Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-29 / 87. szám

Tudomány Dr. Kecskés — Dr. Horga Új kandidátusok a Tudományegyetemen Az elmúlt hónapokban újabb két oktató védte meg sikerrel kandidátusi értekezését a Ja­nus Pannonius Tudományegye­temen. Dr. Kecskés László, a Jogi Kar civilisztikai tanszéké­nek adjunktusa, illetve dr. Var­ga József, aki a Közgazdasá­gi Kar módszertani tanszékén dolgozik adjunktusként. Mind­kettőjük disszertációjáról el­mondható, hogy tudományos értékük mellett a gyakorlat szempontjából is fontos infor­mációkat tartalmaznak. Dr. Kecskés László 1977-ben végzett a karon, s nyomban gyakornoki státust kapott a polgári jogi tanszéken. Számá­ra akkoriban még a római jog, s az abból kinőtt dogmatikai tudományterület jelentette a legfőbb vonzerőt, később a szerződési jog módszertani kérdései keltették fel érdeklő­dését. Olyan szerződések, amelyekkel nap mint nap ta­lálkozunk mi is: az OTP-vel, az Állami Biztosítóval, a Patyo­lattal, a MÁV-val létesített jogviszonyok, amelyben a szer­ződő felek „nincsenek egy súlycsoportban". Aláírjuk és elfogadjuk a legkülönfélébb feltételekkel, kikötésekkel, kivé­telekkel tarkított, előre kinyom­tatott szerződéseket, amelyben a szolgáltató gyakran már elő­re kizár minden felelősséget. Kecskés adjunktus kandidátusi disszertációjában még tovább lépett ebben a témában: az állam szerepét — immunitását és felelősségét — vizsgálta meg a polgári jogi jogviszo­nyokban. „Nem állíthatjuk még ma sem, hogy az állam tény­kedéseit kísérő jogi jelenségek között a felelősség szerepe szá­mottevő volna. Ezzel szemben gyakran az a jellemző, hogy az államot károkozásaiért egész egyszerűen nem lehet felelősségre vonni, azaz, az ál­lam immunitást élvez" — ol­vashatjuk tézisei között. Továb­bá: „A problémák azzal függ­nek össze, hogy az állam a ci­viljogi jogviszonyokban is haj­lamos államként viselkedni. (. . .) Pedig ha belép a polgári jogi struktúrába, akkor ezt úgy illene tennie, hogy szuverenitá­sát és közhatalmiságát kívül hagyja azon.” Dr. Kecskés László néhány, éve nemzetközi magánjogot is oktat a pécsi karon. — Kitárult előttem c világ, megváltozott az egész gondolkodásom, ami­óta módom van tanulmányoz­ni a témával kapcsolatos szak- irodalmat — nyilatkozta a disz. szertáció kapcsán, amelynek számos nemzetközi magánjogi vonatkozása is van. — Sokat jelent, hogy a politológiát és a szociológiát is felhasználhatom kutatásaim során. A tavaly novemberben meg- \édett kandidátusi értekezés remélhetőleg néhány éven be­lül a Közgazdasági és Jogi Ki­adónál is megjelenik. Dr. Varga József 1971-ben került a Közgazdasági Karra, amely akkor még az MKKE pécsi tagozataként működött. Siófoki származású, Debrecen­ben végzett a KLTE matemati­ka—fizika szakán. A közgaz­daságtudománnyal itt, munka közben kellett megismerkednie. Kandidátusi oklevelén éppen csak megszáradt a tinta, hi­szen ez év január 17-én véd­te meg disszertációját Buda­pesten. Témája: „A gazdasági idősorok előrejelzése az egye­di előrejelzések lineáris kom­binációival". A laikus számára kissé riasztó cím nagyon hasz­nos és érdekes kutatási terüle­tet takar. Hogyan lehet meg­bízható prognózisokat készíteni a gazdasági döntésekhez? Ez az alapkérdés, amelyre Varga adjunktus választ keres a ma­tematikai statisztikák módsze­reivel. „A jelenlegi gazdaság- irányítási rendszerben a válla­latok gazdálkodásának ered­ményessége nagy mértékben függ attól, hogyan tudnak al­kalmazkodni a gyorsan változó gazdasági környezethez. Ez a körülmény szükségszerűen fo­kozza a megalapozott rövid- és hosszabb távú tervek jelentősé­gét, és ezzel együtt az ezek Dr. Varga József megalkotását segítő vállalati prognózisok iránti igényt" — fogalmazza meg téziseinek be­vezetőjében. Dr. Varga József fő célkitűzése olyan módszerek kidolgozása volt, amelyek a gazdasági idősorok (folyama­tok) mélyebb elemzését teszik lehetővé, és növelik az előre­jelzések megbízhatóságát. A kutató arra a megállapításra jutott, hogy sokkal célszerűbb az egyes — valamely hiba­mérték alapján a legmegbíí hatóbbnak tartott — módszerek kiválogatása helyett az előre­jelzések kombinációját (egye­sítését) alkalmazni, hiszen a „félredobott" előrejelzések is tartalmazhatnak számos értékes információt. Varga adjunktus egyebek között pécsi kereske­delmi és iparvállalatok időso­rainak elemzésével jutott el eredményeihez. Olyan módszert dolgozott ki, amely a magyar vállalatok átlagos számítógép­parkjára és kezelőszemélyzetére épül, így nem volna érdekte­len, "ía a gazdálkodó szerveze­tek is megismerkedhetnének a disszertáció tartalmával. Havasi János Az alapkutatást segíti Már üzemel a debreceni ciklotron íllÉiiilXiiiiil UNESCO szakértői ülésen vett részt Marokkóban az elmúlt héten dr. Enyedi György, az MTA Regionális Kutatások Központjának fő­igazgatója. A tanácskozáson a fejlődő országok mező- gazdasága számára dolgoz­tak ki fejlesztési típusokat. Pozsonyi együttműködés. A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola küldöttsége dr. Bachman Zoltán főigaz­gató-helyettes vezetésével lá­togatást tett a pozsonyi mű­szaki egyetemen. A találko­zás célja a két intézmény kö­zötti együttműködés felújítá­sa, a közös kutatások, prog­ramok megbeszélése volt. Kommunikációs szituációk pedagógiai elemzése. A gya­korló pedagógusok eredmé­nyes munkájához megalapo- zottebb szociológiai, szociál­pszichológiai felkészültség szükséges. A kommunikációs kutatások lehetőséget kínál­nak a fejlődés-fejlesztés alapkérdésének a jobb fel­dolgozására, gyakorlatban való hasznosítására. A JPTE Tanárképző Karc egy érde­kes tanulmányfüzetet állított össze, amely a kommuniká­ciós szituációk pedagógiai elemzésével foglalkozik. A kiadványt dr. Vastcgh Zojtán szerkesztette. Bihari-emlékülés. Dr. Biha­ri Ottó akadémikus, egyetemi tanár, születésének 65. év­fordulója alkalmából tudo­mányos ülésszakot rendez az MTA Regionális Kutatások Központja, a JPTE, és a PAB Pécsett, ápriils 22-én. Az elő­adások, a tudományos elem­zések, korreferátumok a há­rom évvel ezelőtt elhunyt tu­dós munkásságával foglal­koznak. Ausztráliából érkezett haza dr. Szemlédy Ferenc, a POTE Gyermekgyógyászati Kliniká­jának tanársegéde. A nyu­gat-ausztráliai Perth város Princess Margaret Hospital­ban egy évig tanulmányozta a gyermeksebészetet, a vég­bél és a húgyutak fejlődési rendellenességeinek sebésze­ti megoldásait. A Balaton és az idegenforgalom Új korszak kezdődött tavaly novemberben a hazai magfi­zikai és atomfizikai kutatások történetében azzal, hogy fel­avatták Debrecenben az első magyarországi ciklotront (ré­szecskegyorsítót) és ezzel új, nagyhatású eszközt kaptak kezükbe a szakemberek az alapkutatások végzéséhez és az izotópok egészségügyi, ipa­ri felhasználásához. Háromszáz- millió forint A ciklotront a Magyar Tu­dományos Akadémia Debrece­ni Atommag Kutató Intézeté­ben építették fel. Az ATOMKI a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Kísérleti Fizikai Inté­zetéből fejlődött ki. Itt kezdő­dött a hazai atommagkutatás 1936-ban Szalay Sándornak, a kiváló fizikusnak irányításával, aki Cambridge-ben Ruther­ford munkatársa volt, 1954- ben az Atommag Kutató Inté­zet megalapítója, majd két év­tizeden át igazgatója. Az ATOMKI ma háromszáz dolgo­zót foglalkoztat, közülük mint­egy száz kutató. Nemzetközi méretekkel mérve ez szerény létszám, ám mind a természet megismerését célzó alapkuta­tások tekintetében, mind az interdiszciplináris kutatások­ban és az eredményeknek a termelésben és a gyógyászat­ban való felhasználását ille­tően nemzetközileg is elismert eredményeket értek el. A cik­lotron üzembe helyezésével ennek a kutató munkának újabb távlatai nyíltak meg, hi­szen míg eddig a hazai fiziku­sok legfeljebb ötmillió elekt­ronvoltos gyorsítók mellett vé­gezhették kísérleteiket, addig a ciklotron húszmillió elektron­voltos energiájával számolhat­nak ezután. A ciklotron az atommagfizi­kai kutatásokban az elektro­mos töltésű részecskék, főként a proton gyorsítására haszná­latos berendezés. Lényege egy­lapos, henger alakú fémdo­boz, amelynek két felére elektromos feszültséget kap­csolnak. a doboz síkjára me­rőleges irányban pedig állan­dó mágneses teret létesítenek. A részecskék ebben az elekt­romos erőtérben gyorsulnak fel, energiájuk minden körfo,- dulás után növekedik. A ré­szecskéket meghatározott pon­ton egy nyalábban vezetik ki a ciklotronból további felhasz­nálásra. A debreceni ciklotron fel­építéséről tíz évvel ezelőtt döntöttek: számos külföldi ta­nulmányút, árajánlatok és ta­pasztalatcserék után az anya­gi lehetőségek és a jövendő feladatok figyelembevételével a leningádi Jefremov Intézet­tel állapodtak meg egy szov­jet gyártmányú MGC típusú ciklotron szállítására. Ez már több példányban gyártott, jól bevált típus, ilyen egyébként a finnországi Turku egyetemén is működik régóta, ezt is meg­tekintették a debreceni szak­emberek. Az izotóp a gyógyászatban A világ első ciklotronját 1930-ban próbálták ki, ez kb. 10 cm átmérőjű szerkezet volt. Ma ehhez képest valóságos óriások működnek a világban az elemi részek kutatásával foglalkozó nagy laboratóriu­mok közötti versengés ered­ményeként. Az évtizedek alatt kifejlesztett sokféle típusú és méretű berendezés egyre na­gyobb és nagyobb energiák elérését célozza. Bár a direkt összehasonlítás nem célszerű és nem is korrekt, mert egé­szen más kategóriájú és más célú berendezésekről van szó az „energiák élvonalában" és a hagyományos ciklotronoknál, érdekességként említsük meg, hogy például a FERMILAB Te- vatronja 6,3 km kerületű, de már épül a CERN Super Pro­ton szinkrotronja, amelynek betonalagútja kétszer fúrja ót a svájci—francia határ szik­láit, és ebben a részecskék másodpercenkint 43 ezerszer lépik át az országhatárt. A debreceni ciklotron átmé­rője 103 cm. Méretei és az ál­tala elérhető energia alapján is szerény berendezésnek szá­mít. „Nem kell-e restelkedve állnunk az óriások árnyéká­ban? - kérdezte megnyitó be­szédében Láng István, az MTA főtitkára, majd így válaszolt Vajon egy folyón átívelő 100 méter hosszú hid kevésbé értékes-e, kevésbé fontos-e azért, mert a világon már több kilométer hosszú hidak is van­nak, amelyek tengeröblök, óriás folyamok felett halad­nak át? Egy hid fontosságát nem a hosszúsága adja meg, hanem a forgalma. így ciklot­ronunk jelentősége is annak leihasználása, alkalmazása ál­tal növekedik meg." A laikus látogató számára is érdekes látvány a ciklotron a maga 24 tonnás mágnesé­vel, a sugárnyalábokat vezető vákuumcsövekkel, a különle­gesen vastag sugárbiztos fa­lakkal, sugárzást mérő műsze­rekkel. S miközben felelevenít­jük kísérőmmel az atommag körüli fizikai alapfogalmakat, arról beszélgetünk, ami ebből a témakörből a leggyakrab­ban olvasható a napilapok tu­dományos rovataiban: az izo­tópokról mint amiket az orvos- tudományban felhasználnak diagnosztikai és terápiás cé­lokra. A debreceni ciklotron most a próbaüzemelés időszakában van, de már állítottak elő izo­tópot ebben a laboratórium­ban. Eddig sok izotópot kül­földről vásároltak, ám csak a hosszabb (1 hét, 1 hónap) bomlási idejű izotópokat lehe­tett a gyógyászatban felhasz­nálni, hiszen a szállításhoz is idő kell: a rövidebb felezési idejű izotópokat nem tudták alkalmazni. Itt most ezt is meg lehet oldani. A laboratórium mellé ugyanis külön egészség­ügyi egység települt, ahol já­róbetegeket is el tudnak lát­ni: a radiokémiái laborból közvetlenül az orvosi helyiség- csoportba kerül az izotóp, és akár kétperces felezési idejű izotópot is fel tudnak használ­ni diagnosztikai célokra. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Minisztérium is támogatta a ciklotron építését. Érdeklődnek az üzemek A ciklotron jelentősen bővíti r.z alapkutatás fegyvertárát és lehetőségeit, mondta Láng Ist­ván, és hozzáfűzte: mindenki előtt ismert, hogy az MTA ve­zetősége milyen súlyt helyez az alapkutatás rangjának vissza­állítására. A ciklotron kutatási programját eszerint állították össze, azonkívül máris számos konkrét megbízás, gazdasági tudományos egységekkel való együttműködés tervei bonta­koznak ki. így a partnerek kö­zött ott van, vagy várhatóan ott lesz a Budapesti Ipari Sze­relvény és Gépgyár, a Debre­ceni Gördülőcsapágygyár, az ALUTERV, az Ajkai Timföldgyár, a győri Rába, a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem, a Bu­dapesti Kertészeti Egyetem, a Szegedi Élelmiszerkutató Inté­zet. A ciklotron felhasználásá­ban valamennyien érdekeltek lehetnek. Hiszen például neut­ronbesugárzás révén növényi magvakat úgynevezett mutációs nemesítés alá lehet vonni, sti- mulációs hatásokat lehet elér­ni; a különböző mikroelemek felszívódása, jelenléte is kimu­tatható izotóppal. Segít a cik­lotron a nagytisztaságú anya­gok, félvezetők analitikai vizs­gálatában és olyan kopásvizs­gálatok is elvégezhetők ezzel a módszerrel, amelyeket más­ként nem lehet megoldani. Roncsolásmentesen lehet el­lenőrizni anyagok összetételét, szerkezetek minőségét. Az in­terdiszciplináris kutatások ered. ményei tehát a gyakorlati élet számos területén hasznosítha­tók. Megjelent egy állami meg­bízásból végzett kutatás ered­ményeit bemutató könyv, „A Balaton és az idegenfor­galom", amely „A természeti környezet és a társadalmi­gazdasági szerkezet, valamint ezek földrajzi kapcsolatrend­szere a Balaton térségében” cí. mű téma megállapításain ala­pul. A kutatók a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar földrajz tanszé­kének oktatói: Munkájukat alapvetően két fő kérdéscso­portra összpontosították: mi­kortól kezdve, milyen nagyság­rendben és miképpen haszno­sította a társadalom, a gazda­sági élet általában, különös­képpen pedig az idegenfor­galom, területenként különbö­ző mértékben a Balaton térsé­gében a természeti és társa­dalmi-gazdasági adottságo­kat: és az egyre nagyobb mér­téket öltő üdülővendég-for­galom miképpen hatott vissza az üdülőkörzetben a természe­ti adottságokra, a népesedés­re, a település funkcióinak, a mezőgazdaság, az ipar, az infrastruktúra fejlődésére, szer­kezetének változásaira, kap­csolatrendszerük alakulására. Beszámol a part menti és a háttértelepülések számának alakulásáról. A part menti üdülőhelyek vendégforgalma mór 1982-ben meghaladta a regionális rendezési tervben foglaltakat. Ez a zsúfoltság az infrastruktúra (főként a szenny­vízelvezetés) kiépítetlensége miatt már a nyugodt pihenést veszélyezteti. Megoldásként a minél több, jól kiépített víz- parti szabadidőközpontok lé­tesítését javasolják. Foglalkoz­nak a mezőgazdaság, az ipar feladataival, az infrastruktúra, a közlekedés fejlesztési lehe­tőségeivel — mindezt a termé­szeti-környezeti adottságok ke­retében. Rovatszerkesztő: BARLAHIDAI ANDREA A sugárnyalábokat vezető vákuumcsövek a ciklotronnal szomszé­dos teremben (KS-fotó) G. T. Dr. Kecskés László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents