Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-04 / 92. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja XLIII. évfolyam, 92. szám 1986. április 4., péntek Ara: 2,20 Ft Köszöntjük felszabadulásunk ünnepét! Ünnep és munka írta: Szabó István, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke Megemlékezések a történelmi sorsfordulóról Fellai József tartja megemlékező beszédét Fotó: Läufer László Ünnepségek, koszorúzások Pécsett és Baranya megyében 945 tavaszának eseményei a magyar nép történelmének jeles napjai, ünnepi érzéseink elválaszthatatlan része a barátság és hála, amelyet felszabadítónk, >.• Szovjetunió és népe iránt érzünk. A felszabadulás sorsforduló, mellyel történelmi esély nyílott meg népünk és állama előtt az elmaradottság leszámolására, a fejlett népekhez és országokhoz való felzárkózásra, a világ haladó erőivel való együttműködésre. Hogyan váltottuk valóra esélyeinket? A munkásosztály és pártja vezetésével begyógyítottuk a háború okozta sebeket. Rövid idő alatt százados mulasztásokat pótoltunk, kielégítettük a néptömegek elnyomott és elfojtott igényeit. Valóra váltottuk a társadalmi igazságosság legfontosabb elveit. Mai valóságunk a munkás- osztály és pártja, a vele szövetséges parasztság — a magyar nép, a társadalom nagy kollektív műve. Gondjaival együtt is olyan történelmi produktum és érték, amelyet szégyenkezés nélkül vállalhatunk amit meg kell védenünk, és tovább kell fejlesztenünk. Bízvást vállalhatjuk, hogy hazánkban ezekben az alapkérdésekben olyan nemzett egyetértés —, ahogy mondani szoktuk közmegegyezés — alakult ki az utóbbi három évtizedben, mint történelmünk során csak nagyon ritkán. Népünk nagy közös vállalkozásai: a tőkés rendszer felszámolása, a szocialista építés alapjainak lerakása, az iparosítás, a mezőgazdaság átszervezése, a gazdaságirányítás reformja, az új magyar érteim iség felnevelése, és már korszakos feladatok megoldása után rendszerünk ma új kihívások előtt áll. Egy új világgazdasági helyzet kemény gazdasági versenyében kell helytállni, bizonyítani életképességét és erejét. A pártunk XIII. kongresszusán elfogadott határozat valójában ennek a helytállási és bizonyítási szükségességnek a mi viszonyainkra alkalmazott programja. Ennek jegyében kell javítani minőségi teljesítményünket, és teljesítőképességünket, elsősorban a tudás, a szellemi kapacitás fejlesztése, a szervezési és munka- kultúra radikális javítása útján. E feladat szolgálatába kell állítanunk, s javítanunk az anyagi érdekeltség rendszerét, fejlesztenünk a társadalom demokratikus intézményeit, az irányítás rendszerét és gyakorlatát. E célokat kell szolgálnia a szocialista vállalkozások legkülönbözőbb formáinak, a nagy állami trösztöktől a vállalatokon és szövetkezeteken át, a kis kollektívák és egyének vállalkozásáig. Erőfeszítéseink sikerességéhez elengedhetetlen az is, hogy folyamatoson megteremtsük a napi cselekvés és a 'hosszabb távú programok összhangját, megszüntessük a jó elvi követelmények és a mindennapi döntések ellentmondásait. Az ország politikai és gazdasági stabilitásának igen fontos tényezője fejlett és eredményesen működő mező- gazdaságunk. Rövidtávú feladataink megoldása, hosszabb távú céljaink megalapozása szempontjából meghatározó, hogy a mezőgazdaságban ebben az évben milyen teljesítményeket érünk el. Tudjuk: a VI. ötéves tervidőszak feltételrendszere nagymértékben igénybevette mezőgazdaságunk eszközeit, irányítóit, szakembereit és dolgozóit, kimerítette tartalékait A feltételrendszer egyes po ,- tokon javításra, az eszközbázis pótlásra szorul. Néhány fontos döntést már meghoztunk. Javítottuk a baromfi- és sertéstartás, a kukoricatermesztés 'közgazdasági feltételeit, erőfeszítéseket tettünk a háztáji gazdaságok néhány területén visszaesett termelési kedvének fokozására. Egy sor intézkedést még ezután kell megtennünk ahhoz, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszer- iparunk érdekeltségét ágazatonként is megvalósítsuk. Az idei feladatok nagyok, de megoldhatók. Az agrártermelés vállalkozói szervezetei — a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, élelmiszer- ipari vállalatok, háztáji gazdaságok, a termelési rendszerek és az integrátorok — életképesek és szilárdak. Képesek magasabb követelmények teljesítésére is. A tervezett terméseredményekhez szükséges anyagok és eszközök rendelkezésre állnak. Érdekeltségi rendszerünk az agrártermelésben összességében elfogadható. A sike: azon múlik, hogy napról napra szakszerűen, késedelem é: tétovázás nélkül megtegyük mindazt, amit a technológiai követelmények diktálnak. Az adott helyzetben különösen nagy jelentősége van annak, hogy gazdaságaink most a lehető legnagyobb, a tavalyinál is nagyobb területen, a legalkalmasabb időben vessenek kukoricát. Lehetetlen észre nem vennünk agrártermékeink versenyképességi problémáit, c viszonylag magas önköltséget, esetenként a piac által kifogásolt minőséget is. Nem vehetjük tudomásul néhány fontos termelési mutató krónikus stagnálását, a takarmányok, az energiahordozók és a melléktermékek pazarló kezelését, a megtermelt értékek veszteségeit, a túlzott állatelhullást, a termények tárolási, feldolgozási veszteségeit, vagy az olyan ésszerűtlen takarékosságot, amit a műtrágya, az öntözővíz, az elit vetőanyagok használatának mellőzése jelent. Mindez munkánk gyengeségeit, vagyis az emberi tényezőket minősíti elsősorban, de felveti az anyagi, pénzügyi feltételek javításának szükségességét is. M ezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk eszközutánpótlása sem fogható vissza tovább. Szelektív, takarékos, átgondolt, magas műszaki színvonalú fejlesztésre — de csak erre — van szükség. El kell hárítani a beruházások, az innováció elé állított pénzügyi akadályokat. Kormányzatunknak politikai és gazdasági eszközökkel segíteni kell ágazatunk felvevőpiacainak megteremtését, bővítését is. Mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk meglevő termelőerői — elsősorban a szakemberek sok tízezres, a dolgozók milliós tömege, eze; képességei és vállalkozó kedve, hazánk termékeny földié — csak így kerülnek ismét egyensúlyba az eszközökkel. Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója tiszteletére tegnap este ü pécsi Ifjúsági Házban rendezte emlékünnepségét az MSZMP Pécs Városi Bizottsága és a Pécsi Postaigazgatóság MSZMP Bizottsága. Az ünnepséget megelőzően április 6- ig megtekinthető felszabadulási bélyegkiállítást nyitott meg az Ifjúsági Ház galériájában Szomolányi Tibor, a Posta Oktatási és Kulturális Intézetének igazgatója. Az Ifjúsági Ház színháztermében megtartott ünnepségen a magyar és a szovjet himnusz, a szavalat és a Pannon Volán kórusának rövid műsora után Varga Sándor, a Pécsi Posta- igazgatóság igazgatója április 4. kiemelkedő jelentőségét méltatva köszöntötte az ünnepség résztvevőit: a munkásmozgalom régi harcosait, Baranya megye és Pécs város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselőit, köztük Lukács Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Baranya Megyei Párt- bizottság első titkárát, Horváth Lajost, a Baranya Megyei Tanács elnökét, valamint megyénk szovjet vendégeit, élükön Mihail lljics Kfrej-t, Lvov Területi Tanácsának elnökét. A köszöntőt követő ünnepi beszédében Fellai József, a Pécsi Postaigazgatóság Pártbizottságának titkára kegyelettel méltatta hazánk felszabadulásáért vívott harcokban életüket áldozó szovjet hősök és a velük szövetségben küzdő bolgár, jugoszláv, román katonák, magyar antifasiszták emlékét, s tetteit, amelyek felszabadulásunk történelmi sorsfordulójával megnyitották az utat a magyar társadalom demokratikus átalakítása előtt. A felszabadulás óta eltelt 41 év, a szocialista társadalom és qazdaság eddiqi építésének küzdelmes, de eredményes időszakát áttekintve szólt napjaink feladatairól, melyek nem könnyűek, de nem is megoldhatatlanok. „Vannak tapasztalataink nehezebb időkből is. Van erőnk és készségünk a közös gondolkodásra és cselekvésre. Van bennünk a lövőnkbe vetett hit, hogy végigmenjünk a megkezdett úton. Idei feladataink ismertek. A XIII. pártkongresszus, a VII. ötéves terv, a megyei és a városi pártbizottság VII. ötéves tervi irányelvei mindannyiunk számára megfelelő cselekvési programot adtak. Céljaink eléréséhez azonban az eddiginél jobb, fegyelmezettebb munkára van szükség, s arra is, hogy szilárdan és határozottan álljunk ki politikánk, rendszerünk, s a tisztességes munka mellett. A fejlődés lehetősége adott, s ha szemléletünk és gyakorlatunk igazodni tud a gazdasággal szemben támasztott követelményekhez, akkor ez a megújulás méltó arra a bizalomra, amelyet megyénk, városunk lakossága táplál politikánk iránt. Eredményeink megőrzése és továbbépítése olyan feladat, amely mellé felsorakoztatható mindenki, aki szívén viseli a megye és a város sorsát, s ezen keresztül népünk jövőjét." Fellai József a következő szavakkal zárta ünnepi beszédét: „Szocialista nemzeti összefogással, teremtő erővel adjuk tudósunk, erőnk legjavát céljaink valóra váltásáért, országunk, megyénk, városunk gyarapításáért!” Az ünnepség a Pécsi Egyetemi Színpad műsorával folytatódott, majd az Internacionálé eléneklésével zárult. D. I. * Hazánk felszabadulásának 41-dik évfordulója alkalmából tegnap 16 órakor Siklóson ko- szorúzási ünnepséget tartottak a felszabadulási emlékműnél. A párt-, állami és társadalmi szervezetek, intézmények, üzemek vezetői-dolgozói helyezték el a megemlékezés virágait az emlékmű talapzatához. A párt és a tanács nevében Illés István, az MSZMP Siklós Városi Bizottságának első titkára és Szarka Árpád, Siklós Város Tanácsának elnöke koszorúzott. A város térségében még koszorúzás!, illetve megemlékezési ünnepségeket tartottak Harkányban, Villányban, Újpetrén, Vajszlón és Sellyén. * Szigetvárott tegnap fél 3-kor a vár melletti szovjet katonai síroknál a város tanintézetei és üzemeinek képviselői koszorúztak, ugyanebben az időben a turbéki bolgár katonai síroknál szintén az üzemek dolgozói helyezték el a kegyelet virágait. Három órakor a fel- szabadulási emlékműnél a város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői koszorúztak: Grál József, az MSZMP Szigetvár Városi Bizottságának első titkára, dr. Nagyváradi János, a Szigetvári Városi Tanács elnöke és Kasó József országgyűlési képviselő. Koszorúzás volt még és ünnepség Szentlőrincen és Kétújfaluban. * Komlón, a felszabadulási emlékműnél délelőtt 10 órakor az MSZMP Városi Bizottsága nevében Somssich László- né első titkár, a Városi Tanács nevében Morber János elnök koszorúzott. A városi KISZ-bizottság, a Hazafias Népfront, a fegyveres testületek és a vállalatok képviselői is elhelyezték a megemlékezés virágait a felszabadulási emlékműnél, 11 órakor pedig a mártírok emlékművénél. Koszorúzá- si ünnepséget tartottak tegnap délután Mázaszászváron a hősök sírjánál és Pécsváradon a felszabadulási emlékműnél. * Mohácson tegnap este fáklyás menet vonult a város főteréről a Duna-parti szovjet hősök emlékművéhez, ahol a szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a talapzatra koszorút helyeztek el az MSZMP Mohács Városi Bizottsága, Mohács Város Tanácsa, a fegyveres testületek, a KISZ Városi Bizottsága, a HNF, a Farostlemezgyár, az Új Barázda Termelőszövetkezet, a Vasöntöde és a Dunavölgye Termelőszövetkezet képviselői. Ünnepségek Budapesten Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias ■ Népfront Országos Tanácsa csütörtökön délelőtt koszorúzá- si ünnepséget rendezett Budapesten, a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél és a magyar hősök emlékművénél a Hősök terén. A Szabadság téren, ahol a zászlódísszel övezett emlékművel szemben felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada, kürtszó harsant, amikor Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter kíséretében — a koszorúzás színhelyére érkezett. A díszszózad parancsnoka jelentést tett az Elnöki Tanács elnökének, aki ezt követően a honvédelmi miniszterrel együtt ellépett a díszszázad sorfala előtt, és üdvözölte a katonákat. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársasági Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a kormány elnöke helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúját Kádár János, a MSZMP főtitkára és Németh Károly főtitkárhelyettes helyezte el. A kegyelet és a megemlékezés virágait a Szovjetunió budapesti nagykövetsége nevében Borisz Sztukalin nagykövet, Nyikita Darcsijev tanácsos, valamint Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el. Ezután az emlékmű talapzatán koszorút helyeztek el a társadalmi és tömegszervezetek képviselői: a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Pozs- gay Imre főtitkár, a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviseletében Gáspár Sándor elnök. a KISZ Központi Bizottsága nevében Hámori Csaba első titkár, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége képviseletében Ispánovits Márton főtitkár, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság nevében Apró Antal elnök koszorúzott. A magyar fegyveres erők nevében Kárpáti Ferenc, Kamara János belügyminiszter, és Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. A zászlókkal díszített Hősök terén, a magyar hősök emlékművével szemben is katonai díszszázad sorakozott fel csa- , patzászlóval. Losonczi Pál Kárpáti Ferenc kíséretében érkezett a térre, majd a díszszázad parancsnoka jelentést tett az Elnöki Tanács elnökének. A Himnusz hangjai után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa koszorúját Losonczi Pál és Lázár György helyezte el az emlékmű talapzatán. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János és Németh Károly koszorúzott.
