Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-24 / 112. szám
1986. április 24., csütörtök Dunántúlt napló 3 Hányán es houa? Felvételi vizsgák előtt Helyzetkép a pécsi felsőoktatási intézményekről Csekély mértékben nőtt az 1987-88-as tanévre a pécsi felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma a nappali és a levelező (esti) tagozaton egyaránt. A jelentkezési arányok az élmúlt évekhez képest nem változtak: ami népszerű volt, az is maradt, a kevésbé kedvelt szakokra most sem jelentkeztek többen. A tanárképző kar néhány szakpárosítása és a PMMF egy-két szaka kivételével mindenütt többszörös a túljelentkezés. Nappali tagozaton az MM keretszá'mának (mintegy 1150) kétszerese (2270) pályázó van a pécsi felsőoktatási intézmények nappali tagozataira. Ez megfelel az országos átlagnak. Levelezőn (estin) a keretszámként összességében meghirdetett mintegy 450 helyre több mint kilencszá- zan kívánnak bejutni. A meghirdetett keretszámok és a jelentkezők közötti ,,tiszta" ösz- szefüggést több dolog bonyolíthatja. Vannak előfelvételi- sek, és idén is lesznek, akiket egy évig katonának visznek tanulmányaik megkezdése előtt. Ezenkívül minden évben magas az átirányítottak száma a pécsi felsőiskolákban is: azok tehát, akik eredetileg nem azt az egyetemet vagy főiskolát nevezték meg, ahova kerülnek. Főként a műszaki pályákon jellemző ez. Pécsi adatok Az orvosegyetem 150 általános orvosi helyére 441-en, a fogorvosi kar 18 helyére 67-en szeretnének bejutni. A JPTE Közgazdaságtudományi Karán 206-an várják sikeres felvételijüket 100 helyre. Esti-levelező tagozatra 106-an pályáznak a 60 helyre. Az Állam- és Jogtudományi Karon meghirdetett 95 nappalis helyre 194-en kívánnak bejutni, a 100 levelezős helyre pedig 305- en. A Tanárképző Karon szakonként szeszélyes érdeklődéssel találkozni. Az egyetemi szintű képzésben az irodalom—magyar nyelv a legnépszerűbb: 12 hely, 64 jelentkező. Mind a tíz szakpárosításon túljelentkezés van. A legkevésbé népszerűek az olasszal párosított szakok. A főiskolai képzés 15 nappali tagozatos szakpárosítása közül legkedveltebbnek a biológiával kapcsoltak tűnnek. Biológia-rajzra négyszeres, biológia-testnevelésre három és félszeres a túljelentkezés. Ugyanakkor technika-fizika szakra harmadannyian sem pályáznak, mint ahányat felvennének. Nem túl népszerűek a matekkal párosított szakok sem. Nőtt a német nemzetiségi-választottra jelentkezők száma. Levelezőn a magyar-népművelés és a földrajz kiegészítő nyerte meg leginkább az érdeklődők tetszését, szerbhorvát kiegészítőre viszont senki sem pályázott. A PMMF-re, ahol hosszú idő óta átirányítottakkal töltik fel a keretszám legalább negyedét, 464-en jelentkeztek. 390 helyre. Legkedveltebbnek az épületvillamossági szak tűnik: mintegy 50 hely, 100 jelentkező. Ugyanakkor a szílikát-ve- gyigépészeti szakon meghirdetett 55 helyre 20 pályázó akadt. A levelezőn összesen 160 embert várnak és 257-en kívánnak tanulni. Mennyi legyen a „pontszám”? Ilyenkor mindig érdekes a ,,pontszám". Érthető, hiszen ez a legfontosabb: mennyivel lehet bejutni. Persze, ezt a legnehezebb megjósolni is. Most csak annyit: tavalyelőtt 66 pont volt az országos minimum, és senkit sem vettek fel, aki a felvételin nem ért el 30-at. Ez a tény tavaly azzal színesedett, hogy inkább magasabb pontszámú átirányítottál töltették be a helyeket, mint alacsonyabbat elért „helybe” jelentkezőkkel. Ez a tendencia valószínűleg idén is folytatódik. Mindenesetre azoknak, akik három számjegyű eredményt produkálnak - egy-két kivételtől eltekintve — nincs mitől félniük a május 19-től július elejéig tartó maratoni írásbeli és szóbeli felvételi időszakban. Bozsik L. Abaligeten már az új iskolára gondolnak Vályogházak és számítógépek Abaligeten, a kiemelt üdülőkörzet lakóival beszélgetve mindúntalan arra terelődik ja szó, mi minden maradt itt megvalósulatlanul az utóbbi években, évtizedekben. Ez a helyzet az iskolával is, ami öt különböző helyen működik. Régi parasztház és istállója, pajtája lett átalakítva annak idején a felsőtagozatnak; régi párasztházban van az alsótagozat egy része; a harmadik osztály a KISZ-eseket szorította ki kultúrházbéli klubjukból — így a falu fiataljainak nincs hol összegyűlniük a kocsmán kívül — egy következő lakóházban van a tornaszoba, és a régi tanítólakásban a jól felszerelt konyha és a hangulatos kis élvező. Napközis foglalkozásokra csak az osztálytermek maradnak. Az iskolaépítés, — bővítés elmaradt a körzetesítés és a megye általános iskolai tante- termépítési akciója idején is. Most pályázta meg az Abali- geti Községi Tanács a megyei céltámogatást jelentő hatmillió forintot. Ehhez csatlakozna majd a tanácsi költségvetés és a kétmilliós hitel. — A területfejlesztési hozzájárulást az iskola és a ravatalozó építésére szavazta meg a lakosság, míg az üdülőtulajdonosok az üdülőkörzet útjaira szavaztak — halljuk Tavi Tamástól, a most megválasztott fiatal tanácselnöktől. — Ezek közül a ravatalozó lesz az első az idén nyáron. Valaminek meg kell valósulnia, hogy megszerezzük a lakosság támogatását, és mozgósíthassunk a közös cél érdekében. Égetően sürgős az iskola megújítása is, hiszen amint elmúlik a tél, életveszélyessé vált, most elkerítve álló épületrészeket kell lebontanunk a területén. A falu gondjai ott tükröződnek az iskola életében is Vagy mégsem? Ha felsoroljuk a sok régi épületet, azt is el kell mondanunk, hogy azokban azért rendben tartott és jól felszerelt szaktantermek fogadják a gyerekeket. Mindegyikben magnó, lemezjátszó, írásvetítő működik. Beszereztek minden szemléltetőeszközt. Nyelvi laboratóriumukat bármelyik városi iskola megirigyelhetné. Megvan az első számítógépük, őszre további hármat vásárolnak. Akkor megindul a fakultáció is számítás- technikából, továbbá angol nyelvből, ha lesz egy pár jelentkező, németből is, valamint a műszaki rajzból (ezt a leendő ipari tanulók is jól hasznosíthatják). Nyolc éve még .5—6 képesítés nélküli nevelő volt az aba- ligeti iskolában — ma minden tárgyból szaktanár tanít, csak a fizikát oktatja technikaszakos. Az óvoda és az iskola 15 pedagógusa közül csak három jár ki Pécsről, a többiek Abaligeten vagy Orfűn laknak, többen építkeztek is. Mindezzel Bányai István igazgató ismertet meq, aki nyolc éve jött ide iskolaigazgatónak, amikor megszűnt a sásdi járás. Addig az ottani pártbizottságon dolgozott, jól ismerte Abaliget problémáit. Annál is inkább, mivel tanított itt az ötvenes években. Családi kapcsolatai is ide fűzik. Az iskola dolgairól úgy beszél, hogy közben mindig szóba kerül az, amire a falunak szüksége van. Az a céljuk, hogy a jó iskolákkal egyenlő esélyt teremtsenek az abaligeti gyerekeknek. Egyelőre öreg, kényelmetlen épületekben, de már a felépülő új iskolára gondolva. ban oda tud figyelni a 160 tanulóra. Ott vannak azonban a cigánygyerekek. Hosszasan beszélgetünk az ő sorsukról az iskola igazgatójával és Horváth Zoltánná, Mózes Sándorné tanítónőkkel. Horváth Zoltánná már húsz éve foglalkozik velük, férjével 1965-ben szervezték meg a napközit, és kérdésemre azt válaszolja, hogy ez idő alatt alig változott a helyzet. Sok cigánygyereket útnak tudtak indítani a szakmák, a felelős életvitel felé, a putriNyelvi labor az abaligeti öreg iskolában Fotó; Cseri László Bányai Istvánnal járjuk végig aztán az épületeket. Az egyik osztályban éppen egy harmadéves orvostanhallgató tart TIT-előadást az elsősegélynyújtásról. Aztán a nyolcadikban állunk meg egy percre. A gyerekek elmondják a terveiket. Mindegyikük tovább akar tanulni, autószerelő, kőműves, szobafestő, bádogos, karosszérialakatos szakmákban, egy kislány egészségügyi szakiskolába, illetve gyors- és gépírásra adta be jelentkezését. — ötödik osztálytól kezdve figyeljük, irányítjuk a gyerekek szándékát — mondja az osztályfőnökük, Kormos Erzsébet. — Akik nem tudnak dönteni, elmennek a Nevelési Tanács-, cdóba. Ezekben a hetekben délutánonként sorra bejönnek nyolcadikos tanítványaink a szüleikkel, egyenként megbeszéljük velük a továbbtanulás ügyét, s. töltjük ki a’ papírokat. — öt év alatt mindössze négy gyerek nem tanult tőlünk tovább — mondja az iskola igazgatója. — Huszonnyolc százalékuk jut el az egyetemekre, főiskolákra, és szinte mindegyiküket el tudjuk vinni nyolcadikig. Ez nem jelenti azt, hogy enyhén osztályoznánk. A tananyagot, az alapokat minden gyereknek meg kell tanulnia, akár osztályismétlés árán is. Nemrég zajlott le iskolánkban az általános szakfelügyeleti felmérés. A pécsi iskolák között értékeltek bennünket a nevelési, oktatási eredmények, a felszereltség alapján. Mindehhez még annyit, hogy nálunk 23—24 gyerek jár egy- egy osztályba, nincs zsúfoltság, és a 15 pedagógus valóéletforma azonban most is újratermelődik néhány családnál : Ma éppen körmöt vágtunk. Máskor a mosakodás van soron, hogy egyéb higiéniai eljárásokat ne is említsek. Nemrég pulóvereket adtunk a cigánygyerekeknek. Egy szál ruhában engedték el őket iskolába, a tavaly odaadott kis prémeskabátoknak már hűlt helyük. Itt az iskolában gyűjtünk nekik használt ruhát, az iskola vásárolja meg 18 tanuló tanszereit, buszbérletét, fizeti be az étkezést. Volt, akinek sikerült kiemelkednie ebből a környezetből, szakítani ezzel a mentalitással, de akivel nem törődtek otthon, az menthetetlenül lemaradt. E gyerekek szülei nem ismerik el felelősségüket, nincsenek vele tisztában, mindent a tanácsra, az iskolára hárítanak. Velük kellene következetesebben bánni. — Éppen a hátrányos helyzetű gyerekek érdekében törekedtem kezdetben a hetes bentlakásos vagy legalább az egésznapos iskola megszervezésére — a pécsszabolcsiak példája nyomán — mondja Bányai István igazgató. — A tanulók szülei közül talán csak 8—10 dolgozik a helyi tsz- üzemegységben, a többiek Pécsre járnak. A gyerekek 65 százaléka napközis. Megvolt az engedélyünk is, a terv mégis megbukott, mert a közvélemény ellenezte. Lehet, hogy az elképzelés volt hibás. Most mindenesetre már az új iskolát tervezgetjük, ami végre felépül ebben az ötéves tervben. Gállos Orsolya Gyöngyösbokreta, Hetényi llepi Együttes A néptánc hagyománya Hosszúhetényben Gyerekcsoport adja az utánpótlást A Hetényi Népi Együttes nagy elődje a hajdani Gyöngyösbokréta volt, melynek tagjai közül már csak kevesen élnek. De akadtak, akik tovább ropták a táncot, 1972-ig rövidebb-hosszabb szünetekkel mindig volt néptánccsoportja a falunak. Aztán az előbb említett évben pávakört alakítottak a helybéliek, majd 1974-ben a rezesbanda csatlakozásával megalakult ez a jelenleg is működő csoport, amelyik Hetényi Népi Együttes néven azóta népszerűsíti az országban, de határainkon túl is a hosszúhetényi folklórt. Első nyilvános fellépésük a pécsváradi leányvásáron volt. Kedves emlékei lehetnek a csoportnak ezekről a rendezvényekről, azóta minden évben részt vesznek rajta és üde színfoltját adják a programnak. Már az első jelentkezésre sikerült elérnie és azóta még háromszor megismételnie a he- tényieknek a hazai arany minősítést a Népművelési Intézet értékelésében. Hasonló külföldi sikerrel is dicsekedhet a csoport. 1984-ben az olasz Goriziában egy nemzetközi folklórtalálkozón ugyancsak a legfényesebb elismerés jutót; nekik. A hazai fesztiválok, bemutatók és egyéb fellépések mellett az együttesnek szinte minden évben sikerül elérnie, hogy más országbelieknek is megmutathassák tudásukat. Az említett itáliai úton kívül a Népművelési Intézet javaslatára jártak már többek között Franciaországban, Svédországban, Lengyelországban. Legközelebbi útjuk Bécsbe vezet, ahol május végén pgy nemzetközi majálison fognak szerepelni. Lassan másfél évtizedes fennállása alatt számos kitüntetést kapott a csoport. Az 1981-es Kiváló Együttes cím után 1985-ben a Véglegesen Kiváló Együttes minősítést érték el. Szocialista kultúráért kitüntetést kaptak a táncosok és a zenekar, de személy szerint azok vezetői, Kaszás János és Göndöcs János is. Megalakulásuk óta nyolc műsort mutattak be, közülük legnagyobb sikere a „Hetényi vígságok" címűnek volt. Jelenleg a kilencediket állítják ösz- sze, ami egy tavaszváró lesz. Bécsben és a nyári Balaton- parti fesztiválon már ezzel lépnek fel. A tánc és a szép népdalok, a jó zene mellett az együttes sikerének titka a mutatós népviselet. Az országban, de még a megyében sem — sehol másutt nincsenek ilyen módon elkészített és összeállított ruhák, amelyek látványosságot nyújtanak minden fellépésen. A Községi Tanács és a Komlói ÁFÉSZ támogatta 34 tagú hetényi együttesnek nem kell tartania a tagak hirtelen kiválásától. Jól összeszokott* a 17 pár, és az iskolában indított úttörőkorú gyerekcsoport már az utánpótlást biztosítja. K. É. :K£|pÉÍ|p iiiiiiii Ilii Ünnep Nem tudom, van-e torok- szorongatóbb magyar film — számomra legalábbis, — mint Makk Károly Szerelem-je, időtlen, örök, egy kocka is belőle ünnep, egy képsor is, ahogy a börtönből kilépő Darvas vi- gyázzba áll a villamos ajtajában, ahogy Darvas Lili felbont egy levelet, ahogy Törőcsik . .. és folytathatnám, de ahogy egy szemüveg, ahogy egy vizespohár van, s ahogy az egész végül halálos biztonsággal, magától értetődően ösz- szeáll, csináltan persze, verejtékkel persze, de túl csinált- ságon és verejtéken, már a titok, a megfejthetetlen egyszerűség birodalmában — mint Kosztolányi, Ottlik, Mészöly Miklós mondatai. Jókai Lóránt egyórás filmje Makk Károlyról és vendégeiről nyilván jobb műsoridőt érdemelt volna, mint az eldugott, rendkívüli hétfő este, de lassan mindegy lesz ez is, ilyent kapott, ez a megszokott, bevett- gyakorlat, s ha másként lenne, az lenne már szokatlan. Egyébként furcsa film ez a köszöntő, az első fele borotvaélen táncol a belterjesség (neves művészek esz- nek-isznak „privatizálnak” Makk házában, Palóznakon, a Balaton fölött egy exkluzívon egyszerű születésnapi partyn) és egy érdekes, különös homma- ge között (neves művészek nyilatkoznak valóban spontán Makk Károlyról, az emberről- mesterről-barátrói). A kamera, mintha egy pohárral a kezében lődörögne ide-oda a vendégek között, csapódva ehhez- ahhoz, s ha már, akkor meg is kérdezi, hogyhát ki is ez a Makk? S hogy mit jelent iksznek, ipszilonnak. De ne feledjük, a meghívottak majd mindegyikének napi társa és munkaeszköze a kamera, természetes közege a forgatás, vagyis a „kötetlen" filmezés, ami civilek között csak kínos feszengést okozna, a természetesség eljátszását, itt lehetséges, a kamera tényleg elles kicsit alakított, kicsit önkéntelen pillanatokat, nem revelálókat, de nem is lényegteleneket, mondatokat, mondattöredékeket Makkról, a rendezőről. Talán Kornis Mihály, az író a legkerekebb, a legtermészetesebb, Darvas a legszemélyesebb, Psota a legautentikusabb. Van idő figyelni magamra is, míg tart a lassú, kényelmes kerti szeánsz. Eleinte idegesít, hogy mi is lesz ebből, hogy is áll össze az egész, sőt minek, és érdemes-e néznem, ha nem érdekel különösebben, hogy tud-e Makk flekként sütni és mi van a Pso- tán, hogy ki kinek a kije éü hogy ki nincs itt, aztán lassan megérzem azt a ritmustaljn ritmust, ahogy a szervező véletlenekből, azon túl, hogy a meghívottak szeretik, tisztelik Makkot, szóval azon túl is kirajzolódik valami. Hogy a portréfilm rendezője így tiszteleg Makk Károly előtt, azzal a tervezett spontaneitással, ami a mester sajátja, és amit utolérni úgysem lehet, eltanulni viszont kell és érdemes. így a kerti összejövetel nem más, mint egy különös forgatásszünet, ahol a kamerákat nem kapcsolják ki, s így — némi megszorítással — ez a közeg, amelyben Makk nap mint nap él, s amelyről beszél a film második részében, a klasszikus portréban, Árvái Jolán mikrofonja előtt. Ekkorra már tudjuk, mit gondolnak róla vendégei és barátai, s ő is tudja, hogy tudjuk, hát játszania illenék, megfelelnie. Csakhogy kinek és minek és mit, hisz ezer szerepből, viszonyból, másságból áll össze, hogy ki is az a Makk, s ezek közül úgyis csak egy, amelyet itt most a kamera előtt „alakít”. Impulzív, nagyon szuggesztív figura, minden részmozdulata valamiképp a teljesség felé visz és utal s egy almaevő, légyfogó mozdulat, egy gesztus az egész jelenet, itt: beszélgetés kulcsa. Parti Nagy Lajos
