'sejteti. Az érdeklődők találkozhatnak a magyar Himalája-expedició tagjaival, a Pécsi Nemzeti Színház több művészével, élőben él­vezhetik Zorán, a Royal Dixiland Band és az East együttes ze­néjét, valamint Koltai Róbert előadóestjét. Nagy küzdelmet Ígér a perbeszédverseny, és tovább élénkíti az események sorót a tervezett kacat-piac, a karate-bemutató, a videók, és az estén­ként elmaradhatatlan discók. A programok nyilvánosak, a ren­dezők minden érdeklődőt szívesen látnak. Cigány­politikánkról Egyetlen rossz szomszéd képes szétzilálni egy lakó­ház kialakult rendjét, szo­kásait; megfosztani a la­kók nyugalmát, kikezdeni biztonságérzetét. Ha a rossz-szomszédság okozója történetesen cigánycsalád, az indulatok még inkább elszabadulhatnak: előítéle­tek erősödhetnek meg, té­ve még lehetetlenebbé a helyzetet. Pedig hát a cigányság, sok vonatkozásban évszá­zados társadalmi lemara- dottságát valahogy meg kell szüntetni: az egészségte­len putrik, telepek felszá­molásával, az indulás meg- meg könnyítésével. E ci­gánypolitika sok ered­ményt ért el, s a cigány­ság egy része valóban beilleszkedett a községek, városok életébe, emberibb körülmények közé kerülve, az ottani szokásokat is ma­gáévá tette. Ám az igye­kezet, hogy a cigányság helyzetén segítsünk, olykor elentmondásokat is szült: a cigányság egy részében csak a joguk tudatosult, kötelességük nem - tud­ván, hogy rajta a „társa­dalomnak segítenie kell". A politika tanult a gya­korlatból- Például abban, hogy a telepfelszámolá­soknak nem feltétlenül úgy kell történnie, hogy az erdőszéli putriból lakótele­pi összkomfortba kell köl­töztetnie mindenkit, ha­nem célravezetőbb a foko­zatosság elvének érvénye­sítése. Vagy annak tudato­sítása, hogy ugyan a tár­sadalom felelős egy-egy rétege helyzetéért, de az egyén is az saját sorsá­nak alakításában. De hát az élet nem olyan egyszerű, semmint- hogy a legjobb szándékú elképzeléseket hozzá le­hessen alakítani. Hiszen a segítségnyújtás elmaradá­sa valóban indokolt lehet, ha a segítségre szoruló maga is visszautasítja azt lumpen életmódjával, mun­kakerülésével, italozásával. Ám a gondok újraterme­lését is jelentené elvon­tan, gyakorlatban pedig embertelenség lenne, ha a szülők életmódjáért gyermekeiket is büntet­nénk. Segíteni tehát kell, még ha a segítés gyakran hiábavalónak is tűnik; segíteni, hogy felnőhessen egy olyan generáció, mely igényli a társadalmi együttlétet annak jogaival és kötelezttségeivel egye­temben. A cigány lakosság helyze­tének javítása az arra il­letékes szervek részéről tervszerű, átgondolt tevé­kenységet kíván. A terv- szerűség pedig azt, hogy időről időre áttekintsék a megfogalmazott célok és a valóság viszonyát, s ha jelentős az eltérés köztük, akkor új módszereket ke­ressenek a kívánatos álla­pot elérésére. Nemrég Baranya Me­gye Tanácsa cigányügyi koordinációs bizottsága, il­letve a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottsága is elemezte a cigány lakosság helyzetének javítására ho­zott tanácshatározatok időarányos teljesítését, utóbbi esetben a városi tanácselnökhelyettes elő­terjesztésében. Cigánypolitikánk a jövő­ben sem mondhat le fő célkitűzéséről: a cigány­ság helyzetének javításá­ról a cigányság és a tár­sadalom érdekében. To­vábbra is a humánumnak kell meghatározónak len­ni, de nem lemondva a szigorról, ami mindenkit megillet, aki szembe ke­rül írott és íratlan törvé­nyeinkkel — legyen ci- cigány vagy nem cigány származású. B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents