Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-20 / 108. szám
Kun emlékek A pécsi Széchenyi téren Ga- zi Kaszim pasa dzsámija még csúcsosabb kupolát visel és minaret helyett északi oldalán keresztény templomtorony csatlakozik hozzá. Előtte a régi Szentháromság-szobor, s körülötte a vásárosok. Autónak még nyoma sincs, csak fiakerek sorakoznak a téren, de a városháza előtt már villamos csörömpöl. És rengeteg fa van. Északon a hegyoldal sötét folt: egyetlen ház sem fehérük ki belőle. A Nádor Grand Hotel vadonatúj, akárcsak a Takarékpénztár palotája. A Cisztercita rend reálgimnáziuma épületének délkeleti sarkán egy kis torony látható. így ábrázolják az 50, 80, 90 évvel ezelőtti képes levelezőlapok Pécs főterét. S ez csak néhány tucatnyi képeslap abból az 1200-ból, amely Tóth Tibornak, a munkásőrség Baranya megyei parancsnoka helyettesének a gyűjteményében található. E gyűjtemény lenyűgöző gazdagságában elmerülve az ember könnyen megfeledkezik az idő múlásáról, miközben éppen az idő múlásának sajátos dokumentumait tanulmányozza: hogyan változott Pécs arculata az utóbbi 90 év alatt? Az 1200, csakis Pécset ábrázoló postai képes levelezőlap 20 év gyűjtőmunkájának eredménye. — Gyerekkorom óta mindig gyűjtöttem valamit a gyufacímkéktől kezdve az ásványokig — meséli a gyűjtemény gazdáSzínházigazgatóné ja. - Két évtizede Pécs emlékeit gyűjtöm. Nemcsak képeslapokat, hanem térképeket, Pécsről szóló és Pécsett megjelent könyveket is. Szülővárosom fejlődése emlékeinek gyűjtése az egyetlen hobbim. A Pécset ábrázoló képeslapok a századfordulótól napjainkig megmutatják a város fejlődését. Mindig izgalmas és tanulságos szórakozás az egykori képeslapok alapján nyomon követni a város képének alakulását.- Pécsinek pécsi képeslapokat gyűjteni nem is könnyű feladat, hiszen általában itteni fakosok vagy ide látogató idegenek küldték ezeket szerte a világba. — Sok türelem kéll hozzá. A legfőbb beszerzési forrásaim közé tartoznak a budapesti bélyegkereskedők, akik olykor hagyatékokat is megvásárolnak. Régi ismeretség alapján ma már elteszik nekem a Pécset ábrázoló képeslapokat, A legrégebbi képeslap gyűjteményemben 1896-os évjáratú, de gyűjtöm a legújabbakat is. Néhány évtized múlva ezek is értékes dokumentumok lehetnek.- Vannak-e kedvenc képeslapjai? — Tulajdonképpen valameny- nyi egyformán a szívemhez nőtt. Ha mégis választanom kellene, hogy melyikek a legérdekesebbek, akkor azokra adom a voksomat, amelyek a századsajáf anzixa forduló idejéből ábrázolják Pécs ipari létesítményeit, így a Zsolnay gyárat, a pécsi bányatelepet, a sörgyárat. Ugyancsak kedvenc a század elejéről származó négyrészes, szétnyitható panoráma képeslap. A legizgalmasabb képeslap mindmáig pedig a városi polgári leányiskola épületét ábrázolja: még nem tudtam beazonosítani, hogy melyik is lehet ez a ház a mostani Pécsen, egyáltalán megvan-e még. Aki csak belepillant ebbe az érdekes gyűjteménybe, meglepetéssel állapíthatja meg, hogy a sok évtizeddel ezelőtti kiadású képeslapok szebbek, esztétikusabbak, mint a maiak. Talán azért, akkoriban a képeslapkiadásban is nagy konkurencia volt. Akadtak ennek a konkurenciaharcnak vadhajtásai is: így például az egyik képeslap özvegy Tiszay Dezső- nét, a Pécsi Nemzeti Színház igozgatónéját ábrázolja. Ezt a képeslapot a monarchia idején Zágrábban adták ki. Tóth Tibor képeslapgyűjteményéből ez idáig egyetlen kiállítás nyílt: a Széchenyi Gimnázium KISZ-szervezete a fel- szabadulásunk 40-ik évfordulójára 80 helytörténeti érdekes- ségű képeslapot állított ki az iskolában. A gyűjtemény gazdája azonban nem zárkózik el hasonló felkérések elől: ismerje meg Pécs ifjúsága szülővárosának múltját. D. I. Az ország egyik leggyönyörűbb vidéke Gemenc, ahol a hazai vízi, erdei, növény- és állatvilág szinte minden képviselője fellelhető. A rezervátum pótolhatatlan természeti értékei miatt megkülönböztetett állami védettséget élvez, éppen ezért 1977 óta tájvédelmi körzet ez az ötezer hektáros terület. Kilenc évvel ezelőtt határozták el, hogy a gemenci kirándulóközpontot Keselyűsről új helyre telepítik, ahol megfelelő körülményeket alakítanak ki a vendégek fogadására. Ez a munka idén részben befejeződik - a vadászati kiállítás átköltöztetésére később kerül sor —, így május közepétől ideális körülmények között ismerkedhetnek az idelátogatók e varázslatos világgal. Az új gemenci kirándulóközpont a Bárányfok nevű erdőrész szélén épült. Mint Wieszner György, a Tolna Tourist vezetője elmondta, mintegy száz hektáros területen sétautakon ba- ragolhatnak a turisták, az utak mentén padokat, esőbeállókat, W. C.-ket létesítettek. Ezen belül, közel a műúthoz alakították ki a kirándulóközpont „szívét", ahol a népi építészet hagyományait követve épült az étterem, az idegenforgalmi hivatal irodája, valamint egy parkoló. A gemenci kisvasút pályáját Keselyűstől hat kilométerrel meghosszabbították, így a kirándulóvonat is innen megy 24 kilométeres útjára. A kisvasút naponta kétszer, 10.30 és 15 órakor indul — nagyobb csoportok esetén gyakrabban —, útvonala Bárányfok—Keselyűs—Lassi és vissza. Az utasoknak Keselyűsön lehetőségük lesz a vadászati kiállítás megtekintésére. Nyáron hajójáratokat indítanak a Sió-csatorna Gemencen átmenő szakaszán a Dunára. A Bárányfoknál a 100 személyes Trófea étterem II. osztályú árakkal, vadételekkel várja az ínyenceket. A Tolna Tourist változatos programokkal várja a Gemen- cet és környékét csoportosan felkeresőket. Szekszárdról fogattal viszik ki Bárányfokhoz a résztvevőket, akik itt hajóra vagy a kisvonatra szállva betekinthetnek a rezervátum állat- és növényvilágába, megnézhetik a vadászati kiállítócsarnok értékes trófea- és vadászfegyver-gyűjteményét. De lehetőség van Decsen sárközi népviseletbe való beöltözésre vagy Szekszárdon a megyeháza alatti pincében létesülő bormúzeum megtekintésére, a borkóstolóban a vidék borainak „harapására". Gemenc felkészülve várja májustól vendégeit, az eddiginél jóval kulturáltabb körülmények között. Roszprim Nándor Kiállítás Kiskunhalason „A kunok régészeti emiékei Magyarországon" címmel augusztus 31-ig nyitva tartó kiállítás nyílik április 21-én 18 órakor Kiskunhalason, a Thor- ma János Múzeumban. Megnyitja dr. Fodor István kandidátus, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője. A rangosnak és érdekesnek ígérkező régészeti bemutató rendezője dr. Pálóczi Horváth András régész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, aki eddig is több híres kun ásatást vezetett, főként az Alföldön. A kiállított tárgyakat többek között a szegedi, szolnoki, kecskeméti és a székesfehérvári múzeum szolgáltatta, adta kölcsön gyűjteményéből. Számunkra, dunántúliak számára a Fejér megyei leletegyüttes ugyancsak izgalmas, mivel a Dunántúl egyetlen kun kapitánysága, a Hantosszéki Kun Kapitányság ebben a megyében, a Mezőföld területén, a Sárvíztől északra működött. Szék- vagy szállásközpontja a mai Hantos volt. Hozzátartozott mint szállás egyebek között Kis- és Nagylók, Sárosd, Perkáta, Mezőfalva, Nagy- és Kiskarácsony, Előszállás, egyes feltételezések szerint Venyim, Baracs, Iváncsa is. Több szállásnak a helye napjainkban is .ismeretlen, még csak dűlő- vagy földrajzi név sem sejteti kiterjedésüket, így talán örökre az enyészeté lett például Bajdamér-, Gyolcsapái-, Csabak-, Bösztör-, Betlehem- és Újszállás, vagy Iván- ka-teleke. A Fejér megyei leletanyag zöme a Sárosd és Hantos határán elhelyezkedő Pusztatemplom-dűlőből került elő. A széki központ biztos nyomaira eddig még nem leltek. Cs. J. Tisztítsuk meg a forrásokat! Tavasz van, szeszélyes, gyönyörű, mint mindig — a készülődések ideje. Zengővárkony- ban hallottam, Töttös Sándortól, mint járták be ilyentájt valamikor a gazdák egy-egy vasárnap délután a földjeiket, gyümölcsöseiket. Kerültek egyet a határban, aztán együtt nekiláttak, hogy eltakarítsák a múlt év, a tél szemetjét. Sok forrás fakad a falu határában, s akiknek arra volt szántójuk, gyümölcsösük, kaszálójuk, akik tehát a mezei munka idején onnan merítették az ivóvizet, együtt megtisztították a forrás környékét. Kapával kikaparták o forrás medrét, hogy az agyagkorsókat meg lehessen benne meríteni. Ilyentájt tisztították meg a gesztenyést, a közös legelőt, szabadították meg az erdőt a bozóttól. Nem nevezték ezt társadalmi munkának, jeles naphoz sem kötődtek ezek a munkák, csak elvégezték. A közös érdekű területeken közösen. Azért gondolok erre nosztalgiával, mert a gépek korában ma más a jellemző. A gép által művelt táblák szépek, ám ami körülöttük elterül, többnyire a gondozatlanság képét mutatja. Szépen művelt kertek, parcellák között, körül éktelenkednek elvadult, elbozótosodott és aztán szeméttelepnek használt területek. Szomorú képet mutat a források, a patakok környéke is. Meg ami kívül esik a gondosan műveit kiskerten, az ápolt otthoni gyepen, a kerítésünkön. Pedig az* is közös. Ha egynéhány dologban érdemes példát venni apáink, nagyapáinkról, hát ebben bizonyosan. Lakótelepek, lakó- és kiskertközösségek itt-ott meg is teszik, s együtt, közös munkával megtisztítják ilyentájt a források, patakok környékét, közös területeinket a múlt év, a tél szemetjétől. G. O. Eltüntették az üszkös romokat Május elsején nyit a hévízi tó Közel két hónapon át üszkös romok csúfították Európa egyik lehíresebb s egyben legszebb nyitott melegvizű fürdőjét, a hévízi tófürdőt. A világ minden tájáról Hévízre zarándokolt gyógyulni vágyók által tündértónak nevezett üdülő március 3-ra virradó éjszaka a lángok martaléka lett. A hét elején, kedden reggel már fürdőzőket fogadott a tó nyugati pavilonsora, míg a hajdan tó közepét sl fog - laló, cölöpökön álló szigeten magasodó, győgyászatf- épülettömb helyén tágas napozót festettek a munkások. Az elmúlt hónap elején elpusztult pagodák maradványait széles körű társadalmi segítséggel, vállalatok, intézmények dolgozóinak önkéntes közreműködésével, katonák segítségével lebontották, s így az idegen- forgalmi idény kezdetére a megtisztított, kijavított és átfestett tágas napozószigettel megnyithatja kapuit a 10 hold területű fürdő. A déli pavilonsoron már az utolsó simításokat végzik szakemberek, míg a keleti oldalról a katonai pontonhí- don át az utolsó javításhoz szükséges elemeket szállítják a cölöpökön álló szigetre a munkások. A fürdőigazgatóságtól kapott tájékoztató szerint a leégett főépületben működött gyógyászati részleget átmenetileg az északi parton álló strandépületben he lyezik el, hogy az idei szezon már május elsején megkezdődhessen. Döntés született a leégett gyógyászati épület újjáépítéséről, amit eredeti formájában, ugyancsak fából készítenek el. Az új épületet — hogy közben ne zavarja a fürdőzőket — a parton szerelik össze, s elemenként emelik majd végleges helyére. K. L. A leégett strandfürdöépület helyére katonai pontonhidat építettek, de a tó partján lévő épületnél lehetséges a szabadtéri fürdőzés. Fotó: Läufer László Amikor még vásár volt a Széchenyi téren Várostörténet képeslapokon Gemenc Elkészül az új kirándulóközpont Vonatozás, hajókázás, sétautak, vadételek Ilyenek lesznek a vendéglátó épületek vasárnapi 3
