Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-04 / 92. szám
1986. április 4., péntek Dunántúli napló 5 Növekvő szovjet igények Kezdődik a sokcsatornás stúdiómagnetofonok sorozatgyártása A vajsilói erdészetben jelenleg még rakodórésznek használják az augusztusban épülő fabrikett- üzem helyét. Läufer László felvétele Kormányprogram a fahulladék hasznosítására Harminc fabrikettüzem épül Indul a hazai aprítógépgyártás A fa minden részét feldolgozzák Energiaéhes korunkban ismét felfedeztük a fát, ezt a folyton újratermelődő energia- forrást, illetve — a fa hulladékát — kéreg, lomb, gally, tuskó, gyökér stb. —, amelynek jelentős része eddig veszendőbe ment. Erre az ötéves tervidőszakra kormányprogram született a fahulladékok hasznosításának szorgalmazására. Erre a célra 400 millió forint beruházási összeg áll rendelkezésre ún. aprítékoló technológiák beszerzésére, és harminc fabrikettáló üzem létesítésére. Köztük van a ME- FAG most épülő vajszlói fabri- kettüzeme is. A terv szerint az évtized végére fél millió tonna aprítékot és 80—100 ezer tonna fabrikettet gyárthatunk, s ezzel kb. azonos meny- nyiségű olajat takaríthatunk meg. E fontos és aktuális téma napirendre került n nemrég lezajlott baranyai tudományos heteken is. Dr. KollvenU Ödön kandidátus, az ÉRTI munkatársa, átfogó tájékoztatót adott a fahulladékok feldolgozásának és hasznosításának nemzetközi tapasztalatairól, hazai lehetőségeiről. A hetedik ötéves terv az energetikai célú felhasználás fejlesztésére összpontosít. Er- deink évi növedéke 8,9 millió köbméter, ebből csak 4,5 millió köbméter az ipari vastagfa és 2 millió köbméter a tűzifa. Az 5 centiméternél vékonyabb már hulladék, ebből 1 millió köbméter megy veszendőbe az erdőben, s kb. 1—1,5 millió köbméter tuskó és gyökér is. Fontos, hogy a jövőben a fa kikerüljön az erdőből, tehát ne a tő mellett, hanem koncentrált rakodóhelyeken darabolják, így nem szóródik szét az erdőben a hulladék. Az energetikai célú felhasználás két szálon fut: az egyik az aprítékolás, a másik a bri- kettálái Mindkettőre vannak már kedvező hazai tapasztalatok. Aprítékkal kétszer olyan hatásfokot lehet elérni, mintha a gallyakat a hagyományos módon tüzelik el. Ezt az ún. előtét tüzelőberendezéssel érik el. Ez esetben 3 kiló apríték 1 kiló olajat helyettesít. Eddig csak állattartótelepek és üzemcsarnokok meleglevegős ellátását oldották így meg. A továbblépést az aprítékkal üzemelő hőközpontok létesítése jelenti. Az első kísérleti jelleggel Tatabányán helyezték üzembe, ahol egy lakótelepet fűtenek vele. Az így létesítendő hőközpontok nyáron — amikor nincs fűtési szezon — áramot termelhetnek. Nemcsak az erdőkben, de a fűrészüzemekben és fafeldolgozókban is sok melléktermék, fakéreg, fűrészpor keletkezik, amelyekből főtermék, fabrikett állítható elő. A fatermék 15 százaléka kéreg. Az őrölt kéreg és a fűrészpor nagy nyomáson, kötőanyag nélküli brikettálásával létrehozott energiah.ordozó fűtöérté- ke a barnaszénnel vetekszik, salakja viszont alig van, kénmentes, a levegőt nem szeny- nyezi, ezért külföldön nagyon keresett termék. Exportára 60 dollár tonnánként. Az ERDFRT mátészalkai telepén svéd géppel évi 4000 tonna kéregbrikettet gyártanak. A MÉM és a LIGNIMPEX két svájci bri- kettálógépet hozott be, az egyik az ÉRDÉRT tuzséri telepén már termel, a másikat a közeljövőben Szentgotíhárdon állítják üzembe. Az év második felében kezd termelni a vajszlói fabrikettüzem is. A korrrfányprogram sikeres végrehajtásában fontos szerepet vállalt fel a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, ahol az országban elsőként — 1980-ban — kezdték meg a brikettgyártást, s ma már évi 6000 tonnát értékesítenek hazai ellátásra és exportra. A zsugorfóliába csomagolt fabrikettet Ausztriába exportálják, tonnánként 1600 schillinges áron. Terméküket a lakosság használja kisméretű kazánok fűtőanyagaként, de több fóliás kertészetben is ezzel fűtenek. Külön értéket képvisel a fenyőhulladék, amelyből vitaminliszt, a tűlevélből fenyőolaj, kozmetikum gyártható. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat most első ízben gyűjtötte be a városban és környékén kidobott karácsonyfákat és megkezdte oz értékes hulladék újrahasznosítását, amivel importot szeretnének kiváltani. — Rné — Lesz-e 32 csatornás stúdió- magnetofon? A szovjet vevőknek mindenesetre volna rá igényük, egyelőre azonban túl bonyolult feladatokat jelentene mind a gyártásban, mind a felhasználásban a 32 csatorna. Viszont léteznek már 24 csatornás készülékek, ezek különféle elektronikus trükkökkel összeilleszthetők, kettőből összehozható akár 48 csatorna is. Mindezt nemrég Zártos Alajostól, a budapesti Mech- labor főkonstruktőrétől hallottuk, aki munkatársaival a sok- csatornás stúdiómagnetofonok fejlesztésének távlatait vázolta fel a pécsi híradástechnikai gyárban összegyűlt hallgatóság előtt. Az STM 700-as, 24 csatornás készülék pillanatnyilag a csúcs, a maga nemében egyedülálló a szocialista piacon, sőt — a főkonstruktőr szerint — többet tud és nyújt sok más hasonló nyugati gyártmánynál. Hogy csak a legfontosabb tulajdonságait említsük: vezérlése mikroprocesszoros, a szalagsebesség változtatható, egy elektronikus keresőrendszer segítségével a kívánt szalaghelyzeteket gyorsan meg lehet keresni. Egyszóval sokféle szolgálatást nyújt. Egy korszerű hangstúdió — rádió- vagy hanglemezgyártóstúdió — ma már elképzelhetetlen ilyen készülékek nélkül. Kezdetben könn/űzenei felvételekhez használták, majd ragyogóan bevált hangjátékok készítésénél is, újabban pedig már komolyzenei felvételeket is készítenek segítségégükkel. Milyen előnyökkel szolgál a sok csatorna? Gondoljunk csak egy koncertfelvétel boGazdasági társasági szerződés Új alapokon a Baranyatej és a Mecsektej együttműködése Gazdasági társasági szerződést kötött a Baranyatej és a Mecsektej. Ennek értelmében egyebek mellett megszüntetik a párhuzamos termékgyártást és áruszállítást, új alapokra helyezik együttműködésüket. Az előzményekhez tartozik: az államosításkor alakult Baranya Megyei Tejipari Vállalat két évtizeden át önállóan gondoskodott a lakosság tej- és tejtermékellátásáról. A mezőgazdasági nagyüzemek közös összefogásával 1968-ban jött létre a Mecsektej, mely termékeit napjainkig részben közvetlen környezetében, másrészt Pécsett és környékén értékesíti. Ebből fakadt, hogy a két termelő, illetve tej- és tejtermékértékesítő vállalat mind ez ideig elhatárolt értékesítési területen fejtette ki tevékenységét. A Mecsektej elsősorban a volt szigetvári járás területét látta el, ezen túlmenően — a Baranyatej mellett — fogyasztói tejet és néhány tejterméket szállított Pécs kereskedelmi egységeibe. A feldolgozási és szállíási költségek növekedése, a minőségbeli különbségek eltűnése egyre indokoltabbá tette a párhuzamos áruszállítás felülvizsgálatát, a költségek csökkentése érdekében az ellátási tevékenység ésszerűsítését. A Baranya Megyei Tejipari Vállalat és a Mecsektej között most megkötött gazdasági társasági szerződés április 7-től új alapokra helyezi árutermelésüket, tej- és tejtermékértékesítésüket. A szerződés a fel- vásárlási körzeteket változatlanul hagyja, de — a közös gazdasági érdekek alapján — nem zárja ki az alapanyagót- adás lehetőségét. Megszűnik viszont a párhuzamos termék- gyártás, mindkét vállalatnál lehetővé téve az optimális profil kialakítását, természetesen a kereskedelmi partnerek és a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével. A Mecsektej termékei a jövőben is megtalálhatók lesznek Pécs kereskedelmi egységeiben, de kiszállításukat a Baranyatej végzi. A két vállalat azonos színű és grafikájú csomagolóanyagot használ, ugyanakkor a Mecsektej termékeinek megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékoztatására az ,,MT" jel szolgál. A megállapodás értelmében a két vállalat termékeinek kiszállítását Pécs város területén a Baranyatej végzi, míg Szent- lőrinc és Szigetvár kereskedelmi egységeibe mindkét vállalat termékeit a Mecsektej szállítja. A Baranyatej és a Mecsektej mindezeken felül felelősséggel vállalja, a lakosság ellátása — az értékesítési terület megosztása miatt — csorbát nem szenvedhet, mindent elkövetnek a fogyasztók érdekeinek magasabb szinten történő kielégítéséért. Az új, 24 csatornás stúdiómag nó tesztelése Proksza László felvételei vésznő pedig majd egy későbbi időpontban egy üres csíkra ráénekli a magáét, egy másik csíkra rákerül a hegedűhang is, az egészet egy keverőasztal segítségével utólag összejátsszák, és kész. Még arra is van lehetőség, ha a felvételen netán a kürtösök a kelleténél erősebben fújtak volna, hangjukat a magnószalagon utólag „takarékra” vegyék. Hasonlóan állhat össze a rádióban egy hangjáték, ha éppen más elfoglaltsága von valamelyik színésznek, majd Félkész állapotban... nyodalmaira: a világhírű külföldi énekesnő éppen akkor nem ér rá, vagy lebetegszik a prímhegedűs. Sebaj. A többiekkel felveszik a koncertet, a műrámondja a szerepét a szalagra, ha ráér. Trükk kérdése az egész, egy jó hangmérnök előtt nincs akadály. Az STM 700-as, sokcsatornás stúdiómagnetofont a budapesti anyavállalatnál fejlesztették ki, annak gyártására a tavalyi év második felében készültek fel a Mechlabor pécsi híradástechnikai gyárában, azóta elkészült az első 24 csatornás készülék. Hogyan tovább? Erről kérdeztük Keresztes Jánost, a pécsi gyár igazgatóját, aki mindenekelőtt felvázolta idei elképzeléseiket, sőt bepillantást engedett következő ötéves tervükbe is. A tavalyi kiugró,, 23 százalékkal szemben az idén a termelési érték 8 százalékos növelését irányozták elő, s ezt az ütemet kívánják tartani a hetedik ötéves terv következő éveiben is. Az idén — az SZKP kongresszusa tiszteletére tett felajánlás eredményeként ezek emelt számok — 1350 különböző típusú stúdiómagnetofont és 1500 riportermagnót gyártanak és szállítanak a szocialista országokba, zömmel a Szovjetunióba. Két új termék sorozatgyártását kezdik meg, ezek egyike a már említett STM 70Ö-as, amiből az idén 22 darabot szerellek ösz- sze, tegyük hozzá, egyelőre ennyire futja, ennyihez lesz alkatrész, beleértve a tőkés importból származó, nem kis pénzbe kerülő alkatrészeket is. Mellesleg a szovjetek 30 darabot kértek, a későbbiekben évente 50 darabra is igényt tartanak. A másik új termék a rendkívül korszerű, a híradástechnika területén sokrétűen felhasználható, ultrarövid hullámú vevőkészülék. Nos, az ilyen — korszerű, bonyolult felépítésüknél fogva sokrétű szolgáltatást nyújtó — termékek részarányának növelésével kívánják jövőbeni növekedésüket megalapozni, a piaci igényeknek elébe menni. A fejlesztésben nincs megállás, a budapesti anyagyárban már dolgoznak az ún. szinkronmagnetofon megalkotásán, melynek segítségével összehangolható, összerendezhető a képi és a hangi technika. A készülék várhatóan és remélhetően év végéig elkészül. Piac- és gyártmányfejlesztés — ezek azok a sűrűn emlegetett fogalmak, amelyek köré Keresztes János igazgató mondanivalóját fűzte. Az export náluk létkérdés, mindig a jövőt is szem előtt tartva ezért fut versenyt gyártmányfejlesztésük a külpiaci igényekkel. Nem eredménytelenül. Erre vall, hogy nemrég tárgyaltak szovjet partnerükkel, aki jelezte, szeretné, ha a pécsiek évente 1500—1700 különböző típusú stúdiómagnetofont szállítanának. Ez azt jelenti, a hetedik ötéves tervidőszak végére gyártásuk megközelítené a 2000 darabot. Mindezeken felül a pécsiek fokozatosan nagyobb részt szeretnének vállalni a budapesti anyagvár tőkés exportjának teljesítésében. Az igények tehát növekedőben, ahhoz viszont, hogy ennek megfeleljenek, a gyártókapacitást is növelni kell, beruházásokra lesz szükség. A pécsi gyár arra számít, a hetedik ötéves tervidőszakban összesen 100 millió forintot ruházhat be, amiből főként az automata gépparkot és a műszerparkot bővíti, később — a tervidőszak második felében — a mára már kinőtt termelőterületet is. Egy 1600 négyzet- méter alapterületű csarnokot szeretnének felhúzni. A termelésfelfutáshoz mindezeken felül természetesen rengeteg műszaki és egyéb intézkedésre lesz szükség, s máris tisztában vannak vele, esetenként micsoda kötélhúzást jelent majd a szükséges anyagok és alkatrészek biztosítása. Józan számvetés ez, bíznak azonban abban, megbirkóznak a feladatokkal. Miklósvári Zoltán
