Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-26 / 114. szám
A színvonalasabb szakmunkásképzés közös érdek A versenyt állni kell Hannovertől Nigériáig Díjnyertes tenyészsUldők Dunaszekcsőről - Teleprekonstrukció önerőből - Versenyeztették a kivitelezőket - Jó fajta, jó táp a háztájiba is A május közepén nyíló Hannoveri kiállításon, ahová a világ legjobb sertéstenyésztői kapnak csak bebocsátást, ismét, immár harmadszor szerepel a dunaszekcsői tsz tenyész- kocasüldőivel. A HUNGAHIB sertéstermelési rendszer egyik legnagyobb hazai, F—1-es te- nyészsüldő előállító telepe működik Dunaszekcsőn, ahol a H—39-es hibridvonalhoz állítanak elő szülő-kocasüldőket, évente többezres nagyságrendben. Legnagyobb vevőjük a barcsi Vörös Csillag Tsz, de az ország minden részéből, sőt küldföldről is kaptak mór megrendelést. Például a nigériai Hungahib farmra 230 tenyész- kocasüldőt szállítottak. A nigériai farm impozáns eredményei, a kínai, indiai és dél-amerikai tárgyalások a külpiac további szélesítését ígérik. A nemzetközi siker — amelyben az egész telepi kollektíva munkája benne van — különösen két szakember: Tóth Antalné telepvezető és dr. Mi- kolczi Julianna állattenyésztési főágazatvezető nevéhez fűződik. Mikolczi Juliannát a közelmúltban tüntették ki a Munka Édremrend bronz fokozatával. Dr. Wilhelm József tsz-elnök „kiváló csapatnak” nevezi a telepi szakgárdát. Legnagyobb érdemüknek a „hármas mentesség” megteremtését tartja, ami nélkül aligha evezhetnének a nemzetközi vizeken. Telepük brucella-, Aujeszky-kór és leptospiramentes, s ezzel a legszigorúbb állategészségügyi követelményeknek, is megfelel. Állományuk különleges értéket képvisel, az értékesítés nem okoz gondot. Az egyik Komárom megyei nagyüzem, a nyárádi tsz például Dunaszék- csőről tölti fel új sertéstelepét tenyészkocasüldőkkel — 2500 darabos megrendelést tettek. A tenyészállat ára — noha az utóbbi időben meglehetősen befagyott, az öt évvel ezelőtti 16 forintról 8—9 forintra esett vissza a kilónkénti többlet — még így is nagyobb bevételt biztosít, mint a vágásra értékesített állomány. Igaz, a tenyésztői munka jóval nagyobb törődést, figyelmet kíván mindenkitől. Szaporulati mutatóik kedvezőek, el- lési átlaguk 11,3 malac. Egy kiló élőtömeget 3,89 kilogramm takarmányból állítanak elő. A vágásra értékesített állatoknál az értékes húsrészek aránya magas, a minőségi pontszámúk 2,2 volt, ami jobb a megyei és a Hungahib átlagánál. A nemzetközileg is jegyzett tenyészsikerek jó üzemi háttér nélkül aligha születtek volna meg. A magas színvonal tartásához szükséges feltételek megteremtéséről a tsz vezetősége gondoskodott. A VI. ötéves tervben 100 millió forintos fejlesztési programot valósítottak meg. Elsőként a termelés korszerű infrastruktúráját teremtették meg. Négy évvel ezelőtt két parti fúrású kutat és hét kilométer vízvezetéket építettek, s így saját vezetékükön érkezik a Duna vize a tsz telepeire. Ezt követően 13 milliós beruházással a megyében elsőként vezették be a földgázt, s ezzel váltották ki a drága olajfűtést. A 15 évvel ezelőtt épült és időközben meglehetősen elavult sertéstelepük rekonstrukcióját 1984-ben pályázat kiírásával kezdték meg. E célra mindössze 35 millió forintjuk állt rendelkezésre, ezért a legolcsóbb kivitelezőt kellett megkeresniük. A pályázat első fordulójában, 1984. november 12- én három vállalat versenyzett, a legmagasabb ajánlat 48,8 millió, a legalacsonyabb 38 millió forint volt. A tíz nap múlva megismételt versenytárgyaláson a legmagasabb, 45,9 millió, ' a versenyt, vagyis a munkát 36,5 millió forinttal végül is a Tolna Megyei Tanácsi Építő- és Szerelő Vállalat nyerte meg. A telepet a tsz kérésére módosított határidő előtt 20. nappal, ez év március 10- én adták át. A rekonstrukcióval évi 13 000-re bővült a telep kibocsátó képessége. E mellett háztáji integrációban további évi 6500 sertést állítanak elő a nagyüzemével azonos minőségben. Jövőre kezdik meg egy modern keverőüzem építését, amelyben a kísérletükben jól bevált HAGE—PURINA supple- mentből állítják elő a tápot a nagyüzem és a háztáji gazdaságok részére enyaránt. Céljuk a sertéságazat jövedelmezőségének fokozása, amit a kibocsátott termékek minőségének állandó javításával kívánnak elérni. — Rné — Segítenek a vállalatok Korszerű eszközök az oktatóbázisokon Kedvezmények a szakmunkástanulóknak A vállalatok a feltételek javításával igyekeznek segíteni a szakmunkásképző intézetek munkáját, hiszen azok jelentik a szakember-utánpótlás elméleti képzésének bázisait. Hunor — Az 500-as és az 508-as szakmunkásképző intézettel állunk kapcsolatban. Az elméleti oktatás az iskolákban, a gyakorlati 2-es gyárunk és a bőrruházati gyár önálló tanműhelyeiben valósul meg ■— tájékoztat Kovács Józsefné osztály- vezető. — Pillanatnyilag 328 tanulót képzünk, ez hárommillió forintot emészt fel. Ha a bőrruhaiparnál foglalkoztatott oktatókat nem is számítom, akkor 's 14-en állnak alkalma- zásunkDan. A gimnáziumból ide jelentkezők száma csekély. Elég nagy a lemorzsolódás is, a kesztyűsök közül ugyan a végzettek 80 százaléka nálunk marad, de a bőrdíszműveseknél ez az arány sokkal rosz- szabb. Mint az oktatási előadó, Gájer Lajosné mondja, a. központi gyárban is van mór kihelyezett egysége az oktatóbázisnak — ezzel is növelni szeretnék a tanulók kötődését. Kapcsolatot tartanak az általános iskolákkal, igény szerint heti egy alkalommal szakköri foglalkozásokat tartanak. Igaz ugyan, hogy a szerződéseket az iskola köti, de azoknak, akikről tudják, hogy hozzájuk készülnek, még a beiratkozás előtt meghívót küldenek, gyár- látogatásra invitálják őket. A legjobb szakmunkásjelölteket minden nyáron ingyenesen viszik hat napra a vállalat ba- latonlel lei üdülőjébe. Továbbtanulási lehetőséget is biztosítanak, a Könnyűipari Műszaki Főiskola a jelentkezők előtt nyitva áll. Ptécsi Állami Gazdaság Megváltozik az ipari szakmunkásképzés tartalma az idei ősztől a Pécsi Állami Gazdaságban. Az üszögpusztai új oktatóbázis átadásával emeltebb szinten folyik majd a tanítás, a tanulók korszerű diagnosztikai berendezéseket ismernek meg, elsajátítják a számítógépek programozását. Ennek megfelelően a most felépülő tanterem nemcsak a gyakorlati foglalkozások elméleti előkészítést szolgálja majd, hanem bizonyos — nem alapozó jellegű — tantárgyakat itt, helyben oktatnak, és nem az 500-as Szakmunkás- képző Intézetnél, amellyel a gazdaság kapcsolatban áll. Szabó Éva igazgatóhelyettes azt mondja, hogy az évfolyamonként náluk megforduló 20 tanulóból hárommal-néggyel kötnek szerződést. Azok rendszerint ott is maradnak a gaz- Ä dóságnál. Persze, az alaptevékenységhez — az állattenyésztéshez — kapcsolódó szakmunkásképzés lenne az elsődleges, de éppen ezekben a szakmákban akadozik az utánpótlás. A mezőgazdasági intézetek közül a pécsváradiakkal működnek együtt, az ott tanulók Csokoládépusztára járnak gyakorlatra. Közülük * senkivel nem kötnek szerződést, mert a tanulók várakozó állásponton vannak: állattenyésztésben, gyümölcstermesztésben igen nagy a kereslet szakmunkások iránt. Gondok jelentkeznek a traktorosokkal is. Egy-egy növényvédös-traktoros képzési költsége 20-22 ezer forint. A dolgozók téli tanfolyamokon vesznek részt Sellyén vagy Szentlőrincen, betanított munkás vagy gyorsított szakmunkásképzésben részesülnek, de az erőfeszítések ellenére nagy az elvándorlás. Egyetlen ágazatban, a szentlőrinci Szakmunkásképző Intézet áruforgalmi szakán éreznek túlképzést, az ott végzetteknek elhelyezkedési nehézségeik lehetnek. Zsolnay Porcelángyár A Zsolnay oktatóközpontjában Sáfár Imre, a képzés első számú felelőse. Náluk egyik szakmánál sincsenek beiskolázási gondok. Nemcsak a szakma lett divat, hanem az is, hogy a végzettek gyáron belül dolgoznak. Előnyös, hpgy hétfőtől péntekig egy műszakban folyik a munka, és a következő években sem indítanak második műszakot. Az érdeklődés jelzi, hogy 15 nyersgyártót és 15 festőt vesznek fel kétévente, és a közelmúltban lezajlott beiskolázáson az utóbbi szakmára 37-en jelentkeztek úgy, hogy a megyén kívülieket eleve el kellett utasítani. Nemcsak a pályaelhagyás, hanem a képzés közbeni lemorzsolódós is kevesebb. Éppen mert válogatni tudnak a jelentkezők között, hozzájuk a jobb képességűek, a felkészültebbek igyekeznek. Nehézségeik inkább a központilag előírt oktatási tematikával vannak, nem mindenben illeszkedik a gyári munka előkészítéséhez. Az elmúlt évben új oktatótermet és szertárt építettek, így a továbbiakban is egyműsza- kos maradhat a tanítás. A tanulók is bekapcsolódhatnak a vállalaton belüli Alkotó Ifjúság pályázatokba. A meisseni porcelángyár meglátogatása szerepel az idei tervek között — a tíznapos kiránduláshoz fejenként 1000 forinttal járul hozzá a Zsolnay. Szellemi vetélkedőket rendeznek,- kedvezményes koncert- és színházjegyeket adnak. * A mai közszemlélet szerint nem divat általános iskola után szakközépiskolában tanulni. Pedig szerencsés volna, ha közepes eredménnyel nem kényszerítenék a szülők gimnáziumba a gyerekeket, hogy ott bukdácsoljanak. A fogékonyság, az alapismeretek birtokában zajló szakmunkásképzés nemcsak a tanulók sikerélményét és az oktatás hatékonyságát növelhetné, de iparunk, mezőgazdaságunk fejlődésére is kedvező hatással lenne. Sz. Koncz István A Hunor tanműhelyében bőrdzsekiket varrnak a másodévesek Folynak az előkészítési munkálatok a területen Fehérbauxit-gyártás Pécsett A MINNOVA 250milliós beruházása a DDGáz felhagyott üzemépületeiben A fehérbauxitot, ezt az igen értékes tűzálló ipari alapanyagot nem állítják elő sehol a világon, hanem természetes előfordulásában bányásszák Kínában és Guineában. Magyar kutatók olyan eljárást dolgoztak ki, amelynek alapján a felszínre hozott, jó minőségű bauxftból fehérbauxit nyerhető. Ha a világpiacon keresett árucikk gyártását Magyarország megkezdi, az eddigi importálóból exportáló válhat. A Tatai Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat közös szolgálati szabadalmát 1980-ban jelentették be. A magyar kutatók lépéselőnybe kerültek, ugyanis a világon máshol is foglalkoztak a vastartalmú bauxit tisztításának megoldásával. Fehérbauxit mind ez ideig csupán kísérleti mennyiségben készült, az üzemi szintű termelésre először is meg kellett keresni az alkalmas helyet. A vezérelv az volt, minél jobb minőségben, minél olcsóbban megvalósítani az új üzemet. Még tavaly nyáron adtunk hírt lapunkban, a MINNOVA Komplex és Ásványvagyonhasznosítási Közös Vállalat Pécsett talált megfelelő telephelyet egy új üzem létesítésére. Ugyanis a Dél-Dunántúli Gáz- szolgáltató Vállalatnál, a kokszmű, a benzinbontó, a földgázbontó üzemelésének beszüntetésével közművekkel, utakkal, vasúti ipari vágánnyal, épületekkel rendelkező komplett vegyipari üzem szabadult fel. Újrahasznosítását a DDGáz úgy oldotta meg, hogy ezen eszközeivel belépett a MINNOVA Közös Vállalatba. A 250 milliós beruházás terveit az ALUTERV készítette el. A Pécsre telepítésnek egyéb oka is volt. Pécsett vegyipari szakközépiskola működik, s az 1987-re elkészülő — nagyrészt automatizált — üzem jól képzett dolgozókat igényel. A próbaüzemre 80-100 fős dolgozói létszámnak kell rendelkezésre állnia, ehhez ígérkezik jó bázisnak a vegyipari szak- középiskola. A volt benzinbontó hatalmas épületéből csupán a falak, a belső lépcsőrendszerek maradnak meg, hogy a novemberben ideérkező osztrák Andritz cég szakemberei az általuk gyártott berendezéseket beszerelhessék. Az osztrákoknak is érdekük, hogy jól sikerüljön az üzemeltetés, ugyanis referenciaüzemként épül, számítva arra, hogy az eljárásra és a gyártelepítésre több ország is igényt tart majd. Görögország, Jugoszlávia, Malaysia már most érdeklődik. Az osztrák berendezésekért a MINNOVA termékkel fizet majd. A tervek -szerint évente tízezer tonna fehérbauxit készül majd Pécsett, s az alkalmazott technológiával három és fél ezer tonna vasoxid is képződik, mely színező anyagként felhasználható. A pécsi üzem félkészterméket állít elő egyelőre, a kiégetés a Magnezitipari Műveknél történik. A cél készte/mék előállítása, s ehhez a MINNOVA a feltételeket igyekszik majd megteremteni. L. Cs. K. HÉTVÉGE 5.
