Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-30 / 118. szám

1986. április 30., szerda

Dunántúli napló

3

A közelmúltban vásároltak új talajmegmunkálá gépeket

Hasonlatot keresünk Beren- di Pállal, a Biko>li Állami Gazdaság vállalati tanácsának tagjával arra, hogy mi a fizikai munkások szerepe ebben a testületben. Tudnak-e érdemben dönteni: tájékozottak-e eléggé, s ha igen, van-e olyan tudásuk, mely tájékozottságukat véleménnyé is képes formálni.- Nem kell tudnom a különféle acélok fizikáját, a benzinégés kémiáját, az elektromosság törvényeit, azt a sok mindent, mely lehetőség egy autó létrehozására: nem kell „tudnom az autót", mégis vezethetem. Igazán jó autóvezető viszont akkor vagyok, ha be tudom határolni, miért melegszik túl a motor: mert beragadt a fék, vagy kevés az olaj; ha tisztában vagyok az autó műszaki állapotával, képességeivel, ha meg tudom különböztetni a puha gumi okozta bizonytalan futást az oldalszél hatásától; ha lel tudok figyelni zajokra, zörejekre, s igy megelőzhetek komolyabb meghibásodást, csapágybe- rágódást, besülést stb.

Visszafordítva a hasonlatot, ■mit kell tudnia a vállalati tanács tagjának? Tudnia kell a vállalat „műszaki állapotáról" éppen úgy, mint az „útviszonyokról”: arról a közgazdasági környezetről, melyben- a gazdaság nyereségesen termelhet, megélhetést nyújthat dolgozóinak.

Juhász András, a gépműhely művezetője az érdekképviseleti feladatot is megjelöli a fizikai tanácstagoknak. Ám mert ő szakszervezeti bizalmi is egy- személyben, arról kérdezem, miben tér el érdekképviseleti munkája a vállalati tanács tagjának, s miben a szakszervezeti bizalminak.

— Bizalmiként a közveilen érdekképviselet a fontos, tanácstagként a közvetett. Első

esetben X. vagy Y. konkrét ügyével kell foglalkozni, a másodikban a gaz'daság ügyeit kell úgy intézni, hogy a gazdaság is, s igy X. és Y. is, minden becsületesen dolgozó megtalálja a számítását.

Hogyan lehet ezekre a feladatokra felkészülni? Ügy is. hogy képzést kapnak a vállalati tanács tagjai, és úgy is, hogy önmaguk is tájékozódnak a vállalatirányítás, a közgazdaság területén. A Bikali Állami Gazdaság a fizikai tanácstagok részére már szervezett egy egynapos „fejtágítót", amit mindenki keveset. A képzés ezen fonmóját tehát nem lehet letudni egy-két alkalommal. Annál inkább sem, mert:

— A vállalati tanácsüléseken nálunk sem aktivak a fizikai dolgozók, nemigen kérnek szót, mondanak véleményt. Viszont ezen a képzési napon sok mindenre felhívták a figyelmünket, némely dolognak megmutatták a másik oldalát is. Tehát van a vállalati tanács egészét érdeklő véleményük, álláspontjuk, csak bátorságuk, önbizalmuk nincs elég, hogy plénum előtt kimondják. A tudás önbizalmat ad, ezért fontos, hogy segítse a gazdasági, politikai vezetés a fizikaiakat ennek megszerzésében — mondja Zabó Árpád, a gazdaság igazgatója.

Mint ismeretes, a Bikali Állami Gazdaság tavaly ősszel kényszerdöntésre kényszerült: a gazdaság pénzügyi rendezése érdekében el kellett adniuk a halfeldolgozót. A kényszerdöntés után azonban már érdemibb döntéseket is hozott a vállalati tanács: az Á. G. gazdálkodásának stratégiájáról döntöttek. Az ötéves tervkoncepció szerint az első két— három év arra fordítódik, hogy olyan műszaki álla pólóikat teremtsenek, melyek egy állami gazdaságtól elvárhatók. (A magas kamatterhek, melyektől

A bikaliak stratégiája

a halfeldolgozó eladásával megszabadultak, eddig lehetetlenné tették az alaptevékenység, azaz a növénytermesztés és állattenyésztés gépi-technikai beruházásait). Ez a tevékenység 89—90-ben, amikor a feldolgozó ára ténylegesen befolyik, felgyorsítható. Ezzel párhuzamos feladat a dolgozók bérszínvonalának emelése, mely egyaránt lemaradt a környezetétől és más állami gazdaságoktól egyaránt. A tervkoncepció harmadik eleme: ha ily módon megszilárdul a gazdaság, akkor stabilizálóként meg kell teremteni az alaptevékenységen kívüli jövedelemszerzés feltételeit.

Ennek jegyében imár eddig 18 milliót fordítottak gépvásárlásra. A növénytermesztésben van főként szükség erőteljes gépesítésre. Újdonság, hogy áttértek a hozzáadott érték szerinti bértömeggazdálko- dásra, ezzel együtt a szakképzett és a felelősséggel járó tevékenység jobb anyagi megbecsülésére.

— El kell érnünk, hogy brigádvezető például az legyen, aki rátermett, s ne az, aki elvállalja azért a pénzért. Nem követelhetünk, ha nem fizetünk — márpedig olyan vezetőkre van szükség, akik tőmunkaidőben jövedelmükhöz jutnak, s nem lecsérlődik el idejük, energiájuk, ambíciójuk a mellékessel, a háztájival — mondja az Igazgató. — Ezt a

bérezést a vállalati tanács elfogadta. Ez „természetes", hiszen ott többségében vezetői funkciókban levők a tagok, s ők érdekeltek ebben. De elfogadták a fizikai dolgozók is, mert látják a korábbi helyzet tarthatatlanságát.

Az öt évre szóló vállalati stratégia minden elemét nem részletezhetjük: azt például, hogy ha ma nyereséges is az angóranyúltartás, s javult a sertés jövedelmezősége is — ■nem számolják fel a ráfizetéses szarvasmarha-állományt. Cél: mérsékelni a veszteséget, amennyire lehet, mert szükség van a trágyára, és mert másképpen nem hasznosítható az 1200 hektárnyi legelő. De főképpen megtartani az állományt, mert az nagy értékű Lim ou si n -törzsá fIonná n y: nem zeti érték is. S azért, ha úgy fordul, hogy nyereségessé válik a húsmarha, ne kelljen elölről kezdeni.- Nem érzik hogy feleslegesen ülnek a vállalati tanácsüléseken?

Semmiképpen, feleli Berendi Pál és Juhász András. Nem, mert elmondják munkatársaiknak, ami ott történt, hogy miért döntöttek úgy, ahogy, s elvihetik munkatársaik véleményét, amit egyszer nemcsak kézfeltartással, de érveléssel is kifejezhetnek a tanácsülésen.

B. L

A gazdaság tehenészeti telepe Läufer László felvételei

öt év alatt harmadszor kiváló

A Mini-Centrumban Fotó: Proksza L.

A Centrum titkai

Ot év alatt harmadszor kapott kiváló címet a pécsi Centrum Áruház. Az elmúlt fél évtized során bekövetkezett változásokat jól érzékeltetik a számok: az évtized első évében 302 milliós forgalmat bonyolítottak le, tavaly 72 millióval többet. A statisztika szerint a pécsiek tervteljpsítési indexei — mind a ruházati, mind a vegyesiparcikk főárucsoportban magasabbak, mint a centrum áruházak országos tervteljesitési eredményei.

— Múlt évi munkája alapján 16 áruház pályázott a kiváló címre — kezdi az értékelést Kaszás Kálmán, a Centrum Áruházak Vállalat vezérigazgatója. — A pécsiek az első öt között szerepeltek, sőt a készletgazdálkodás eredményeit tekintve — gondolok itt az áru forgási sebességére — mindenképpen az első három között vannak. Munkájukra a forgalom dinamikus fejlődése, a hatékonyság és a kiváló költséggazdálkodás jellemző. Ezek ugyan a gazdálkodással összefüggő mutatók, de mindenképpen ide sorolnám, ami úgyancsak örömmel tölt el, hogy a kirakatrendezők a múlt évben elnyerték a Magyar Reklámszövetség kü- löndíját.

— A reklámeszközök megfelelő alkalmazása nyilván sokat segített, de gondolom más is hozzájárult az eredményekhez?

— Vállalatunknak huszonnyolc önelszámoló egysége van. A forgalom nyolcvanhárom százaléka az olyan jó hatékonyságú áruházakban bonyolódik le, mint például a pécsi. Az eredményekben nyilvánvalóan közrejátszik a választék, amit a korszerűnek, vagy éppen újnak nem mondható üzletekben biztosítani tudunk. Igaz, jelenleg is folyik egy rekonstrukció és a tanácsnak tett ígéretünket is szeretnénk megtartani. Nem mondtunk le egy új áruház építéséről, bizonyos ideig mégis a jelenlegi körülményekkel kell számolnunk.

— Eredményeinket nem a véletlen alakította — veszi át a szót Máltesics Imre, a pécsi Centrum igazgatója. Az áruház dolgozói felismerték, hogy a

többletvállalás számukra is jelent bizonyos anyagi többletet. A jobb eredményekért nagyon sokat tettek a szocialista munkaversenyben részt vevő brigádok, munkahelyi kollektívák.

— Meggyőződésem — folytatja Kaszás Kálmán, — hogy a forgalom ilyen arányú növekedése annak is köszönhető, hogy a vásárlással együtt a betérő vásárlók örömérzetét is megadják pécsi kollégáink. Ha ez nem így történne, valószínűleg az eredmények is másként alakulnának.

— Az utóbbi öt évben lezajlott egy generációváltás, sok olyan kereskedő ment nyugdíjba, aki valamikor, itt kezdte pályafutását, a maiak többsége tőlük tanulta a szakmát — teszi hozzá Máltesics Imre. — Az utódok méltók az elődökhöz, ezt talán igazolják az eredmények is. Rengeteget tanultunk tőlük, de ugyanakkor jó néhány dologra már magunknak kell választ találnunk. A megváltozott gazdasági feltételek miatt például előtérbe került a vállalkozás, a nagyobb kockázat vállalása.

— Mit tart a legfontosabbnak egy kiváló áruház igazgatója?

— Hogy azt nyújtsuk, amit várnak tőlünk! A kereskedelmi szakmában is nagyon fontos a feqvelem, az önfegyelem és a példamutatás. Nagyon fontos a felkészültséa. a naprakészség. Ne mondjuk semmire se, hogy nincs, szerezzük meg, amit keres a vevő, mutassuk meg, mi számára a legjobb, és ha szük- séqes, a saját érdekében győzzük meg.

Ferenci Demeter

Egy öreg ház lakói

A pécsi Irányi Dániel téri piacon, ott, ahol az árkádok alatt hullámzik a piaci forgatag, a Béri Balogh Ádám utca 3. szám alatt van ez a sokablakos, öreg ház. Hosszú derekán körbefut faragott erkélye.

A nyitott gangon zárt ajtók sora. A feltámadó szél meg- cíbálja a törött ablakon lengő Pepsi-reklámot, egy félig leszakadt ajtót nyikorgót ütemesen.

Az udvaron gépkocsiajtó csattan. Két piaci árus zöldségesládákat pakol. Ekkor fönt csendben kinyílik egy ajtó, fehér hajú néni lép ki kezében szemetesvödörrel. Ébred a Derfli-udvar.

A folyosó valamikor sokat súrolt göbös deszkáin ujjnyi rések. Kopogtatok az első ajtón, de megáll a kezem, üres a lakás, jelzi a vaksi ablakon két keresztbe szegezett szálfa. Bent tárt ajtajú szekrény kirámolva, egy félretaposott sarkú női cipő a sarokban. Piszkos ruhák a földön, szanaszét. A heverőn összegyűrt paplan. Mintha aludtak volna itt az éj- szakc.

— Hajnalban ment el az a két fiatal fiú — áll meg mögöttem va'aki. - A múlt héten egy férfi meg egy nő járt ide. Az ablakon mászták be — mondja az apró öregasszony. — Nem tudok mostanában aludni — itt lakom a szomszéd lakásban és minden zörej át- hallatszik. Félek.

— Éjjeli menedékhely.

— Az - bólogat. - Ma sem tudjuk, kié a bútor, ez a sok holmi: két éve is van már, egy este teheruató állt meg az udvaron, bepakoltak a lakásba.

Azóta senki sem jött. Lassan ellopnak innen mindent. Volt itt mosógép, centrifuga, porszívó, szép edények. Amit lát, az a néhány bútor maradt.

— Laknak még ebben a házban?

— Csak minket hagytak itt. A folyosó végén az Irma, mellette a Karádi Kata, itt én, ott szemben lakik még egy öregasszony. És egy cigánycsalád, pár éve költözött ide. Irma többet tudna mesélni, van vagy harminc éve, hogy itt él.

Irma néni, Fenyvesi Ferenc- né, ő a kora reggel látott fehér hajú asszony. Zöldséget tiszti; a tenyérnyi konyhában. Fiatalasszonyként jött ide.

— Vagy húsz család is lakott itt — mondja. - Hivatalnokok, munkások. A földszintes lakások előtt apró virágoskertek voltak, a gangon futórózsák, muskátlik. Ragyogott minden a tisztaságtól. Megtetszett Akkoriban minden tavaszon fehérre meszeltük a falakat, barnára festettük az erkélyt. A folyosó padlóját naponta felsúroltuk: kora tavasszal kitettük a nyugágyakat, Sokan jártak ide

vasárnap délutánonként. Néha idegenek is rámköszöntek a Kossuth Lajos utcában. Honnan ismerem? Ja, a Derfli-ud- varból: na és a piac. Dél körül már fillérekért megkaptuk a megmaradt zöldséget, virágot.

Pár éve csendes lett a ház. Elköltöztek lakói a málladozó falú szoba-konyhákból. Pergő vakolat, a közös WC. a folyosón. Ki maradna meg itt? Éjszaka hívatlan vendégek matatnak a zárakon. Kapu nincs, azéüres lakások ajtói feltörve. Bent papírdobozok, üres borosüvegek. A konyhakövön elszenesedett facsonkok, elhamvadt tüzek nyomai.

Dél felé jár az idő. Lent elcsendesült a piac. A bejáratnál bőszoknyás asszony még makacsul tartja a standot. Az Irma néni ismerőse, □ „kanizsai" asszony, aki péntek esténként nála alszik.

— A jövő héten újra eljövök, Irma — int a gang felé, s lassan szedelődzködni kezd.

Fönt csendesen becsukódik egy ajtó.

Marton Gyöngyi