Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-10 / 68. szám

1986. március 10., hétfő Dunantűii napló 3 Á télit már nem, a tavaszit még nem keresik Az elegáns, import szövetkosztűmök és a férfi bőrdzsekik már megérkeztek a raktárbázisra Fotó: Lauer Györgyi Elegáns kosztümök, szép cipők A pulóver- és harisnyaválaszték szegényes Már raktáron vannak a tavaszi ruhák A több megyét is. ellátó há­rom nagykereskedelmi vállalat, a textil-, a cipő- és a rövid- és kötöttáru nagykereskedelmi vál­lalat raktárbázisán néztünk kö­rül, vajon megérkeztek-e a ta­vaszi ruhák, cipők, s hogy mi­ből milyen lesz a kínálat. Mind­három cégre egyaránt érvé­nyes. hogy az áruk többsége már itt van, a raktárak zsúfol­tak, sőt lassan túlzsúfoltak lesz­nek, mert egyelőre még nem­igen rendeltek az üzletek. En­nek pedig az az oka, hogy az időjárás miatt a vásárlók még nem keresik a tavaszi ruhákat, könnyű cipőket. A téli holmik már nem, a tavasziak még nem kelendőek, de a kereske­dők abban bíznak, hogy eb­ben a hónapban már folyama­tosan szállíthatják az árut a boltokba, hiszen feltehetőleg húsvét előtt már jelentkezik a vásárlói iqény. A TRITEX-nél nagyon szép belföldi és 'külföldi árukat lát­tunk. Idén ismét divat a rövi- debb, úgynevezett kulikabát, amit hét színben kínálnak, a jugoszláv és magyar alap­anyagból készült blézerek pe­dig kilenc színben készültek. A héten érkeztek meg az NSZK- ból a rendkívül elegáns, leg­újabb divatot követő kosztü­mök. A nadrág és a szoknya egyszínű, s ezekhez kockás, csí­kos, spriccelt mintás, hosszí- tott kivágású kosztümkabát já­rul. Valamennyi modell nagyon finom szövetből készült. Tizen­egy színben kínálják a kiske­reskedelem számára a férfi Canvas nadrágokat, s nagyon szép készlettel rendelkeznek mind a férfi-, mind a kamasz- ioltonyokbol. Az import tükör­bársonyból készült férfiöltönyök már kint vannak az üzletekben. A ballonkabátok és dzsekik mellett említésre méltóak az elegáns nappakabátok és dzse­kik, ezekből azonban az üzle­tek csak keveset mernek ren­delni, mert félnek, hogy magas áruk miatt nem tudják eladni. Az első félévi cipőkollekció legnagyobb része is megérke­zett a cipőnagykereskedelmi vállalathoz. Nagyon szépek a fehér, kék, szürke és fekete színben kapható bőr- és műbőr tajvani női cipők. Kecses vona­luk miatt nem véletlen, hogy balprinacipőnek nevezik, de az elnevezés ne ijessze el az idő­sebbeket sem: a tajvani cipők között van néhány olyan mo­dell, amit kifejezetten nekik ajánlanak. A női cipők és szan­dálok többsége lapos-, vagy alacsony sarkú, magas sarok­kal leginkább az alkalmi láb­belik készültek. Mind a bőr, mind a vászoncipőknél az élénk színek a jellemzők: a padli- zsánlila, a kék és a rózsaszín árnyalatai. S a mindennapi vi­seletre szánt cipők formája ál­talában sportos jellegű. A fér­ficipőkre a lapos sarok, nyújtott orr, a kék és a szürke színár­nyalat jellemző. Az ötven ma­gyar cégtől és külföldről beér­kezett első félévi áru, ami je­lenleg a raktárbázison van, kö­zel százötven millió forint érté­kű. A RÖVIKÖT árukészlete 260 millió forint, s az időjárás miatt egyelőre a szokásosnál 10—15 százalékkal több áru van a raktáron, mint a tavalyi hason­ló időszakban. Ingből, pamut­áruból, gyerekholmiból, alsó­neműből megfelelő a kínálat és a választék, két fontos cik­kel azonban probléma van. Az egyik a pulóver. A divatos puló­ver hiánycikk, mert a síkkötött pulóvereket nem tudják olyan áron megcsináltatni, hogy azt meg is vegyék a vásárlók. A másik árucikk, ami gondot okoz, az a harisnya. A nagyke­reskedelmi vállalat éppen úgy elégedetlen a választékkal, mint a vásárló. A választék- hiányt az okozza, hogy haris­nyabehozatali tilalom van, s ennek az a következménye, hogy a kínálat 90 százalékát egyetlen gyár biztosítja. Kor­szerűtlen, „megoldás" az, hogy egy egész országot egyetlen gyár választék nélküli terméké­vel próbálnak ellátni. Egyéb­ként ugyanez vonatkozik a zok­nikra is. Dücső Csilla Növekvő angóragyapjú termelés A hazai angóragyapjút elő­állító gazdaságokat és kister­melőket összefogó Hungagóra taggazdaságai tavaly az előző évihez képest 15 tonnával több gyapjút termeltek és ér­tékesítettek. A cég, amely az elmúlt évben kapott önálló exportjogot, üzleti tevékenysé­gét továbbra is az Intercoop segítségével fejti ki. A Hungagóra bővítette kap­csolatait az Országos Taka­rékpénztárral. Az együttműkö­dés a kedvező hitelfeltételek mellett lehetővé teszi, hogy az egyesülés a kistermelőktől ma­gára vállalja a kölcsönökkel kapcsolatos ügyintézés gond­jait A pénzügyi feltételek megteremtésén túl a taggaz­daságok továbbra is szerve­zik, támogatják és kiszolgál­ják az angóranyúltartó kister­melőket. A Hungagóra 1986-ban a külpiaci árak csökkenésével számol, ám a taggazdaságok nyeresége még így is megfe­lelő lesz. Olcsóbb berendezé­seket akarnak adni a kister­melőknek. 1986-ban 90-95 tonna angóragyapjú előállítá­sával számolnak. A távlati tervek szerint néhány év múl­va 300—350 ezres angóra anya­állománnyal 152 tonna gyap­jút nyerhetnek majd. Kották szépség­versenye A Budapest Galéria nemzet­közi kottakiállításnak ad ott­hont március 20-tól. A Buda­pesti Tavaszi Fesztivál prog­ramját színesítő bemutató ér­dekessége, hogy a csaknem két és fél ezer kotta nemcsak kíál'lítási tárgy lesz, hanem „versenydarab” is. A pályá­zatra 68 zenei kiadó legszebb kiadványai érkeztek a világ minden részéről, s ezek az el­múlt tíz év kortárs zeneműveit reprezentálják. A kottákat szépségük és használhatósá­guk, áttekinthetőségük szerint bírálja majd a neves szakem­berekből álló nemzetközi zsű­ri. Az eredményt az ünnepé­lyes megnyitón hirdetik ki. A Zeneműkiadó Vállalat és a Magyar Rádió már megálla­podott abban, hogy a nyertes kiadványokban szereplő műve­ket egy éven belül sugározni fogja a rádió. A kiállítás másik érdekessé­gének a Liszt Ferenc és a ze­neműkiadók kapcsolatát be­mutató tárlat ígérkezik. A szá­mos első kiadványon, Lisztnek a kiadókhoz írott levelein kí­vül a látogató megismerked­het azzal a folyamattal, amely az eredeti kézirattól a kész kottáig vezet, Liszt egykori kéziratai alapján. Pygmalion hungarocellből faragta a szobrát Családi megrendelésre: A iedi visszatér egyik figurája Színházi kel lék készítő Festő, szobrász, asztalos, la­katos, villanyszerelő egysze- mélyben; nyersanyaga a papír, fa, rongy, hungarocell, a drót és a ragasztó; szerszámai a fűrész, kés, véső és csiszolópa­pír. Ö az, akiről a kritikák nem szólnak, de aki nélkül nincs színházi előadás: a kellékes. Pécsett dolgozik egy színházi kellékkészítő kisiparos, Szabó István, aki valamikor a Pécsi Nemzeti Színházban dolgozott, s ma, amikor vállal mindenféle dekorációt, kisbútort, tabló- és jelmezkészítést, a színházhoz sem maradt hűtlen: most ép­pen a pécsi társulat Tóthék- bemutatójához tervez doboz­hajtogató gépet. Eredeti szakmája festő és mázoló. Dolgozott öntödében, járt képzőművészeti szakkörre, így került a színházba díszlet­festőnek. Lehúzott ott majd­nem tizenöt évet. S jó néhány évbe telt, míg kiválthatta az ipart, mert igaz, hogy a kellék- készítő szerepel a régi iparka­talógusban, de kihalt szakmá­nak számított már, s az enge­délyező tisztviselő egy darabig nem tudott mit kezdeni vele. De végül meglett, s azóta sza­bad a pálya. Kellék minden, ami a színpa­don mozdítható, minden, amit a színész használ, amivel ját­szik: az asztal, a sétapálca, a tálon lévő sültcsirke, s a pa­róka is, ha leveszik a fejről. Milyen a jó kellék? Hűségesen utánozza a valóságot, és segíti a színészt a munkájában. — Mire emlékszik vissza mint érdekes és nehéz feladatra? — A Derby a kastélyban cí­mű darabban egy életnagysá­gú lovat formáztam meg fá­ból, gipszből, fűrészporból, rongyból: Bárány Frigyes lova­golt rajta. A Szép Helénában olyan istenszobrokra volt szük­ség, amiket összetörtek: dara­bokból kellett összeraknom minden estére. Sík Ferencnek hét példányban terveztem és készítettem el azt a tálcát, amelyiken a két testvér kopo­nyájából készített pástétomot szolgálták fel, Eck Imre meg­rendelésére hungarocellből ta­láltam ki azt a követ — és szobrot — amiből Pygmalion megfaragja szobrát: Stjmácz Gabit. Kitaláltam hatméteres tenyeret, amin táncoltak, s aminek szétszedhetőnek, köny- nyűnek és stabilnak kellett len­nie. Vége-hossza nincs a színházi anekdotáknak. És hosszú lista tartalmazza a megrendelők ne­vét, akiknek dekorációt, maket­tet, reklámtáblát, transzparenst készített. A listán nem szere­pel, de az egyik legkedvesebb megbízása volt: egy jelmez a Jedi visszatér című filmből a kisfia számára az iskolai far­sangi bálra. G. T. Határidő a szolgáltatásban Magnójavitás a HIRGÉP Kisvállalatnál Nézzen be a jövő héten! Védi-e valaki a megrendelőt? „Majd nézzen be a jövő hé­ten!” Ugye ismerős a felszólí­tás, amikoris a Mester kérdé­sünkre — „Mikor lesz kész (a vasaló, a cipő, az esernyő)?”, így válaszol. S hányszor fordul elő, hogy hiába nézünk be a jövő héten, esetleg újabb ígé­retet kapunk csak. Mi határoz­za meg, hogy egy kisiparos vagy szolgáltató vállalat, szö­vetkezet mennyi időre vállalja a munkát; betartja-e a határ­időt, és ha nem tartja be, mi­lyen következményei vannak mulasztásának? Ahány ház, annyi szokás — körülbelül ez a summája tájékozódásunknak, mert nincsenek kötelező érvé­nyű rendeletek, irányelvek is csak helyenként; van viszont szokásjog, a szerződési sza­badság elve, az ezzel való visz­szaélés, és van bírói gyakorlat a mulasztás megítélésében. Végső fokon és majdnem min­dig: a megrendelő kiszolgál­tatottsága. Abban mindenki egyetért, hogy a vállalkozónak elemi ér­deke minél rövidebb határidőt adni, hogy „termékét" minél gyorsabban megforgathassa, mert így keres. Elvileg érdeke az is, hogy megtartsa ígéretét, különben jogilag szerződéssze­gővé válik, erkölcsileg pedig megbízhatatlanná. Csakhogy: ha a kisiparos nem mond ha­táridőt, akkor nem jön létre szerződés, és sok szolgáltatási ágban monopolhelyzet lévén a hírnév sem érdekli túlságosan. A vállalat, szövetkezet a munkalapra köteles ráírni a ha­táridőt. De mit kezdhetek pél­dául az olyan megjelöléssel, hogy „elkészül: két-három hét" alatt? Van erre is magyará­zat: a vállalat egy másik vál­lalattól rendeli meg a szolgál­tatást, és hogy kevesebb le­gyen a reklamáció, rátartással dolgozik. És mit tehetek, ha rá­írják a papíromra a dátumot, de szóban hozzáfűzik; ezen a napon tessék érdeklődni. Ki ellenőrzi, hogy egy cég meg­tartja-e a vállalt határidőt? A garanciális és szavatossá­gi határidőket sokan; a taná­csok, a Népi Ellenőrzési Bi­zottság, a Kereskedelmi Fel­ügyelőség, a Fogyasztók Or­szágos Tanácsa. A garancián túli, a „mezítlábas" javítások határidejét gyakorlatilag senki. Nincs rá jogszabály, hogy mi­lyen határidőt lehetne követel­ni, és az általános és rendsze­res ellenőrzésre nincs feljogo­sítva egyetlen szerv sem. Bíz­zunk tehát a vállalatok belső ellenőrzésében és üzleti tisz­tességében. A tanácsok illeté­kesei mint hatóság az árakat rendszeresen vizsgálják, s így von áttekintésük a határidők­ről is. Azt mondják, általában rend van a vállalatoknál, szö­vetkezeteknél. A panaszok többségének oka a szinte ka­tasztrofális alkatrészhiány. Egyébként a fizető szolgál­tatások határidőmulasztása miatt panasz nem igen érke­zik - mondták a tanácsnál, a KISZÖV-nél. Most azért, mert a szolgáltatóipar annyira lelkiis­meretes, vagy mert az ügyfél beletörődött kiszolgáltatottsá­gába? — kérdezzük mi. A ha­táridőt a legtöbb helyen kény­telenek vagyunk elfogadni, mert a piac kínálata ezt sem szabályozza. A szakemberek azt mondják, igaz, a határidő tekintetében a megrendelőt kevés jogszabály védi, mégis több jogunk van annál,1 mint amit megkövetelünk magunk­nak. Attól kezdve, hogy a mun­kalapra ráíratjuk a vállalási határidőt — bezárólag a bíró­ságnál benyújtható kártérítési igényig. G. T.

Next

/
Thumbnails
Contents