Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-26 / 114. szám

Tudomány Gyógyszerek kölcsönhatásai A POTE Gyógyszertani Intézetének transport kutatásairól Dr. Bóna Imre 75 éves Röviden Tübingenben ötszáz nyu­gatnémet és külföldi bőr­gyógyász részvételével áp­rilis közepén tudományos ülést rendeztek. Immunoló­giával, andrológiával, o száj- és nyálkahártya megbetegedésekkel fog­lalkoztak. Magyarországról dr. Schneider Imre, a POTE Bőrgyógyászati Kli­nikájának igazgatója vett részt a tudományos ülé­sen. • A napenrgia hasznosítá­sával foglalkozó kutatók, szakemberek részére Ma­gyarországon Pécsett ren­deznek konferenciát szep­tember 4-6 között. A kon­ferencia fő szervezői a pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola, a PAB és az MTA Regionális Kuta­tások Központja. • Az angol általános or­vostan egyik oxfordi okta­tója, R. S. Pinches az el­múlt héten tapasztalatcse­rére érkezett a POTE Tár­sadalomorvostani Intézeté­be, Tanulmányozta az ál­talános orvostan-oktatá- sának módszertanát és járt pécsi, baranyai kör­zeti orvosoknál. • Az Európai Faluszocio­lógiai Társaság portugáliai kongresszusán vett részt és előadást tartott április elején dr. Enyedi György, az MTA Regionális Kuta­tások Központjának fő­igazgatója. • Siegfried Schmidt, a sie- geni egyetem tanára, a „Poetics" című irodalom- elméleti folyóirat főszer­kesztője nemrégiben né­hány naaos tapasztalat- csere látoaatást tett a JPTE Tanárképző Kar iro­dalomtudományi tanszé­kén. A Pécsi Akadémiai Bizottság székhazában az emprikus irodalomtudo­mányról tartott előadást. • Jugoszláviai építészeti kongresszuson vett részt a hónap közepén a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola két hallgatója, Papakozmas Péter és Jó- zsa Péter. A kongresszus­ra a főiskolával kapcsolat­ban levő zágrábi egyetem eszéki építészmérnöki fa­kultásáról hívták meg -a diákokat, A kongresszuson korszerű építészeti techno­lógiákkal ismerkedtek. Míg korábban szinte kizá­rólag egyes gyógyszerek hatá­sával és hatásmechanizmusuk­kal foglalkoztak a szerzők, ma már egyre terjedelmesebb fejezetek olvashatók a tan­könyvekben és kézikönyvekben a gyógyszerhatások általános törvényszerűségeiről, g gyógy­szereknek a szervezeten belüli sorsáról (farmakokinetika), va­lamint azok egymásra gyako­rolt hatásairól (interakció) is. Ez elsősorban annak köszön­hető, hogy az ismeretek ezen a területen is jelentősen bő­vültek az intenzív tudományos kutatómunka eredményekép­pen. Dr. Fischer Emil, a POTE Gyógyszertani Intézetének do­cense, a közelmúltban szerezte meg az orvostudomány dok­tora címet ,,A máj kiválasztó és a vékonybél lelszivó transz­port rendszerének indukálha- tósága" c. disszertációjának a megírása és megvédése révén. — Mint a disszertációm cí­méből is látható, kutatási munkám kettős irányú, de a téma két területe csak látszó­lag tér el egymástól. Mind a máj, mind a vékonybél ugyan­is az ún. transzport szervek közé sorolható. A legkülön­bözőbb anyagok a vékonybé­len keresztül jutnak be a szervezetünkbe, a máj transz­port működésének pedig alap­vető szerepe van az említett anyagok kiválasztásában. Mi­után a máj az epével a vé­konybélbe juttatja a különbö­ző vegyületeket, azok a szék­lettel vagy végleg elhagyják a szervezetet, azaz eliminá­lódnak, vagy a vékonybélből ismét felszívódva újból a májba kerülnek, más szóval körforgást végeznek. Végső soron tehát a két fontos transzport szerv együttes és összehangolt működése a meqhatározó abból a szepont- ból, hogy alkár a testben normálisan is előforduló, akár a külvilágból bejuttatott' anya­gokat (pl. gyógyszerek stb.) sorsa milyen lesz a szervezet­ben. A máj kiválasztó transzport rendszerét olyan modell ve- gyületek segítségével vizsgál­tuk, amelyek különböző test­idegen, exogén anyagokat helyettesítettek. A nálunk Se- venal néven forgalomban léve gyógyszer hatóanyagával (fe- nobarbitállal) kezeltük elő a kísérleti állatokat és azt vizs­gáltuk, hogy az általunk használt - modell vegyületek ki­választása változik-e a májon keresztül. Remmer professzor ma már klasszikusnak tekint­hető vizsgálataiból az ugyan­is már ismert volt, hogy a gyógyszerek említett enzima- tikus átalakulása fenobarbitál- lal stimulálható: ez az ún. enzimindukció jelensége. A mi vizsgálatainkból viszont az is kiderült, hogy a fenobarbitál előkezelés az olyan vegyie­teknek a kiválasztódását is fo­kozza az epével, amelyek en- zimatikusan nem alakulnak át a májban. Ez pedig egyértel­műen azt jelenti, hoqy a fe­nobarbitál nemcsak a gyógy­szer átalakító enzimrendszer működését, hanem a sejt­membránon át történő transz­port lépést magát is fokozni, azaz indukálni képes. A feno­barbitál ezen hatásainak igen nagy a gyakorlati jelentősége a gyógyszeres terápiában, de még bizonyos mérgezések ese­tében is.- Van-e ennek a jelenség- ■ nek szerepe kóros körülmények között is, azaz olyan esetek­ben, ha például májbeteg­ség, táplálkozási zavar miatt a máj kiválasztó funkciója csökkent?- Igen. A transzport rend­szer indukciójával patológiás esetekben vagy például a más gyógyszerek mellékhatásaként fellépő csökkent kiválasztási, funkciónál is érhetünk el jó­tékony hatást az eliminációt illetően. Egyébként pl. a kü­lönben rosszul telődő epehó­lyag röntgen vizsgálata során is kihasználható a transzport rendszer indukciója, ami eb­ben az esetben jobb kont­rasztanyag kiválasztódást és eredményesebb röntgen vizs­gálatot tesz lehetővé. Ezzel a ■problémával kapcsolatban kü­lönben tervezzük a vizsgálata­inkat kiszélesíteni olyan irány­ba is, hogy a másik fontos kiválasztó és transzport szerv, a vese át tud-e vállalni vala­mit a máj kiválasztó működé­séből, ha a máj funkciója csökken vagy elégtelenné vá­lik. Természetesen ennek a kérdésnek a fordítottja éppen ilyen fontos és érdekes. „ - Milyen kutatásokat végzett a vékonybél transzport rend­szerére vonatkozóan?- Elsősorban a cukrok fel­szívódását vizsgáltam. Két al­kalommal voltam tanulmány­úton az Amerikai Egyesült Ál­lamokban. A kérdés úgy vető­dött fel, hogy az aloxánnal ki­váltott kísérletes diabetes so­rán megfigyelték a cukor fel­szívódását. Első kint tartóz­kodásom idejére esett egy új gyógyszer (Steptozotocin) be­vezetése, amely szelektíven el­pusztítja a hasnyálmirigyben a béta sejteket, amelyek az inzulint termelik. Ennek kö­vetkeztében természetesen di­abetes alakul ki. Megvizsgál­tuk a streptozotocinnak a ha­tását a ' cukor transzportra, hogy eldöntsük, az alloxánnaj megfigyelt hatás az alloxán speciális sajátossága követ­keztében jön-e létre vagy egy másik diabetogén anyag is képes-e fokozni a vékonybél cukortranszportját. A kérdésre pozitív választ kaptunk kísér­leteink során. Ezután még egy lépéssel tovább mentünk, és glukóz infúzióval hoztuk létre a diabetes egyik legjellemzőbb elváltozását, a magas vér­cukor szintet most már minden idegen anyag alkalmazása nélkül. Miután ebben az eset­ben is fokozottnak találtuk a vékonybél cukortranszportját, nyugodtan megállapíthattuk, hogy a fokozott cukor felszí­vódásért nem a diabetogén anyagok, hanem maga a ma- qas vércukorszint a felelős. Ezen kutatási eredményeinket többek között Lauterbach pro­fesszor is érdekesnek találta. Humboldt-ösztöndíjasként ke­rültem Bochumba, ahol egy éviq dolgoztam közösen Lau­terbach professzorral, aki ko­rábban kidolgozott egy olyan módszert, amelynek a segít­ségével a vékonybélhám egy kis darabkáiét le lehet hán- tani a bélfalról és egy kis kamrában felfüqqesztve alkal­massá tenni a transzoort fo­lyamatok tanulmányozására.- A kísérleti eredmények hasznosíthatók a gyakorlatban, így például cukorbetegség kezelésében?- Közvetlenül és konkrétan még nem, mivel ezek a kuta­tások elsősorban alapkutatá­sok és a transzport rendszer működésének a jobb megérté­sét tűztük ki célul. Bizonyos azonban, hogy a tarnszport mechanizmusok alaposabb megismerése vezethet el ben­nünket majd ahhoz, hogy eze­ket befolyásolni is tudjuk az elképzeléseinknek és céljaink­nak megfelelően. B. A. — Ide tessék ülni, innen a legjobb a rálátás a lakásra — hangzik a mosolygós invitálás. Körülnézek. Apró tárgyak a szekrények polcain, huszonkét ország bejárásának emlékei. Hatalmas lemezgyűjtemény és tematikus sorrendbe gyűjtött könyvek. Az egyik szobában több polcon vaskos jegyzetek és tankönyvek, dr. Bóna Imre értékes, hiánypótló tankönyvírói munkásságának eredményei. Először jegyzeteket írt, azután főiskolai tankönyveket, egy-két szerzőtárssal együtt. Az általá­nos természeti földrajz című tankönyv az idén már ötödik kiadásban jelent meg, követ­ve a legújabb tudományos- eredményeket. De kezdjük a beszélgetést a gratulációval. Dr. Bóna Imre néhány héttel ezelőtt töltötte be a 75. életévét. Negyedszáza­don át volt a pécsi Tanárképző Főiskola földrajz tanszékének vezetője. 1950-ben tett eleget a meghívásnak és elvállalta, hogy kibővíti, megszervezi a földrajz tanszéket. Az oktatás először eléggé mostoha körül­mények között folyt. Munkatár­sait pályázatok alapján vette fel és sikerült velük az oktatás, az ideológia, a tanszéki kuta­tások terén eqvséges szemlé­letmódot kialakítania. Szegeden járt egyetemre, már harmadéves korában gya­kornokként dolgozott. Az egye­tem után mindenfajta iskola­típusban tanított, majd a szak­tárca oktatási osztályára ke­rült. 1948-ban részt vett az ok­tatási reformban, ő állította össze az általános iskola és a gimnázium földrajzi tananya­gát és útmutatóját. Oktatott a tonórhióny megszüntetése ér­dekében szervezett szaktanár­képző gyorstanfolyamokon Deb­recenben, Budapesten, Pécsett. Ekkor került kapcsolatba a pé­csi, főiskolával, ahol mint mór említettük, 1950-ben vállalt ál­lást. Dr. Bóna Imre ismert volt szi­gorúsága, az előadásokon ön­maga, a vizsgákon a hallgatók elé állított magas követelmé­nyeiről is. De igazságosságá­ról is híres volt, arról, hogy nem szokott kivételezni. Hall­gatói akkor is és mostanában is szeretettel vették körül taná­rukat, magánügyeik gondjai­val is őhozzá fordultak. Tanít­ványai közül ma többen sike­res oktatók, közéleti személyi­ségek. Volt egy igen gátlásos hallgatója, aki izgalmában alig tudott a vizsgákon megszólal­ni. Dr. Bóna Imre éppen ezért mindig hosszasan elbeszélgetett vele, csak azután tértek rá a feleletre. Az egykor félénk di­ák ma pszichológiai professzor, és a találkozókon mindig meg­említi, „Imre bácsinak" köszön­heti, hogy sikerült legyőznie gátlásosságát. . Dr. Bóna Imre a tankönyve­ket, jegyzeteket is úgy írta, hoqy kedvet ébresszen q d iá - kokbqn a szaktárgy iránt. Stí­lusa, szerkesztése logikus és érdekes. Fellapozom az egyik tanköny­vet. Dr. Bóna Imre a földrajzi burok fejlődéstörténetével is részletesen foglalkozik, más szerzőknél ennek tárgyalása nem található meg. Tudomá­nyos kutatásaiban elsősorban a természeti földrajzzal foglal­kozott, de a földrajz többi ága is érdekli. Ö írta például az első gazdaságföldrajzi jegyze­tet is. 1978-ban vonult nyug­díjba, de nem hagyott fel a kónyvírással. Tervezi, hogy ösz- s_- gyűjtött anyagaiból isme­retterjesztő könyvet ír a távol­keleti országokról, Afrikáról, az Arab-öböl menti olajországok­ról, Szabadidejében kedvenc operalemezeit hallgatja és há­rom évenként feleségével kül­földi útra indul. B. A. I A bányászati és munkásmozgalmi múzeum és panteon tervrajza Tudományos diákkörök a műszaki főiskolán Bányászati munkásmozgalmi múzeumot és panteont tervez­nek Komlón, Anna-aknárb, ahol a tanbánya működik. Kovács Attila a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola harmadéves építészhallgatója szerényen magyarázza munkáját, elképze­léseit.- A környezetbe helyeztem el a szénkristályszerű épít- . ményt. Méltó emlékhelynek sze­rettem volna megtervezni. Két évfolyamtársa ül mellet­te, Bódis Géza, a románkori kőtár és kápolna felújítási ter­veinek egy részét készíti, Bella János, a jakabhegyi pálosko- , lostor meglévő falainak fel- használásával turistaházat tér- , vez. A hallgatók a felsorolt = munkákat szakdolgozatként í nyújtják be, de szerződéses fel­adatoknak is eleget tesznek és * a kiváló megoldások tudomá- nyos diákköri dolgozatként is j szerepelnek maid. Dr. Bachman Zoltán, a fő- f iskola főigazgató-helyettese so- f- rolja, hány hallgatója dolgozik már „igazi" munkákon, ame­lyek meg is valósulnak. A vál­lalatokkal szoros kapcsolatot tartanak, az általuk kért mű­szaki fejlesztési elképzelések megvalósítását gyakran ajánlja tudományos, szokdolgozati té­mának.- A hallgatóknak nagy haj­tóerő - folytatja Bachman Zol­tán, hogy eljuthatnak az al­kotásig. Sok területen korsze­rűbb a szemléletük, mint az ok­tatónak, úgyhogy szerintem a legjobb pedagógiai módszer az együttdolgozás. Az országos diákköri konferenciákon, pá­lyázatokon sikerrel szerepelnek hallgatóink. Még országos szabvány kidolgozásában is részt vettek. De még több haligató, oktató vehetne részt a diákkörök munkájában.- Tavaly a főiskolánk ren­dezte meg az országos tudo­mányos diákköri konferenciát. Intézetünkből öt hallgató sze­repelt ezen — mondja dr. Fodor A. Csaba docens, az Épületek Gépészeti Berendezési Intézeté­nek helyettes vezetője. - A tdk nagyon fontos a szakisme­retbővítésben, a látókör széle­sítésében, a feilődni tudó-aka­ró maqatqrtás kialakításában. A különböző témákat mutat­ja, a hallgatók foglalkoznak k Imaberendezések szabályozó köreinek vizsgálatával, hűtő- berendezésekkel, mikroprocesz- szoros felvonókkal, korszerű mé­rési módszerekkel, elkészítették a tv-toronv villámvédelmét.- Az oktatók mennyiben épí­tenek a hallgatók tudományos munkájára? — Szerencsés, ha a diákkört vezető oktató fontos kutatást végez, és íav közösen dolgozik a fiatalokkal. A már említett otdk sikere után az őszi há­zi tdk felolvasó kicsit szür­kébbre sikerült. Ennek oka le­het, hogy kicsit „leeresztettek", pihentek a hallgatók, illetve nem minden évfolyamon vannak vállalkozó kutatásokra szívesen időt szánó diákok vagy az ok­tatók nem voltak éppen „ku­tatói periódusban". A közös munka ösztönző, azzal együtt, hogy a teljesen önálló hallgatói munkát minden erőnkkel támo­gatjuk. Érdekeltté lehet őket tenni úgy is, hogy a tdk mun­kájukat szakdolgozatként is kamatoztathatják. A főiskolán működnek szak- kollégiumok- is, a tudományos diákköri munkákat az őszi házi tdk-konferenciákon mutatják be a műszaki és a társadalom- tudományi szekciókban. A tár­sadalomtudományi szekcióban évről évre sok hallgató készít dolgozatot. A Marxizmus—Leni- nizmus Intézet igazgatója, dr. Komanovics József elmondta, hogy tavaly 12 előadással sze­repeltek a hallgatók. Többen nemcsak felolvasták a dolgo­zataikat, hanem szabad elő­adást tartottak, így is fejlesztve stílusukat. Működik társadalom- tudományi szakkollégium, merxista kör. Az oktatóknak több mint a fele „tdk-zik". A diákok feldolgoztak történeti témákat, de aktuális, a helyi gazdasághoz kapcsolódó kér­déseket’ is, dolgozataikkal si­kereket érnek el az országos konferenciákon. A főiskolán négyéves műsza­ki tanárképzés is folyik, évfo­lyamonként húsz hallgatóval. Évente 5—10 hallgató nyújt be tdk-dolgozatot a Pedagógiai Intézet „égisze alatt”, és az országos konferenciákon is többen szerepelnek sikeresen. A Pedagógiai Intézet igazgató­ja, dr. Kiss Elemér szerint az ok­tatók jó példája is serkenti a diákokat, örülnek, ha bese­gíthetnek országos kutatási programokba. Többletet jelent, hogy módszertani kultúrájuk magas, otthonosan mozognak •a matematikai, számítógépes feldolgozásban. B. A. Rovatszerkesztő: Barlahidai Andrea

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents