Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-22 / 110. szám
A tartalomból: Változások a belföldi társaságoknál (6. oldal) A pálya széléről (8. oldal) Megkezdődött a kukorica vetése (5. oldal) Lenin születésnapján G ondolkodónak, politikusnak, államalapítónak egyaránt aránylag fiatalon, 54 éves korában halt meg. Ma, születésének száztizenhatodik évfordulóján mégis élőbb s fiatalabb, mint bármikor ifjú korában, amikor •— nem is oly paradoxon — „öregnek" nevezték elvtársai' barátai: elsőségét, tudását, tudományos és szenvedélyes forradalmiságát ismerve el a kedves szóval maguk között. Azt, hogy mindig pontosan tudta, mi a teendő. Hogy mit kell tenni, hogy mit tegyünk — „Sto gyeláty?". a többféleképp fordítható címmel, ezzel az adott pillanatban kristályélesen egyértelmű művel kifejezve. Mindig pontosan tudta azt is, mit nem szabad , mit nem lehet tenni. Aki évtizedek távolából „szentírásként" olvassa Lenint, kiragadott idézetekkel mindent igazolhat. És mindennek az ellenkezőjét is. (Csakugyan, mint a Bibliával lehet tenni.) Legfeljebb a lényeget nem látja, nem érti az idézethalmaztól: a dialektikát. Nemcsak a tanulmányozó utókort' de saját kortársait, legharcedzettebb forradalmár követőit és társait is zavarba tudta ejteni azzal, hogy rövid időn belül — hajlékonyon alkalmazkodva a konkrét helyzet megváltozásához — homlokegyenest ellenkező álláspontot foglalt el, mint nem sokkal korábban. Tizenhét februárjától októberig a központi bizottságban vagy tízszer leszavazták; elvtársai nem mindig s mindjárt tudták követni; rengeteget kellett vitáznia legközvetlenebb munkatársaival is. Leszavazták többször ezer- kilencszáztizennyolc februárjában is, nem értették meg a breszti béke megalázó, kényszerű kompromisszumát: ő kierőszakolta mégis, mert az életet jelentette, a túlélést, a lélegzetvételt. Mélységesen tisztelte a tényeket: tudta, hogy abban a pillanatban nincs elég katona, elég szurony, elég töltény megállítani a németet. De tudta, hogy lesz hadsereg. S azokban a napokban valóban, már szerveződött is a Vörös Hadsereg a polgárháború fehérgárdistái s a külföldi intervenciós hadak ellen. S nem értették három év múlva az éhező. kivérzett s lerongyolódott országban, mit akar ezzel az új közgazdasági politikával (NÉP), miért akarja vele felcserélni az igazságosan egyenlő hadikommunista elosztást, mit akar ezzel a kapitalistagyanús paraszti érdekeltséggel; „balról" támadták természetesen, akik forradalmárabbak akartak lenni — nála; a tanítványai támadták, akik tőle tanulták meg, hogy a magán parasztgazdaság naponta szüli a kapitalizmust. . . * Hat és fél éve volt rá, (abból is kettő súlyosan betegen), hogy az emberi történelem legnagyobb sorsfordulatát végbevigye az a mozgalom, az a párt, az a nép, amelyet ő készített fel erre. s ő vezetett. Előtte három évtizedig készült erre a feladatra, erre a lehetőségre. Készült illegális találkozókon, börtönben, szibériai száműzetésben, ügyvédként és újságíróként, London, Párizs, Zürich könyvtáraiban, parasztoktól és munkásoktól tanulva és milliókat tanítva, tömegeket mozgósítva a pedig kellemetlenül éles, raccsoló hangján, mégis ellenállhatatlan vonzerővel. Hazájában halálos ítélet várta volna a forradalom győzelme előtt; utána merényleteket kíséreltek meg ellene. Eszméit, művét azonban már nem lehetett — s már soha nem lehet — elpusztítani. Pedig ölik eszméit á világban naponta azóta is eleget. Azzal, hogy ma már. a huszadik század végefelé — úgymond — .„érvényét veszítette” tanítása. Azzal, hogy az álta- la-vele létrejött létező szocializmus, a tőle elindult nemze- közi mozgalom — úgymond —- „kimerítette fejlődési lehetőségeit”. Kimerítette volna? Akkor honnan az erő, a belső energia az általa alapított párt szüntelen megújulásához? Honnan a frissesség az olyan politikai és erkölcsi -megifjodáshoz, amilyennek — nem először — a jelen időszakban is tanúi lehetünk? Honnan ez a lendület a gazdaságfejlesztés gyorsítási programjához? Honnan a póztalan, egyszerű, emberközeli lenini stílus reneszánsza, a nyílt és egyenes beszéd, honnan minden álünnepélyesség és dagály száműzése egy fuvallattal? Nem. nincs ebben semmi meglepő; a lenini örökség ugyanolyan eleven, mint bármikor. A Téli Palota ostrománál tíz ember halt meg. Vértelen forradalom volt. A forradalmak — ha nem kalandorságból, hanem valóban forradalmi helyzetben és feltételek mellett, a nép legmélyebb akaratából születnek — többnyire vértele- nek. Vér akkor folyik, amikor a forradalmat vérbe akarják fojtani. A szocializmus mindig önvédelmi harcot vívott •— a Volgánál épp úgy, mint a Jang-ce vagy a Mekong vidékén — és mindig győztesen és megerősödve. De a szocialista békepolitika axiómája: ma egy újabb világháborúnak nem lenne, nem lehetne győztese senki. A Téli Palota ostroma éjjel két óra után pár perccel fejeződött be. Lenin, aki a megelőző napokban semmit sem pihent, Boncs-Brujevicsnek a Szmolnijhoz közeli lakásán lefeküdt aludni. De mintha rugó lett volna az ágyban, a következő pillanatban már föl is pattant; csendbe/i, hogy senkit ne zavarjon, írni kezdett. A békedekrétumot szö- vegezte. Amelyet másnap a szovjetek kongresszusa elfogadott. Ez volt az első szocialista állam első szava a világhoz. E tárgyban ezzel a céllal — napjainkig és tovább — messze nem az utolsó. mi a távoli jövőt illeti, sokan álmodozónak tartották s gondolják ma is. Öt, a legrealistább tervezőt, a legprecízebb társadalomtudóst, statisztikai adatok legaggályosabb ellenőrét, makacs tények legmakacsabb számbave- vőjét. Álmodozó? Tény — Krupszkájától tudjuk — hogy álmában gyakorta beszélt. Ez veszélybe is sodorhatta. Amikor a cárizmus bukásának hírére Zürichből azonnal haza akart utazni a világháborús Európán keresztül, vad, fantasztikus ötleteket ötölt ki. Például. hogy svéd útlevéllel (persze hamissal) megy, s hogy gyenge síéd nyelvtudása miatt le ne lepleződjék, majd némának tetteti magát. Csakhogy . . . —- vetették el a bizarr tervet — mi lesz, ha álmában megszólal? Mert álmában sem tudott hazudni. Álmodva is az igazat mondta. Koncz István Kádár János látogatása a KISZ KB székházában Szűrös Mátyás, a KB titkára Baranya megyében Baranyában sem egyforma az emberek közérzete; hangulatuk nagyban függ attól, milyen munkahelyen, milyen ágazatban dolgoznak, mennyire látnak perspektívát. Mezőgazdaságunk mögött összegészében jó ötéves tervciklus áll, iparunk 'számára nem mondhatók túlzottan örömtelinek az elmúlt évek. Az életfeltételek javításában kitűzött céljainkat elértük. Több lakás épült a tervezettnél, léptünk az alapellátásban, és sok olyan létesítmény került tető alá, mely eredeti programunkban nem szerepelt. így foglalhatnánk össze azt a tájékoztatót, melyet Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Baranya Megyei A délelőtti program során Szűrös Mátyás a megye és a város vezetőinek kíséretében a pécsi Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat 2-es üzemébe látogatott, ahol Marcii Mihály, a vállalati tanács elnöke, gyár- igazgató szólt idei elképzeléseikről. A jónevű pécsi vállalat jó startot vett. Kedvezők a világpiaci kilátások, a kapacitások jó részét mind a nyugati, mind a szocialista piacon lekötötték, így a termelésnek semmi akadálya. Illetve: bérezési gondjaik vannak, éppen ezért szeretnének az idén külön engedéllyel nagyobb bér- fejlesztést végrehajtani. Az idén jubilálnak: éppen 125 éve annak, hogy az előd elkezdte a kesztyűk varrását Pécsett. Kádár János, Németh Károly és Hámori Csaba, a KISZ KB székházának bejáratánál. (MTI fotó — telefoto—KS—DN) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, — Németh Károlynak, a párt főtitkárhelyettesének kíséretében - hétfő délután látogatást tett a KISZ Központi Bizottságának székházában. A vendégeket Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára• fogadta és tájékoztatta az ifjúsági szövetség közelgő XI. kongresszusának előkészületeiről. Hangsúlyozta, hogy a KISZ KB kongresszusi vitadokumentumaiban megfogalmazott törekvések a KISZ-tagság körében általában kedvező visszhangra találtak. A megújúlás, a továbblépés igénye kapott hangot a taggyűléseken és küldöttgyűléseken is, amelyek az ifjúság- politika igazi fórumai voltak. A Központi Bizottság az előkészítő munka eredményeként olyan cselekvési programot kíván megvitatásra a kongreszszus elé terjeszteni, amellyel a KISZ markánsabb arculatú, politikai jeligét következetesen vállaló és erősítő, valóban vonzó igazán fiatalos szervezetté válhat, növelheti befolyását az ifjúság különböző rétegeinek körében. Kádár János az elhangzott tájékoztatót követően szólt a Kommunista Ifjúsági Szövetség kongresszusi előkészületeiről, és jónak ítélte azt a munkát, amelyet a KISZ tagsága végez. A párt főtitkára elismerően beszélt a fiataloknak a munkában és a tanulásban mutatott helytállásáról, majd néhány időszerű ifjúságpolitikai kérdéssel foglalkozott. Kérte a KISZ vezetőit: az egész ifjúsági mozgalom céltudatosan dolgozzon azon, hogy a fiatalok életszemlélete és életfelfogása a helyes irányba, jól fejlődjön. A találkozón részt vettek a KISZ KB titkárságának tagjai. Szűrös Mátyás, a Szabó István Úttörőház vasútmodellező szakkörében Szűrös Mátyás elismeréssel szólt a látottakról. A szabályozók okozta eseti anomáliákról - mert ezt a főleg kézi munkát igénylő szakmát sújtja g szabályozás - azt mondotta: nem átlépni kell a szabályokat, hanem vagy jelezni a káros tendenciákat, vagy megtalálni azokat az előnyöket, melyeket magukban rejtenek. Ebéd után a vendég a Pécsi Helytörténeti és Munkásmozgalmi Múzeumot tekintette meg. Itt dr. Újvári Jenő, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője, Beze- rédy Győző osztályvezető és Horváth Csilla muzeológus tájékoztatta a múzeum létrehozásáról és arról, hogy mit jelenthet nekünk itt Baranyában ez a nagys^rű gyűjtemény, mely szűkebb pátriánk sűrített történelmét tárja a nagyközönség elé. Az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán Antal Gyula igazgató fogadta a vendéget, majd Szűrös Mátyás pártaktíva keretében szólt az SZKP XXVII. kongresszusáról. A Központi Bizottság titkárának pécsi látogatása az Úttörőház megtekintése majd egy pécsi városnéző séta után ért véget. Az Úttörőházban — ahol Piti Zoltán, Pécs Város Tanácsának elnöke is csatlakozott a vendég kíséretéhez — Kóczián Erzsébet, a ház vezetője tájékoztatta Szűrös Mátyást a szakkörök, klubok munkájáról. K. F. Magyar-nigériai hivatalos tárgyalások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete hétfőn délelőtt Lagoszban megkezdte a tárgyalásokat a nigériai vezetőkkel. Losonczi Pál és vendéglátója, Ibrahim Babangida elnök ezt követően szűk körű tanácskozást is folytatott. A magyar államfő vasárnap érkezett ötnapos hivatalos baráti látogatásra Nigériába, amely hazánk legfontosabb fekete-afrikai kereskedelmi partnere. (Folytatás a 2. oldalon) Bizottságának első titkára adott Szűrös Mátyásnak,' az MSZMP Központi Bizottsága titkárának tegnapi baranyai látogatásán. A tájékoztatón részt vett Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke, dr. Dányi Pál, dr. Jerszi István és Rajnai József, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkárai, Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára és dr. Kovács József, az MSZMP KB munkatársa. Szűrös Mátyás pécsi látogatása alkalmából felkereste a pécsi Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat Hunor ll-es számú gyárát, ahol Marczi Mihály igazgató segítségével ismerkedett a főleg tőkés piacra kerülő termékekkel. Cseri László felvétele
