Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-22 / 110. szám

1986. április 22., kedd Dunántúli napló 3 A Pécsi Állami Gazdaság tervei Sampinyon gomba komposzt keveréséhez és zsákba töltéséhez készítik elő a gépet a Pécsi A. G. üszögpusztai üzemében. A Taurus Flexico ajánlata Szivacsbetétes fólia állattartó telepekhez Flexibilis — hajlékony — repülőgép emelőpárna kifej­lesztése és gyártása a Légifor­galmi- és Repülőtéri Igazgató­ság megrendelésére, vákuum­matrac mentőautókhoz, zárt tá­gulási tartály gázfűtő- és víz­melegítő berendezésekhez — ezek csak különleges reprezen­tánsai a Taurus Gumiipari Vál­lalat tavaly alapított leányválla­latának, a Taurus Flexicó szer­teágazó tevékenységének. Hogy az új leányvállalat mi­lyen kutatásokkal, fejlesztések­kel és gyártással foglalkozik, az azért is figyelmet érdemlő számunkra, mert ez év elejétől Pécsett kezdte meg működését első, s eddig egyetlen kiren­deltségük. Ennek szakemberei a rendelkezésükre álló anyagi és műszaki háttérrel jelentős szerepet tölthetnek be Bara­nyában és a környező megyék­ben a tudományos eredmények mielőbbi gyakorlati megvalósí­tásában, az új technikai meg­oldások elterjesztésében. Hogy mely területeken? — Napenergia hasznosítás gumi kollektorokkal és energe­tikai rendszerekkel; bioenergia fejlesztés és hasznosítás flexi­bilis berendezésekkel; geoter­mikus energia — termálvizek — komplex hasznosítása; akusztikai, hang- és hőszigete­lési, szállítási, tárolási és víz­gazdálkodási feladatok meg­oldása gumielemekkel. Tevé­kenységünk olyan rendszerek, olyan technológiák kifejleszté­sére, gyártására irányul, me­lyekben magas arányt képvisel a szellemi tőke értéke — tájé­koztat a Flexico munkájáról Kovács József, a pécsi kiren­deltség project-vezetője. Már várják a megrendelése­ket a megye mezőgazdasági nagyüzemeiből, de a háztáji gazdáktól és a Taurus által gyártott szivacsbetétes fóliájuk megvásárlására, melynek al­kalmazásával az állattartó épü­letek hőháztartása lényegesen javul. A régi épületek belső fa­lát, mennyezetét ezzel befedve kiváló hővisszaverő hatás érhe­tő el, a befektetés pedig egy év alatt megtérül. Sikerre szá­míthatnak saját kifejlesztésű és előállítású mobil, áthelyezhető pancsolóikkal, medencéikkel is, melyek szabadidőparkokban, üdülőkben, óvodákban, csalá­di házaknál is igen könnyen fölállíthatóak. A dinamikusan növekvő ágazatukat helyezik előtérbe Nehéz, a megszokottnál és a tervezettnél alacsonyabb ered­ményt hozó gazdálkodási évet zárt tavaly a Pécsi Állami Gaz­daság. Abban, hogy nyereségük a várt 30 millió forint helyett csak 17 millió forint lett, egyaránt közrejátszottak a kedvezőtlen szabályozóváltozások és időjárási viszonyok, az állatbetegségek, de esetenként a nem elég takarékos költséggazdálkodás, az agrotechnikai munkák nem megfelelő időben és szinten való el­végzése is. Nemrégiben megtartott vál­lalati tanácsi ülésükön e ne­hézségeik, az eredmények számbavétele, elsősorban az 1986-os és VII. ötéves tervfel­adataik kerültek terítékre. Mint Cser László igazgató elmondta, az 1985-ös nehéz esztendő ellenére minden lehe­tőségük megvan arra, hogy eb­ben az évben már ismét 25 millió forint feletti nyereséget érjenek el. A közgazdasági fel­tételek is kedvezőbben alakul­nak, és szigorú költséggazdál­kodással, az állattenyésztési ágazataik mutatóinak javításá­val, szervezettebb munkával jól kihasználják tartalékaikat. Növénytermesztésük szerke­zete változatlan marad, bár a meghatározó búza és kukorica vetésterületén bglül az utóbbi több mint 200 hektárral nő, részben a búza rovására. Az ál­lattenyésztésben növelniük kell az egy tenyészkoca utáni vágó­sertésértékesítést, ami tavaly csak 15,4 mázsa volt. Csökken­teni kell a tavaly igen kritikus 24,6 százalékos elhullási arányt és a 4,11 kilogrammos fajlagos abrakfelhasználást. Emelni kí­vánják Holstein-Fríz tejelő te­hénállományuk jelenlegi 6000 literes évi átlagos tejtermelését és a kedvező piaci lehetőségek alapján tojásértékesítésüket 5,7-ről 8 millióra. Nem duzzad­hat tovább 45 millió forintos energiaköltségük, s a munkás­szállítás 3,3 milliós ráfordítása is felülvizsgálatra szorul. A munkások — különösen az ál­lattenyésztésben dolgozók — megtartása érdekében fokozni kívánják a lakásvásárlások, -építések támogatását. A VII. ötéves tervciklus ide­jén a gazdaságos, dinamikusan növekvő ágazatokat helyezik előtérbe. Ez határozza meg a vállalati tanács hosszabb távú elképzeléseit. A növénytermesz­tés jelenlegi szerkezete a kö­vetkező öt évben is jellemző marad. Mintegy 1000 hektárt tartanak fenn ipari növények számára, melyeknek vetésterü­letéről mindenkor az adott pi­aci lehetőségek ismeretében döntenek. Háromszáz hektár kö­rül állandósul, s tovább kon­centrálódik a gyümölcsterület. Emelkedik o termő ültetvények aránya. Nagy lehetőségek rej­lenek a gombatermesztésben, a komposzt előállításban. A las­kagomba 1985-ös értékesítési nehézségeiből levonták a követ­keztetéseket, a piacok megvá­lasztásánál, a szerződésköté­seknél nagyobb óvatosságra van szükség. Gombából a hazoi piac felvevőképességének még fele sincs kielégítve, s figyelni fognak a külföldi értékesítési lehetőségekre is. Tehenenként a tervidőszak végére 7000 litert megközelítő évi átlagos tejtermelést várnak és törekednek ezért jobb körül­mények közötti elhelyezésükre. Jelentősebb létszámnövelés is elképzelhető. A hagyományos szentkútpusztai és az ipari rendszerű csokoládépusztai ser­téstelepük rekonstrukciója már nem várathat magára, ezek megvalósítása azonban a ma­gas költségek miatt csak sza­kaszosan történhet. Felvetődött egy esetleges technológiai vál­tás lehetősége is, melyben pél­dául nagyobb szerep juthat a melléktermékekkel való etetés­nek. Amíg a tojás jó értékesíté­si pozíciója fennmarad, addig a baromfiágazatnak is helye van a gazdaság termelési szer­kezetében, jelentősebb romlása esetén viszont a gombára lehet átállni épületeiben és a meg­lévő munkaerővel. Építőbrigád­jukat fenntartják, számukra kül­ső megrendeléseket is elfogad­nak. Idegenforgalmi ágazatuk­ban a meglévő lehetőségek jobb kihasználását tervezik. Évente 30 millió forint körüli nyereséget, olyan jövedelmi vi­szonyokat kívánnak elérni, hogy dolgozóik részére legalább évi 5-6 százalékos bérfejlesztést tudjanak biztosítani a követke­ző öt év folyamán. Balog N. Minél megmunkáltabb cikkeket kínálni A föld feletti tűzcsapok végszerelése a mohácsi öntödében Fotó: Erb János Megújuló mohácsi öntöde Az 1300—1400 Celsius-fokú vasfolyam tiszteletet paran­csol, amint elhagyja az ol­vasztókemencét. Tekintélyük van azoknak az embereknek, öntőformázóknak, akik vas­öntvényekké szelídítik az izzó tömeget. Baranya egyetlen vállalati méretű vasöntödéje Mohácson van. A beolvasztott vas kétharmada hulladék vagy törött-hibás öntvények újrahasznosítása, így az alap­anyag-felhasználás részaránya A keverőgép mellett két asz- szony sürgölődik. Sokáig jól látni a mozdulataikat. aztán ahogy telik a garat, eltűnnek a porfelhőben. Morog, szuszog a gép, és rövid idő múlva a má­sik oldalon már a méretre vá­gott lapokat emelik le róla. A Pécsváradi Építőipari Szövetke­zet mozaiklapgyártó üzemében asszonybrigád dolgozik. Pedig elég nehéz munka ez. Egy-egy műszakban 20 ezer burkolót is készítenek, és bi­zony, mire lejár a nyolc óra, igencsak elfáradnak. — Sok férfi sem bírná ezt a terhelést — mondja mosolyog­va Gubik Józsefné, a brigád ve­zetője, és látom, rám is céloz. Aztán sorolja, hogy mi mindent is csinálnak ők így együtt. Két műszakban végeznek anyag- előkészítést és gyártást. Min­den évben kommunista szomba­tokat vállalnak, maguk mesze­lik, csinosítják az üzem épüle­teit. — Nálunk aztán pontosan végig kell dolgozni a nyolc órát. Későn kezdve, korán be­fejezve nincs teljesítmény, és nincs fizetés sem. Még ha vé­gig hajtjuk is a napot, havonta akkor sem kapunk többet öt­Férfimunkát végez az asszonybrigád ezer forintnál. Hát még ha meg is állnánk sokszor. Rá­adásul a gépnek is folyamato­san kell mennie. Hogy mik a gondjaink? Eddig télen hideg volt a műhely. Próbálták ugyan fölfűteni, de nem ment. Kéré­sünkre végül is célrészjegyek ki­bocsátásával idén megoldot­ták a tüzelést. Felszerelték a központifűtés csöveit, és átté­rünk az olajról a szénre. Jövő télen, reméljük, már jó meleg lesz. Baj viszont, hogy öregsze­nek a gépek, és így a lapok közé most már több selejt ke­rül. Sajnos, újabbakra nincs pénz, ezek pedig már 12—13 évesek. A Hámán Kató brigád Pécs- váradról és a környékbeli fal­vakból verbúválódott. Lauri- nyecz Pál, az üzem vezetője nem is tudja, mit kezdenének nélkülük. Az itt dolgozók zöme törzsgárda tag, és mert ez a legnagyobb ilyen profilú gyár hazánkban, a komoly igények­nek csak összeszokott gárdával tudnak megfelelni. Nem vélet­len az sem, hogy már minden­féle címet elértek, a legelőke­lőbbel éppen most; az ágazat Kiváló Brigádja lett a Hámán Kató. — Sosem osztjuk ám szét a pénzt, amit kapunk — mond­ja Gubikné —, hanem abból megyünk kirándulni. Tavaly a Balatonon voltunk, az idén a Dunakanyarba készülünk. A buszt a szövetkezet mindig in­gyen adja. Jó munka ez. És a vezetők sok mindenben segíte­nek. Közösen orvosoljuk a ba­jokat. Azt hiszem nem baj, ha szólunk ezek miatt. Mert ha mindenki hallgat, lehetetlen a továbbjutás. Beszélgetésre tovább már nincs idő. A brigádvezető is visszaáll a kezelőpult mellé, és sietve nyomkodja a gombokat. Ahogy kifelé megyek, még lá­tom, a garatból felszáll a kö­vetkező porfelhő. Sz. Koncz I. egybeesik a népgazdasági ér­dekkel. Az elmúlt évben az üzem tizenöt százalékos termelésnö­vekedést ért el azáltal, hogy magasabb feldolgozottságú termékeket állított elő a saját öntvénybázisra alapozva. S a VII. ötéves terv vállalati kon­cepciója is ez: minél meg- munkóltabb cikkeket kínálni a piacnak, bel- és külföldön egyaránt. Áruöntvényt export­ra a selejtviták elkerülése vé­gett sem készítenek? NDK-ba, Csehszlovákiába az ottani szabványoknak megfelelő tűz­csapokat, Lengyelországba lábszelepeket szállítanak. Egy svéd konszern, a Nőből Chematur, tolózárgyártatási igénnyel kereste meg a Mohá­csi Vasöntödét. Az üzletkötés a kölcsönös előnyök alapján valósulhat csak meg, a tór- qyalósok még folynak. Az el­képzelések szerint a svéd megrendelés az összes terme­lési érték közel egyötödét je­lenti. Az öntöde termelőbe­rendezéseket vesz át a své­dektől, az ellenértéket termé­szetben, azaz tolózárban fizeti majd. A speciális svéd gépek­kel a mohácsi vállalat beru­házási eszköz nélkül felújít­hatja elavult gépparkját. A megújulás mellett kapacitás- növekedés jelentkezik, vala­mint az összes értékesítésen belül a gépgyártási termékek részaránya emelkedik. Mindez egybevág a vállalati stratégi­ával. Az árucikkek minőségéire gondosan vigyáznak a gyár­tók, ezért például a tűzoltó­szerelvényeket, tűzcsapokat, tolózárakat tételesen átvizs­gálják. — Termékeinknek kifogás­talanul kell működniök, ezért szigorú a minőségellenőrzés — mondja Baricz Imre igaz­gató. — A gyártási meóval párhuzamosan régebbi gyárt­mányainkat konstrukciós szem­pontból állandóan felülvizs­gáljuk, hogy hosszabb élettar­tamú, kevesebb karbantartási igényű szerkezetekhez juttas­suk a felhasználókat. Ennek szellemében módosítottuk az elmúlt évben, természetesen megfelelő engedélyeztetés után, az általunk készített föld feletti tűzcsapot. A minőségjavítás érdekében a Mohácsi Vasöntöde megvá­sárolt egy szolgálati szaba­dalmat, mely szerint az ol­vasztókemencéből lefolyt anyag kezelésével, ötvöző­anyagok utólagos hozzáadá­sával az öntött vas szilárdsá­gi, mechanikai tulajdonságait lehet javítani. 'Nyugat-Euró- pában, Amerikában irégóta használják ezt az eljárást, Magyarországon azonban üze­mi méretekben újdonság. A megvalósításban az öntöde műszaki osztályán dolgozó mérnökök alkotó módon vesz­nek részt. A 360 fős vállalatnál nem jellemző a fluktuáció, az itt dolgozók nagy része törzsgár- datag. S ugyanakkor ez gon­dot is jelent: ahogyan a sta­bil gárda közeledik a nyugdíj­korhatárhoz, úgy kell biztosí­tani az utánpótlást. A szak­munka szeretetére, az anyag tiszteletére a most 40—50 éveseknek kell megtanítaniuk a fiatalokat. A mohácsi szak­munkásképző iskolában indí­tanának öntő-formázó osztályt, ha lenne jelentkező, de nincs. L. Cs. K.

Next

/
Thumbnails
Contents