Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-23 / 111. szám

1986. április 23., sz«da Dunántúli napló 3 Kábel-tv a belvárosban A Megye/ Könyvtár új video- szolgáltatása Annak idején, indulása­kor, az országban az elsők között kezdte sugározni mű­sorát a pécsi kábelteleví­zió. Adásait azonban a város lakosainak csak egy kisebb Hányada kísérhette figyelemmel. Erre a prob­lémára reagált érzékenyen a Baranya Megyei Könyv­tár, és létrehozott egy olyan úttörő jellegű szol­gáltatást, amilyen Magyar- országon eddig még nem volt gyakorlatban. A Ivov- kertvárosi közösségi televí­zió minden adásnapját kö­vető csütörtökön videoka­zettáról játsszák le a mű­sort az érdeklődők részé- / re. Meg-, illetve újranézhe­tik azok, akik elfoglaltsá­guk miatt a hétfői adást nem láthatták, vagy akik számára valamilyen okból fontos ez. Az új technika bekap­csolódik a könyvtár helyis­mereti gyűjteményének munkájába is. A kábel-tv adásain kívül a körzeti és országos televíziós adások­ból rögzítik videokazetták­ra a helyi vonatkozású pé­csi, baranyai filmeket. Te­hát a gyűjteménybe a ké­pek, folyóiratok, kiadvá­nyok, hanglemezek és mag­nókazetták mellé a video­filmek is bekerülnek. A könyvtárnak kétirányú a célja, ezzel az anyaggal. Egyrészt archiválja a me­gye embereit, tájait, ese­ményeit bemutató informá­ciókat, másrészt ugyanezt az anyagot az egyes em­berek rendelkezésére is ad­ja-tudományos munka, új ismeretek megszerzése cél­jából. Az olvasottak alapján egyre bizonyosabbá válik, hogy az újabb és újabb technikák megjelenésével már csak néhány helyen beszélhetünk klasszikus ér­telemben vett könyvtárak­ról. A könyvkölcsönzés mel­lett fellépő és egyre soka­sodó hasznos szogláltatá- sok a közéletben és a tu­dományban egyaránt fel­használható információk tárává is teszik, ezeket az intézményeket. K. E. Közös költség és garázsdíj Szövetkezeti lakások a Viktória utcában Notórius nem fizetők Van aki 41484 forinttal tartozik A kényszerárverést tervezik Jelenleg 11 792 szövetkezeti lakás és 2760 garázs van Ba­ranya megyében a 45 lakás­építő és -fenntartó, valamint két garázsszövetkezet kezelésé­ben. A lakásépítő szövetkeze­tek többsége fenntartó szövet­kezetté vált, és mindegyik az­zal gazdálkodik, ami pénzt a tagok befizetnek üzemelési költségre, illetve felújítási alapra. A közüzemi számlákat — víz, fűtés, szemétszállítás stb. — hónapról hónapra fizetni kell. Ha ezt a tulajdonosok nem fi­zetik meg, a szövetkezetek a felújítási alapból pótolják. Ez évtől azonban az OTP különö­sen gondosan fogja ellenőrizni a felújítási alapot, így ebből nem lehet majd az adósságo­kat rendezni. Tehát szigorúb­ban és következetesebben be kell hajtani a havidíjat a ta­goktól és a bérlőktől. A tanácsi értékesítésű szö­vetkezeti lakás leendő tulajdo­nosa a kulcsátadás előtt egy belépési nyilatkozatot kapott, mely szerint a lakásszövetkezet tagja kíván lenni, az alapsza­bályt elfogadja és fizetési kö­telezettségének eleget tesz. Ha nem tenne eleget, e nyilatko­zat alapján a szövetkezet az összeget a fizetéséből letilthat­ja. Sokan ezt az iratot az alá­írásukkal hitelesítették. Mások nem kaptak ilyen papírt, vagy azzal vették át, hogy hamaro­san kitöltik... Volt, aki már első pillanattól nem fizetett, míg mások évek óta, illetve néhány hónapja „zárkóztak el” a közös költségek térítése elől. Két pécsi lakásszövetkezetnél megnéztük a notórius nem fi­zetők listáját. A kertvárosi lakásszövetkezet 3204 lakást és 880 garázst ke­zel. Náluk van a legmagasabb összeggel — 41 484 forinttal — tartozó nerfifizető lakástulajdo­nos. H. T. 1974-ben kapta meg a 2,5 szobás lakást a Sarohin tábornok útján — azóta sem fizeti a közös költséget. F. T. a Viktória utcából két éve nem fizet, adóssága 12 800 forint. V. K. a Hajdú Gyula utcából 2,5 éve nem fizet, tartozása 13 500 forint. S. J. a Fazekas utcából 2,5 éve nem fizet, tar­tozása 10 000 forint. B. J. a Viktória utcából évek óta nem fizet, a tartozása 5000 forint úgy, hogy a Nyugdíjfolyósító Intézet letiltja a nyugdíja egy részét ennek fedezésére. Elle­nük már végrehajtásra is be­adták a kérelmet. Sajnos, nem volt mit lefoglalni. Nekik és a többi 120—130 nem fizetőnek köszönhetően február 28-án a szövetkezet kintlevősége 770 ezer forint. A teljes havi üze­meltetési költsége a szövetke­zetnek 900 000 forint. Dr. Székelyhídi Gyula, a szö­vetkezet elnöke a drasztiku­sabb intézkedéseket latolgatja. A rendelkezés ugyanis lehető­vé teszi, hogy 5000 forint felet­ti tartozás esetén kényszer­árverést rendeljenek el. Termé­szetesen ebben a tanács se­gítségére is szükség lesz, hogy a nem fizetőket komfort nélkü­li lakásokba költöztessék. A közeljövőben négy ilyen árve­résre kerül sor. Ennél enyhébb az, hogy rendszeres időközök­ben összeállítják az adósok listáját és kifüggesztik a lép­csőházi hirdetőtáblákra . . . Az Ércbányász Munkáslakás­építő és -Fenntartó Lakásszö­vetkezet 1030 lakás és 465 ga­rázs kezeléséért felelős. A tu­lajdonosok üzemelési tartozá­sa múlt évben 59 675 forint, a felújítási tartozásuk 19 557 fo­rint volt. Száztíz tulajdonos adós. Az erdősávi garázsok ha­vidija 30 forint, mégis negyven­egyen nem fizetik: tartozásuk 16 760 forint. Többen évek óta adósok már a díjjal. A bérlők közül kilencen adósok a múlt évi bérrel — 55 393 forinttal. Természetesen ebben a la­kásszövetkezetben is számon tartanak notórius nem fizető lakókat. Tizennégyen vannak, akik huzamosabb ideje nem térítik meg a közös költsége­ket. Közülük M. I. 1,5 évi költ­séggel, 4891 forinttal tartozik. Sz. M. az idei és a múlt évi költséggel adós — 4680 fo­rinttal. T. Gy. a Lahti utcából több éve nem fizeti a közkölt­séget; mely már 6800 forintra gyűlt össze. És rajtuk kívül vannak többen olyanok is, akik nem annyit fizetnek, amennyit kell, hanem amennyit jónak látnak. Indokuk: nem ta­karítanak rendesen, nem söp- rik mindennap a járdát — ezért levonnak a pénzből . . . A szövetkezet elnöke is a megoldásokon töpreng: ho­gyan is zárhatnák ki a notóri­us nem fizetőket a szövetke­zeti tagságból. Szerinte nem elég kérni, példát kell statuál­ni a nem fizetőkkel szemben. Ádám Erika A humanisztikus pszichológia A múlt évben augusztus 9- től 11-ig Bécsben tartotta kongresszusát a Humanisztikus Pszichológiai Szövetség, amely után néhány résztvevő — köz­tük R. D. Laing — Budapestre látogatott bemutatót tartani. A találkozó egyik szüneteében Frank D. Cardelle, kanadai pszichológussal készítettem a következő interjút.- Mitől humanisztikus ez a pszichológia?- A humanisztikus pszicho­lógiai mozgalom a hatvanas években született meg pszi­choanalízis és a viselkedéste­rápia mellett mintegy „har­madik erőként”. Gyakran ne­vezik a harmadik erő pszicho- chológiájának, vagy az em­beri lehetőségekért küzdő mozgalomnak. Sokan, akik pszichiátriával, pszichológiá­val foglalkoztak, úgy . látták, hogy a hagyományos pszichi­átria ideológiája és gyakorla­ta nem kellően szolgálja a ve­le kapcsolatba kerülő embe­rek érdekeit. Ebben az idő­szakban a társadalomban is forrongás volt észlelhető, ugyanis ekkorra kiderült, hogy az anyagi jólét és biztonság az emberi boldogsághoz kö­zel sem elegendő. Ezen túl­menően az emberben alapve­tő társas érzelmi és autonóm szükségletek vannak. Ezen társadalmi útkeresés egyik megnyilvánulása volt a beat- és a hippimozgalom, míg a pszichológia területén a hu­manisztikus pszichológia. Ide­álja a lehetőségeit beteljesí­tő, önaktualizáló ember, és alapvető céljának azt tartja, hogy segítse az emberek ön­fejlődését. Alapvető kategó­riája a fejlődés. A lelki zava­rokat a fejlődésben bekövet­kezett stagnálásnak tartja, a pszichológus feladata pedig az, hogy segítsen elhárítani a fejlődés akadályait. Állítja, hoav a mindennapi ember a szellemi lehetőségeinek csak kicsi töredékét használja ki, mintegy 10-15 százalékát, míg aki 25 százalékával gazdálko­dik, azt már különlegesen ki­váló embernek tartjuk.- Hogy értékeli a mozgalom jelenlegi helyzetét?- Az eszményképeink, ól­maink motivációja kétségkívül nagyon szép, hiszen e moz­galom olyan új alternatívá­kat, lehetőségeket kínált az emberek számára, melyek se­gítségével életünkben mind a családban, szervezetekben, vagy akár a politikában. Ah­hoz azonban, hogy ne csak az álomban éljünk, fel kell nőni az ólmainkhoz, eszmény­képeinkhez. Tudomásul kell venni, hogy a növekedés né­ha proporcionális. Ez a moz­galom egy serdülőkori arcu­lattal indult a világnak. Ami­vel mostanában szembesül az az, hogy hogyan tud felnőtté válni. Egy olyan felnőtté, oki megőrizte gyermekkori álma­it, de túljutott a realitás fuszt- rációin és fájdalmain, meg­erősödve tudja magát vállal­ni a realitásban.- Mi volt az, ami önt el­vezette e mozgalomhoz?- A humanisztikus pszicho­lógiával való megismerkedé­sem kapcsolatban van a viet­nami háború elleni állásfog­lalásommal. Ez számomra nem volt könnyű, ugyanis apám többszörösen kitüntetett kato­na volt, aki engem is katonai pályára szánt. Az akkori idő­szak is meglehetősen militáns hangulatú 'volt. Egy értékvál­ságba kerültem, amelynek a végén rájöttem, hogy mik azok az igazi értékek, melye­ket szolgálni akarok. Kapcso­latba kerültem a hippimozga­lommal, szakmai téren pedig a humanisztikus pszichológiá­val. E mozgalommal szemben kritikus vagyok, ugyanakkor vallom az eszményeimet. Talán éppen ezért vagyok kritikus. Számomra ez az egész egy olyan vízió, amelyben telje­sebben élhetünk mint indiví- dumok, emberibb, élettől telí­tettebb kapcsolataink vannak a családban, különböző cso­portokban, iskolákban, szerve­zetekben. Ezen a téren még nagy fejlődési lehetőségeink vannak, úgyhogy én az em­beri lehetőségekért küzdő mozgalomban valódi lehetősé­geket látok. Látok olyan lehe­tőséget, hogy tudunk tanulni a hibáinkból, és nem isméte­lünk egy ciklust újra és újra, hogy meg tudjuk találni a fej­lődésünk akadályait, és eze­ket elhárítva a fejlődést fel­gyorsíthatjuk, hogy képessé­geink egyre nagyobb részét használjuk. (F. D. Cardelle, a Pécsi Mentálhigénés Műhely meg­hívására ez év júniusában Pécsre is ellátogat két hétre, és két műhelytalálkozót fog vezetni: egyet tanároknak a humanisztikus 'nevelésről, egy másikat érdeklődőknek a Ges­talt csoport megközelítésről.) Dr. Parádi József Császár Ibolya három éve érettségizett, most □ SZUV pécsi szá­mítóközpontjában operátor. Fotó: Proksza L. Pályakezdők érettségivel tem fel az akkori lehetőségei­met. Ha még egyszer kezdhet­ném, szakmát tanulnék, mel­lette tenném le az érettségit. Munka mellett szerezhető szakképesítés A Számítástechnikai és “ * ügyvitelszervező Válla­latnál sok fiatalt foglalkoztat­nak. Az utóbbi két évben 20—• 25 új fiatalt vettek fel. Közöt­tük vannak, akik főiskolát, egyetemet végeztek és pályá­zattal nyertek programozói, il­letve szervezői munkakört. Vannak csupán általános is­kolát végzettek is, hiszen az adatrögzítőknél nincs kikötve korhatár. A legtöbben azonban érett­ségizettek, de szakképesítéssel nem rendelkeznek. Részben hir­detés révén, részben ismerő­seik javaslatára jelentkeztek a pécsi vállalatnál. Három hó­nap szerződéses próbaidő után számítógépoperátori tan­folyamot végeztek. Várhatóan 30 százalékuk csak egy-két évig marad, amíg felvételi vizs­gája nem sikerül. A fennma­radó 70 százalék közel harma­da tudatosan, vagy a vállalat orientáló tanfolyamai, szakmai képzései hatására marad c számítógép mellett. S van, aki évek múlva jön rá, hogy nem neki való a szakma, vagy nem bírja a három műszakot. A Mechanikai Laborató­rium Pécsi Gyáregységének ezer dolgozója közül 300 fia­tal. Emmert Ágnes betanított műszerész most éppen egy szülési szabadságon lévő ad­minisztrátort helyettesít. — 1982-ben érettségiztem, a munkközvetítői irodában aján­lották ezt a helyet. Érdekes a pálya, ha továbbra is ittmarad­hatok adminisztrátorként, ez* választom. — Miért adná fel az eddigi szakmai ismereteit, a tapasz­talatait? — Jobban szeretek embernK- kel foglalkozni, végül is azok az ismeretek megmaradnak, nem vesznek el. — Én a TUNGSRAM-nál dol­goztam két évig — mondja Tóth Magdolna -, de el kellett jön­nöm, amikor a gyáregység megszűnt. Jól érzem itt ma­gam, de véletlenül csöppen­tem bele négy évvel ezelőtt is, meg most is a műszaki szak­mába. Humán beállítottiágú vagyok, és a célom, hogy taníthassak. Jelenleg a Dol­gozók önálló Gimnáziumába járok, negyedikes vagyok. Utó­lag már rájöttem, hogy ott ron­tottam el mindent, amikor az általános iskola után a gim­náziumba jelentkeztem. Nem vettek fel, de nem is jól mér­A pályakezdők elhelyezke­dési lehetőségeit tekintve leg­több gond az érettségizett, de szakképesítés nélküli fiatallal van — mondja dr. Fodor Imré- né, a Baranya Megyei Tanács munkaügyi osztályának osz­tályvezető helyettese. — Sajnos, még mindig erősen él az em­berekben az a téves nézet, mely szerint egy érettségizettnek irodai munkát „kell” végeznie. Nem veszik tudomásul, hogy az ‘ adminisztratív munkakörök száma csökken, a vállalatok a jól képzett munkást igénylik. Érettségivel rendelkező után­pótlásra inkább az olyan fizi­kai szakmákban van szükség, ahol feltétel a középiskolai végzettség, mely után a vál­lalat saját maga — vagy a megfelelő tanintézettel együtt­működve — biztosítja a fiatal szakmai képzését. Németh A.

Next

/
Thumbnails
Contents