Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-08 / 66. szám

12 Dunántúli napló 1986. március 8., szombat fi szocialista országok életéből Korszerűsítették az Odera menti vasúti fővonalat KGST Közös program 2000-ig II. Hazánk szerepe A vasúti fővonal meggyorsítja gyei kikötök között is Ai Szczecin—Swinoujscie ki­kötőegyüttes fontos szerepet tölt be a Lengyelországon ke­resztül lebonyolódó külföldi tranzitszállításokban. 1985-ben adták át rendeltetésének a Lengyelország és Csehszlovákia közötti határállomásokat Opo- lén, Wroclawon és Zielona Go­rán át Szczecinnel összekötő korszerűsített és villamosított Odera menti vasúti fővonalat, s ezzel az említett kikötőknek a tranzitszállításokban betöl­tött szerepe méginkább meg­nőtt. A szóban forgó vasúti fővonal szerves részét aikotja a Skandinávia—Balkán ten­gelyként ismert európai vasúti tranzitszállítási rendszernek. E tengely természetes meghosz- szabbítását jelenti a Szczecin —Swinoujscie kikötőegyüttest a skandináv államokkal össze­kötő Swinoujscie-Ystad közötti vasúti-komohajó vonal, vala­mint a kikötőegyüttest az egész világgal összekötő lengyel ten­geri hajózási vonalak sora. Az Odera menti vasúti fővo­nal korszerűsítésével és villa­mosításával kapcsolatos mun­kák közel 10 éven át tartottak, miközben a vonatközlekedés nem szünetelt. A csehszlovák határtól Swinoujsciéig vezető vasúti fővonal teljes hosszúsá­ga 660 km. Az egész vasúti pálya 60 százalékán kellett második vágányt lefektetni, 80 A bukaresti Scienteia palota jellegzetes, a moszkvai Lomo­noszov Egyetemre emlékeztető hatalmas épületét a turisták is ismerik. Ebben az épületkolosz- szusban mintegy három tucat romániai lapszerkesztőségnek, könyvkiadónak és más kulturá­lis intézménynek van a szék­helye. Az impozáns épület jobb szárnyának második eme­letén helyezkedik el a Kriterion iKönyvkiadó. A Kriterion 15 éve alakult, és a romániai könyvkiadás rendszerében sajátos helyet foglal el Itt jelenik meg a ro­a szállításokat hazánk és a len­százalékán pedig kicserélni a síneket S—60 típusú úgyneve­zett nehéz sínekre; ezenkívül 58 hidat és viaduktot, vala­mint 161 töltési átjárót kellett építeni, továbbá villamosítani szinte az egész vonalat. A csehszlovák határ közelében levő utolsó kis szakaszt az idén villamosítják. A vasúti fővonal korszerűsí­tésének és villamosításának a haszpa óriási. A pólyán a sze­mélyszállító vonatok sebessége 100 km/órára, a tehervonatok sebessége pedig 70 km/órára nőtt. Jelentősen emelkedett a síneket terhelő megengedett tengelynyomás is. A pálya mű­szaki ^paraméterei lehetővé tet­ték a két, 4000 kW teljesítmé­nyű mozdony vontatta 3200 tonnás teherszelvények közle­kedését is. Az új menetrendben a Szcze­cin—Swinoujscie kikötőegyüttes naponta közvetlen gyors teher­vonati összeköttetést kapott a lengyel—csehszlovák vasúti határállomásokkal. Az egész útvonalat a tehervonatok 16— 24 óra alatt, a konténetsze- relvények pedig 14—16 óra alatt teszik meg. A szóban forgó vasúti fővo­nalon történő jobb tranzitszál­lítási lehetőségek megkönnyí­tik a magyar tranzitszállításo­kat a lengyel kikötőktől ha­zánkig. mániái nemzetiségek könyvei­nek, szellemi termékeinek leg­java. Fennállásának első eszten­dejében a Kriterion már öt nyelven — magyarul, németül, szerbül, ukránul és jiddisül — jelentetett meg könyveket. Az­óta a sor tovább bővült szlo­vák, török, tatár és román ki­adványokkal. Az 1970-es 550 ezres összpéldányszám 1982-re már 1,5 millióra bővült. Jelen­tősen emelkedett az évente megjelentetett kiadványok szá­ma is, ami az utóbbi időkben 160—165 körül állapodott meg. A KGST-tagorszógok hosszú távú tudományos-műszaki együttműködési programjának céljai megfelelnek a tíz szo­cialista ország közös, valamint az egyes tagországok nemzeti érdekeinek egyaránt. így pél­dául az a célkitűzés, hogy-a munkatermelékenység megkét­szereződjön, az anyag- és energiaráfordítás ezzel párhu­zamosan csökkenjen, minden országnak fontos előirányzata. Magyarország, az előzetes ter­vek szerint, a programok mint­egy háromnegyed részébe kap­csolódik be. A kijelölt öt terület közül a népgazdaság elektronizálásán a szakemberek azt értik, hogy széles körben be kell vezetni a számítógépeket. A tudomá­nyos kutatások automatizálá­sától azt várják, hogy a ter­vezés időszaka ily módon a fe­lére, harmadára csökken, a felhasznált anyagmennyiség 5-15 százalékkal mérséklődik, s a munka termelékenysége legalább 50 százalékkal emel­kedik. A számítógépek széles körű felhasználására vannak kedvező példák. Az NDK-ban a szerszámgépgyártásban a berendezéseknek több mint a fele számítógép-vezérlésű. Más országok a népgazdaság egyéb területein szereztek jó tapasz­talatokat. Magyarországon a mezőgaz­daságban a szövetkezetek, ál­lami gazdaságok negyven szá­zaléka alkalmaz számítógépet. Több mint 330 kórházban, or­vosi rendelőben használnak számítástechnikai berendezést a gyógyítás, a betegség meg­előzése érdekében. Nem feled­kezhetünk meg továbbá arról sem, hogy ma már minden középiskolában és igen sok ál­talános iskolában is van szá­mítógép, s ennek alapján az oktatásban is megkülönbözte­tett helyet foglal el. Széleskör- ben alkalmazzuk az orvosi mű­szergyártásban a számítás- technikát. E területeken felhal­mozódott tapasztalataink, is­mereteink alapján kívánunk részt venni a komplex program e fejezetének megvalósításá­ban. A másik kiemelt fejlesztési irány az úgynevezett komplex termelési automatizálás. Ennek keretében az üzemeket auto­matizált irányító és tervező rendszerekkel kívánják felsze­relni. Ezenkívül a vállalatok­nál nagy számban robotokat, automatizált szállítási sorokat, automata mérőműszereket, szá- mítóaép-vezérlésű szerszámgé­peiket kívánnak alkalmazni. A KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának számításai szerint az automa­tizált termelési rendszerek be­állításával a munka termelé­kenysége másfél-négyszeresére nőhet, az új termékek gyártá­sára fordított idő negyven szá­zalékkal csökkenhet, s meglé­vő gépi kapacitásokat leg­alább 30 százalékkal jobban ki tudják használni. További előnyük: a berendezések ener­giafelhasználása 3—5. anyag- és nyersanyag felhasználása 2-5 százalékkal csökkenhet. E területen Magyarország első­sorban az üzemen belüli szál­lítási sorok tervezésében, fel­szerelésében, a szerszámgépek számítógépes vezérlésében szerzett jó tapasztalatokat. A harmadik kutatási-fejlesz­tési irány az atomenergetika. A program megállapítja, hogy az évezred végéig ezzel a kör­nyezetet legkevésbé szennyező energiatermelővel kell helyette­síteni a kőolajat és a későb­biek során a földgázt is. Az atomenergetika fejleszté­sében Magyarország — mint energiahordozóban szegény or­szág — különösen érdekelt. Or­szágunkban az elmúlt ötéves tervidőszakban helyezték üzem­be az első két atomerőmű­blokkot. Ezek folyamatosan, jól működnek, megbízhatóan üze­melnek. További célunk, hogy energiamérlegünkben csök­kentsük a szénhidrogének rész­arányát, a vilamosenergia-igé- nyek növekedését pedig alap­vetően atomerőművek építésé­vel elégítsük ki. Ennek kere­tében született határozat a paksi atomerőmű további négy 440 megawattos blokkal való kibővítésére. Hazánk is részt vesz az atomerőművi berendezések gyártásában; a nagyszabású programba eddig mintegy 40 vállalat kapcsolódott be. A gyártásszakosítás keretében megoldottuk az átrakodógépe'k és speciális karbantartó gépek gyártását. A negyedik fő fejlesztési irány az új anyagok felkuta­tása és termelésbe állítása. A cél: rendkívül korrózióálló, tűz­álló anyagok, kerámiák, új műanyagok kifejlesztése, a por­kohászat módszereinek alkal­mazása, a hegesztésnél, a hő­kezelésnél a lézertechnika és -technológia elterjesztése. Szó van továbbá olyan új anyagok kidolgozásáról, amelyeknek al­kalmazásával számottevően növelhető a gépek, berendezé­sek tartóssága, csökkenthető az anyagfelhasználás, az ön­költség, s takarékoskodni lehet az értékes és ritka anyagok­kal. E témában Magyarország­nak, különösen a kerámia- és alumíniumiparban vannak ta­pasztalatai. Jó eredményeket értünk el a nagytisztaságú alu­mínium kifejlesztésében. Faragó András (Következik: III. MEGVALÓSÍTHATÓ CÉLOK) Tizenöt éves a Kriterion Testvérlapjaink írják AbBOBCHan npűBaa Hogyan próbálják ki általá­ban a lefektetett vízvezeték csőrendszerének szivárgásmen­tességét? Rendszerint a már teljesen összeszerelt állapotban helye­zik el a csöveket a munkaárok­ba. így azután elég gyakran előfordul az, hogy valahol re­pedés mutatkozik, a hibás he­gesztés, a rossz összeillesztés miatt. Az ilyen hibaforrás meg­szüntetése rendszerint nem könnyű feladat. Vajon elkerülhető-e az ilyen gazdaságtalan eszköz- és munkaráfordítás a vízvezeték­rendszerek megépítésénél? A „LVOVZSILSZTROJ" építő­ipari vállalat szakemberei ki­fejlesztettek egy olyan beren­dezést, amelynek a segítségé­vel a csővezetékek szivárgás­mentességét még a munka­árokba helyezés előtt ellenőriz­ni tudják. A műszaki újdonság tulaj­donképpen egyszerű szerkezet. A következő fontosabb rész­egységekből á]j: a víztartályt is hordozó, guruló alváz; elzáró­csapokkal ellátott összekötő­csövek; nyomószivattyú; nyo­másmérő és egy elektromos vezérlőegység. Mindez egy gépkocsi utánfutójaként von­tatható, megjegyezve ugyan­akkor azt is, hogy a berende­zés 8—10 atmoszféra nyomás alatt képes ellenőrizni a cső­vezetékek szivárgásmentessé­gét. A munkafolyamat meneté­nek ugyancsak könnyű a meg­értése. A tartályból a nyomó­szivattyú a csővezetékbe jut­tatja a vizet, az ellenőrzéshez szükséges nyomás alatt. Ez­után a kompresszort kikap­csolják, majd elzárják a cső­vezetékrendszer záróreteszeit. A szakemberek ózonnal meg­állapíthatják, hogy hermetiku­san zárt-e a vezetékhálózat: ha ugyanis a csövekben a nyomás csökken, akkor nem megfelelő az összeszerelés, il­letve a csövek részegységei­nek a minőségi állapota, te­hát a csővezetéket nem sza­bad a munkaárokba helyezni. Ez a korszerű módon elvég­zett minőségellenőrzés nagy­mértékben csökkenti a vízveze­tékhálózat kiépítésének időtar­tamát. Ugyanakkor egy ilyen új ellenőrzőberendezés alkal­mazása jelentős költségmegta­karítást is eredményez. CAMBEHCKO flEAO A szliveni „Lenin" Szövetke­zet és Agráripari Komplexum szőlészetének jelentős hagyo­mányai vannak. Az elmúlt évek közepes szőlőtermelési átlagai után az agráripari komplexum a múlt évben a legjobbak közé sorakozott fel a megyében. Ez a tény bizo­nyítja, hogy ennek az ágazat­nak a különös szeretete, hoz­záértése és a felhalmozódott tapasztalatok a művelés vonat­kozásában meghozták az ered­ményt. Megtörtént a foszfor-, káli­um- és szervestrágyázás és az alapvető téli munkálatokat is elvégezték valamennyi szőlő- ültetvényükön. Ha tudjuk azt, hogy ez a terület, több mint tízezer dekár, akkor az em­bernek fogalma lehet, hogy milyen hatalmas munkát vé­geztek el a szőlészek ebben a rövid fagymentes időszakban. A szliveni agráripari komp­lexum gyakorlatában új, hogy a Szófiai Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézettel szoros kap­csolatban vannak, ahol az újonnan megtervezett gépesíté­si folyamatokat és eljárásokat kidolgozzák, és itt az agrár­ipari komplexumban állítják be a gyakorlatba a különböző technológiai vonalakat és gé­peket. Az első eredmények ezeknek használatáról igen kedvezőek. Kulturális ajánló Film... Film... Film... Négy film szerepel a jövő héten bemutatandó filmek lis­táján. Koltay Gábor a tömeg­jelenetek specialistája az 1985 áprilisában, Budapesten, a Hősök terén megrendezett szu­per show filmváltozatát állít­ja elénk ITT ÉLNED, HALNOD KELLI címmel. A magyar történelem nagy sorsfordulóinak monu­mentális tablóját ígéri a mű, amelyben felvonulnak a leg­népszerűbb pop-énekesek és színészek, valamint több neves néptáncegyüttes. FEHÉR LÓTUSZ a címe annak á kínai kaland­filmnek, amely 1935-ben ját­szódik a Nagy Fal mögött. A találgatások elkerülése végett elárulhatjuk, hogy Fehér Lótusz egy vakmerő fiatal lány neve. Az ifjú hölgy egy paraszti sza­badcsapatot vezet a reakciós Kuomintong csapatai ellen, s egységével csatlakozik a kínai Vörös Hadsereghez. Egy szűk­látókörű párttitkár azonban bi­zalmatlanságával kilátástalan helyzetbe kergeti a leányt... Ml LENNE HA... teszi fel a kérdést filmjének címében Emészt Jászán szov­jet filmrendező. És nyomban meg is válaszolja: egy nagy­üzem fiataljai egy hónapra át­vehetik a gyár vezetését, s az „új igazgató" gyökeresen szakít a régi vezetési stílussal. Magától értetődik a konfliktus: a régi és az új harca. Egy prágai főiskolás alapo­san megkeveri egy kis falu ter­melőszövetkezetének állóvizét a NAP, SZÉNA, EPER című csehszlovák filmben. Pla- nickáról mindenki azt ta­lálgatja, vajon tényleg egy magas beosztású tiszt­viselő az édesapja? A nyo­mozás nehéz feladatával egy fiatal lányt bíznak meg ... Tömegjelenet a Hősök terén. (Egy kocka Koltay Gábor filmjéből) Radio Két óra a nőkről Nőnap lévén két órát töl­tünk a szebbik nem képvise­lőivel — ígéri Müller István, a mai magazin szerkesztője. Rö­viddel a műsorkezdés után hangzik el nőnapi köszöntőnk, később linformációs 30 per­cünkben úthelyzet, sport és kulturális ajánló, valamint lap­szemle. Fél 9-től reggeli fris­sítőnek muzsika szól, majd be­mutatjuk Nagyné dr. Lengyel Annát, a Pécsi Rendőrfőkapi­tányság vizsgálati alosztályá­nak vezetőjét. Ugyancsak meg­ismerkedhetünk a komlói An- dacsek Anikóval, aki, ha ko­moly dologról van szó férfia­son helytáll a tűzoltók között. Kilenc órakor hírek, ezután pe­dig egy beszélgetés Koltai Fe- rencné tanító nénivel. Állomá­sai: Bosta-Garé—Somogybá­nyatelep—Pécs. Bepillantunk a régi iskolákba, a szeretettől fű­tött tantermekbe és visszagon­dolunk a viharlámpás, szán- csengős téli utakra az egysze­rű, ugyanakkor boldog életsza­kaszokra. Szó lesz írókról, köl­tőkről, akik rajongtak a nőkért, versekben tették közzé érzései­ket, nem titkolva szerelmüket senki előtt. Megkerestük Hol­lós Máriát, aki festőművész le­hetett volna — helyette anya lett. Emberek, emlékek, dallamok címmél vasárnap délelőtt dr. Nádor Tamás sorozatának ötö­dik részét hallhatják. Ebben az összeállításban olyanok szólalnak meg hangfelvételről, mint Takács Jenő zeneszerző, Ernster Dezső világhírű énekes. Vág Mari, a Pécsi Nemzeti Színház volt művésznője, vala­mint dr. Farádi László és dr. Ángyán János, akik mind je­lentős személyiségei voltak Pécs zenei életének. 10-én, hétfőn 15.32-kor a Kossuth rádió „Kóruspódium'*-ában a pécsi Mecsek Kórus énekel, vezényel: Tjl- lai Aurél. 14-én, pénteken 9.38-kor a 3. mű­sorban a Pécsi Vasutas koncertfú­vószenekar játszik, Neumayer Károly vezényletével. 16-án, vasárnap 20.55-kor a 3. mű­sorban ,,Esőben kell sétálni" cím­mel dr. Tekeres Miklós pécsi orvos- professzorral beszélget Kovács Imre. Pécsiek a rádióban Zongoraest Dohnányi Ernő és Bö- szörményi-Nagy Béla tanít­ványa volt a Zeneakadé­mián, 1946 óta koncertezik idehaza és külföldön. 1964 óta tanít a Zeneművészeti Főiskolán, 1984 óta az osa- kai művészeti egyetemen is. Zempléni Kornélról van szó, aki március 10-én, hétfőn este Chopin f-moll fantáziáját és Liszt Három Petrarca-szonettjét játssza el Pécsett, a Liszt Terem­ben. Színházi bemutatók Két Puccini egyfelvonásost, A köpenyt és a Gianni Schicchi című operákat mutatja be a PNSZ operatársulata március 8-án este 7-kor, Éry-Kovács András vendégrendezésében. Marton Frigyes „kollektív lel- kiismeretfurdalása” kerül első ízben színre március 14-én es­te a Ságvári Kamaraszínház­ban Marton Frigyes m. v. ren­dezésében. Rovatszerkesztő: HAVASI JANOS

Next

/
Thumbnails
Contents