Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-04 / 92. szám

1986. április 4., péntek Dunántúli napló 5 Növekvő szovjet igények Kezdődik a sokcsatornás stúdiómagnetofonok sorozatgyártása A vajsilói erdészetben jelenleg még rakodórésznek használják az augusztusban épülő fabrikett- üzem helyét. Läufer László felvétele Kormányprogram a fahulladék hasznosítására Harminc fabrikettüzem épül Indul a hazai aprítógépgyártás A fa minden részét feldolgozzák Energiaéhes korunkban is­mét felfedeztük a fát, ezt a folyton újratermelődő energia- forrást, illetve — a fa hulla­dékát — kéreg, lomb, gally, tuskó, gyökér stb. —, amely­nek jelentős része eddig ve­szendőbe ment. Erre az ötéves tervidőszakra kormányprog­ram született a fahulladékok hasznosításának szorgalmazá­sára. Erre a célra 400 millió forint beruházási összeg áll rendelkezésre ún. aprítékoló technológiák beszerzésére, és harminc fabrikettáló üzem lé­tesítésére. Köztük van a ME- FAG most épülő vajszlói fabri- kettüzeme is. A terv szerint az évtized végére fél millió tonna aprítékot és 80—100 ezer tonna fabrikettet gyártha­tunk, s ezzel kb. azonos meny- nyiségű olajat takaríthatunk meg. E fontos és aktuális téma napirendre került n nemrég lezajlott baranyai tudományos heteken is. Dr. KollvenU Ödön kandidátus, az ÉRTI munka­társa, átfogó tájékoztatót adott a fahulladékok feldol­gozásának és hasznosításának nemzetközi tapasztalatairól, hazai lehetőségeiről. A hetedik ötéves terv az energetikai célú felhasználás fejlesztésére összpontosít. Er- deink évi növedéke 8,9 millió köbméter, ebből csak 4,5 mil­lió köbméter az ipari vastag­fa és 2 millió köbméter a tű­zifa. Az 5 centiméternél vé­konyabb már hulladék, ebből 1 millió köbméter megy ve­szendőbe az erdőben, s kb. 1—1,5 millió köbméter tuskó és gyökér is. Fontos, hogy a jövőben a fa kikerüljön az erdőből, tehát ne a tő mel­lett, hanem koncentrált rako­dóhelyeken darabolják, így nem szóródik szét az erdőben a hulladék. Az energetikai célú felhasz­nálás két szálon fut: az egyik az aprítékolás, a másik a bri- kettálái Mindkettőre vannak már kedvező hazai tapaszta­latok. Aprítékkal kétszer olyan hatásfokot lehet elérni, mintha a gallyakat a hagyományos módon tüzelik el. Ezt az ún. előtét tüzelőberendezéssel érik el. Ez esetben 3 kiló apríték 1 kiló olajat helyettesít. Ed­dig csak állattartótelepek és üzemcsarnokok meleglevegős ellátását oldották így meg. A továbblépést az aprítékkal üzemelő hőközpontok létesíté­se jelenti. Az első kísérleti jelleggel Tatabányán helyez­ték üzembe, ahol egy lakóte­lepet fűtenek vele. Az így lé­tesítendő hőközpontok nyáron — amikor nincs fűtési szezon — áramot termelhetnek. Nemcsak az erdőkben, de a fűrészüzemekben és fafel­dolgozókban is sok mellékter­mék, fakéreg, fűrészpor kelet­kezik, amelyekből főtermék, fabrikett állítható elő. A fater­mék 15 százaléka kéreg. Az őrölt kéreg és a fűrészpor nagy nyomáson, kötőanyag nélküli brikettálásával létreho­zott energiah.ordozó fűtöérté- ke a barnaszénnel vetekszik, salakja viszont alig van, kén­mentes, a levegőt nem szeny- nyezi, ezért külföldön nagyon keresett termék. Exportára 60 dollár tonnánként. Az ERDFRT mátészalkai telepén svéd gép­pel évi 4000 tonna kéregbri­kettet gyártanak. A MÉM és a LIGNIMPEX két svájci bri- kettálógépet hozott be, az egyik az ÉRDÉRT tuzséri tele­pén már termel, a másikat a közeljövőben Szentgotíhárdon állítják üzembe. Az év máso­dik felében kezd termelni a vajszlói fabrikettüzem is. A korrrfányprogram sikeres végrehajtásában fontos sze­repet vállalt fel a Mátrai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság, ahol az országban első­ként — 1980-ban — kezdték meg a brikettgyártást, s ma már évi 6000 tonnát értékesí­tenek hazai ellátásra és ex­portra. A zsugorfóliába cso­magolt fabrikettet Ausztriába exportálják, tonnánként 1600 schillinges áron. Terméküket a lakosság használja kismére­tű kazánok fűtőanyagaként, de több fóliás kertészetben is ezzel fűtenek. Külön értéket képvisel a fe­nyőhulladék, amelyből vita­minliszt, a tűlevélből fenyő­olaj, kozmetikum gyártható. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat most első ízben gyűj­tötte be a városban és kör­nyékén kidobott karácsonyfá­kat és megkezdte oz értékes hulladék újrahasznosítását, amivel importot szeretnének kiváltani. — Rné — Lesz-e 32 csatornás stúdió- magnetofon? A szovjet vevők­nek mindenesetre volna rá igényük, egyelőre azonban túl bonyolult feladatokat jelente­ne mind a gyártásban, mind a felhasználásban a 32 csator­na. Viszont léteznek már 24 csatornás készülékek, ezek különféle elektronikus trükkök­kel összeilleszthetők, kettőből összehozható akár 48 csator­na is. Mindezt nemrég Zártos Alajostól, a budapesti Mech- labor főkonstruktőrétől hallot­tuk, aki munkatársaival a sok- csatornás stúdiómagnetofonok fejlesztésének távlatait vázol­ta fel a pécsi híradástechnikai gyárban összegyűlt hallgató­ság előtt. Az STM 700-as, 24 csator­nás készülék pillanatnyilag a csúcs, a maga nemében egye­dülálló a szocialista piacon, sőt — a főkonstruktőr szerint — többet tud és nyújt sok más hasonló nyugati gyárt­mánynál. Hogy csak a leg­fontosabb tulajdonságait em­lítsük: vezérlése mikropro­cesszoros, a szalagsebesség változtatható, egy elektronikus keresőrendszer segítségével a kívánt szalaghelyzeteket gyor­san meg lehet keresni. Egy­szóval sokféle szolgálatást nyújt. Egy korszerű hangstúdió — rádió- vagy hanglemezgyártó­stúdió — ma már elképzelhe­tetlen ilyen készülékek nélkül. Kezdetben könn/űzenei felvé­telekhez használták, majd ra­gyogóan bevált hangjátékok készítésénél is, újabban pedig már komolyzenei felvételeket is készítenek segítségégükkel. Milyen előnyökkel szolgál a sok csatorna? Gondoljunk csak egy koncertfelvétel bo­Gazdasági társasági szerződés Új alapokon a Baranyatej és a Mecsektej együttműködése Gazdasági társasági szerző­dést kötött a Baranyatej és a Mecsektej. Ennek értelmében egyebek mellett megszüntetik a párhuzamos termékgyártást és áruszállítást, új alapokra helyezik együttműködésüket. Az előzményekhez tartozik: az államosításkor alakult Ba­ranya Megyei Tejipari Válla­lat két évtizeden át önállóan gondoskodott a lakosság tej- és tejtermékellátásáról. A me­zőgazdasági nagyüzemek kö­zös összefogásával 1968-ban jött létre a Mecsektej, mely termékeit napjainkig részben közvetlen környezetében, más­részt Pécsett és környékén ér­tékesíti. Ebből fakadt, hogy a két termelő, illetve tej- és tej­termékértékesítő vállalat mind ez ideig elhatárolt értékesítési területen fejtette ki tevékeny­ségét. A Mecsektej elsősorban a volt szigetvári járás terüle­tét látta el, ezen túlmenően — a Baranyatej mellett — fo­gyasztói tejet és néhány tej­terméket szállított Pécs keres­kedelmi egységeibe. A feldol­gozási és szállíási költségek növekedése, a minőségbeli kü­lönbségek eltűnése egyre in­dokoltabbá tette a párhuza­mos áruszállítás felülvizsgála­tát, a költségek csökkentése érdekében az ellátási tevé­kenység ésszerűsítését. A Baranya Megyei Tejipari Vállalat és a Mecsektej között most megkötött gazdasági tár­sasági szerződés április 7-től új alapokra helyezi áruterme­lésüket, tej- és tejtermékérté­kesítésüket. A szerződés a fel- vásárlási körzeteket változat­lanul hagyja, de — a közös gazdasági érdekek alapján — nem zárja ki az alapanyagót- adás lehetőségét. Megszűnik viszont a párhuzamos termék- gyártás, mindkét vállalatnál lehetővé téve az optimális pro­fil kialakítását, természetesen a kereskedelmi partnerek és a fogyasztók érdekeinek figye­lembevételével. A Mecsektej termékei a jö­vőben is megtalálhatók lesz­nek Pécs kereskedelmi egysé­geiben, de kiszállításukat a Baranyatej végzi. A két válla­lat azonos színű és grafikájú csomagolóanyagot használ, ugyanakkor a Mecsektej ter­mékeinek megkülönböztetésé­re, a fogyasztók tájékoztatá­sára az ,,MT" jel szolgál. A megállapodás értelmében a két vállalat termékeinek ki­szállítását Pécs város területén a Baranyatej végzi, míg Szent- lőrinc és Szigetvár kereske­delmi egységeibe mindkét vál­lalat termékeit a Mecsektej szállítja. A Baranyatej és a Mecsek­tej mindezeken felül felelős­séggel vállalja, a lakosság el­látása — az értékesítési terü­let megosztása miatt — csor­bát nem szenvedhet, mindent elkövetnek a fogyasztók érde­keinek magasabb szinten tör­ténő kielégítéséért. Az új, 24 csatornás stúdiómag nó tesztelése Proksza László felvételei vésznő pedig majd egy ké­sőbbi időpontban egy üres csíkra ráénekli a magáét, egy másik csíkra rákerül a hege­dűhang is, az egészet egy ke­verőasztal segítségével utólag összejátsszák, és kész. Még arra is van lehetőség, ha a felvételen netán a kürtösök a kelleténél erősebben fújtak volna, hangjukat a magnósza­lagon utólag „takarékra” ve­gyék. Hasonlóan állhat össze a rádióban egy hangjáték, ha éppen más elfoglaltsága von valamelyik színésznek, majd Félkész állapotban... nyodalmaira: a világhírű kül­földi énekesnő éppen akkor nem ér rá, vagy lebetegszik a prímhegedűs. Sebaj. A többiek­kel felveszik a koncertet, a mű­rámondja a szerepét a sza­lagra, ha ráér. Trükk kérdé­se az egész, egy jó hang­mérnök előtt nincs akadály. Az STM 700-as, sokcsator­nás stúdiómagnetofont a bu­dapesti anyavállalatnál fej­lesztették ki, annak gyártására a tavalyi év második felében készültek fel a Mechlabor pé­csi híradástechnikai gyárában, azóta elkészült az első 24 csa­tornás készülék. Hogyan to­vább? Erről kérdeztük Keresz­tes Jánost, a pécsi gyár igaz­gatóját, aki mindenekelőtt fel­vázolta idei elképzeléseiket, sőt bepillantást engedett kö­vetkező ötéves tervükbe is. A tavalyi kiugró,, 23 száza­lékkal szemben az idén a ter­melési érték 8 százalékos nö­velését irányozták elő, s ezt az ütemet kívánják tartani a hetedik ötéves terv következő éveiben is. Az idén — az SZKP kongresszusa tiszteletére tett felajánlás eredményeként ezek emelt számok — 1350 külön­böző típusú stúdiómagneto­font és 1500 riportermagnót gyártanak és szállítanak a szocialista országokba, zöm­mel a Szovjetunióba. Két új termék sorozatgyártását kezdik meg, ezek egyike a már emlí­tett STM 70Ö-as, amiből az idén 22 darabot szerellek ösz- sze, tegyük hozzá, egyelőre ennyire futja, ennyihez lesz alkatrész, beleértve a tőkés importból származó, nem kis pénzbe kerülő alkatrészeket is. Mellesleg a szovjetek 30 da­rabot kértek, a későbbiekben évente 50 darabra is igényt tartanak. A másik új termék a rendkívül korszerű, a hír­adástechnika területén sokré­tűen felhasználható, ultrarö­vid hullámú vevőkészülék. Nos, az ilyen — korszerű, bonyolult felépítésüknél fogva sokrétű szolgáltatást nyújtó — termékek részarányának növe­lésével kívánják jövőbeni nö­vekedésüket megalapozni, a piaci igényeknek elébe menni. A fejlesztésben nincs megál­lás, a budapesti anyagyárban már dolgoznak az ún. szink­ronmagnetofon megalkotásán, melynek segítségével össze­hangolható, összerendezhető a képi és a hangi technika. A készülék várhatóan és remél­hetően év végéig elkészül. Piac- és gyártmányfejlesztés — ezek azok a sűrűn emlege­tett fogalmak, amelyek köré Keresztes János igazgató mon­danivalóját fűzte. Az export náluk létkérdés, mindig a jö­vőt is szem előtt tartva ezért fut versenyt gyártmányfejlesz­tésük a külpiaci igényekkel. Nem eredménytelenül. Erre vall, hogy nemrég tárgyaltak szovjet partnerükkel, aki jelez­te, szeretné, ha a pécsiek évente 1500—1700 különböző típusú stúdiómagnetofont szál­lítanának. Ez azt jelenti, a hetedik ötéves tervidőszak vé­gére gyártásuk megközelítené a 2000 darabot. Mindezeken felül a pécsiek fokozatosan nagyobb részt szeretnének vállalni a budapesti anya­gvár tőkés exportjának telje­sítésében. Az igények tehát növeke­dőben, ahhoz viszont, hogy en­nek megfeleljenek, a gyártó­kapacitást is növelni kell, be­ruházásokra lesz szükség. A pécsi gyár arra számít, a he­tedik ötéves tervidőszakban összesen 100 millió forintot ruházhat be, amiből főként az automata gépparkot és a műszerparkot bővíti, később — a tervidőszak második felében — a mára már kinőtt termelő­területet is. Egy 1600 négyzet- méter alapterületű csarnokot szeretnének felhúzni. A terme­lésfelfutáshoz mindezeken fe­lül természetesen rengeteg mű­szaki és egyéb intézkedésre lesz szükség, s máris tisztában vannak vele, esetenként mi­csoda kötélhúzást jelent majd a szükséges anyagok és alkat­részek biztosítása. Józan számvetés ez, bíznak azonban abban, megbirkóznak a fel­adatokkal. Miklósvári Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents