Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-23 / 111. szám
1986. április 23., sz«da Dunántúli napló 3 Kábel-tv a belvárosban A Megye/ Könyvtár új video- szolgáltatása Annak idején, indulásakor, az országban az elsők között kezdte sugározni műsorát a pécsi kábeltelevízió. Adásait azonban a város lakosainak csak egy kisebb Hányada kísérhette figyelemmel. Erre a problémára reagált érzékenyen a Baranya Megyei Könyvtár, és létrehozott egy olyan úttörő jellegű szolgáltatást, amilyen Magyar- országon eddig még nem volt gyakorlatban. A Ivov- kertvárosi közösségi televízió minden adásnapját követő csütörtökön videokazettáról játsszák le a műsort az érdeklődők részé- / re. Meg-, illetve újranézhetik azok, akik elfoglaltságuk miatt a hétfői adást nem láthatták, vagy akik számára valamilyen okból fontos ez. Az új technika bekapcsolódik a könyvtár helyismereti gyűjteményének munkájába is. A kábel-tv adásain kívül a körzeti és országos televíziós adásokból rögzítik videokazettákra a helyi vonatkozású pécsi, baranyai filmeket. Tehát a gyűjteménybe a képek, folyóiratok, kiadványok, hanglemezek és magnókazetták mellé a videofilmek is bekerülnek. A könyvtárnak kétirányú a célja, ezzel az anyaggal. Egyrészt archiválja a megye embereit, tájait, eseményeit bemutató információkat, másrészt ugyanezt az anyagot az egyes emberek rendelkezésére is adja-tudományos munka, új ismeretek megszerzése céljából. Az olvasottak alapján egyre bizonyosabbá válik, hogy az újabb és újabb technikák megjelenésével már csak néhány helyen beszélhetünk klasszikus értelemben vett könyvtárakról. A könyvkölcsönzés mellett fellépő és egyre sokasodó hasznos szogláltatá- sok a közéletben és a tudományban egyaránt felhasználható információk tárává is teszik, ezeket az intézményeket. K. E. Közös költség és garázsdíj Szövetkezeti lakások a Viktória utcában Notórius nem fizetők Van aki 41484 forinttal tartozik A kényszerárverést tervezik Jelenleg 11 792 szövetkezeti lakás és 2760 garázs van Baranya megyében a 45 lakásépítő és -fenntartó, valamint két garázsszövetkezet kezelésében. A lakásépítő szövetkezetek többsége fenntartó szövetkezetté vált, és mindegyik azzal gazdálkodik, ami pénzt a tagok befizetnek üzemelési költségre, illetve felújítási alapra. A közüzemi számlákat — víz, fűtés, szemétszállítás stb. — hónapról hónapra fizetni kell. Ha ezt a tulajdonosok nem fizetik meg, a szövetkezetek a felújítási alapból pótolják. Ez évtől azonban az OTP különösen gondosan fogja ellenőrizni a felújítási alapot, így ebből nem lehet majd az adósságokat rendezni. Tehát szigorúbban és következetesebben be kell hajtani a havidíjat a tagoktól és a bérlőktől. A tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakás leendő tulajdonosa a kulcsátadás előtt egy belépési nyilatkozatot kapott, mely szerint a lakásszövetkezet tagja kíván lenni, az alapszabályt elfogadja és fizetési kötelezettségének eleget tesz. Ha nem tenne eleget, e nyilatkozat alapján a szövetkezet az összeget a fizetéséből letilthatja. Sokan ezt az iratot az aláírásukkal hitelesítették. Mások nem kaptak ilyen papírt, vagy azzal vették át, hogy hamarosan kitöltik... Volt, aki már első pillanattól nem fizetett, míg mások évek óta, illetve néhány hónapja „zárkóztak el” a közös költségek térítése elől. Két pécsi lakásszövetkezetnél megnéztük a notórius nem fizetők listáját. A kertvárosi lakásszövetkezet 3204 lakást és 880 garázst kezel. Náluk van a legmagasabb összeggel — 41 484 forinttal — tartozó nerfifizető lakástulajdonos. H. T. 1974-ben kapta meg a 2,5 szobás lakást a Sarohin tábornok útján — azóta sem fizeti a közös költséget. F. T. a Viktória utcából két éve nem fizet, adóssága 12 800 forint. V. K. a Hajdú Gyula utcából 2,5 éve nem fizet, tartozása 13 500 forint. S. J. a Fazekas utcából 2,5 éve nem fizet, tartozása 10 000 forint. B. J. a Viktória utcából évek óta nem fizet, a tartozása 5000 forint úgy, hogy a Nyugdíjfolyósító Intézet letiltja a nyugdíja egy részét ennek fedezésére. Ellenük már végrehajtásra is beadták a kérelmet. Sajnos, nem volt mit lefoglalni. Nekik és a többi 120—130 nem fizetőnek köszönhetően február 28-án a szövetkezet kintlevősége 770 ezer forint. A teljes havi üzemeltetési költsége a szövetkezetnek 900 000 forint. Dr. Székelyhídi Gyula, a szövetkezet elnöke a drasztikusabb intézkedéseket latolgatja. A rendelkezés ugyanis lehetővé teszi, hogy 5000 forint feletti tartozás esetén kényszerárverést rendeljenek el. Természetesen ebben a tanács segítségére is szükség lesz, hogy a nem fizetőket komfort nélküli lakásokba költöztessék. A közeljövőben négy ilyen árverésre kerül sor. Ennél enyhébb az, hogy rendszeres időközökben összeállítják az adósok listáját és kifüggesztik a lépcsőházi hirdetőtáblákra . . . Az Ércbányász Munkáslakásépítő és -Fenntartó Lakásszövetkezet 1030 lakás és 465 garázs kezeléséért felelős. A tulajdonosok üzemelési tartozása múlt évben 59 675 forint, a felújítási tartozásuk 19 557 forint volt. Száztíz tulajdonos adós. Az erdősávi garázsok havidija 30 forint, mégis negyvenegyen nem fizetik: tartozásuk 16 760 forint. Többen évek óta adósok már a díjjal. A bérlők közül kilencen adósok a múlt évi bérrel — 55 393 forinttal. Természetesen ebben a lakásszövetkezetben is számon tartanak notórius nem fizető lakókat. Tizennégyen vannak, akik huzamosabb ideje nem térítik meg a közös költségeket. Közülük M. I. 1,5 évi költséggel, 4891 forinttal tartozik. Sz. M. az idei és a múlt évi költséggel adós — 4680 forinttal. T. Gy. a Lahti utcából több éve nem fizeti a közköltséget; mely már 6800 forintra gyűlt össze. És rajtuk kívül vannak többen olyanok is, akik nem annyit fizetnek, amennyit kell, hanem amennyit jónak látnak. Indokuk: nem takarítanak rendesen, nem söp- rik mindennap a járdát — ezért levonnak a pénzből . . . A szövetkezet elnöke is a megoldásokon töpreng: hogyan is zárhatnák ki a notórius nem fizetőket a szövetkezeti tagságból. Szerinte nem elég kérni, példát kell statuálni a nem fizetőkkel szemben. Ádám Erika A humanisztikus pszichológia A múlt évben augusztus 9- től 11-ig Bécsben tartotta kongresszusát a Humanisztikus Pszichológiai Szövetség, amely után néhány résztvevő — köztük R. D. Laing — Budapestre látogatott bemutatót tartani. A találkozó egyik szüneteében Frank D. Cardelle, kanadai pszichológussal készítettem a következő interjút.- Mitől humanisztikus ez a pszichológia?- A humanisztikus pszichológiai mozgalom a hatvanas években született meg pszichoanalízis és a viselkedésterápia mellett mintegy „harmadik erőként”. Gyakran nevezik a harmadik erő pszicho- chológiájának, vagy az emberi lehetőségekért küzdő mozgalomnak. Sokan, akik pszichiátriával, pszichológiával foglalkoztak, úgy . látták, hogy a hagyományos pszichiátria ideológiája és gyakorlata nem kellően szolgálja a vele kapcsolatba kerülő emberek érdekeit. Ebben az időszakban a társadalomban is forrongás volt észlelhető, ugyanis ekkorra kiderült, hogy az anyagi jólét és biztonság az emberi boldogsághoz közel sem elegendő. Ezen túlmenően az emberben alapvető társas érzelmi és autonóm szükségletek vannak. Ezen társadalmi útkeresés egyik megnyilvánulása volt a beat- és a hippimozgalom, míg a pszichológia területén a humanisztikus pszichológia. Ideálja a lehetőségeit beteljesítő, önaktualizáló ember, és alapvető céljának azt tartja, hogy segítse az emberek önfejlődését. Alapvető kategóriája a fejlődés. A lelki zavarokat a fejlődésben bekövetkezett stagnálásnak tartja, a pszichológus feladata pedig az, hogy segítsen elhárítani a fejlődés akadályait. Állítja, hoav a mindennapi ember a szellemi lehetőségeinek csak kicsi töredékét használja ki, mintegy 10-15 százalékát, míg aki 25 százalékával gazdálkodik, azt már különlegesen kiváló embernek tartjuk.- Hogy értékeli a mozgalom jelenlegi helyzetét?- Az eszményképeink, ólmaink motivációja kétségkívül nagyon szép, hiszen e mozgalom olyan új alternatívákat, lehetőségeket kínált az emberek számára, melyek segítségével életünkben mind a családban, szervezetekben, vagy akár a politikában. Ahhoz azonban, hogy ne csak az álomban éljünk, fel kell nőni az ólmainkhoz, eszményképeinkhez. Tudomásul kell venni, hogy a növekedés néha proporcionális. Ez a mozgalom egy serdülőkori arculattal indult a világnak. Amivel mostanában szembesül az az, hogy hogyan tud felnőtté válni. Egy olyan felnőtté, oki megőrizte gyermekkori álmait, de túljutott a realitás fuszt- rációin és fájdalmain, megerősödve tudja magát vállalni a realitásban.- Mi volt az, ami önt elvezette e mozgalomhoz?- A humanisztikus pszichológiával való megismerkedésem kapcsolatban van a vietnami háború elleni állásfoglalásommal. Ez számomra nem volt könnyű, ugyanis apám többszörösen kitüntetett katona volt, aki engem is katonai pályára szánt. Az akkori időszak is meglehetősen militáns hangulatú 'volt. Egy értékválságba kerültem, amelynek a végén rájöttem, hogy mik azok az igazi értékek, melyeket szolgálni akarok. Kapcsolatba kerültem a hippimozgalommal, szakmai téren pedig a humanisztikus pszichológiával. E mozgalommal szemben kritikus vagyok, ugyanakkor vallom az eszményeimet. Talán éppen ezért vagyok kritikus. Számomra ez az egész egy olyan vízió, amelyben teljesebben élhetünk mint indiví- dumok, emberibb, élettől telítettebb kapcsolataink vannak a családban, különböző csoportokban, iskolákban, szervezetekben. Ezen a téren még nagy fejlődési lehetőségeink vannak, úgyhogy én az emberi lehetőségekért küzdő mozgalomban valódi lehetőségeket látok. Látok olyan lehetőséget, hogy tudunk tanulni a hibáinkból, és nem ismételünk egy ciklust újra és újra, hogy meg tudjuk találni a fejlődésünk akadályait, és ezeket elhárítva a fejlődést felgyorsíthatjuk, hogy képességeink egyre nagyobb részét használjuk. (F. D. Cardelle, a Pécsi Mentálhigénés Műhely meghívására ez év júniusában Pécsre is ellátogat két hétre, és két műhelytalálkozót fog vezetni: egyet tanároknak a humanisztikus 'nevelésről, egy másikat érdeklődőknek a Gestalt csoport megközelítésről.) Dr. Parádi József Császár Ibolya három éve érettségizett, most □ SZUV pécsi számítóközpontjában operátor. Fotó: Proksza L. Pályakezdők érettségivel tem fel az akkori lehetőségeimet. Ha még egyszer kezdhetném, szakmát tanulnék, mellette tenném le az érettségit. Munka mellett szerezhető szakképesítés A Számítástechnikai és “ * ügyvitelszervező Vállalatnál sok fiatalt foglalkoztatnak. Az utóbbi két évben 20—• 25 új fiatalt vettek fel. Közöttük vannak, akik főiskolát, egyetemet végeztek és pályázattal nyertek programozói, illetve szervezői munkakört. Vannak csupán általános iskolát végzettek is, hiszen az adatrögzítőknél nincs kikötve korhatár. A legtöbben azonban érettségizettek, de szakképesítéssel nem rendelkeznek. Részben hirdetés révén, részben ismerőseik javaslatára jelentkeztek a pécsi vállalatnál. Három hónap szerződéses próbaidő után számítógépoperátori tanfolyamot végeztek. Várhatóan 30 százalékuk csak egy-két évig marad, amíg felvételi vizsgája nem sikerül. A fennmaradó 70 százalék közel harmada tudatosan, vagy a vállalat orientáló tanfolyamai, szakmai képzései hatására marad c számítógép mellett. S van, aki évek múlva jön rá, hogy nem neki való a szakma, vagy nem bírja a három műszakot. A Mechanikai Laboratórium Pécsi Gyáregységének ezer dolgozója közül 300 fiatal. Emmert Ágnes betanított műszerész most éppen egy szülési szabadságon lévő adminisztrátort helyettesít. — 1982-ben érettségiztem, a munkközvetítői irodában ajánlották ezt a helyet. Érdekes a pálya, ha továbbra is ittmaradhatok adminisztrátorként, ez* választom. — Miért adná fel az eddigi szakmai ismereteit, a tapasztalatait? — Jobban szeretek embernK- kel foglalkozni, végül is azok az ismeretek megmaradnak, nem vesznek el. — Én a TUNGSRAM-nál dolgoztam két évig — mondja Tóth Magdolna -, de el kellett jönnöm, amikor a gyáregység megszűnt. Jól érzem itt magam, de véletlenül csöppentem bele négy évvel ezelőtt is, meg most is a műszaki szakmába. Humán beállítottiágú vagyok, és a célom, hogy taníthassak. Jelenleg a Dolgozók önálló Gimnáziumába járok, negyedikes vagyok. Utólag már rájöttem, hogy ott rontottam el mindent, amikor az általános iskola után a gimnáziumba jelentkeztem. Nem vettek fel, de nem is jól mérA pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeit tekintve legtöbb gond az érettségizett, de szakképesítés nélküli fiatallal van — mondja dr. Fodor Imré- né, a Baranya Megyei Tanács munkaügyi osztályának osztályvezető helyettese. — Sajnos, még mindig erősen él az emberekben az a téves nézet, mely szerint egy érettségizettnek irodai munkát „kell” végeznie. Nem veszik tudomásul, hogy az ‘ adminisztratív munkakörök száma csökken, a vállalatok a jól képzett munkást igénylik. Érettségivel rendelkező utánpótlásra inkább az olyan fizikai szakmákban van szükség, ahol feltétel a középiskolai végzettség, mely után a vállalat saját maga — vagy a megfelelő tanintézettel együttműködve — biztosítja a fiatal szakmai képzését. Németh A.
