Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-04 / 62. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dv antuii napló XLIII. évfolyam, 62. sióm 1986. március 4., kedd Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Folytatta munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa Mihail Gorbacsov kongresszusi küldöttekkel és a tanácskozás néhány vendégével a szünetben. (Telefoto — KS — DN) I fejlesztés fő irányai Az SZKP XXVII. kongresszusa hétfőn a moszk­vai Kreml Kongresszusi Palótájában megkezdte második munkahetét. Az SZKP KB politikai be­számolójának, a Központi Revíziós Bizottság je­lentésének, a pártprogram új szövegezésének és a szervezeti szabályzat módosított változatának megvitatása és jóváhagyása után áttért a kong­resszus napirendjének ötödik pontjára: „A Szov­jetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai 1986—1990-re és a 2000-ig tartó idő­szakra". Mint ismeretes, a gazdasági és társa­dalmi fejlesztés fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra — az 1981 — 1985-ös időszakon túl — már az SZKP XXVI. kongresszusa is tárgyalta. A tartalomból: Legfontosabb a távközlés fejlesztése (5. oldal) Premier szombaton (5. oldal) Takarmánymészsiló Szederkényben (5. old.) Magyar-bolgár barátsági napok Baranyában Nina Nikolov a magyar—bolgár barátságról beszél a mattyi kultúrházban Fotó: Läufer László A hétfő délelőtti ülésen Andrej Cromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke látta el az elnö­ki tisztséget. Kevéssel 10 óra után adta meg a szót Nyiko- laj Rizskovnak, a Politikai Bi­Elöljáróban Nyikolaj P.izskov megállapította: az SZKP Köz­ponti Bizottságának a XXVII. kongresszus elé terjesztett po­litikai beszámolója, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott, alkotó módon, a marxizmus—leniniz- mus megingathatatlan elvei­nek jegyében mélyrehatóan megalapozta a társadalmi­gazdasági fejlődés meggyorsí­tásának koncepcióját, átgon­dolt formában tartalmazta a párt, az állami és társadalmi élet kérdéseinek egész komp­lexumát. Újító szellemben ha­tározta meg a szocializmus sokoldalú tökéletesítésének, stratégiáját és taktikáját, az SZKP és a szovjet állam bél­és külpolitikáját. A felhalmo­zódott fogyatékosságok és ne­hézségek okainak értékelésé­ben az eszmei tartalom, az elméleti gondolkodás mélysé­ge és a megalkuvás-nélküli­ség, az új feladatok megha­tározásában a realizmus és merészség — mindez alapot ad arra, hogy nagy történelmi jelentőségűnek tekintsük az SZKP KB politikai beszámolóját — mondotta. zottság tagjának, a Miniszter- tanács elnökének, hogy tartsa meg előadói beszédét az ötö­dik napirendi pontról. A fő irányok tervezetét az előzetes országos vitára bocsá­tás során sok ezer kollektívá­ban összesen mintegy 110 mil­A továbbiakban kifejtette, hogy a gazdasági és társadal­mi fejlesztés 1986—1990-re és a 2000-ig szóló fő irányainak tervezete, amelyet a párt köz­ponti bizottsága a kongresz- szus elé terjesztett, fontos po­litikai és népgazdasági doku­mentum. Gerincét az SZKP KB áprilisi teljes ülésén előter­jesztett gyorsítási koncepció alkotja. A tervezet részletezi azokat a programfeladatokat és célokat, amelyeket az év­század végéig kell megoldani. Az előadó elmondotta: A fő irányok tervezete ösz- szegezte az elmúlt ötéves terv­időszak eredményeit. Ezek minden alapot megadnak ar­ra, hogy levonjuk a következ­tetést: a szovjet emberek munkája jelentős mértékben hozzájárult az ország gazda­sági hatalmának megerősítésé­lió ember elemezte, vélemé­nyezte, egészítette ki javasla­taival, ötleteivel. így került a közel 100 oldalas okmány a pártkongresszus elé, amely há­rom napot szentel megvitatá­sának. meghatározza a termelőerők és a társadalom szociális fej­lődése minőségi átalakításá­nak fő irányvonalait. A fő irányok tervezete teljes mértékben megfelel a szovjet emberek létérdekeinek, a jö­vőbe vetett reményeinek. Ezt teljes erővel megmutatta a tervezet valóban országos népi vitája, amelyben hozzávetőle­gesen 110 millió állampolgár vett részt. Nyikolaj Rizskov ezután át­tért a beszámoló I. fejezetére: hez. Ezen az alapon nőtt a nép jóléte, a szükséges szín­vonalon tartottuk hazánk vé­delmi képességét. Mindazonáltal a XXVI. kong­resszus által megjelölt felada­tok végrehajtása nem egysze­rű, hanem annak kezdeti sza­kaszában, mondhatni, igen bonyolult helyzetben ment végbe. A gazdaság fejlődésé­ben a 70-es években tapasz­talt kedvezőtlen tendenciák nemcsak hogy nem enyhültek, hanem a 80-as évek elején még erősödtek is. Ez pedig tükröződött a XI. ötéves terv teljesítésének menetében. Az első két évben tovább csök­kent a növekedés üteme. Rosz- szabbodtak a gazdálkodás mi­nőségi mutatói. Az' ipari ter­melés növekedésének üteme 1982-ben másfélszer kisebb volt, mint a X. ötéves terv éveiben átlagosan. A problé­mák növekedése hatással volt a legfontosabb problémák megoldására a szociális szfé­rában is. így az ötéves terv­időszak második évében tény­legesen megállt a lakosság reáljövedelmének növekedése. Ebben egész sor tényező játszott közre. A fogyatékossá­gok alapvető okai abban rej­lenek, hogy a gyakorlati tevé­kenységben nem vették figye­lembe idejekorán a megválto­zott gazdasági helyzetet, amely alapjában véve az extenzív nö­vekedés lehetőségének kimerü­lésével függött össze, nem mu­tattak kellő állhatatosságot a tudományos-műszaki haladás eredményeinek felhasználásá­ban, s a népgazdaságnak és az irányításnak az idő követel­ményei szerinti átalakításában. Megengedhetetlen mértékben gyengült a fegyelem és a rend. Csökkent az igényesség és a felelősség. Tömegessé vált a tervmódosítás helytelen gyakor­lata. Ezeket a jelenségeket nem értékelték elvi-politikai szempontból, nem vonták le a szükséges gyakorlati következ­tetéseket. A párt kritikusan elemezte a kialakult helyzetet, és intézke­déseket tett a gazdasági épí­tés vezetésének megerősítésé­re, mindenekelőtt a szervezett­ség és a munkafegyelem növe­lésére. Ezek az intézkedések az egész nép támogatására talál­tak, és lökést adtak előrehala­dásunkhoz. Ennek eredménye­képpen 1983 elejétől némi elő­relépés történt, bizonyos fokig megjavult a XI. ötéves terv tel­jesítésének menete. (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—bolgár barátsági napok kezdődtek tegnap Ba­ranya megyében. Az I. Bolgár Hadsereg 1945-ös Dráva men­ti harcai emlékére minden év márciusában barátsági talál­kozókat szervez a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bi­zottsága és a hazánkban mű­ködő Bolgár Kulturális és Tá­jékoztató Központ. Régi, jó kapcsolat fűzi a Baranya Megyei Vízmű Válla­lat komlói központjának egyik legjobb szocialista brigádját a bolgárokhoz. Ápolják a kap­csolatot, hisz a brigád Atanáz Dimitrov szliveni partizán ne­vét viseli. E brigáddal talál­kozott tegnap délután Nino Nikolov költő, a Budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoz­tató Központ igazgatója. * A bolgár vendég és a HNF Baranya Megyei Bizottsága képviseletében Krasznai Antal megyei titkár barátsági esten vett részt Mattyon, a község kultúrházában. A kedves ven­dégeket az iskolások virággal köszöntötték. A szép szqrtiú résztvevő előtt a Bolgár Kom­munista -Párt közelgő XIII. kongresszusa alkalmábó1 a bolgár nép történelméről és jelenéről, népgazdaságának eredményeiről és gondjairól beszélt Nino Nikolov. A bolgár vendég szólt azok­ról a munkasikerekről, ame­lyeket a szocialista munkaver­seny során az erők összefogá­sával, a tartalékok feltárásá­val elértek. A testvéri bolgár népet ha­gyományosan jó kapcsolatok kötik Magyarországhoz, így Baranyához is. Évente több mint negyedmillió turista for­dul meg Bulgáriában, s ezt a kapcsolatot a testvérvárosok, testvérmegyék , közti együttmű­ködés színesíti — hangsúlyoz­ta az előadó. Ezt követően . a szófiai Rodi­na Trió lépett fel, népdalok­kal, folklórműsorral zárta a hangulatos baráti találkozót. Javultak az útviszonyok, bár a mellékutak és kis utcák burkoiata rendkívül csúszós. (Tudósítás az 5. oidalon). Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója i. A Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődése a XI. ötéves tervidőszakban

Next

/
Thumbnails
Contents