Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-25 / 113. szám
1986. április 25., péntek Dunántúli napló 3 A legfőbb szakmunkások közé tartoznak A Pécsi Hőerőmű ifjúsági díjas brigádja Újító emberek közössége Forbát-villa — Mind a heten a lakásra kaptuk a Parlamentbe szóló meghívókat. A kitüntetést dr. Csehák Judit adta át a kupolateremben. Nagyon szép és emlékezetes nap volt ez mindannyiunk számára — mondja Gyöngyösi Péter, a Pécsi Hőerőmű ifjúsági díjas Veres Péter szocialista brigádjának vezetője. Az Állami Ifjúsági Bizottság idén április 4-e alkalmából adományozta az Ifjúsági Díj kitüntetést a Hőerőmű héttagú brigádjának. A brigád vezetője Gyöngyösi Péter, tagjai Bla- zsek Géza, Domonkos György, Gyöngyi Imre, Heidecker Pál, Kalmár József, Rákóczy Péter. Valamennyien műszerészek, az Irányítástechnikai üzemben dolgoznak. A Veres Péter szocialista brigád 1973-ban alakult meg, ekkor is héttagú volt. Feladatuk az erőművi technológiai folyamatok műszer- és automatika berendezéseinek üzemeltetése. Korábban ifjúsági brigádként dolgoztak, munkájuk akkor is, most is szorosan kapcsolódik a vállalat KlSZ-szervezetének munkájához, hiszen valameny- nyien fiatalok, a brigád átlag- életkora 31 év. Szakmai munkájukról Popp József, az irányítástechnikai üzem vezetője mondott véleményt: — Szakmai oldalról is sok pozitív összetevője van a brigád eredményességének. A vállalat öttagú készenléti csoportjában ketten is vannak a brigádból. Ehhez a feladathoz, az irányítástechnikai készenléthez olyan szakemberekre van szükség, akik a szakma valamennyi részterületét ismerik. A vóltóműszakos ügyeleti szolgálatban öten vesznek részt közülük. Már ezek a számok is jelzik, hogy mind a heten a legjobb szakmunkások közé tartoznak. A brigádtagok nem egy csoportban dolgoznak, hanem az irányítástechnika szinte minden egyes részterületén. Akik ebben a szakmában megmaradnak, azok tudják, hogy az egyik legfontosabb követelmény a „rendelkezésre állás", s ők ennek kifogástalanul eleget tesznek. S ami még nagyon jellemző erre a brigádra, szívesen vállalják a bonyolult feladatokat, mert azokban a szakma szépségeit is fölismerik. A Magyar Villamosművek Trösztön belül is elsőként ez a kollektíva kapta meg a magas kitüntetést. Szakmai tevékenységükhöz szorosan kapcsolódik az újító munka. — A brigád megalakulása óta harminchét újítást nyújtott be a vállalotnok, valamennyi újításunkat elfogadták és alkalmazzák is az erőműben - mondja Gyöngyösi Péter. — Az újítások a szabályozással, méréstechnikával kapcsolatosak, a pontosságot és megbízhatóságot növelik: az Alkotó Ifjúság pályázaton is mindannyiszor részt vettünk. Pályamunkáink közül kettő eljutott a BNV-n megrendezett Országos Alkotó Kiállításra is, egy pedig 1979- -ben Moszkvában, egy KGST- szintű kiállításra.- A szakmai munka, az önképzés, az újítás mellett még nagyon sok társadalmi munkát is vállalnak.- Fejenként átlag évi száz társadalmi munkaórát mondhat magáénak a brigád — veszi át a szót Blazsek Gézo. - Óvodáknál, különböző intézményeknél vállaltunk munkát. Csatlakoztunk a KISZ Pécs Városi Bizottságának felhívásához, amiben a lakásprogram teljesítéséhez kértek segítséget, így a Mecsek-Nyugaton tizenkét lakás villanyszerelés munkáit végeztük el. Az ezért kapott munkadíjat teljes egészében a Bakócai Nevelőotthonnak ajánlottuk föl. A következő évben a vállalat dolgozóinak épült harminc lakás teljes villanyszerelését vállaltuk el társadalmi munkában. S még néhány hely, ahol társadalmi munkában segítettünk: a Fürj utcai óvoda, a Nevelési Központ 3. sz. óvodája, Olasz község óvodája. — Hogyan tudják mindezt időben megoldani?- Reggel hattól kettőig dolgozunk; figyelembe kell venni mindig az ügyeleti beosztásokat is, úgyhogy gyakran előfordul, hogy nem tudunk egyszerre mind a heten elmenni társadalmi munkára, de ezt is beosztjuk magunk között — mondja Domonkos György. — Olyan is előfordult már, akkor, amikor Olaszban az óvoda villanyszerelésén dolgoztunk, hogy szabadságot kellett kivennünk. Egyébként csakis munkaidő után, és szombaton meg vasárnap tudjuk mindezt elvégezni.- Valamennyien családosok, gyerekeik vannak.- Azért szervezünk közösen olyan összejöveteleket is, ahol valamennyien családostul együtt vagyunk — mondja Gyöngyi Imre. - De azt feltétlenül meg kell mondanunk, hogy ebben a kitüntetésben nagyon benne van a család is. Halmos Gábornak, az erőmű párttitkárának is van az elmondottakhoz hozzáfűznivalója:- Ez a díj nemcsak a brigád, hanem egyúttal az erőmű elismerése is. Olyan fiatalok kapták a kitüntetést - méltán, akik szakmailag is kiválóak, akiknek sikerült ezt a brigádot gondolkodó, újat akaró emberek közösségévé formálni. Segítik az ifjúsági szövetség és a párt munkáját is, politikai, társadalmi tevékenységük alapján példaként lehet állítani más ifjúsági közösségek elé. Amikor valamit vállalnak, soha nem fordul meg bennük, hogy ezért mit kapnak, hanem az értelmes munkáért, nemes célokért mindig mindent megtesznek. D.Cs. A Pálos templom mögötti Mecsek-oldal panorámájának jellegzetes alkotó eleme a Francia emlékmű alatti lapos tetős kis nyaraló, amely egyike az elsőknek a hegyoldalba épült villák között (Kálvária dűlő 4.) 1936-ban tervezte Forbát Alfréd Kerp- ner Károly megbízásából, s 1937-ben kész épületként közli fényképét a korszak rangos építészeti folyóirata a Tér és Forma. Forbát Alfréd (Pécs, 1897 — Stockholm, 1972), kevés számú pécsi épülete között jellegzetes és életművét tekintve is fontos alkotásának tartotta, mert kortárs és későbbi róla szóló publikációkban is szerepeltette. Fél évszázadon át sikerült épségben, változatlanul maradnia, csupán környezetében sűrűsödtek a nagyobb- nál nagyobb villák, s nyúltak felé emeletes bérházak, amelyek mellett szerénnyé és apróvá törpült. Igaz, építésekor még közművesítetlen volt e terület, így ciszterna látta el a kis összkomfortos villát vízzel. Beépített bútoraival, tereinek racionális kapcsolatával hosszú időre korszerűnek és használhatónak bizonyult. Külseje-belse- je egy korszak haladó építészeti elveit reprezentálta. Most az ötven éves kis villának csak csupasz falai állnak a virágba boruló hegyoldalon, födémé lebontva, ablaktokok már kiszedve . . . A város művészeti értékeiért aggódó reménykedik, hogy itt csupán egy alapos tatorozásról, felújításról lehet szó, hiszen már vagy nyolc éve — a fővárosi hasonló kezdeményezésekkel szinte egyidejűleg - az Országos Műemléki Felügyelőség helyi kirendeltsége, illetve a Városi Tanács számba vette városunk újabb kori építészeti értékeit, amelyek történeti, vagy kulturális értékük miatt érdemesek eredeti alakjukban történő megőrzésre. Ezt követően a Dunántúli Naplóban (1981. február 5.) Be- zerédy Győző indította Házról házra című rovat egy cikkben foglalkozott Forbát- nak ezzel az épületével, mint erre a védelemre érdemessel. Több éve működik a műemlékvédelem és a környezetkultúra érdekében a Városvédő Bizottság, — így ha egy esetleges átépítést, bővítést engedélyező hatóságnak elkerülte figyelmét az a tény, hogy városunk európai rangú tervező építészének egy korai művéről van itt szó, úgy ez a társadalmi, vagy más felügyeleti szerv még észrevételezhette és intézkedhetett a védelem ügyében. Jó volt a 30-as években a helyi sajtónak az a gyakorlata, hogy rendszeresen közölte a kiadott építési engedélyeket — abból mindenki tájékozódhatott, ki, mit, hol fog építtetni. Ha ez most is meglenne, talán e cikk se született volna meg, mert az építési engedélyből kitűnne, hogy nem átépítésre, bővítésre, vagy lebontásra adták az engedélyt, tehát felesleges megkondítani a vészharangot. Bármilyen bosszantó is lehel a kis villa új tulajdonosának, hogy tetömániás építési periódusunkban kis villája tetőtlen, purista funkcionalizmusában árválkodik szerény méreteivel. Az egész telekre terpeszkedő házmonstrumok és a házat is felfaló „csupa-tető", manzardos építmények divatjában lehet hogy ő is csak tető alá akarja húzni Forbát Alfréd kis építményét? Ez esetben azonban nemcsak a tulajdonos igényét és ízlését kell figyelembe venni: a város építészettörténetének folytonosságára való tekintettel érdemes lenne a terület beépítésének kezdeti időszakából is megőrizni valamit — s erre épp Forbát Alfréd e villája lenne itt a legméltóbb. Dercsényi Dezső a Mai magyar műemlékvédelemről szólva (Gyorsuló idő, 1980.) már figyelmeztett arra, hogy századunk épületei vannak legjobban kitéve a sok átépítésnek, bővítésnek, a használók gyakori változása következtében, így fennáll az a veszély, hogy egy-egy időszak legjobb, legsikerültebb építményei nem maradnak meg eredeti formájukban hosszú időre. Ezért sürgető, hogy az építési hatóságok segítsék az építési vagy történeti értékű jellegzetességek fennmaradását, s a magánkézben lévő ilyen tulajdonokra vonatkozóan is betartassák a bővítés, átalakítás tilalmát. Forbát Alfrédnak több pécsi bérháza emeletráépítés miatt változott meg, néhány villaépületét (Kaposvári utcában, Batsányi utcában) a fenti példát kerülendő még idejében védetté kellene nyilvánítani. Hiszen a 30-as évek modern építészetének más, tehetséges pécsi építészétől származó villák közül is alig találunk olyat, amely eredeti alakjában maradt. (A közelmúltban bővítették a Hoffmann László tervezte Damjanich utcai villát, amelyet a Gyógyászati Segédeszközöket készítő Vállalat vett birtokba). Szegény Forbát-villa, szolid kis nyaraló! Lakónegyeddé nőtt környezetedben neked is tetőtérbeépítéses, eme- letráépítéses lakóházzá kell nőnöd? Aki pediq neves terveződ munkáira kíváncsi, az mégsem Berlinben vagy Svédországban tervezett épületei között keres túlélőt, eredetit, hanem talán elsősorban a szülővárosában, Pécsett. Be kell majd érnie folyóiratok, könyvek lapozgatásával? Mendöl Zsuzsanna Kisipar és korszerűség U em lett igazuk azoknak, akik néhány éve még attól féltek, hogy elöregszik a kisiparosok társadalma. Az utóbbi öt évben Baranyában például közel kétezerrel növekedett számuk és ma már több mint hatezren állnak a lakosság szolgálatában. Az ügyes mesterek gyakran olyan feladatra is vállalkoznak, amire nélkülük nem lenne megoldás. Érthető a háziasz- szony öröme, amikor a hibás vízvezetéket javító szerelő közli: nemcsak a munka árát számítja fel, de garanciát is vállal rá. A jó szakember időnként szinte csodákra képes, mert ugyan mi mással magyarázható, ha valaki a Rakéta porszívó két régi darabjából és pár centiméter hajlékony csőből egy új, használható megoldást fabrikál. A szóban forgó készülék használatáról tulajdonosai már majdnem lemondtak, miután heteken, hónapokon át hiába próbáltak beszerezni másikat a meghibásodott alkatrész helyett. A lyukas, szakadozott cső miatt már-már egy új porszívó vásárlását fontolgatták, amikor valaki szólt, hogy ismer a közelben egy kisiparost. Ilyen és hasonló történetek tucatjával keringenek. Tény, hogy a szakmájukat szerető kisiparosok között nőtt a vállalkozó kedv. A KIOSZ megyei titkárságának kimutatásai szerint 1981-ben 1146 millió, tavaly pedig 2292 millió forint értékű munkát végeztek el. Természetesen ahhoz, hogy valaki meg tudjon felelni az elvárásoknak, a fogyasztói igényeknek, nem elég a szakma szeretete, vagy hogy valaki egyszer megtanulta a legfontosabb fogásokat, az alapvető ismereteket. Számos új anyag születik, technológiai megoldás lát napvilágot, és aki mindezeket nem ismeri, lemarad. A fogyasztó joggal méri össze a különböző produktumokat és természetes, ha azt választja, ami számára kedvezőbb. Minderre persze fel lehet készülni. Nem véletlen, hogy idén a kisiparosoknak is szerveztek tovóbbkép?ést, szakmai tájékoztatót. A könnyűipari ágazatban tevékenykedők például szakmacsoportokként ismerkedtek a legfontosabb tudnivalókkal. A női és férfiszabók, a kötők és hurkolok az OKISZ Labor legújabb modelljein tanulmányozhatták napjaink divatját. A kozmetikusok bemutatón vehettek részt, ahol szakmájuk legfrissebb trükkjeivel ismerkedhettek. A bőrdíszműveseknek a Pécsi Bőrgyár, valamint a Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet szakembereinek tájékoztatóit hallhatták. Csupa fontos, lényeges információt, ami nem nélkülözhetetlen ugyan, de a távolmaradók nélkülük szegényebbek lettek. Igaz, a korszerű ismeretek hiánya nem tűnik fel rögtön, de bizonyos idő után már hiába minden erőfeszítés. Ferenci Demeter DN-szakkör A hangvétel kritikus. Elemeznek, vitatkoznak, érvelnek — az asztalon minden gyerek előtt egy Dunántúli Napló, „zajlik” a hetedikesek magyar szakköre a pécsi JPTE 2. sz. Gyakorló Iskolájában. Újságot olvasnak, nyelvhelyességi hibák után böngésznek, s közösen elgondolkodnak a jó megoldáson. Róna Zsolti és Fischer Boglárka pontosan tudja, melyik napon melyik rovatok találhatók a lapban, az arab származású fiú, Burrat Húsán a jellegzetes hibák kijavítását tartja a legfontosabbnak, Tóth Kriszta és Kardics Ági rögtön konkrét példákat, általuk felfedezett stílusproblémákat sorol. A magyartanárnak készülő Gál Emese szerint a szakkörön nagyon nagy lehetőség van a magyar nyelv sokoldalúságának feltárására, amire a tanórán nincs idő. — Vannak szakkörök szeptembertől júniusig szóló programmal. A mienk nem ilyen, az újságolvasást nem lehet év végén abbahagyni — egészíti ki tanítványait Balogh Gyöngyi tanárnő, a foglalkozások vezetője. ,— Ezt a tevékenységet egy folyamatnak kell tekinteni, nem végeztünk el, nem fejeztünk be semmit. A gimnáziumi évekre is szükség lesz, hogy ezekből a gyerekekből tényleg újságolvasó ember legyen. Korukat meghazudtoló jártassággal nyilatkoznak társadalmi problémákról, aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről. Tájékozottak, mert tájékozódnak. Armás János Ai ifjúsági dijas Veres Péter szocialista brigád Fotó: Läufer László
