Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-07 / 65. szám
1986. március 7., péntek Dunántúli napló 7 Elet a jauítomlihelyben Alkatrészeket, gyártókat keres a Pannon Volán Tekintélyt a teljesítmény ad A közelmúltban számba vettük az öregedő tehergépkocsipark javításában adódó gondokat. Az öt jelentős pécsi fuvarozó vállalatnál 'kialakult kép azt mutatta, hogy az áldatlan alkatrész- ellátás kiváltására tett próbálkozások. a fölújító műhelyek munkájának jobb ösz- szehangolása tán' javíthatna a helyzeten. A Pannon Volán ipari üzemében azt kerestük: mely területeken várják a társvállalatok együttműködését, illetve mi az, amit felajánlanak közös hasznosításra. — A legnagyobb segítséget műszáki gumigyártásban adhatnánk — mondja Kaponyi László üzemvezető. — Viszonylag széles mérethatárok mellett sokféle minőségi igényt tudunk kielégíteni. A piacon levő gumiáruk használhatósága nagyon eltérő, mi KERMI minősítéssel adjuk át termékeinket. A megye egyik legrégibb javítóüzeme több mint húsz éve működik. A korábbi 50 —60 dolgozóval szemben ma 230 embert foglalkoztat Az elmúlt évben 65 buszt újítottak fel, és további vállalatokat' vonnának be. A lehetőségük adott. Hasonlóan, az gJkatrészfelújítás- ban is rendelkeznek még szabód kapacitásokkal, gyakorlatilag valamennyi autóbusz részegységet vállalják. Foglalkoznak a zárt technológiás vizsgáztatásokhoz szükséges műszerek pontosságbeállításával. Tehergépkocsiknál Skoda tengelykapcsoló-működtető szerkezet és vízszivattyú javítását ajánlják partnereiknek. Rugók, hűtők felújítását végzik valamennyi típushoz. Emellett beüzemelnek, töltenek, javítanak akkumulátorokat. Fölajánlanak elfekvő alkatrészeket is. Skoda tehergépkocsi RTS típusához hátsó futómű elemek, rakodógép, pótkocsi, Barkas 1000- es egységek átadók. Keresnek román DAC-motor ; és Rába autókhoz részeket. Szinte korlátlan mennyiségben vevők hűtőtömlőkre, gumikönyökökre. Laprugó ívelés a rugóüzemben A legtöbb probléma az alapanyagbeszerzés körül adódik, a szükségesek nehezen hozzáférhetők, örömmel vennének jelzéseket anyagokról, mert lehet, hogy ami másutt csak a raktárkészletet növeli, azt ők használhatnák. örök gond a fogazott alkatrészek ellátottsága. Itt is rendkívül ingadozó a minőség. A Pannon Volán számára az volna az igazán nagy segítség, ha valaki ezt a kérdést tudná megnyugtatóan megoldani. Sz. Koncz I. A megyei ipartelepítési program része A VILLGÉP bővíti tevékenységét Sellyén A körzet rehabilitált dolgozóit is alkalmazzák Új terméket gyártanak, új telephelyeken Németh Judit a tűzödei szalagon Fotó: Proksza László Németh Judit cipőfelsőrész-készítő program fontos területe Sellye és körzete, amelynek fejlesztéséhez központi támogatások is ösztönzik a vállalkozókat. S jelentkezett a sellyei nagyközségi tanács igénye is: az előzetes felmérések szerint ötven —száz megváltozott munkaképességű dolgozó él itt, akiknek nem tudnak helyben rehabilitációs munkahelyet nyújtani, mert ők is, mint a terület lakóinak többsége a távolabbi városokba — Pécsre, Szigetvárra, Barcsra, Siklós/a — jár dolgozni. Mire vállalkozik a VILLGÉP? A terv a következő: a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolával közösen kifejlesztett UNILIFT mikroprocesszoros felvonóvezérlő egységek nyomtatott áramkörű paneléinek gyártását szeretné Sellyén megoldani. A következő években számít ugyanis a termék iránti nagyobb piaci keresletre, az elképzelések szerint a mostaninak három—négyszeresét tudja majd értékesíteni. Emellett Sellyén kidolgoztak egy új terméket (a szabadalmi eljárás befejeztével bővebben beszámolunk róla), amelynek gyártását szintén helyben végeznék. Fontos kérdés: hol lesznek az üzemek? A sellyei Ságvári utca 4-ben felszabadult az egykori tüdőgondozó épülete, amely 150—160 négyzetméteres üzemet jelent a szövetkezetnek. 1987-től tíz-tizenöt embert tudnak alkalmazni itt a magnetofonok gyártásával. A következő lépcsőben 1990-re az AGROKÉMIA telephelyét venné át a VILLGÉP, és az 5—600 négyzetméter alapterületű szerelőüzemben elektronikai részegységeket gyárthatna ötven—hatvan ember. S az elképzelések fontos része, hogy a területen élő megváltozott munkaképességű dolgozónak szép munkát tudnak adni a szerelőműhelyekben. A tervek megvalósításának feltétele az anyagi háttér. A telephelyek bővítése összesen tizenötmillió forintba kerül, amelyhez tizenkétmillió forintos támogatóst igényel a szövetkezet a Területfejlesztési Alapból. Emellett feltétel az is, hogy sikeresen vizsgázzon a piacon a VILLGÉP szakembereinek új terméke. G. M. A tűzödében megállás nélkül jár a futószalag, hozzu- viszi a kék műanyag rekeszekben a női cipőfelsőrész bőröket. Berregnek a Pfaf varrógépek a szalag elején, utána a hosszú sor végefelé sűrűn kopognak a baggolók. Egy- egy munkahelyen a szalag berregve jelzi, hogy újabb szállítmány érkezik, néhány másodperc múltán kattanva nyílik az irányítókar, s a kék rekesz az új munkával kiköt ott, annál, akihez azt szánták. Hogy hányán, hányféle műveletet végeznek el, amíg a különféle bőrökből, bélésanyagokból, cérnákból, ragasztókból és sok más anyagból összeáll a cipőfelsőrész? És az még mindig nem a kész lábbeli. Csapatmunka ez a javából. Egyik . munkaművelet a technológia szigorúan meghatározott fázisában követi a másikat. Láncszemként kapcsolódnak egymáshoz, egyik szem sem eshet ki. Mindegyiket a megállás nélkül züm- mögve-surrogva járó szalag fogja össze. Parancsolóan és percnyi kihagyást sem engedve. Kívü Iá ifóként a Szigetvári Cipőgyár tűzödéje monotonnak tűnik. Bár tudom, hogy a régi hagyományos módon képtelenség lene százezer számra gyártani a női cipőket. Sokan mondják, hogy a szalagmunka nem leányálom. Itt mégis — néhány férfi kivételével — nők, asszonyok és lányok ülnek be nap mint nap a szalag mellé. Németh Judit már második napja összeállító. Most épp a légelszívó fémszerelvénye előtt ülve hajtogatja, igazítja, párosítja, keni ragasztóval a kéreg és az orrész megadott széleit a kenőtáblán, s amikor egy adaggal végez, félreteszi a kenőtáblát és az ecsetet, gondosan lezárja a csí- pősszagú ragasztóval teli tégelyt — ezért működik az elszívó —, összepárosítja, illeszti a felsőrész bőrhöz az orrészt, majd a kérget, kézbeveszi a baggolót és apró kopácsolás- sal préseli egymáshoz a bőröket. Ha végez egy adaggal, beírja a kis füzetecskébe, melynek zöld műanyag borítóján ez áll: Ellenőrzőkönyv. — Ebből magam is meg tudom állapítani, hogy milyen munkafázisból mennyit teljesítettem egy műszakban, vagy egy hónap alatt — mondja és kezdi elölről a hajtogatást, ragasztózást, kopácsolást. A baggoló olyan, mint egy tenyérben elférő torpedó, vasból készült, felül hegyes, a talpa kerek és vastag, ezzel a körfelülettel apró ütögetésekkel préseli össze a ragasztózott bőrfelületeket. Mellé ülök, igyekszem úgy beszélgetni vele, hogy ne nagyon vonjam el a figyelmét. Vörösesbarna hajú, barna szemű, kevés beszédű. Vagy csak a szalag melletti örökös figyelemösszpontosítás teszi, hogy inkább a keze beszédes? Apja tanár, anyja háztartásbeli, van két húga. 5o- mogyhárságyról jár be naponta a délelőtti vagy a délutáni műszakba. Nyáron lesz tíz éve, bogy a nyolcadik osztály és a három év szakmatanulás után cipőfelsőrész-készítő szakmunkásként állt munkába a Szigetvári Cipőgyárban. — Női fodrász szerettem volna lenni, de akkor abban túljelentkezés volt. Ez jó szakmának és biztos kenyérnek ígérkezett. Ma is annak tartom. Mehettem volna gimnáziumba, de az érettségivel önmagában nem sokra mentem volna. így, legalábbis úgy érzem, jól választottam. — Nem akar továbbtanulni? — Egyelőre nem érdekel. Nem szívesen ülnék be irodába. Esetleg talán technológus lehetnék, azt is idővel ugyanúgy megszeretném... — Mennyit tud keresni? — öt—hatezer forint között mindig megvan. Most januárban kilencet kerestem. Volt benne túlóra is. Nagyon jól jött. Novemberben és decemberben a vgmk-ban is majd tízezret kerestem. Megtudom, hogy mi a vgmk-tagsóg gyári kikötése: aki két hónapon át 90 százalék alatt termel, az a harmadik hónapban már automatikusan kizárta magát a pluszmunka, és a nem elhanyagolható többletkereset lehetőségéből. — Magát nem fenyegeti ez a veszély? — Általában 110 százalék körül teljesítettem minden hónapban. Ez attól is függ, hogy milyen modell milyen műveletét végzem, attól is, hogy milyen a munkaellátottsóg. — A szalagmunkát meg lehet szokni? — Változatos a munkám. Ezt most két napja csinálom. Bármikor, bármelyik munkahelyre beülhetek. Igaz, a tűzést szeretem a legjobban. Szerencsére nem jönnek olyan nagy szériában a modellek, a 3—4 ezres szériák nem lélek- ölők. Ha rossz a hangulatom, inkább lassabban dolgozom, hogy ne legyen baj a minőséggel. Január elsejével változtattak a szalagnál, addig ki-ki akkor állt fel mellőle, amikor annak szükségét érezte. Azóta a második és a hatodik óra munka után 5—5 perc, míg a negyedik óra után 15 perc szünetet tarthatnak a dolgozók. „Engem nem zavar. Én akkor is megcsináltam, most is megcsinálom a magamét” — zárja le a témát. A szüleinél lakik Somogy- hárságyon. Az egyik, gyesen levő húga itt a gyárban ugyancsak cipőfelsőrész készítő szakmunkás — a nővérét követte —, a másik a postán dolgozik. Judit szabad idejében köt, olvas, zenét hallgat. . . És tervezget. Van jogosítványa, legkésőbb jövőre szeretne autót venni. Nagy vágya: önálló lakás Szigetváron. . . Tervek és célok, amiért keményen kell dolqoznia. Az is hajtia, hogy elismerik a munkáját. Kiváló dolgozó és tavaly kapta meq a Kiváló Munkáért kitüntetést. Évek óta szakszervereti bizalmi helyettes. Elakad a beszélgetés. Figyelem, mégsem tudok ráiön- ni, hogy kiszabott bőrök közül hoavnn lehet ránézésre megkülönböztetni a balt a jobb lábastól, a belső oldalt a külsőtől; Készségesen elmagyarázza és megmutatja az „áruló" jelekeh — Még a hidea vírre valót sem tudnám megkeresni ezzel a munkával — fakad ki belőlem.- Az elején én is azt hittem - nyugtat meg. Murányi László Jelentős terv: ipart telepít a VILLGÉP Sellyére. A tervidőszak végéig ötven—hatvan embernek adnak munkát, köztük rehabilitált dolgozóknak is. Sellyén 1963 óta működik a szövetkezet híradástechnikai és háztartási gépjavító szervize. Erre a bázisra épült 1970- től az ipari szolgáltató tevékenység. öt éve pedig a pécsi Mechanikai Laboratóriumnak készítenek alkatrészeket az R 7-es riportermagnetofonokhoz, amelyek zöme a Szovjetunióba megy. Évente ezer- háromszáz magnetofont szerelnek össze, s ez a munka tavaly 2 266 000 forint árbevételt hozott a VILLGÉP-nek. Ez a bázis az alapja a körzethez kapcsolódó ipartelepítési terveknek. Többféle elképzelés találkozik itt: megyei, sőt országos elhatározás is, hogy ezen, az iparfejlesztés szempontjából elmaradott területen bővítsék a tevékenységet. A megyei ipartelepítési Az egykori tüdőgondozó épülete, ahol az új telephelyet alakítják majd ki. Läufer László felvételei Készülnek a riportermagnók
