Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-07 / 95. szám

6 Dunántúli napló 1986. április 7., hétfő Ruttkai Éva Latinovits Zoltánn al Kézen fogva a közönséget Lakner bácsi gyermekszínházában kezdődött A. Budapesti tavasz cimű film ben — Szabadsáááág! Itt a Sza­badság ! Megjelent a Szabad- sááág! Az 1955-íben forgatott Buda­pesti tavasz című film utolsó kockáin tűnik fel a lobogóhajú, csillagszemű, viseltes hosszú- nadrágba, kopott viharkabátba öltözött fiatal lány, hóna alatt újságköteggel, a felszabadult Budapest új napilapjának első számával, amelyet stílszerűen Szabadságnak hivna'k. Feledhetetlen jelenet. A mo­zivásznon alig több egy perc­nél, mégis örökké emlékezetes marad. A kiváló formaérzékű filmrendező, Máriássy Félix té- vedhetetlenül tudta: pontosan ide, a film végére pontosan így és pontosan ennyi kívánko­zik. Ettől lesz jelképes és szép, a néző számára felemelő és katarti'kus ez a Budapesti ta­vasz. Meg azért is, mert ezt a tömör szövegű statiszta szere­pet az akkor már országos népszerűségű, különböző állami kitüntetésekkel rendelkező, át­ütő erejű színésznőre, vezető művészeink közt is az egyik legnagyobbra, Ruttkai Évára bízta. Az ország egyik legnépsze­rűbb kis színháza, a budapesti Mikroszkóp Színpad nemrég sajtókabarét mutatott be, Vesz- szük a lapot címmel. Az est igazi szenzációja a vendégsze­replőnek meghívott Ruttkai Éva. Felféhylő ékkő a műsorban, ra­gyogó dísz a színpadon. Ked­vesen szellemes öniróniával nyilatkozik, utolérhetetlen egyé­ni bájával sanzont énekel — és néhány percig a színpad fölé kifeszített vásznat nézi a kö­zönséggel együtt. Mozi pereg. Éppen az a bizonyos utolsó, rö­vid jelenete a Budapesti ta­vasz című filmnek. Ritka pilla­nat: egy nagy színésznő 1986- ban a színpadon állva, a kö­zönséggel összeforrva szembe­sül önmagával. 1955-ös énjé­vel, amikor fiatalabb volt ugyan, de már akkor ott, ab­ban a minijelenetben is nagy színésznő. Hogy mikor kezdődött? Ab­ban az önálló estjében, amely- lyel a hetvenes években sok éven át járta Budapestet és az országot, a Parancsolj velem, tündérkirálynő! című műsorá­ban egyebek közt ezt is el­mondta. Talán hároméves sem volt még, amikor kezdte, ami­kor először színpadra lépett az­zal a mondattal, hogy „Paran­csolj velem, tündérkirálynő!'' És ott ragadt. A színpad varázsa már hároméves korában rabul ejtette és talán nem túlzás, ha kimondjuk, hogy ez megfordít­va is igaz: a hároméves Éva magában hordta már azt a csodálatos anyagot, amely az­óta is kisugárzik belőle, vala­hányszor színpadon — vagy a mozivásznon, vagy a képernyőn, akár a rádió stú­diójában nem is láthatóan, csupán hallhatóan — a közön­séggel kapcsolatba kerül. Ez a sugárzás a nézőt azonnal meg­fogja, rabul ejti, többé el nem engedi. Több ez, mint tehet­ség, ez valami titokzatos va­rázslat, nem nagyon lehet ele­mezni és magyarázni, ezt érez­ni kell. Ahogy az igazán nagy színész minden idegrostjával átéli a szerepét, úgy „éli át" magában a közönség is az iga­zi nagy színészt. Ma már csak az idősebbek emlékeznek a harmincas évek­ből Lakner bácsi gyermekszin- házára, amely vasárnap dél­előttönként a Vígszínházban működött. Ott kezdte pályafu­tását Ruttkai Éva. A felszaba­dulás idején még szinte ka­maszlány volt, de Jób Dániel már felfedezte benne a nagy ígéretet, szerződtette a Víg­színházba és azonnal a mély­vízbe is dobta, rábízva A mi kis városunk című líraion szép da­rab egyik főszerepét. S talán még ennél is „mélyebb” víz volt rögtön utána, amikor a már nagynevű, ünnepelt sztár, Tolnay Klári hirtelen megbete­gedett, s hogy el ne maradjon aznap se az előadás: Jób úgy döntött, Ruttkai Éva ugrik be Tolnay szerepébe! Az a szerep sem volt ám akármilyen! Több mint egy év­tizeddel később a Vígszínház Színpadán, annak immár első számú primadonnájaként Rutt­kai újra eljátszotta: A hattyú volt ez a szerep, Molnár Fe­renc vígjátékának címszerepe. Mondják: Ruttkai vérbeli Molnár-színésznő, de ebben én éppúgy nem hiszek, mint ami­kor valakire azt mondják: vér­beli Shakespeare-színész. Ez a jólhangzó sablon az igazi szí­nészetnek éppen a lényegével ellenkezik. Az igazi színész (s elég itt az igazi jelző, amely a jót, a kitűnőt, a nagyszerűt, az elragadót, s az összes többi pozitív jelzőt pontosan helyet­tesíti) —, mondom: az igazi színész mesterségének fölényes ura, művészetének valódi első hegedűse, éppen attól az, aki, hogy legalább olyan mérték­ben Shakespeare-színész, mint amennyire Molnár-színész. Hogy Ibsent vagy Shawt, Szig­ligetit vagy Kisfaludyt ugyanúgy tökéletes mesterségbeli tudás­sal es magával ragadó művé­szi erővel játszik el, mint Ör­kényt vagy Hubayt, Euripidészt vagy Arisztophanészt. Bizonyos alkati adottságok persze min­den színész számára szabhat­nak szerephatárokat, a leg ki - válóbbnák is - de csak azok és sohasem a színpadi szerzők. Ha most elmondanám, hogy a Háború és béke Natasájától az Ármány és szerelem Lujzá­jáig, A néma levente Ziliájától Az öreg hölgy látogatásáig (e Dürrenmatt-játék címszerepe volt a legfrissebb bemutatója), mi mindent játszott el Ruttkai Éva, hozzávéve film- és televí­zióbeli, meg a rádióban alakí­tott szerepeit is, a kommentár nélküli puszta felsorolás is leg­alább két nagy újságoldalt töltene be. Korunk Bajor Gizije, ahogy sokan évtizedek óta ne­vezik, elégedett lehet: hiszen még Shakespeare Júliája, Cse­hov Sirályának Nyinája, ké­sőbb érettebb korban: Arkagyi- nája. Madách tragédiájának Évája sem hiányzott páratlanul gazdag szerep-repertoárjából. Nála csak a közönség lehet elégedettebb, hogy annyi min­denben látta, láthatta — és re­méli: fogja még igen sokáig látni — ezt a csodálatos szí­nésznőt. Akiről talán a legszebbet egykori férje és nagyszerű pá­lyatársa, Gábor Miklós írta Tol­lal című könyvében: „Mindig vállalja a testvériséget mind­annyiunkkal, és mindig mosoly- góan magányos. Játékában van valami: mintha az embert kézen fogná". Barabás Tamás Szép kották kiállítása Az érdeklődők kézbe is vehetik A világ legrangosabb zeneműkiadói a rendezvényen Olasz, osztrák és japán kiadók nyerték el a díjakat Rangos zenei események színhelye ezekben a napokban hazánk fővárosa. Itt tartotta közgyűlését az ISCM, az Új Zene Nemzetközi Társasága (a társaság alapítói között volt Bartók és Kodály is). Mo­dern — zenei hangversenyek­kel, bemutatókkal ünnepük a világ zenei napokat. Ebből az alkalomból kiállítást is rendez­nek a Budapest Kiállítóterem­ben Szép kották címmel. A nemzetközi kiállításra hat­van cég küldte el az utóbbi tíz évben megjelent modern zenei kottái közül a legszeb­beket, legérdekesebbeket, összesen 2500 kotta sorakozik a tárlókban, állványokon úgy, hogy az érdeklődő látogató kézbe is veheti, forgathatja, lapozgathatja. Egyik-másik ki- cdó 20—50 kottát is küldött a bemutatóra, s szinte nincs a világon olyan jelentős zene­műkiadó, amely ne képviselné magát e rangos rendezvényen. Itt van a londoni Chester Mu­sic, a francia Editions Al­phonse LEDUC & Cic, a moszkvai Muzika, az NDK-beli Verlag Neue Musik, a Milánói G. Ricordi & C, a madridi Re­al Musical, s. a, a prágai Supraphon, a moszkvai Szov- jetszkij Kompositor, a milánói Edizioni Suvini Zerboni, a ja­pán Zen-On Music Co Ltd. A legtöbb művet, 270 kottát a mainzi Schott's Söhne küldte, 190 művel vesz részt, az NSZK. beli Bärenreiter Verlag, 170- nel a krakkói Polskié Wydaw­nictwo Muzyczne, 120 kottával az Editions Peters Lipcséből. 130 zenemű kottájával a ljub­ljanai Edicije DSS, 80 kotta érkezett a Boosey & Hawkes- től Londonból, 70—70 Helsin­kiből a Fazer Musiktól, a lon­doni Oxford University Press- től, és a wiesbadeni Breitkopf & Hőrteltől. A magyar színe­ket 100 hazai kiadású modern zenei kotta képviseli, a Zene­műkiadó gondozásában. Valamennyi kiállított mű részt vett a szép kották verse­nyében, amelyet nemzetközi zsűri bírált el, s ítélte oda a három díjat és a dicsérő ok­levelet a legszebb kiadások­nak. (Olasz, osztrák és japán kiadók nyerték el a díjakat.) Sok kiadó a kottákhoz hangzó anyagot is küldött a kiállításra. A kazetták, leme­zek fejhallgatóval egy külön teremben meghallgathatók, a hangzóanyaghoz is mellékelik a mű kottáját. Aki időt szán rá, akár több napig is hallgat­hat modern zenét. E modern nemzetközi kotta­kiállítással egyidőben és he­lyen Liszt és a zeneműkiadók címmel egy másik tárlat is látható. Az egyes kiadók mai Liszt-kottái mellé archív anya­got is felvonultatnak. Régi le­veleket, kéziratokat, első ki­adású kottákat, a Zeneakadé­mia és a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből. Láthatja a kö­zönség Liszt Ferenc kéziratát, leveleit, kortársak írásait Liszt­hez és Lisztről fotókct, rajzo­kat. Figyelemre méltó az új kiadású Liszt-kották sokasága, amelyek az NSZK-ból, az NDK-ból, Franciaországból, a Szovjetunióból és Ausztriából érkeztek, kiegészítve a hazai Liszt-kiadványok sorát. K. M. Zichy Mihály grafikája a Bote and Bock kiadásának címlapjá­ról, 1883-ból (Liszt Ferenc hagyatéka) (Hauer Lajos reprodukciói — KS) Nőkről, családokról Hamarosan nyomdába kerül Az egészséges utódokért című könyv, Czeizel Endre műve. Eb­ben a családtervezés elméle­tét, programját ismerteti a szerző. Az ez évi kiadványok között lesz Hálák László Együttélés-tana. Azt sugallja a házastársaknak: konfliktusai­kat kulturáltan oldják meg, s ha a házasság semmiképpen nem tartható fenn, gyűlölkö­dés nélkül váljanak el, egyez­zenek meg, miként nevelik to­vább közös gyermeküket, gyer­mekeiket. Nemrég látott napvilágot az Asszony a világ fölött című kötet. Azokat a pályaműveket tartalmazza, amelyeket neves írók a Magyar Nők Országos Tanácsának és a Nők Lapjá­nak felszabadulásunk 40. év­fordulója alkalmából meghir­detett pályázatára írtak a nők, a családok életéről. Most aktuális! A PÉCSI AGROKER GAZDABOLTJANAK AJÁNLATA A TAVASZI KERTI MUNKÁKHOZ: O KF—04, Terra MJ —5 kapálógép és üzemi fünyiró. 0 MF—70-es motoros fűkasza. O HTF—01 háztáji fejögép. • Hullámpala, 2500 mm x 110 mm és 1775 mm x 110 mm-es. 0 Dunaújvárosi lemezradiátor, 500-as. O Fénystabil fóliák. • Sátorgarázs. O Mini fóliasátorváz. 0 Műtrágyák, növényvédő szerek nagy választékban, o Lady utánfutó vizsgáztatva. KERESSÉK GAZDABOLTUNKAT! Pécs, Megyeri út 64. Telefon: 11-255/36. Liszt Ferenc Weimarban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents