Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-29 / 117. szám

1986. április 29., kedd Dunántúlt napló 3 A kaposvári recept Fejleszteni eredményesen, gyorsan Ami megvan és ami nincs A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola mel lett működő innovációs szervezetet — mai nevén Agrár Kutató-Fejlesztő Közös Vállaló tot — lapunk sok olvasójának aligha kell bemu­tatni. Érdeklődésünk ezúttal — bevallottan — nem is szakmai, hanem általánosabb jellegű: az innováció haladásának, terjedésének lehetőségeit igyekszünk példájuk kapcsán- a vállalat idestova tíz éve gyűlő tapasztalatai alapján — felvillantani. Etetéshez készülnek a a KA-HYB rendszerhez tartózó rózsafai termelőszövetkezet nagypeterdi sertéstelepének takarmánykony­hájában. Hév és profil „Mai nevén" — mondot­tuk ... A névváltozások mögött a szervezet, a vállalkozás fejlő­désére Vörös Ferenc gépész- mérnök, a vállalat kutatási-fej­lesztési igazgatóhelyettese pil­lant vissza:- Dr. Guba Sándor, egykori igazgatónk eszméje volt, hogy főiskolánk számára a tudomá­nyos kutatás kevés. Visszapót­lás is kell, vagyis a kapcsolat szorosabbra fűzése a termelés­sel és a gyakorlattal. „KK" (költségvetésen kívüli) munkák helyett - hogy úgy mondjam - országosan általános prob­lémákat kerestünk. Végiggondolva egy-egy ága­zat szükségleteit, technológiá­ját, olyan megoldásokat talál­tunk, amelyek akár száz ter­melő üzemnek is hasznosak, „eladhatóak” lehetnek. így alakultak meg a KAHÚS, a KATEJ, a COLUMBA, a KAJUH, majd VÁRJUH nevű egyesülé­sek, amelyek később valameny- nyien önálló ágazati rendszerű vállalatok lettek, élükön a leg­ismertebb és legsikeresebb KAHYB-bel. önállósodásuk egyben azzal a tanulsággal is járt, hogy a felmerült problémák zöme nem oldható meg ágazati keretek­ben: olyan innovációs szerve­zet kell, amely bárhol keres és talál partnert, legyen az kuta­tóhely, hatóság, üzem vagy ke­reskedelmi cég. így lettünk „Állattenyésztési Kutatási, Fej­lesztési, Termelési Egyesülés”. Arra törekedtünk, hogy tag­vállalataink, intézményeink jel­zései alapján problémaérzé­keny, reagálóképes szervezetet alakítsunk ki. A „minél több lábon állás" igénye, ami egyben kényszer is volt, újabb fázishoz vezetett. Profilunk sem volt már leszű­kíthető az állattenyésztésre. Egyre több, egyre komplexebb feladat merült fel. Igen jelen­tős induló tőkével támogatta egyesülésünket a MÉM, tag­vállalataink is számottevő fej­lesztési alapot fizettek be. Kö­zös vállalatként - immár mai nevünkön — kooperációkat ho­zunk létre, fejlesztési progra­mokat valósitunk meg, több­nyire valamelyik tag-vállala­tunknál, közös anyagi kocká­zattal. EnrVek elvi alapja egy- egy üzemi, „félüzemi" modell- kisérlet, továbbá az ennek alapján létrejövő termelő be­ruházás, valamint természete­sen a nyereségből való része­sedés a -termelő egységgel. Megnézzük, hogy hová tesszük a pénzt. Kemény kényszerítő hatás alatt állunk: csak kipró­bált, jól körüljárt, gazdasági­lag megalapozott fejlesztéssel keresünk partnert. Feltételek A kaposváriak sikereit ön­magában is bizonyítja, hogy állattenyésztési, állattartási technológiáknak, eljárásoknak lettek országos hírű kezdemé­nyezői, rendszergazdái. Az ed­digiekből úgy látszik: a pénz (tőke), a szervezeti feltételek, jó módszereik, valamint a kel­lő technikai háttér is megvan­nak az optimális működéshez, folyamatos fejlődésükhöz. Ez azonban, sajnos csak látszat. Ök maguk azt tartják: egyre kevésbé biztosítottak az inno­vációk létrehozásának, tovább­fejlesztésének és — mindenek­előtt — terjesztésének feltételei. Miért? íme a válaszok, az innová­ció feltételeinek fenti sorrend­jében : A dotáció. A mezőgazdasá­got az elmúlt ötéves tervben nem dotálták, hanem elvontak tőle, így napjainkban a legtöbb gazdaság nem hogy a bőví­tett, de még az egyszerű újra­termelés eszközigényét sem ké­pes előteremteni. Az árak nö. vekedésével nem tartanak lé­pést a (nem) képződő forrá­sok. Egységnyi energia, illetve „teljesítmény” ára a 15-20 év­vel ezelőttinek a 10—15-szörö- se: körülbelül ilyen arányú a gépek árának növekedése is, a megtermelt áruk árnövekedése azonban ezt egyáltalán nem tükrözi. A partnerként számí­tásba jövő cégek egyre kevés­bé kockáztatnak, Így az átme­neti tőkehiányt „extraprofit" nélkül nem képesek egy-két jó vállalkozással megszüntetni. A vállalkozások megtérülése a „menet közbeni", meglepe­tésszerű szabályozóváltozások miatt is bizonytalan. „Minden ellenkező híreszte­léssel szemben a gazdaság gyarapításának csak egyetlen mozgástere, lehetősége van: fejleszteni kell, eredményesen és gyorsan" — állítják a kapos­váriak. Nem véletlenül kétsze­rezték meg négy év alatt va­gyonukat; azt is tudják, mi kell ehhez: gyors és pontos előkészítés és kivitelezés. Ehhez természetesen megfelelő part­ner szükséges — úgy is mint cég, és úgy is, mint megfelelő ember a partner üzemben. Az ilyen üzem ilyen munkatársá­nak többnyire nem kéll bizony­gatni, hogy a fejlesztés, az új kezdeményezések kipróbálása a „MAJD” jegyében nem megy; de ha kell, ezt is vállal­ják. - Tulajdonképpen ­mondják — ugyanazt értetik meg a partnerrel, amit minden, az érdekeltséget jótékonyan figyelembe vevő vezetőnek kel­lene megértetnie: ugyanannyi pénz jár egy adott munkáért akkor is, ha két hét, és akkor is, ha két hónap alatt készül el. Ha kell, mennek, molesztál­nak, sürgetnek. Kényelmetlen szerep, de vállalni kell. Gépészeti fejlesztés Érdekes és elgondolkoztató véleménye van a gépészmér­nök igazgatóhelyettesnek az innovációk technikai, gépészeti hátteréről: — Fejlesztő munkánkhoz el­sősorban célgépek kellenek. Iparunk képes is őket előállí­tani, feltéve, ha pontosan megmondjuk: milyen berende­zésre, gépre van szükség. Szak­szerű igényekkel alakítani, for­málni lehet és kell is a magyar ipart — nemcsak importért sza­ladgálni, olyasmiért, amiből egy feladatra van idehaza leg­alább tizenkétféle. Iparunk leg­nagyobb hibája a koordináció hiányából következik: hogy úgy mondjam, ettől szögletes mégis a kerék ... A koncepció egyeztetés hiánya legjobban a sok új gépnél alapként vehe­tő, felhasználható fődarabok hiányában mutatkozik meg. Ha ilyenek megfelelő fajták­ban és minőségben lennének, nem kellene minden tervezést mindig nulláról kezdeni. A fő­darabok felhasználásával köny- nyen összerakható gépváltoza­tok az igények változását is gyorsán követhetnék . . . A műszaki fejlesztés ABC-jét egykor egy, vágóhídi hulladé­kot értékes fehérjévé átalakító berendezéssel „írták”, model­lálták Kaposváron. Most egy komplex környezetvédelmi be­rendezésen dolgoznak. Úgy tűnik, nemcsak pénzzel, jó ko­operációs készséggel, az inno­vációkhoz elengedhetetlen szí­vóssággal rendelkeznek, de reálisak is. így eddig sikerült elkerülniük a típushibát: „tu­dományosan csúcs", csak épp nem megvalósítható ...............A s zakcsodára még várni kell” — szemlélteti a mérnök befejezé­sül —, „majd, ha lesz rá igény. . .” Az innovációra is? Varga János Bővítés előtt, dolgozókra várva Az elmúlt évben készült el a korszerű szinesfémöntöde Fotó: Läufer L. Tízéves a Ganz Vajszlói Gyára Kettős ünnepre gyűlhettek össze Vajszlón a Ganz Műszer­művek alkatrészgyárának dol­gozói és meghívott vendégei tegnap. A gyár fennállásának 10. évfordulója alkalmából dél­előtt az elmúlt évek fejlődé­sét, termelési, közéleti és sporsikereit bemutató kiállítást nyitottak meg, délután pedig Sándor László, a Ganz Műszer­művek vezérigazgatója mun­kásgyűlésen adta át a Kiváló Gyár kitüntetést a kollektívá­nak. A KlOSZ-tanácsteremben megnyitott kiállítás a gyár ter­mékeinek bemutatója is, ahol csaknem ezerféle részelem, és azon végtermékek némelyike látható, melyekbe a vajszlói alkatrészek beépülnek. E sze­relvények megtalálhatók pél­dául a világ sok országába eljutó Ikarus autóbuszok mű­szerfalában, a Ganzuniv mé­rőműszer-család tagjaiban, a kézi digitális hőmérsékletmé­rőkben. A bemutatón még négy napig ismerkedhetnek a hely­beliek és a környéken lakók a gyáriak életével, munkájával. Ez azért is fontos, mert Sán­dor László vezérigazgató mind a kiállítás megnyitóján, mind a munkásgYűlésen mondott be­szédében olyan fejlődési ütem lehetőségét vázolta fel a vajszlói gyár számára, mely csaknem száz fős létszámnöve­kedést igényel az elkövetkező években. Az 1976-ban alapí­tott gyár 74 fős munkáslétszá­ma mára 320-ra emelkedett, állóeszközállománya pedig a tíz év alatt csaknem teljesen kicserélődött. Termelő- és rak­tártér növelésre 23, gépvásár­lásra pedig több mint 50 mil­lió forintot fordítottak ez idő alatt. A gyár mégis — vagy éppen ezért — kinőtte magát. Egymás után léptek be az új tevékenységek. A bakelit prése­lés, az automata forgácsolás, a hőre lágyuló műanyag fröccsöntés, az alumínium és cink présöntés, a részegység szerelés, újab|p és újabb fel­adat elé állította a dolgozókat, akik tavalyi eredményükkel — termelésük 23 százalékos nö­velésével — méltán érdemelték ki az eddigi legmagasabb el­ismerésüket. — A Ganz Műszerművek 40 százalékkal kívánja emelni ter­melését a VII. ötéves tervidő­szakban, ami természetesen hasonló növelést igényel az al­katrészelőállításban is. Ha a létszámnövekedést meg tudjuk valósítani, akkor ennek nem le­het akadályá — mondotta a kiállítás megnyitását követően Márton Ferenc, az alkatrész- gyár igazgatója. Balog N. Modul-daruk Pécsről Előregyártott elemekből gyorsan felépíthető modul­daruk sorozatgyártását kezdte meg a pécsi Mezőgép Válla­lat. Az Intranszmas magyar- bolgár társaság és a Mecsek aljai Gépgyártó Vállalat szak­embereinek közös munkájá­val kifejlesztett új típusú futó­daruk iránt máris élénk érdek­lődés mutatkozik: eddig csak­nem harminc, egymástól eltérő méretű és teherbírású gépet rendeltek a gyártóktól. A modul-daruk legmunka­igényesebb fő elemeit - a fu­tókerekeket, a hajtóműháza­kat, '-emelődobokat, elektromos Jrapcsolókat — az eddigi egye­di gyártósmódtól eltérően so­rozatban készítik, s a megren­delés felvétele után csak a da­rugerendát kell előállitani. Készül a baromfivirsli az új feldolgozó csarnokban Fotó: Kálmándy Ferenc A különleges ízt a pulyka adja Új termékeit baromfihúsból Baromfivirsli, párizsi, morta- della és szárnyas felvágott — a Baranya Megyei Baromfifel­dolgozó és -forgalmazó Közös Vállalat új termékei. Egy hete kezdődött o próbaüzem, a na­pi kapacitás 1500 kilogramm. De nagyobb fogyasztói igény -esetén beindítják a második műszakot is. A virsli és a többi áruféle­ség különleges, az orosházitól és egyéb hazai terméktől elté­rő ízét az adja, hogy pulyka­hús hozzáadásával készítik. A már említett négy termék mel­lett speciális készítményekkel is meglepik a vásárlókat: paprikás csirkekolbász füstölt pulykamell és -comb, valamint uborkával-paprikával ízesített és natúr préselt pulykacomb kerül a közeljövőben a bara­nyai boltok hűtőpultjaiba. A Baromfifeldolgozó Válla­lat árai versenyképesek az orosházi termékekkel, s minő­ségében a pécsiek egyformán kiválót kívánnak produkálni, s ezzel a piacon megkapasz­kodni. A csomagolás korszerűsíté­sére, az akár tíz dekagrammos kiszerelés megvalósítására — a kereskedelmi igényeknek meg­felelően — a Baromfifeldolgo­zó Vállalat júniusra üzembe helyez egy bérelt nyugati cso­magológépet, valamint az év végére egy Multivac gépet, mely a Sopiana Gépgyár ter­méke. Baranyában ezen a héten már vásárolhatók lesznek a baromfifelvágottak : a pécsi Konzum ABC fajtánként heti 10—20 kilogrammot rendelt. Elmondásuk szerint 15-20 má­zsa lenne ez a mennyiség, ha a csomagolás változna. Be­árazott, kistételű árut igényeka vásárló, sorban állás nélküli vételt. L. Cs. K.

Next

/
Thumbnails
Contents