Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-29 / 117. szám
1986. április 29., kedd Dunántúlt napló 3 A kaposvári recept Fejleszteni eredményesen, gyorsan Ami megvan és ami nincs A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola mel lett működő innovációs szervezetet — mai nevén Agrár Kutató-Fejlesztő Közös Vállaló tot — lapunk sok olvasójának aligha kell bemutatni. Érdeklődésünk ezúttal — bevallottan — nem is szakmai, hanem általánosabb jellegű: az innováció haladásának, terjedésének lehetőségeit igyekszünk példájuk kapcsán- a vállalat idestova tíz éve gyűlő tapasztalatai alapján — felvillantani. Etetéshez készülnek a a KA-HYB rendszerhez tartózó rózsafai termelőszövetkezet nagypeterdi sertéstelepének takarmánykonyhájában. Hév és profil „Mai nevén" — mondottuk ... A névváltozások mögött a szervezet, a vállalkozás fejlődésére Vörös Ferenc gépész- mérnök, a vállalat kutatási-fejlesztési igazgatóhelyettese pillant vissza:- Dr. Guba Sándor, egykori igazgatónk eszméje volt, hogy főiskolánk számára a tudományos kutatás kevés. Visszapótlás is kell, vagyis a kapcsolat szorosabbra fűzése a termeléssel és a gyakorlattal. „KK" (költségvetésen kívüli) munkák helyett - hogy úgy mondjam - országosan általános problémákat kerestünk. Végiggondolva egy-egy ágazat szükségleteit, technológiáját, olyan megoldásokat találtunk, amelyek akár száz termelő üzemnek is hasznosak, „eladhatóak” lehetnek. így alakultak meg a KAHÚS, a KATEJ, a COLUMBA, a KAJUH, majd VÁRJUH nevű egyesülések, amelyek később valameny- nyien önálló ágazati rendszerű vállalatok lettek, élükön a legismertebb és legsikeresebb KAHYB-bel. önállósodásuk egyben azzal a tanulsággal is járt, hogy a felmerült problémák zöme nem oldható meg ágazati keretekben: olyan innovációs szervezet kell, amely bárhol keres és talál partnert, legyen az kutatóhely, hatóság, üzem vagy kereskedelmi cég. így lettünk „Állattenyésztési Kutatási, Fejlesztési, Termelési Egyesülés”. Arra törekedtünk, hogy tagvállalataink, intézményeink jelzései alapján problémaérzékeny, reagálóképes szervezetet alakítsunk ki. A „minél több lábon állás" igénye, ami egyben kényszer is volt, újabb fázishoz vezetett. Profilunk sem volt már leszűkíthető az állattenyésztésre. Egyre több, egyre komplexebb feladat merült fel. Igen jelentős induló tőkével támogatta egyesülésünket a MÉM, tagvállalataink is számottevő fejlesztési alapot fizettek be. Közös vállalatként - immár mai nevünkön — kooperációkat hozunk létre, fejlesztési programokat valósitunk meg, többnyire valamelyik tag-vállalatunknál, közös anyagi kockázattal. EnrVek elvi alapja egy- egy üzemi, „félüzemi" modell- kisérlet, továbbá az ennek alapján létrejövő termelő beruházás, valamint természetesen a nyereségből való részesedés a -termelő egységgel. Megnézzük, hogy hová tesszük a pénzt. Kemény kényszerítő hatás alatt állunk: csak kipróbált, jól körüljárt, gazdaságilag megalapozott fejlesztéssel keresünk partnert. Feltételek A kaposváriak sikereit önmagában is bizonyítja, hogy állattenyésztési, állattartási technológiáknak, eljárásoknak lettek országos hírű kezdeményezői, rendszergazdái. Az eddigiekből úgy látszik: a pénz (tőke), a szervezeti feltételek, jó módszereik, valamint a kellő technikai háttér is megvannak az optimális működéshez, folyamatos fejlődésükhöz. Ez azonban, sajnos csak látszat. Ök maguk azt tartják: egyre kevésbé biztosítottak az innovációk létrehozásának, továbbfejlesztésének és — mindenekelőtt — terjesztésének feltételei. Miért? íme a válaszok, az innováció feltételeinek fenti sorrendjében : A dotáció. A mezőgazdaságot az elmúlt ötéves tervben nem dotálták, hanem elvontak tőle, így napjainkban a legtöbb gazdaság nem hogy a bővített, de még az egyszerű újratermelés eszközigényét sem képes előteremteni. Az árak nö. vekedésével nem tartanak lépést a (nem) képződő források. Egységnyi energia, illetve „teljesítmény” ára a 15-20 évvel ezelőttinek a 10—15-szörö- se: körülbelül ilyen arányú a gépek árának növekedése is, a megtermelt áruk árnövekedése azonban ezt egyáltalán nem tükrözi. A partnerként számításba jövő cégek egyre kevésbé kockáztatnak, Így az átmeneti tőkehiányt „extraprofit" nélkül nem képesek egy-két jó vállalkozással megszüntetni. A vállalkozások megtérülése a „menet közbeni", meglepetésszerű szabályozóváltozások miatt is bizonytalan. „Minden ellenkező híreszteléssel szemben a gazdaság gyarapításának csak egyetlen mozgástere, lehetősége van: fejleszteni kell, eredményesen és gyorsan" — állítják a kaposváriak. Nem véletlenül kétszerezték meg négy év alatt vagyonukat; azt is tudják, mi kell ehhez: gyors és pontos előkészítés és kivitelezés. Ehhez természetesen megfelelő partner szükséges — úgy is mint cég, és úgy is, mint megfelelő ember a partner üzemben. Az ilyen üzem ilyen munkatársának többnyire nem kéll bizonygatni, hogy a fejlesztés, az új kezdeményezések kipróbálása a „MAJD” jegyében nem megy; de ha kell, ezt is vállalják. - Tulajdonképpen mondják — ugyanazt értetik meg a partnerrel, amit minden, az érdekeltséget jótékonyan figyelembe vevő vezetőnek kellene megértetnie: ugyanannyi pénz jár egy adott munkáért akkor is, ha két hét, és akkor is, ha két hónap alatt készül el. Ha kell, mennek, molesztálnak, sürgetnek. Kényelmetlen szerep, de vállalni kell. Gépészeti fejlesztés Érdekes és elgondolkoztató véleménye van a gépészmérnök igazgatóhelyettesnek az innovációk technikai, gépészeti hátteréről: — Fejlesztő munkánkhoz elsősorban célgépek kellenek. Iparunk képes is őket előállítani, feltéve, ha pontosan megmondjuk: milyen berendezésre, gépre van szükség. Szakszerű igényekkel alakítani, formálni lehet és kell is a magyar ipart — nemcsak importért szaladgálni, olyasmiért, amiből egy feladatra van idehaza legalább tizenkétféle. Iparunk legnagyobb hibája a koordináció hiányából következik: hogy úgy mondjam, ettől szögletes mégis a kerék ... A koncepció egyeztetés hiánya legjobban a sok új gépnél alapként vehető, felhasználható fődarabok hiányában mutatkozik meg. Ha ilyenek megfelelő fajtákban és minőségben lennének, nem kellene minden tervezést mindig nulláról kezdeni. A fődarabok felhasználásával köny- nyen összerakható gépváltozatok az igények változását is gyorsán követhetnék . . . A műszaki fejlesztés ABC-jét egykor egy, vágóhídi hulladékot értékes fehérjévé átalakító berendezéssel „írták”, modellálták Kaposváron. Most egy komplex környezetvédelmi berendezésen dolgoznak. Úgy tűnik, nemcsak pénzzel, jó kooperációs készséggel, az innovációkhoz elengedhetetlen szívóssággal rendelkeznek, de reálisak is. így eddig sikerült elkerülniük a típushibát: „tudományosan csúcs", csak épp nem megvalósítható ...............A s zakcsodára még várni kell” — szemlélteti a mérnök befejezésül —, „majd, ha lesz rá igény. . .” Az innovációra is? Varga János Bővítés előtt, dolgozókra várva Az elmúlt évben készült el a korszerű szinesfémöntöde Fotó: Läufer L. Tízéves a Ganz Vajszlói Gyára Kettős ünnepre gyűlhettek össze Vajszlón a Ganz Műszerművek alkatrészgyárának dolgozói és meghívott vendégei tegnap. A gyár fennállásának 10. évfordulója alkalmából délelőtt az elmúlt évek fejlődését, termelési, közéleti és sporsikereit bemutató kiállítást nyitottak meg, délután pedig Sándor László, a Ganz Műszerművek vezérigazgatója munkásgyűlésen adta át a Kiváló Gyár kitüntetést a kollektívának. A KlOSZ-tanácsteremben megnyitott kiállítás a gyár termékeinek bemutatója is, ahol csaknem ezerféle részelem, és azon végtermékek némelyike látható, melyekbe a vajszlói alkatrészek beépülnek. E szerelvények megtalálhatók például a világ sok országába eljutó Ikarus autóbuszok műszerfalában, a Ganzuniv mérőműszer-család tagjaiban, a kézi digitális hőmérsékletmérőkben. A bemutatón még négy napig ismerkedhetnek a helybeliek és a környéken lakók a gyáriak életével, munkájával. Ez azért is fontos, mert Sándor László vezérigazgató mind a kiállítás megnyitóján, mind a munkásgYűlésen mondott beszédében olyan fejlődési ütem lehetőségét vázolta fel a vajszlói gyár számára, mely csaknem száz fős létszámnövekedést igényel az elkövetkező években. Az 1976-ban alapított gyár 74 fős munkáslétszáma mára 320-ra emelkedett, állóeszközállománya pedig a tíz év alatt csaknem teljesen kicserélődött. Termelő- és raktártér növelésre 23, gépvásárlásra pedig több mint 50 millió forintot fordítottak ez idő alatt. A gyár mégis — vagy éppen ezért — kinőtte magát. Egymás után léptek be az új tevékenységek. A bakelit préselés, az automata forgácsolás, a hőre lágyuló műanyag fröccsöntés, az alumínium és cink présöntés, a részegység szerelés, újab|p és újabb feladat elé állította a dolgozókat, akik tavalyi eredményükkel — termelésük 23 százalékos növelésével — méltán érdemelték ki az eddigi legmagasabb elismerésüket. — A Ganz Műszerművek 40 százalékkal kívánja emelni termelését a VII. ötéves tervidőszakban, ami természetesen hasonló növelést igényel az alkatrészelőállításban is. Ha a létszámnövekedést meg tudjuk valósítani, akkor ennek nem lehet akadályá — mondotta a kiállítás megnyitását követően Márton Ferenc, az alkatrész- gyár igazgatója. Balog N. Modul-daruk Pécsről Előregyártott elemekből gyorsan felépíthető moduldaruk sorozatgyártását kezdte meg a pécsi Mezőgép Vállalat. Az Intranszmas magyar- bolgár társaság és a Mecsek aljai Gépgyártó Vállalat szakembereinek közös munkájával kifejlesztett új típusú futódaruk iránt máris élénk érdeklődés mutatkozik: eddig csaknem harminc, egymástól eltérő méretű és teherbírású gépet rendeltek a gyártóktól. A modul-daruk legmunkaigényesebb fő elemeit - a futókerekeket, a hajtóműházakat, '-emelődobokat, elektromos Jrapcsolókat — az eddigi egyedi gyártósmódtól eltérően sorozatban készítik, s a megrendelés felvétele után csak a darugerendát kell előállitani. Készül a baromfivirsli az új feldolgozó csarnokban Fotó: Kálmándy Ferenc A különleges ízt a pulyka adja Új termékeit baromfihúsból Baromfivirsli, párizsi, morta- della és szárnyas felvágott — a Baranya Megyei Baromfifeldolgozó és -forgalmazó Közös Vállalat új termékei. Egy hete kezdődött o próbaüzem, a napi kapacitás 1500 kilogramm. De nagyobb fogyasztói igény -esetén beindítják a második műszakot is. A virsli és a többi áruféleség különleges, az orosházitól és egyéb hazai terméktől eltérő ízét az adja, hogy pulykahús hozzáadásával készítik. A már említett négy termék mellett speciális készítményekkel is meglepik a vásárlókat: paprikás csirkekolbász füstölt pulykamell és -comb, valamint uborkával-paprikával ízesített és natúr préselt pulykacomb kerül a közeljövőben a baranyai boltok hűtőpultjaiba. A Baromfifeldolgozó Vállalat árai versenyképesek az orosházi termékekkel, s minőségében a pécsiek egyformán kiválót kívánnak produkálni, s ezzel a piacon megkapaszkodni. A csomagolás korszerűsítésére, az akár tíz dekagrammos kiszerelés megvalósítására — a kereskedelmi igényeknek megfelelően — a Baromfifeldolgozó Vállalat júniusra üzembe helyez egy bérelt nyugati csomagológépet, valamint az év végére egy Multivac gépet, mely a Sopiana Gépgyár terméke. Baranyában ezen a héten már vásárolhatók lesznek a baromfifelvágottak : a pécsi Konzum ABC fajtánként heti 10—20 kilogrammot rendelt. Elmondásuk szerint 15-20 mázsa lenne ez a mennyiség, ha a csomagolás változna. Beárazott, kistételű árut igényeka vásárló, sorban állás nélküli vételt. L. Cs. K.
