Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-10 / 68. szám
1986. március 10., hétfő Dunantűii napló 3 Á télit már nem, a tavaszit még nem keresik Az elegáns, import szövetkosztűmök és a férfi bőrdzsekik már megérkeztek a raktárbázisra Fotó: Lauer Györgyi Elegáns kosztümök, szép cipők A pulóver- és harisnyaválaszték szegényes Már raktáron vannak a tavaszi ruhák A több megyét is. ellátó három nagykereskedelmi vállalat, a textil-, a cipő- és a rövid- és kötöttáru nagykereskedelmi vállalat raktárbázisán néztünk körül, vajon megérkeztek-e a tavaszi ruhák, cipők, s hogy miből milyen lesz a kínálat. Mindhárom cégre egyaránt érvényes. hogy az áruk többsége már itt van, a raktárak zsúfoltak, sőt lassan túlzsúfoltak lesznek, mert egyelőre még nemigen rendeltek az üzletek. Ennek pedig az az oka, hogy az időjárás miatt a vásárlók még nem keresik a tavaszi ruhákat, könnyű cipőket. A téli holmik már nem, a tavasziak még nem kelendőek, de a kereskedők abban bíznak, hogy ebben a hónapban már folyamatosan szállíthatják az árut a boltokba, hiszen feltehetőleg húsvét előtt már jelentkezik a vásárlói iqény. A TRITEX-nél nagyon szép belföldi és 'külföldi árukat láttunk. Idén ismét divat a rövi- debb, úgynevezett kulikabát, amit hét színben kínálnak, a jugoszláv és magyar alapanyagból készült blézerek pedig kilenc színben készültek. A héten érkeztek meg az NSZK- ból a rendkívül elegáns, legújabb divatot követő kosztümök. A nadrág és a szoknya egyszínű, s ezekhez kockás, csíkos, spriccelt mintás, hosszí- tott kivágású kosztümkabát járul. Valamennyi modell nagyon finom szövetből készült. Tizenegy színben kínálják a kiskereskedelem számára a férfi Canvas nadrágokat, s nagyon szép készlettel rendelkeznek mind a férfi-, mind a kamasz- ioltonyokbol. Az import tükörbársonyból készült férfiöltönyök már kint vannak az üzletekben. A ballonkabátok és dzsekik mellett említésre méltóak az elegáns nappakabátok és dzsekik, ezekből azonban az üzletek csak keveset mernek rendelni, mert félnek, hogy magas áruk miatt nem tudják eladni. Az első félévi cipőkollekció legnagyobb része is megérkezett a cipőnagykereskedelmi vállalathoz. Nagyon szépek a fehér, kék, szürke és fekete színben kapható bőr- és műbőr tajvani női cipők. Kecses vonaluk miatt nem véletlen, hogy balprinacipőnek nevezik, de az elnevezés ne ijessze el az idősebbeket sem: a tajvani cipők között van néhány olyan modell, amit kifejezetten nekik ajánlanak. A női cipők és szandálok többsége lapos-, vagy alacsony sarkú, magas sarokkal leginkább az alkalmi lábbelik készültek. Mind a bőr, mind a vászoncipőknél az élénk színek a jellemzők: a padli- zsánlila, a kék és a rózsaszín árnyalatai. S a mindennapi viseletre szánt cipők formája általában sportos jellegű. A férficipőkre a lapos sarok, nyújtott orr, a kék és a szürke színárnyalat jellemző. Az ötven magyar cégtől és külföldről beérkezett első félévi áru, ami jelenleg a raktárbázison van, közel százötven millió forint értékű. A RÖVIKÖT árukészlete 260 millió forint, s az időjárás miatt egyelőre a szokásosnál 10—15 százalékkal több áru van a raktáron, mint a tavalyi hasonló időszakban. Ingből, pamutáruból, gyerekholmiból, alsóneműből megfelelő a kínálat és a választék, két fontos cikkel azonban probléma van. Az egyik a pulóver. A divatos pulóver hiánycikk, mert a síkkötött pulóvereket nem tudják olyan áron megcsináltatni, hogy azt meg is vegyék a vásárlók. A másik árucikk, ami gondot okoz, az a harisnya. A nagykereskedelmi vállalat éppen úgy elégedetlen a választékkal, mint a vásárló. A választék- hiányt az okozza, hogy harisnyabehozatali tilalom van, s ennek az a következménye, hogy a kínálat 90 százalékát egyetlen gyár biztosítja. Korszerűtlen, „megoldás" az, hogy egy egész országot egyetlen gyár választék nélküli termékével próbálnak ellátni. Egyébként ugyanez vonatkozik a zoknikra is. Dücső Csilla Növekvő angóragyapjú termelés A hazai angóragyapjút előállító gazdaságokat és kistermelőket összefogó Hungagóra taggazdaságai tavaly az előző évihez képest 15 tonnával több gyapjút termeltek és értékesítettek. A cég, amely az elmúlt évben kapott önálló exportjogot, üzleti tevékenységét továbbra is az Intercoop segítségével fejti ki. A Hungagóra bővítette kapcsolatait az Országos Takarékpénztárral. Az együttműködés a kedvező hitelfeltételek mellett lehetővé teszi, hogy az egyesülés a kistermelőktől magára vállalja a kölcsönökkel kapcsolatos ügyintézés gondjait A pénzügyi feltételek megteremtésén túl a taggazdaságok továbbra is szervezik, támogatják és kiszolgálják az angóranyúltartó kistermelőket. A Hungagóra 1986-ban a külpiaci árak csökkenésével számol, ám a taggazdaságok nyeresége még így is megfelelő lesz. Olcsóbb berendezéseket akarnak adni a kistermelőknek. 1986-ban 90-95 tonna angóragyapjú előállításával számolnak. A távlati tervek szerint néhány év múlva 300—350 ezres angóra anyaállománnyal 152 tonna gyapjút nyerhetnek majd. Kották szépségversenye A Budapest Galéria nemzetközi kottakiállításnak ad otthont március 20-tól. A Budapesti Tavaszi Fesztivál programját színesítő bemutató érdekessége, hogy a csaknem két és fél ezer kotta nemcsak kíál'lítási tárgy lesz, hanem „versenydarab” is. A pályázatra 68 zenei kiadó legszebb kiadványai érkeztek a világ minden részéről, s ezek az elmúlt tíz év kortárs zeneműveit reprezentálják. A kottákat szépségük és használhatóságuk, áttekinthetőségük szerint bírálja majd a neves szakemberekből álló nemzetközi zsűri. Az eredményt az ünnepélyes megnyitón hirdetik ki. A Zeneműkiadó Vállalat és a Magyar Rádió már megállapodott abban, hogy a nyertes kiadványokban szereplő műveket egy éven belül sugározni fogja a rádió. A kiállítás másik érdekességének a Liszt Ferenc és a zeneműkiadók kapcsolatát bemutató tárlat ígérkezik. A számos első kiadványon, Lisztnek a kiadókhoz írott levelein kívül a látogató megismerkedhet azzal a folyamattal, amely az eredeti kézirattól a kész kottáig vezet, Liszt egykori kéziratai alapján. Pygmalion hungarocellből faragta a szobrát Családi megrendelésre: A iedi visszatér egyik figurája Színházi kel lék készítő Festő, szobrász, asztalos, lakatos, villanyszerelő egysze- mélyben; nyersanyaga a papír, fa, rongy, hungarocell, a drót és a ragasztó; szerszámai a fűrész, kés, véső és csiszolópapír. Ö az, akiről a kritikák nem szólnak, de aki nélkül nincs színházi előadás: a kellékes. Pécsett dolgozik egy színházi kellékkészítő kisiparos, Szabó István, aki valamikor a Pécsi Nemzeti Színházban dolgozott, s ma, amikor vállal mindenféle dekorációt, kisbútort, tabló- és jelmezkészítést, a színházhoz sem maradt hűtlen: most éppen a pécsi társulat Tóthék- bemutatójához tervez dobozhajtogató gépet. Eredeti szakmája festő és mázoló. Dolgozott öntödében, járt képzőművészeti szakkörre, így került a színházba díszletfestőnek. Lehúzott ott majdnem tizenöt évet. S jó néhány évbe telt, míg kiválthatta az ipart, mert igaz, hogy a kellék- készítő szerepel a régi iparkatalógusban, de kihalt szakmának számított már, s az engedélyező tisztviselő egy darabig nem tudott mit kezdeni vele. De végül meglett, s azóta szabad a pálya. Kellék minden, ami a színpadon mozdítható, minden, amit a színész használ, amivel játszik: az asztal, a sétapálca, a tálon lévő sültcsirke, s a paróka is, ha leveszik a fejről. Milyen a jó kellék? Hűségesen utánozza a valóságot, és segíti a színészt a munkájában. — Mire emlékszik vissza mint érdekes és nehéz feladatra? — A Derby a kastélyban című darabban egy életnagyságú lovat formáztam meg fából, gipszből, fűrészporból, rongyból: Bárány Frigyes lovagolt rajta. A Szép Helénában olyan istenszobrokra volt szükség, amiket összetörtek: darabokból kellett összeraknom minden estére. Sík Ferencnek hét példányban terveztem és készítettem el azt a tálcát, amelyiken a két testvér koponyájából készített pástétomot szolgálták fel, Eck Imre megrendelésére hungarocellből találtam ki azt a követ — és szobrot — amiből Pygmalion megfaragja szobrát: Stjmácz Gabit. Kitaláltam hatméteres tenyeret, amin táncoltak, s aminek szétszedhetőnek, köny- nyűnek és stabilnak kellett lennie. Vége-hossza nincs a színházi anekdotáknak. És hosszú lista tartalmazza a megrendelők nevét, akiknek dekorációt, makettet, reklámtáblát, transzparenst készített. A listán nem szerepel, de az egyik legkedvesebb megbízása volt: egy jelmez a Jedi visszatér című filmből a kisfia számára az iskolai farsangi bálra. G. T. Határidő a szolgáltatásban Magnójavitás a HIRGÉP Kisvállalatnál Nézzen be a jövő héten! Védi-e valaki a megrendelőt? „Majd nézzen be a jövő héten!” Ugye ismerős a felszólítás, amikoris a Mester kérdésünkre — „Mikor lesz kész (a vasaló, a cipő, az esernyő)?”, így válaszol. S hányszor fordul elő, hogy hiába nézünk be a jövő héten, esetleg újabb ígéretet kapunk csak. Mi határozza meg, hogy egy kisiparos vagy szolgáltató vállalat, szövetkezet mennyi időre vállalja a munkát; betartja-e a határidőt, és ha nem tartja be, milyen következményei vannak mulasztásának? Ahány ház, annyi szokás — körülbelül ez a summája tájékozódásunknak, mert nincsenek kötelező érvényű rendeletek, irányelvek is csak helyenként; van viszont szokásjog, a szerződési szabadság elve, az ezzel való viszszaélés, és van bírói gyakorlat a mulasztás megítélésében. Végső fokon és majdnem mindig: a megrendelő kiszolgáltatottsága. Abban mindenki egyetért, hogy a vállalkozónak elemi érdeke minél rövidebb határidőt adni, hogy „termékét" minél gyorsabban megforgathassa, mert így keres. Elvileg érdeke az is, hogy megtartsa ígéretét, különben jogilag szerződésszegővé válik, erkölcsileg pedig megbízhatatlanná. Csakhogy: ha a kisiparos nem mond határidőt, akkor nem jön létre szerződés, és sok szolgáltatási ágban monopolhelyzet lévén a hírnév sem érdekli túlságosan. A vállalat, szövetkezet a munkalapra köteles ráírni a határidőt. De mit kezdhetek például az olyan megjelöléssel, hogy „elkészül: két-három hét" alatt? Van erre is magyarázat: a vállalat egy másik vállalattól rendeli meg a szolgáltatást, és hogy kevesebb legyen a reklamáció, rátartással dolgozik. És mit tehetek, ha ráírják a papíromra a dátumot, de szóban hozzáfűzik; ezen a napon tessék érdeklődni. Ki ellenőrzi, hogy egy cég megtartja-e a vállalt határidőt? A garanciális és szavatossági határidőket sokan; a tanácsok, a Népi Ellenőrzési Bizottság, a Kereskedelmi Felügyelőség, a Fogyasztók Országos Tanácsa. A garancián túli, a „mezítlábas" javítások határidejét gyakorlatilag senki. Nincs rá jogszabály, hogy milyen határidőt lehetne követelni, és az általános és rendszeres ellenőrzésre nincs feljogosítva egyetlen szerv sem. Bízzunk tehát a vállalatok belső ellenőrzésében és üzleti tisztességében. A tanácsok illetékesei mint hatóság az árakat rendszeresen vizsgálják, s így von áttekintésük a határidőkről is. Azt mondják, általában rend van a vállalatoknál, szövetkezeteknél. A panaszok többségének oka a szinte katasztrofális alkatrészhiány. Egyébként a fizető szolgáltatások határidőmulasztása miatt panasz nem igen érkezik - mondták a tanácsnál, a KISZÖV-nél. Most azért, mert a szolgáltatóipar annyira lelkiismeretes, vagy mert az ügyfél beletörődött kiszolgáltatottságába? — kérdezzük mi. A határidőt a legtöbb helyen kénytelenek vagyunk elfogadni, mert a piac kínálata ezt sem szabályozza. A szakemberek azt mondják, igaz, a határidő tekintetében a megrendelőt kevés jogszabály védi, mégis több jogunk van annál,1 mint amit megkövetelünk magunknak. Attól kezdve, hogy a munkalapra ráíratjuk a vállalási határidőt — bezárólag a bíróságnál benyújtható kártérítési igényig. G. T.
