Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-07 / 65. szám

1986. március 7., péntek Dunántúlt napló 11 ran Országos külkereskedelmi konferencia Újabb ösztönzők a kivitel fokozására A szárítóállványokba rakják a nyers téglát Görcsönyben Ismét termei a Görcsöny Téglagyár Új gépek, jobb minőségű nyersanyag Van pénz beruházásokra, gyorsan meg kell pályázni A hetedik ötéves terv már- már a gazdasági növekedés gyorsítását tűzhette ki célul, ehhez azonban az eddiginél sokkal nagyobb külkereskedel­mi teljesítményre van szükség, főként a nem rubel elszámolá­sú export fokozására. Miként birkózhatunk meg a felada­tokkal? Az egységes cselek­vésre mozgósítva, ennek je­gyében kezdődött meg tegnap a pécsi Ifjúsági Házban a két­Pakolják a lovaskocsit. A nagytestű lovak teste gőzölög a rájukdobott pokróc mellett, a rakodók gyors mozdulatokkal emelik át a rakatból a B—30- as falazóblokkokat a qumikere- kű lovaskocsira, A nagy csar­nokból kihullik a hevederek, a berendezések, a villanymoto­rok tompa morajlása. A hatal­mas udvarrészt — ahol egyre fogy a tavalyi készlet — még vastagon lepi a hótakaró. Az új téglákat fogadó rész szélei­re kihordott hódombok is jel­zik — e héten beindult a ter­melés a Görcsönyi Téglagyár­ban. — Nagyon rossz évet zár­tunk, a tavalyinál csak az 1974-es év volt rosszabb — mondja Péter József gyárveze­tő. — Mindössze csak 9 hóna­pot termeltünk és félő volt, hogy a november 15-i leállást követően talán már nem is in­dulunk ... Az elmúlt év — a kereslet nem várt, jelentős megcsappa­nása miatt — sok mindent megkérdőjelezett a hagyomá­nyos építőanyagot gyártóknál, így a görcsönyi téglagyárnál is. Míq az 1984-es évet 400 ezer, a tavalyit 1,1 millió darab kis­méretű téglaegyséqnek megfe­lelő készletmennyiséggel zárták. A munkóslétszámuk is egyre fogy, jelenleg a tíz év előtti állomány felével dolgoznak. A selejtszázalékuk is kedvezőtle­nül alakult — a nem éppen legjobb minőségű agvag első perctől fogva nehezíti a 15 éves görcsönyi blokktéglagyár- tást. Az új hőszabvány életbe­léptetése is elverte a port a görcsönyi B—30-asokon, pedig ezekre is szükség van. A sri- gorú hőtechnikai követelmények csak a lakóházakra vonatkoz­nak, míg azok a melléképüle­tek, garázsok, hétvégi házak és üdülőépületek gyors és gaz­daságos falazásához nélkülöz­hetetlenek. — Bármilyen falazóanyaggal is lehet az előírt ,,'k” ténye­zőnek megfelelő hőszigetelésű falat építeni: kiegészítő vako­lattal, kombinált megoldások­kal, külső Dryvit szigetelőréteg­gel ... Az építkezőnek az sem mindegy, hogy milyen távolság­ból tudja beszerezni a falazó­anyagot — mondja Péter Jó­zsef, s ebben úgy érzem, iga­zat kell adjak neki. Hosszú kihagyás után a hét­főtől ismét megindult a gyár­tás Görcsönyben. Célul tűzték maguk elé, hogy át kell vészel­ni a keresletszűkös éveket és ehhez minden lehetőséget ki kell használniuk, ami segíti a talponmaradásukat. Elsőként a B—30-as minőségének javítá­sát igyekeztek megvalósítani. Az egysoros gyártósoron belül egy újabb sima hengert állítot­tak be, a teknős keverőt szű­rős keverőre cserélték ki és úgy iktatták be a görgőjáratot, hogy azt ki se lehessen ke­rülni. így a jobb megmunká­lással képlékenyebbé teszik, azaz jobban összedolgozzák a nyersanyagot, ez minőségjavu­lást és mennyiségi növekedést eredményez. De nem monda­nak le más termék gyártásá­nak bevezetéséről sem. Eddig két biztató kísérletet tettek a boglárlellei műszén gyártásá­ra, s bíznak benne, hogy a B—30-asok mellett nemsokára talán ők is gyárthatják a nagy jövőt, és biztos megélhetést ígérő műszenet. .. M. L. Üregek az épület alatt Felújítják a komlói szociális otthont Nyáron nyit az idősek napközi otthona Ez év januárjában idősek napközijét akartak nyitni Kom­lón a Sallai utcai szociális ott­hon épületében. Egyelőre azon­ban a Sásdi Költségvetési üzem munkásai dolgoznak itt, mivel a ház alatt üregeket találtak. Komlón a gesztenyési szo­ciális otthon elkészülte adott lehetőséget arra, hogy a Sal­lai utcai otthonban öt sze­méllyel csökkentsék a létszá­mot, s az intézet vezetői úgy gondolták, hogy a megürese­dett három lakószobából, illet­ve a hozzájuk tartozó mellék- helyiségekből kisebb átalakí­tással 20 személy napi gondo­zását biztosító öregek napközi otthonát létesítenek. Az újabb Hulladékhasznosítás Baranyában Népi ellenőrök reprezentatív vizsgálata A Köztisztasági és Útkarban­tartó Vállalat és a MÉH szer­vezettebbé kívánja tenni a háztartási szemét felhasználá­sát. Egy országos vizsgálat tanúsága szerint ugyanis évi 100 000 tonna háztartási hulla­dékot ásnak el. A vállalatok, üzemek is nagyon kis százalé­kát hasznosítják a környeze­tet szennyező melléktermékek­nek — hangzott el a Bara­nya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén Pé­csett. öt évvel ezelőtt miniszterta­nácsi határozat született a kör­nyezetet szennyező anyagok hasznosításáról, összegyűjté­séről. Több bejelentés is érke­zett a népi ellenőrzési bizott­ságokhoz, hogy a vállalatok, üzemek pazarlóan bánnak az alapanyagokkal, ezért indította el a megyei NEB „A mellék- termékek és hulladékanyagok hasznosítása az ipari üze­mekben" című vizsgálatát. A felmérések szerint nép- gazdasági szinten egy százalék hulladék hasznosítása egymil- liárd forintot jelent. Magyar- országon jelenleg 3—5 száza­lékos az újrahasznosítás, míg az NDK-ban 15—20 és az NSZK-ban pedig 30 százalé­kos. Szükség lenne hazánkban is a keletkező hulladékok, mel­léktermékek egyre szélesebb körű gyűjtésére, újrahasznosí­tására, ugyanis az alap- és nyersanyagok egyre többe ke­rülnek, és beszerzésük is ne­hézkes. Baranyában évente mintegy negyedmilliárd forint értékű vas, fém, papír és tex­tilhulladékot gyűjtenek össze, de még becsléssel sem tudják meghatározni a melléktermé­kek teljes körét, értékét. A reprezentatív vizsgálat alapján a népi ellenőrök meg­állapították, hogy a vállalatok egy része nem tartja be a ren­deleteket. Gondot jelent a ve­szélyes hulladékok szállítása, tárolása, felhasználása. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a jelenlegi ár és anyagi érdekeltségek mellett a hulla­dék összegyűjtése, újrahaszno­sítása ráfizetéses. ÖNO-ra nagyon nagy szükség lenne a városnak, mivel jelen­leg egy idősek napközije van Komlón. Az átalakítás már ja­vában tartott, amikor a víz­vezetékszerelési munkák során kiderült, hogy üregek vannak az épület alatt. A helyszíni szemlén megállapították, hogy az épület szennyvízvezeték­rendszere hibásodott meg és a szennyvíz — ki tudja mióta? — az épület alá folyt. A városi tanács vezetése na­pokon belül intézkedett. Egy­részt az épp akkor esedékes tanácsülés elé vitték a helyze­tet és úgy döntöttek, hogy elő­teremtik a javításra kellő 1 mil­lió forintot. Másrészt külön tár­gyaltak a Sásdi Költségvetési üzemmel, amely eredetileg az év végére tudta volna vállalni a munkát, de a helyzet súlyos­ságát látva az első helyre so­rolta ezt a felújítást. Ottjártunkkor dr. Szakácsné Juhász Katalin igazgató mutat­ta meg, hogy az épület föld­szintjén lévő helyiségek falait az üzem dolgozói már részben lebontották és feltörték az alj­zatot. Teljesen feltárják az üre­geket, kijavítják a szennyvízcsa­tornát, majd tömedékelnek. Ezt követően kerül sor a napközi helyiségeinek kialakítására. A tervek szerint a munkának ez a része május végéig befeje­ződik és júniusban már fogad­ják a napközi lakóit. A javítás helyreállítás, legalább kétszeri költözés elé állítja a szociális otthon lakóit, mivel egy cso­portjukat a földszintről átme­netileg az emeletre kell helyez­ni. Mivel szintén a földszinten van a mosoda, a melegítő konyha és az étterem, s mivel ezek alatt is üregek vannak, a napközirész elkészülte után itt folytatják a munkát. T. É. napos országos külkereske­delmi konferencia, A házigazda, a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság Baranya Megyei Szer­vezete nevében dr. Kéri Ist­ván, a társaság megyei ügy­vezető elnöke köszöntötte a több mint 300 résztvevőt, majd dr. Dányi Pál, az MSZMP Ba­ranya Megyei Bizottságának titkára tartott nyitó előadsát, külgazdasági kapcsolatain­kat megyei nézőpontból vizs gálva, s többek között leszö­gezve, a megyei poilitka min den igyekezetével azon van, hogy segítse a vállalatok kül gazdasági kapcsolatainak fejlesztését. A tudományos hetek kere­tében rendezett konferencián Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartott előadást a külgazda sági helyzetről a hetedik öt­éves tervidőszak gazdaság- politikájában. Egyebek mel­lett rámutatott, örvendetes, a szocialista országokkal — Ku­ba kivételével - sikerült a tér veket egyeztetni és hosszabb távra szóló megállapodásokra jutni. Ennek megfelelően a hetedik ötéves tervidőszakban reálértéken számolva évi 3 százalékkal nőhet a behoza­tal a szocialista országokból, s ezt a lehetőséget jobb im­portpiaci munkával a vállala­toknak messzemenően ki kell használniuk. Felihívta a figyel­met, exportunkban növekszik az élelmiszeripari termékek részaránya, továbbá, hogy a minőséget és a gépipari ter­mékek műszaki színvonalát il­letően a szocialista országok az eddiginél sokkal maga­sabb követelményeket szab­nak. A fejlett tőkés országokkal való kapcsolatainkat illetően azzal számolunk, hogy a külső feltételek a következő öt év­ben sem lesznek könnyebbek. A nem rubel elszámolású vi­szonylatban évi 3-4 százalé­kos bővülést kell elérnünk a kivitelben, hogy ne kénysze­rüljünk ismételten a behoza­tal korlátozására, így a tőkés import évi 2-3 százalékkal nő­hetne. A kivitel jelenlegi ked­vezőtlen szerkezetén feltétle­nül javítani kell, a változta­tást elsősorban a feldolgozó- iparban kell megkezdeni. Az elmúlt öt évben egyre kevesebbet ruháztunk be, ez­zel szemben a hetedik ötéves terv azzal számol, hogy évről évre magasabb összeget tu­dunk beruházásokra fordítani. A források így is szűkösek, ezért elsősorban a nem rubel elszámolású exportot fejlesztő beruházásokra kell a pénzt juttatni. Erre külön pályázati rendszert írtak ki, amit más ösztönzők is kiegészítenek, így például a forintnak a közel­múltban történt leértékelése a tőkés valutákkal szemben. A hetedik ötéves tervi cél­kitűzések megvalósítását alá­támasztó külkereskedelmi sza­bályozást vázolta föl a követ­kező előadó, dr. Dunai Imre külkereskedelmi miniszterhe­lyettes. Kiemelte: számos ösz­tönző intézkedést hoztak és szándékoznak hozni a nem rubel elszámolású export fo­kozására. Ezek közül részlete­sen ismertette az új pályázati rendszer adta nagyobb lehe­tőségeket a beruházásokra. (Ezzel kapcsolatban lásd . cik­künket közgazdasági rova­tunkban, lapunk 12. oldalán. A szerk.) A pénzek rendelke­zésre állnak, várják tehát a pályázatokat. Leihet kérni pénzt a már futó fejlesztések­re is, több vállalat együttesen is pályázhat, a lényeg az, hogy többleteket nyújtsanak a nem rubel elszámolású kivi­telben, lehetőleg már 1986­ban. M. Z. A közélet hírei A külgazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről, a Bara­nya megyei tennivalókról tár­gyaltak tegnap az MSZMP Baranya Megyei B'ifcottsógá- nak székházában, Berényi La­jos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Dunai Im­re külkereskedelmi miniszter- helyettes, Meise! Sándor, az MSZMP KB alosztályvezetője, dr. Dányi Pállal, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkárával, valamint dr. Kéri Istvánnal, a Magyar Kereske­delmi Kamara Dél-dunántúli Bizottsóaának titkárával. A vendégeket fogadta Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya Megyei Pártbizott­ság első titkára is. * Kitüntetési ünnepséget ren­dezett a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottsága a nemzetközi nőnap alkalmából tegnap a Geisler Eta utcai székházban. Köszöntőt dr. Ba- racs József, a megyei bizott­ság alelnöke mondott, majd 23 nőnek nyújtotta át a Kiváló Társadalmi Munkás kitünte­tést. A Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottságának nőnapi ünnepségét pedig a Mozgal­mi Házban tartották. A Pécsi Kisegítő és Foglalkoztató Is­kola zenekarának műsora után Nyikolaj Kosztyucsenkó, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza igazgatóhelyettese a Szovjetunió békepolitikájóról beszélt. Az ünnepségen 23-an kaptak Kiváló és 64-en Érde­mes Társadalmi Munkás kitün­tető jelvényt, melvet dr. Teke­res Miklós, a HNF városi bi­zottságának elnöke adott át. Diákkabaré Az élet egy kabaré — mond­ja a világhírű dal refrénje, mégis vagy talán éppen ennek cáfolatára rendkívül nehéz igazán jó humort írni. Olyat pedig, amelyik mindenkinek tetszik — egyszerűen lehetet­len. A Pécs Városi Tanács mű­velődési osztálya, a KISZ Pécs Városi Bizottsága, a pécsi If- júsáqi Ház és a Dunántúli Napló közös pályázata a leen­dő pécsi Diákkabaré műsor­számaira hűen igazolta ezt a feltevést. A vártnál több, összesen 27 pályázó több mint negyven pályamunkáját értékeltük. Kül­dött humort 11 éves és het­venéves olvasónk is. Vala­mennyiük fáradozását köszön­jük, meghálálni pedig azzal tudjuk, hogy április végén, a pécsi Ifjúsági Házban, a pá­lyázaton beérkezett művekre alapozva nyilvános bemutatót tervezünk. A beérkezett 2—5 gépelt ol­dalnyi művek színvonalasak voltak, a kitűzött pályadíjak száma viszont előre meghatá­rozott. Hosszú vita után az említett meghirdető szervek tagjaiból álló zsűri eldöntötte a sorrendet. Az eredményhir­detést tegnap tartottuk szer­kesztőségünkben, a díjakat Új­várijáé Fűzi Ágnes adta át. A 4000 forintos első díjat dr. Kuhn Ferenc (szemorvos, POTE) nyerte. A 3000 forintos máso­dik díjat Zsoldos László (kö­zépiskolai tanár, Pécsvárad, Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szakmunkásképző) vehet­te át, harmadik helyezéséért a Leöwey Gimnázium 3/a osztá­lya 2000 forintot kapott. 500 forintos különdíjban részesül­tek: Ferling József (a Mecseki Bányász újságírója), Bagossy Levente (a Művészeti Szakkö­zépiskola tanulója), Strigenczi Márta (tanár, Mohács, Broda- rics téri Általános Iskola), Tóth Ildikó (a Nagy Lajos Gimná­zium tanulója). Olvasóink is megtudhatják, hogy milyen színvonalú a pé­csi Diákkabaré, amely első­sorban középiskolásoknak szól. Április végéig kell csak várni, a nyilvános bemutató ekkor lesz az IH-ban. Bozsik L.

Next

/
Thumbnails
Contents