Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-01 / 89. szám

Dunántúli napló 1986. április 1., kedd NAGYVILÁGBAN 'Elkészült az újabb szovjet atomjégtörő a leningrádi Balti Hajógyárban. A „Rosszija” a ne­gyedik ilyen hajó a jégtörőflottában. A legelsőt, a „Lenin" atomjégtöröt 1959-ben építették, majd ezt követte az „Arktyika” és a „Szibir”. Külsőre a „Rosszija" alig különbözik elődeitől. Tökéletesített navigációs rendszerei azonban nemcsak arra képesek, hogy regisztrálják a jég­páncél adatait, de arra is választ adnak, hogy az adott körülmények között melyik a legked­vezőbb hajózási útvonal. Az új készülékek lehetővé teszik a hírközlő szputnyikok szolgáltatásai­nak intenzív felhasználását. Hazánkba érkezett Bernhard Vogel Marjai Józsefnek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Bernhard Vogel, a Német Szövetségi Köztársaság Rajna-Pfalz tartományának mi­niszterelnöke. Nobile levele Umberto Nobile neves sarkku* taté 55 évvel ezelőtt írt levele került elő a Ferenc József-földön egy írásokkal telitömött, lezárt ólomhengerből — jelentette be Leningrádban Dmitrij Kravcsen- Ico, a Szovjet Földrajzi Társaság (SZFT) vezetője a társaság ülé­sén. Maga a szöveg már erősen elmosódott, különleges eljárások­ra lesz szükség „előhívásához", Nobile aláírása azonban jól ol­vasható rajta. A felfedezés a Graf Zeppelin kormányozható léghajó északon tett útjával van összefüggésben. A Szovjet Földrajzi Társaság a közelmúltban régvolt expedí­ciók nyomában szervezett utat a jégbefagyott szigetcsoporthoz. Alapos vizsgálatnak vetették alá a Flóra-fokot (Norbruk-sziget), mely a sarkvidék kutatóinak krónikáiból ,,a remény és a csa­lódás fokaként" vált ismertté. Innen indult el és ide érkezett vissza számos északi-sarkvidéki expedíció. A szovjet kutatók találtak né­hány kőhalmot, amelyek annak idején a sarkkutatók ,,leveleslá* dójaként" szolgáltak. Az egyik ilyen halom alatt volt a kérdé­ses ólomhenger is. A benne ta­lált iratokat azóta a szovjet tudományos akadémia leningrá­di konzerváló és restauráló la­boratóriuma vette kezelésbe. A tartályban talált feljegyzése­ket a Ferenc József-földre a Maligin jégtörővel 1931 júniusá­ban tett út résztvevői készítették. A Maligin-expedíció a Ferenc József-földön találkozott az „Aeroarctica" nemzetközi expe­díció résztvevőivel, akik a Graf Zeppelin kormányozható légha­jón tették meg odáig az utat. Ennek az expedíciónak volt tagja Umberto Nobile. Az SZFT az idén nyáron foly­tatja a Ferenc József-földön végzett kutatásokat. A HARKÁNYI STRANDFÜRDŐ TERÜLETÉN levő 36 m2 alapterületű (FAHAZ) ELADÓ. Érdeklődni lehet a 14-670-es telefonon 7—16 óráig. A vendéget és kíséretének tagjait a Ferihegyi repülőté­ren Melega Tibor külkereske­delmi miniszterhelyettes fo­gadta. Jelen volt Ernst-Fried­rich Jung, az NSZK budapesti nagykövete is. ♦ KABUL: Afganisztán fej­lődésének tavalyi eredményeit összegezte a Forradalmi Tanács ülésén elhangzott zárszavában Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtit­kára, a Forradalmi Tanács El­nökségének elnöke. Karmai ki­emelte: a nehéz, háborús vi­szonyok, a reakció erőfeszitései ellenére az ország jelentős gaz­dasági sikereket könyvelhetett el. Mint mondta, tavaly a nem­zeti jövedelem 5,5, a megter­melt nemzeti össztermék érté­ke 6,2 százalékkal múlta felül az 1978-as szinteket. Az afgán vezető megállapította: sikere­sen folytatódott 1985-ben a földreform végrehajtása, ennek keretében több, mint 12 ezer parasztcsalád jutott termőföld­höz, s az ország 425 új terme­lőszövetkezettel gyarapodott. + WASHINGTON: Az Egye­sült Államok a jövőben is foly­tathat haditengerészeti manő­vereket a Líbia partjai mentén húzódó Szidra-öbölben — ezt helyezte kilátásba Richard Murphy, Reagan elnök helyet­tes nemzetbiztonsági főtanács­adója legutóbbi tv-nyilatkoza- tában. Murphy kijelentette: ha Kadhafi líbiai államfő tovább­ra is országa területi vizeinek tekinti az öblöt, az „Egyesült Államok ismét gyakorolni fog­ja jogait" a térségben. A po­litikus állítása szerint viszont Washington még nem dolgozta ki a következő akció végleges forgatókönyvét. + MANAGUA: Nicaraguá­nak joga van függetlensége megvédéséhez — hangsúlyozta Managuában tartott sajtóérte­kezletén Daniel Ortega nica- raguai államfő. Ortega az el­múlt napok eseményeit érté­kelve figyelmeztetett arra, hogy ha a Nicaragua elleni fegyveres agresszióba amerikai szakértőket vonnak be, rájuk is ugynolyan sors vár,- mint az ellenforradalmárakra. SOLÁRIUMKEDVEZMÉNY! 25 százalékkal olcsóbban április 30-ig. KOSSUTH L. U. 6. FODRÁSZÜZLET. + RÓMA: George Shultz amerikai külügyminiszter szom­baton befejezte római tárgyalá­sait. Látogatásának második napján Oscar Scalfaro belügy-, Giovanni Spadolini hadügy- és Giulio Andreotti külügyminisz­terrel találkozott. A kábítószer- kereskedelem, a szrevezett al­világ, s a „nemzetközi terroriz­mus" elleni küzdelem kérdései álltak Shultz és Scalfaro bel­ügyminiszter megbeszéléseinek középpontjában. Előrelátható­lag még a tavasszal újabb szer­ződést köt a két állam a ter­rorizmus elleni fellépés céljá­ból. + BUDAPEST: A Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége, amely Németh Ká- rolynak, az MSZMP főtitkár- helyettesének vezetésével részt vett Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának XVII. kongresszu­sán szombaton hazaérkezett Prágából. A fogadtatásnál je­len volt Ondrej Durej, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság magyarországi nagykö­vete. + WASHINGTON: Amerikai hivatalos körökben nem ismer­ték el, de nem is cáfolták meg a The Washington Post vasár­napi, nagy feltűnést keltő je­lentését arról, hogy az Egyesült Államok néhány hét óta váll­ról indítható légvédelmi raké­tákat szállít titokban az afga­nisztáni és az angolai el len - forradalmároknak. A Stinger nevű rakéták az Egyesült Álla­mok legkorszerűbb fegyverei között vannak, hatótávolságuk mintegy nyolc kilométer, cél­kereső berendezésük a re­pülőgépek és helikopterek haj­tóműve által kibocsátott hőre érzékeny, de állítólag ponto­sabb az eddig használt ha­sonló fegyvereknél. Ebből o fegyverfajtából még az Egyesült Államok szövetsége­sei sem kaptak mind. Szovjet­mozambiki meg­beszélések Elégedetten nyilatkozott a szovjet—mozambiki kapcsola­tok jelenlegi szintjéről és fej­lődésének üteméről hétfőn, a Moszkvában tartott tárgyalá­sain Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, és Samora Machel, a mozam­biki FRELIMO párt elnöke, a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke. A barátság és a köl­csönös megértés szellemében lezajlott tárgyalásokon mind­két részről különleges figyel­met szenteltek a két ország közötti kapcsolatok hatékony­sága növelésének, intézkedé­seket határoztak meg e cél elérése érdekében. Samora Machel nagyra értékelte a Szovjetunió Mozambiknak nyújtott segítségét. Samora Machel szólt a mo­zambiki gazdaság és védelmi erő megerősítésével kapcsola­tos intézkedésekről. Ezeket a FRELIMO párt és a mozambi­ki kormány olyan időszakban folytatja, amikor a külső és a belső reakció szüntelenül meg­próbálja letéríteni az orszá­got a progresszió útjáról — mutatott rá. A tárgyalások során szovjet részről megerősítették a mo­zambiki néppel vállalt szolida­ritást és kifejezték készségüket arra, hogy a jövőben is támo­gatják Mozambikot az ország függetlenségének és biztonsá­gának erősítésében. ♦ WASHINGTON: Reagan amerikai elnök még szomba­ton elutasította Mihail Gorba­csov új javaslatát a nukleáris fegyverkísérletek felfüggeszté­sére és egy — az atomkisérle- tek teljes eltiltásával loglalko- zó - csúcstalálkozóra. A kali­forniai birtokán tartózkodó el­nök nevében sajtóirodája ter­jedelmes nyilatkozatot adott közzé, amelyben kijelenti: az Egyesült Államok álláspontja nem változott meg a nukleá­ris kisérletek moratóriumáról és szükségesnek tartja saját kísérletei folytatását. + PEKING: Szovjet—kínai konzultációkat tartottak Pe- kingben, a külügyminisztérium épületében az ENSZ-közgyűlés ülésszakának napirendi témái­ról. A megbeszéléseken Igor Rogacsov, a szovjet külügymi­nisztérium kollégiumának tag­ja, az 1. távol-keleti osztály vezetője, illetve Li Dao-ju, a kínai külügyminisztérium osz­tályvezetője vett részt. A tárgy­szerű légkörben lefolyt tárgya­lásokon nagy figyelmet szen­teltek a leszerelés kérdésének. „ se,AlO U1CABAN l«<> Konyhabútor-st ^ 7 DD áruajánlata-. LEG0)*B DEKA 80 el legújabb ARÚAJANLA _ kon- bútorok 7beK NGA és OVONGY • több símben eeT£éo árfekvésben . elemes ^"^sben- S.olok, i.i.vpdvelt elemes lögarnHu -k, kom, „óasztalok, közkedvelt e * derű előszobádé ^sotoUiatokl orV9.uővjNl|«! SU*. ELÖ)EGVSszállítjuk» tekintser^§rüStúdiónk Törvény a sajtóról A nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmeinktől immáron két évszázad óta elválaszthatatlan a szabad sajtó gondolata, az írott szó erejének, becsületé­nek joga, hogy aktív részese legyen a magyar nép felemel­kedéséért folytatott harcának. 1848 és 1919 is ezt akarta megvalósítani. A beteljesülés azonban két másik évszámhoz kötődik. 1945-höz és 1986-hoz. A felszabadulás a nemzeti függetlenség és a béklyó nél­küli társadalmi haladás valós feltételeit teremtette meg. Az új magyar sajtótörvény meg­születéséhez pedig a párt im­már három évtizedes, töretlen politikája, a szocialista törvé­nyesség megszilárdulása és to­vábbfejlesztésének igénye, va­lamint a szocialista demokrá­cia erősítésének szükségessége vezetett el. Sajtónk az elmúlt évtizedek­ben is a nép sajtója volt - a szavak legnemesebb értelmé­ben -, mint ahogy az új sajtó- törvénybe foglaltak is jelen voltak mindennapi életünkben. A Magyar Szocialista Mun­káspárt tájékoztatáspolitikája és alkotmányunk alapjogszin­tű megfogalmazásai - miként az alacsonyabb jogszabályok is - a legfontosabb teendők egyikének tartották a szocia­lista politikai nyilvánosság megteremtését, működtetését, melyhez a nyílt, nyitott és a nép ügye, a haladás iránt el­kötelezett sajtó épp úgy hoz­zátartozik, mint a társadalom tájékoztatásának kötelessége. A magyar sajtó ezeknek a feladatoknak megfelelően pon­tos, gyors és hiteles közlései­vel, a valóság tényeinek tük­rözésével, az összefüggések ér­zékeltetésével és cselekvésre ösztönző közhangulat formálá­sával szolgálta pártunknak a nép érdekeit képviselő politi­káját. Az 1986. évi II. törvény te­hát tulajdonképpen a kor kö­vetelményeinek megfelelően összegez és előretekint, ösz- szegzi több évtizedes társa­dalmi-politikai fejlődésünk eredményeit és figyel szocia­lista jövőnk követelményeire. Megfogalmazódott ez azok­ban a rendkívül széles körű társadalmi réteg- és szakmai vitákban is, melyek nem kis szerepet játszottak a törvény készre formálásában. Az esz­mecserékben sokszínű vélemé­nyek hangzottak el, a többségi egyetértés mellett esetenként tükröződtek bennük szorongá­sok, félelmek és aggodalmak, ellentétes érdekek és kívánsá­gok. De ez így volt természe­tes. Minden kor minden sajtó- törvénye ellentétes szándékok kereszttüzében állt, és ki-ki úgy ítélte meg a törvényeket, ahogyan társadalmi helyzete és politikai nézetei meghatá­rozták. Az új magyar sajtótörvény azonban több dologban is kü­lönbözik elődjeitől. Mindenek­előtt abban, hogy szocialista hazánk és társadalmunk leg­alapvetőbb tájékoztatási érde­keit, a tájékoztatás demokra­tizmusának fejlesztését szol­gáló tényezőket sikerült a tör­vényben kodifikálni. Szelleme, minden paragrafusa - a tiltá­sokban is — a legtágabban ér­telmezett emberséget tükrözi. Nemcsak arra ad lehetőséget, hogy véleményét és gondola­tait a sajtó útján mindenki szabadon közölhesse, hanem meg is gátolja antihumánus eszmék, emberiségellenes láz­álmok, nemzeti és társadalmi érdekeinket sértő elképzelések terjesztését. Nemcsak a sajtó feladatait fogalmazza meg — tájékoztatáspolitikánk elveinek és gyakorlatának megfele­lően —, hanem kimondja az állampolgárok jogát is a tá­jékoztatáshoz, a felvilágosítási kötelezettség előírásával is se­gítve ezeknek az egymással összefüggő követelményeknek az érvényesülését. Végül pedig nemcsak deklarálja a jogokat és kötelezettségeket, hanem biztosítja is, hogy azokkal élni lehessen, normák alapján, egészen a bírói védelemig. Ezek a lényegi vonások bizo­nyítják, hogy a szocialista Ma­gyarország népképviselete újabb jelentős törvényt szen­tesített döntésével. Olyat, ami nemcsak a hírlapírók, a tele­víziósok vagy a rádiósok ügye, hanem az egész társadalomé. Ezekből a lényegi vonásokból következik igazán közügyvolta, ezekből adódóan igazán szo­cialista sajtótörvény. Bár a törvény csak szeptem­ber 1-jén lép hatályba a vég­rehajtására vonatkozó kor­mányrendelettel együtt, gya­korlati próbája máris elkezdő­dik. Elsősorban a közvélemény és a politikai-társadalmi veze­tés közösen érheti el, hogy a paragrafusokat ne használhas­sa senki se bástya, se lövész­árok gyanánt. Vagyis ne búj­hassanak mögé azok, akik a felvilágosítás megtagadásával kívánják kivédeni a társadalom nyilvánosságát és ellenőrzését. De ne támadhassanak azok sem, akik önző célokra óhajt­ják kihasználni a törvény adta lehetőségeket. Az előkészítés - a viták és egyeztetések — során gyakran elhangzott, hogy a sajtó túl nagy hatalomhoz jut, mert mindenbe beleszólhat, mindent „kiteregethet". Akik így vélekednek, nem­csak a törvény szándékait, ha­nem politikánkat is félreértik. A sajtó nem a hatalomhoz, hanem társadalmunk érdekei­nek szolgálatához kapott fel­tételeket. A politikai nyilvános­ság egyik jelentős fórumaként az állampolgárokat segíti, hogy alkotó módon tudjanak élni jogaikkal. És segíti azokat is a köz véleményének — egyet­értésének vagy bírálatának - továbbításával, akiket éppen a közösség hatalmazott fel veze­tői teendőik ellátására. Aki te­hát késlelteti, akadályozza vagy megtagadja a sajtó fel­világosítását, valójában azok felvilágosítását tagadja meg, akiknek a bizalmából vezetővé vált. Ugyanakkor a sajtóra — és minden újságíróra is — a ko­rábbiaknál nagyobb felelőssé­get ró a társadalom és a poli­tika elkötelezett, immár tör­vénnyel szabályozott szolgála­ta. Felelősséget az anyaggyűj­tésben, a vélemények továbbí­tásában és a tapasztaltak megítélésében is, hogy az esz­me és a politika iránti hűség kifogástalan etikai magatar­tással, tudásszomjjal és felké­szültséggel párosuljon. Sajtónk csak ezeknek a tulajdonságok­nak a birtokában tud küldeté­sének megfelelni. Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese HŐSIESSÉG ÉS HUMANIZMUS A HONVÉDŐ HÁBORÚ ELSŐ SZAKASZÁBAN JÖJJ ÉS LÁSD! Az 1985. évi moszkvai filmfesztivál aranydíjas filmje. Rendezte: Elem Klimov. BEMUTATÁSRA KERÜL április 3-tól 7-ig a Petőfi, 8—9-én a Kossuth moziban, hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents