Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-06 / 64. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIII. évfolyam, 64. szám 1986. március 6., csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: szerkesztőség postájából (6. oldal) Pécsi győzelem Tatabányán (8. oldal) Új könyvtár Magyaregregyen (5. oldal) A magyar pártküldöttség látogatása a moszkvai Szerszámgépgyárban Baranyai tudományos hetek Be rend T. Iván előadását tartja Fotó: Cseri lászlá A kibontakozás útjain Kádár János beszél a moszkvai Szerszámgépgyár dolgozóinak képviselőivel rendezett találkozón. Kádár János beszéde a munkásgyíílésen Dr. Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke megnyitó előadása Kádár János, az MSZMP főtitkára, az SZKP XXVII. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője, Lázár György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, a küldöttség tagjai, szerdán látogatást tettek a moszkvai Szergo Ordzsonikidze Szerszámgépgyárban. A magyar küldöttséget elkísérte Borisz Scserbina, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese. A gyár kapujában a vállalat komszomolistáinak képviselői virágcsokorral köszöntötték a magyar vendégeket. A vezérigazgatói irodában Jevgenyij Voronyicsev főmérnök adott tájékoztatást az üzem történetéről és tevékenységéről, a következő ötéves tervidőszakra megszabott feladatairól. A főmérnök elmondta, hogy a szovjet szerszámgépipar egyik vezető üzemét, a Szergo Ordzsonikidze nevét viselő moszkvai gyárat 1932-ben alapították. A mór korábban is jelentős eredményeket felmutató üzemben az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején korszerűsítették a gyártmányszerkezetet. Oj műszaki megoldásokat alkalmazva, a világon elsőként, korszerű félautomata gépcsaládot hoztak létre. A hetvenes években berendezéseket szállítottak a volgai (VÁZ) és a kámai (KAMAZ) autógyáraknak, a Nyiva és a Kolosz kombájnokat gyártó ta- ganrogi és minszki mezőgazdasági gépgyáraknak. A hengerfejek és a motorblokkok gyártásához készítenek fém- megmunkáló gépeket, komplett gyártósorokat. Mint a tájékoztatón elhangzott, korábban a Csepel Autógyárnak is szállítottak két gyártósort. Elsőként a Szovjetunióban a Szergo Ordzsonikidze gyár kezdte ei a számjegyvezérlésű szerszámgépek sorozatgyártását. Ma lényegében ez az üzem látja el a szovjet autó- és traktoripart a szükséges termelőeszközökkel. Korszerű gépeik robotizáit gyártóegységekbe és rugalmas termelési rendszerekbe illeszthetők. A gyár ötezer dolgozója, 3500 munkása előtt nagyszabású feladatok állnak a 12. ötéves tervidőszakban. A termék- mennyiséget másfélszeresére, a munka termelékenységét 1,6- szeresére kell növelniük. A gyárat 1957-ben Lenin Renddel, kétszer az Októberi Forradalom Érdemrenddel és egyszer a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntették ki. A magyar küldöttség ezután megnézte azt az üzemet, ahol a számjegyvezérlésű szerszámgépeket szerelik össze, az automatizált és robotizáit gyártósorok részeit készítik. A hatalmas üzemcsarnok munkásai tapssal fogadták az MSZMP főtitkárát és a küldöttség többi tagját. Az üzemben Jevgenyij Voronyicsev részletesen ismertette az egyes készülő gépek rendeltetését, műszaki mutatóit. Elmondta, hogy az itt gyártott egyik géptípust 32 országba exportálják, köztük az NSZK-ba, Japánba és Kanadába. Az üzemlátogatás befejeztével a gyár igazgatói tanácstermében a vendégek találkoztak a vállalat dolgozóinak képviselőivel. A találkozót Anatolij Szvjat- tyenko, a gyár pártbizottságának titkára nyitotta meg. A vállalat kommunistái és dolgozói nevében meleg szavakkal köszöntötte a magyar küldöttség tagjait,, s személyükben a testvéri Magyarország dolgozó népét. Elmondta: az üzem dolgozói nagy figyelemmel kísérik az SZKP XXVII. kongreszszusának munkáját, s az ott megszabott célkitűzésekhez igazítják feladataikat, munkájukat. Rámutatott, hogy az itt dolgozók is hozzájárulnak a műszaki-tudományos fejlesztés meggyorsítására kidolgozott program végrehajtásához. Ezt követően Vlagyimir Komarov brigádvezető, a Szocialista Munka Hőse mondott rövid beszédet. Hangsúlyozta, hogy a párttagok és a párton kívüliek egyaránt támogatják a kongresszus célkitűzéseit. „A legfelsőbb pártfórum a jövőnket vázolja fel, ezért minden dolgozó, minden brigád figyelemmel és reménykedéssel követi a kongresszus menetét” — jelentette ki. Beszámolt arról, hogy a kongresszusi munkaverseny során a gyár dolgozói kö(Folytatás a 2. oldalon) Minden tavasszal .megpezsdül a szellem. Baranya műszaki és gazdasági szakemberei, mindenkor az ország és a megye előtt álló legidőszerűbb feladatai megoldásához felsorakozva, számot adnak tudományos eredményeikről _gs elképzeléseikről, cselekvésre mozgósítva a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezeteibe tömörülő sok ezres tagságot. Hagyományos rendezvényünkről van szó, a baranyai tudományos hetekről, melynek ünnepélyes megnyitóját tegnap délután tartották a Pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem aulájában. Dr. Kisvári András, a Magyar Közgazdasági Társasfa megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Lukács Jánost, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Földvári Jánost, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettesét, az MTESZ megyei elnökét, a megye és a város más vezetőit, s dr. Jéki Lászlót, az MTESZ főtitkár-helyettesét. Dr. Kisvári András egyebek mellett hangsúlyozta, a hetek rendezvény- sorozata olyan témákat tűzött napirendre és olyan kérdéseket tárgyal, melyek a megye hetedik ötéves tervidőszakbeli társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítását hivatott előmozdítani. A tudományos hetek megnyitóján dr. Berend T. Iván akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartott előadást az ország fejlődésének távlatairól — a gazdaság, a kutatás és az oktatás összefüggéseiben. Fejtegetései során a hetedik ötéves terv néhány főbb elgondolását világította meg és részletezte. A hetedik ötéves tervidőszak az elmúlt évtizedben sok megrázkódtatást megért, de talpon maradt gazdaságunk átvezérlési időszaka lesz egy felfelé ívelő pálya felé. A terv homlokterében ugyan még az egyensúly helyreállításának ügye áll — és az egyensúlyért továbbra is szinte mindennapos küzdelmet kell folytatnunk -, de már a hosz- szabb távú kibontakozás útjait is egyengetni tudjuk. A kényszerű visszafogás a növekedésben immár nem a gazdaság egészére szól, hanem csak annak egy részére jelent korlátozást. Utóbb a nemzeti jövedelem 10 százalékát fordíthattuk egy évben beruházásokra, ez az arány a hetedik ötéves terv végére 15 százalékra emelkedik, ami jóval nagyobb lehetőségeket biztosít. Ám a fejlesztésekre rendelkezésre álló pénzekkel egészen másképp kell gazdálkodni, okosabb, jobb megoldások kellenek. Megindultunk azon az úton, hogy néhány, a világban élenjáró iparágakat, mint például az elektronika és a biotechnológia, meghonosítsuk és kibontakoztassuk, dehát egy közepesen fejlett ország — mint a miénk — természetesen nem tűzheti ki célul minden területen a világ élvonalához való felzárkózást. Mit kell emellett még tennünk? Vannak nehéz helyzetben levő, hosszabb távon visszafejlesztésre kényszerülő iparágaink, ám ez nem 'jelenti azt, hoqy tétlenül szemlélődjünk, igenis ezekben az ágazatokban is megújulásra van szükséa, tért nyerhetünk termékeikkel a világpiacon. Dr. Berend T. Iván lényegesnek tartotta, hogy céljaink megvalósításához megvan az a szándék is, hogy a gazdasági reformot folytassuk és meggyorsítsuk, ennek sorában fontos állomásokat jelent majd a bankrendszer átalakítása, a válla latoiknak a műszaki fejlesztésben való hosz- szabb ; távú érdekeltségének megteremtése, a külföldi tőke bevonásának kedvezőbb feltételei, s nemkülönben egy radikális ár- és bérreform. Céljaink megvalósításához rengeteg helyi kezdeményezésre van szükség, s erre jó példa a baranyai tudományos hetek rendezvénysorozata — mondta befejezésül Berend T. Iván, az akadémia elnöke. M. Z. Kádár János gyárlátogatáson
