Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-28 / 116. szám

1986. április 28., hétfő Dunántúli napló 5 A PVVE díszelőadása május 16-án A pécsi színház- felújítás segítésére Vásár Pécsváradon környékén. Igen, vásár van itt elvétve autóbusz,-és ókor egy- a Pécsi utcában. Kétoldalt sát- egy lovaskocsi, nyomában az rak, közöttük emberforgatag, obiigát citromokkal, néha óvatosan araszoló autó, A trafóház mellett néhány Jöl el es nem késéit! Korda György — Idén a szokásosnál vala­mivel korábban zárunk, május 20-án már nem fariunk elő­adást, és utána ... Én nagyon remélem, hogy a négy évre tervezett lelújitás ideje nem lesz hosszabb. - Nógrádi Ró­bert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója mondta ezt, ami­kor az utolsó előadások egyi­kével kapcsolatban érdeklőd­tünk. Ugyanis május 16-án, pénteken este 7 órai kezdettel a Pécsi Városszépítő és Város­védő Egyesület rendez dísz­előadást a színház felújításá­nak a megsegítésére. A szín­ház művészéin kívül — a csa­pat még nem állt össze, de szinte mindenki fel akar lépni — közreműködik a Jenei István rendezte díszelőadáson a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának a zenekara, a Nevelők Házának a kórusa, a Baranya Táncegyüttes, a Mecsek Fúvósötös, a Szélkiál­tó együttes. — Megtisztelő számunkra — folytatja a színigazgató —, hogy az egyesület ezzel a nem mindennapi kezdeményezésé­vel akarja előmozdítani a szinház lelújitását. Úgy vélem, az előadás révén ismét meg­bizonyosodhatunk arról, hogy a közönség szerette, és a ma­gáénak érzi ezt az öreg szín­házépületet, aminek most bú­csút mondunk egy időre. Az egyesület, a fellépő mű- vés'zek és a közönség együttes akciójáról van szó, hiszen a Pécsi Városszépítő és Város­védő Egyesület kezdeményezé­sére a művészek ingyen vállal­ták a szereplést, s az előadás teljes bevétele pedig a felújí­tás tetemes költségének a fe­dezetét gyarapítja. Az elő­adásra május 1 -je után kezdik meg a jegyek árusítását, ' a földszinti és a páholyokba szóló jegyek egységesen 100, a karzati jegyek pedig 50 fo­rintba kerülnek. A jegyhez az egyesület a színházfelújítás tá­mogatását igazoló emléklapot is ad, s ugyanezt kapják azok is, akik a belépőjegy árán fe­lüli, tetszőleges összegű ado­mányukkal kívánják segíteni a nemes célt. H. I. Malacszag és sült kolbász­hurka illata kevereg ezen az áprilisi utolsó vasárnapi vásár­napon Pécsváradon a Vár utca Mondok egy-nevet: Korda György. Lehet legyinteni, össze­kacsintani, ujjongani, szidni és. dicsérni. Egyet nem szabad: feleséggyilkossággal vádolni. Korda ideális beszélgetőpart­ner. Nyitott, közvetlen ember. A héten megyénk több falujá­ban lépett fel.. . A harkányi Dráva Hotelben leptem meg. Feleségével, Balázs Klárival együtt szívesen vállalkozott a rövid interjúra./ — Szeptembertől márciusig az USA-ban és Kanadában turnézott. Mesélne erről? — A koncertsorozat érdekli vagy a pletykák? — Mindkettő — lepődök meg, hiszen hosszabb előkészítés után próbáltam majd eljutni addig, hogy mellette ülő, bá­jos, fiatal feleségéről szóló „gyilkosságáról” faggassam. — Érthetetlenül állunk a pletykák előtt. Magam úgy ér­tesültem saját „gyilkossági kí­sérletemről", hogy kintről fel­hívtuk a szüléimét, és miután köszöntek, azonnal Klárit kér­ték a telefonhoz, aki termé­szetesen ott volt mellettem . . . Aztán megtudtuk a dolgot, ami úgy látszik Baranyába is elju­tott. Fogalmam sincs, ki talál­ta ki az egészet, nem is nyo­moztam utána. Egy biztos: a híresztelésnek semmi alapja. Nem tudom, mennyire bűn, ha egy művészházaspár jól él. Mi ilyenek vagyunk, 4 éve háza­sodtunk. — így hát most járják az or­szágot ...- Igen. Háromhónapos ausztrál turnét mondtam le, többek között azért is, hogy bizonyítsam: élünk és éneke­lünk. ✓ — És fellépnek füstös, falusi kiskocsmákban . . . Rám néz. Látom, igazat ad, de ezen kívül is van mondani­valója.- Egyet higgyen el: nekünk — mutat feleségére — sokkal jobban esne otthon „szivaroz­ni". De szeretjük az embere­ket: hogy kezet foghatnak ve­lünk, hogy elmondhassák, sze­retnek vagy nem kívánnak.- Ki a közönsége Korda Györgynek? — Úgy látjuk, fiatalodik a publikum. A férfi—nő kapcso­latról énekelünk. Sokszor, szán­dékoltan érzékire véve és nem papást-mamást játszva.- Szeretni kell, ennyi az egész ... - első slágerének cí­me. Vállalja ma is?- Hogyne. Régi vágyam, hogy a középiskolás és egye­temre járó fiatalokat is meg­hódítsam . . . Azt hiszem, erre, sajnos, már nem lesz időm. Tu­domásul veszem, hogy más ze­nét szeretnek. Szeptemberben jön ki az új — első közös le­mezünk. Nincs még meg a cí­me, de egy biztos, éppen a Dél-Dunántúlon lakók kedvéért rajta lesz a Jugoszlávia című dal. Ezzel is szeretnénk kedves­kedni. Biztos vagyok a siker­ben, hiszen legutóbbi, Válassz egy csillagot! című korongom volt pályafutásom alatt a leg­népszerűbb.- Tehát válogathat a fel­ajánlott számok közül...- Most már igen . ..- Most már?- Persze, rájöttek sokan, na­gyon fontos, amit csinálok.- Ezek szerint éppen most van a csúcson?- Sosem éreztem, hogy a csúcson vagyok . . . Mert onnan nem lehet továbbhaladni, én pedig addig nem hagyom ab­ba, míg vágyaim vannak.- Mi volt a legnehezebb a 28 év alatt? Hallgat, majd alig láthatóan a feleségére pillant. „Elárulok egy titkot — suttogja. — A sú­lyomat megőrizni rendkívül nagy feladat volt.” Bozsik László Ferit keresem és az élettár­sát, a Marit. A kapuban le­velet vesz át az aszony a pos­tásnőtől, aki kutatva néz vé­gig az utcán: „Ha nem az árokszélen feküsznek, akkor otthon megtalálja őket... Reggel a rendelőben voltak, mert a Ferinek a lábát kötözi a doktornő, elfagyott az ujja, le kellett vágni .,.” A másik asszony: „Én is láttam őket reggel a boltban, egy nagy, sárga fazekat vettek, meg bort. Mari biztosan pénzt ka­pott, ilyenkor aztán egy-két napig ..." — legyint, nem foly­tatja. A postásnő: „Én itt ta­nácstag is vagyok, sokan pa­naszkodnak erre a két ember­ré, hallani sem akarnak a szo­ciális otthonról, így meg el­pusztulnak ..." A falu főutcájáról a tó felé kanyarodó kis utcácska két ol­dalán is többnyire manzárdos, új házak, egyet most építe­nek, a végén — az enyhe emelkedőn — belátni az el­hanyagolt udvarra, fönt ke­resztben a ház, megroppant tetővel, fölpattogott cserepek­kel. Az üveg nélküli ablak fél­vállon lóg a levegőben. Kor­hadt küszöb, leomlott vakolat, a tartórúdon elvágott villany­kábelt lenget a szél. A fűben a kút mentén két ember fek­szik hason és élvezik a napot. A kocsival felhajtunk az árok hídjára, a zajra felébred a Mari! — Feri! — Hallod, az iste­nedet, itt a mentőautó. Fölülnek. Feri negyven kö­rüli férfi, borostásan, piros, könnyes szemekkel. Mari kor­talan öregasszony, ajándékba kapott mini-ruhában, fekete — tenyérnyi lyukas — haris­nyában. Bokája, lábaszára, térde egyforma vékony, mint egy elnyűtt kócbabának. Vilá­goskék, szakadt napernyővel ráhúz a férfi lábafejére, éb­redjen már fel. Az meg ordít: „Éppen ezt ütöd te...!” A sárga fazekat lompos ku­tya és két macska nyalogatja, a Szekszárdi vörös üvege üre­sen hever a fűben. Két zseb­rádió a földön, az asszony rá- rivalf a férfire: „Kapcsold már ki az egyiket!” Feri fölkapja a feketét, az elemek helyéről két színes drót lóg ki. Fölkap­ja a pirosat, lekattintja és eszelősen felnevet: „Nahát, a piros szólt...!" — Kétezer forint nyugdíjat kapok, abból élünk ... — mo­tyogja és feltűnően duzzadt, elfeküdt arcát simogatja. — Ez nem dolgozik, mert le­fagyott a lába! — int a férfi felé, aki mindjárt le is kapja a cipőjét és a mocskos zoknit cibálja lefele, sikertelenül. Az asszony folytatja: — Néha akadt egy kis munka. Ha hív­nak bennünket, Iklozetot puco­lunk. — Mennyiért? — Hát attól függ, milyen mély. Egyszer kaptunk száz­harminc forintot is. Többet is adhatnának ... Feri közben lehúzza a zok­nit, de az épségben lévő lá­báról. Már mennyire ép, mert a nagyujja töve feketedik. — Ezt is levágják majd, ta­lán májusban, de nem nagyon engedem ... — Föltápászkod- na, de visszaesik a fűbe. Ma­ri csak bólintgat: „Maradj már nyugton!" — aztán felém fordul: „Megmondom őszintén, egy kicsit ittunk, de reggel olyan hideg volt, muszáj vala­mit ...” , — Ettek ma valamit? — Ezután. Babot főzök, de lehet, hogy a libát esszük meg. Már meg van pucol­va... — füllentenek, — Szociális otthonba mehet­nének. Jobb lenne tiszta szo­bában élni, enni, orvos is van ... — mondom nekik. De egyszerre tiltakoznak: „Soha! Oda aztán nem..!" A kosz és semmittevés „szabadságát” nem adják föl. Amikor elkö­szönök tőlük, felülnek, búcsút intenek és elköszönnek: „Ke- zitcsókolom ...!” Rab Ferenc „Kezitcsókolom. lacikonyha, utánuk a jövendő jelöltek: utánfutóban, autó­csomagtartóban, ládákban kü­lönböző korú malacok, a vásár nyilvánvaló sztárjai. Később zsákba csomagoltan, vagy csak ölben vive látom cipelni a vi- sítozó kis szerencsétleneket új, és viszonylag rövid ideig la­kandó otthonukba. Itt a malacsoron egy mikro- buszon műanyagzsákok halma­zát látom, mellettük pedig a hevenyészett tábla: laskagomba — 120 forint. Nocsak! Szóba elegyedem az árussal: viszik-e? Még nem adott el. (Utóbb egy srácot látok, visz haza egy kis zsákot.) Először van itt, koráb­ban már Mohácson sikere volt vele. Mit lehet kezdeni ezzel? Pincében, garázsban lehet tar­tani, csak locsofgatni kell, az­tán várni á termést. Mennyit hoz? Van, aki mindössze egy kilót „takarított be”, de volt 15—16 kilós termés is. A zsák­ban fertőtlenített, laskagomba- micéliummal beoltott szalma­őrlemény van, a zsákon lyukak, azokon bújnak ki majd a gom­bafüzérek. Végigjárom a vásárt egyszer, kétszer, aztán harmadszor is ... A kép alig változik. Unatkozó eladók, csupán csak érdeklődő vásárlójelöltek ... A szépen ki- stószölt áruk halma — elsősor­ban és szinte kizárólag ruhane­műk a 110 forintos egységáru melltartótól a Surda-kalapig — alig apad. Szóval nem nagyon megy a bolt. Az egyik asszony­ság — kosarakat, fakanalat, vágódeszkát, toliseprőt árul — ki is kiabálja a világba, hogy „ebben az életben még egyszer én el nem jövök ide!...” Viszont, hogy áprilisi volt a vásár, annak csalhatatlan jele a sok-sok palánta, szekfűtől a sokféle paprikáig és paradi­csomig. Nos, ezekre volt vevő. H. I. Naponta tej, joghurt Sokan ebédelnek az utcai grillsütőknél Étrendi séma Orvosi tanács az egészséges táplálkozáshoz Nemzetközi vizsgálatok, hazai felmérések bizonyítják, Hogy a túlzott kalóriabevitel, a túlzott mértékű zsiradék — cukorfogyasz­tás, a túlzott sózás fontos szerepet játszik a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, az infarktus, a cukorbetegségek kialakulásá­ban. A lakosság nagy része főként disznózsírt fogyaszt. Ez a zsír- tartalmán kívül sok koleszterint is tartalmaz és nem találhatók meg benne azok az érvédő zsírsavak, amelyeket a növényi olajok például nagy mennyi­ségben tartalmaznak. A felvá­gottak, húskészítmények és a tőkehús már eleve nagy meny- nyiségű zsírt tartalmaz, a zsírral főzés ezt még tetézi. Egyes daganatos betegségek kialakulásáért is helytelen táp­lálkozás okolható. Azokon a vidékeken, ahol több termé­szetes rostos ételt-fogyasztanak, kevesebb például a vastagbél­rák. összefüggés van . a rossz­indulatú daganatok kialakulá­sa és a vitaminok fogyasztása között is. Különösen nagy sze­repe van ebben az A, a C és az E-vitaminoknak: Ezeket természetes vitaminforrásokból, zöldségekből, gyümölcsből kell biztosítani, a gyógyszertári ké­szítmények nem teljes pótlói ezeknek, hiszen a zöldnövények­ben a vitaminokon kívül más, a szervezet számára fontos anyag is található, és a növé­nyek fogyasztásával biztosítjuk a rostos táplálkozást. Dr. Morava Endre egyetemi tanár, a POTE Közegészségta­ni és Járványtani Intézetének vezetője az egészséges táplál­kozásra konkrét tanácsot ad. Az USA-ban kidolgozott táp­lálkozási séma alapján készí­tette el azt a változatot, amely hazánkban is megvalósítható. Az étrendi séma szerint az alapvető élelmiszereket négy csoportba osztja. Az első csoportba a tej, jog­hurt tartoznak. Ezekből az élelmiszerekből minden nap kell enni. Ajánlott mennyiség gyermekeknek naponta három csésze, felnőtteknek kettő, ter­heseknek három csésze, szop­tatás alatt minimum négy csésze. A tej vagy joghurt egy része sajtokkal is helyettesíthe­tő. A második élelmiszercsoport a hús és tojás. Naponta két­szer fogyasztható. A húst tar­talmazó élelmiszerek, illetve a hús egy része hüvelyesekkel is helyettesíthető. A gyümölcs- és zöldségfélék csoportjába tartozó élelmisze­rekből naponta legalább négy­szer, azaz minden étkezéskor kell enni. Különösen fontos a zötétzöld vagy sötétsárga szí­nű zöldségfélék fogyasztása, ezek a legjobb A-vitamin for­rások. Kenyérből és tésztafélékből naponta lehet többször is fo­gyasztani, de lehetőség sze­rint a rostosabb barna válto­zatokat és csak annyit, ameny- nyi az egészséges testsúly fenntartásához szükséges. Természetesen a táplálkozás megváltoztatása önmagában nem elég az egészség megőr­zéséhez, ehhez egyéb életmód­beli szokásokat is ki kell ala­kítani, például az aktív és rendszeres mozgást. A dohány­zást és a mértéktelen alkohol- fogyasztást mellőzni kell. S. Zs. Az elet peremén...

Next

/
Thumbnails
Contents